Jogszabályi hiányosság?
Tisztelt Kulturális és Innovációs Minisztérium!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
- azt, hogy a szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseinek pontosan melyik jogszabály határozza meg a formáját, vagy formáit, és
- azt, hogy a szakképző intézmény döntésének felülvizsgálata során a fenntartó alkalmazhatja-e az Ákr.-t, valamint
- azt, hogy a fenntartónál kérelemre induló jogorvoslati eljárásban a kérelemre, a határidőkre, a tényállás tisztázásának kötelezettségére, a döntés formájára és tartalmára, a döntés közlésére vonatkozóan az Ákr. rendelkezéseit kell-e alkalmaznia a fenntartónak,
amennyiben fentiekről rendelkezik jogszabály és amennyiben azokat a jogszabályokat ismeri.˙
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2024. január 14.
Üdvözlettel:
Kiss László
˙Az Szkr. az Szkt. 36. § és 37. § tekintetében nem rendelkezik semmiről.
Tisztelt Adatigénylő!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény alapján, 2024. január 14-én elektronikus levélben
közérdekű adatigénylésként érkezett kérelmére hivatkozással az alábbiakról
tájékoztatjuk.
Első kérdése tekintetében, a szakképző intézmény a tanulóval, illetve a
képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseit a
szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.)
határozza meg.
Egyéb kérdései tekintetében tájékoztatjuk, hogy nem közérdekű/közérdekből
nyilvános adat megismerésére irányulnak, nem minősülnek az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény ( a továbbiakban Infotv.) 3. § 5-6. pontja szerinti közérdekű,
illetve közérdekből nyilvános adatnak.
Jogorvoslati tájékoztató:
A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a
teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő
eredménytelen eltelte esetén, valamint – ha a költségtérítést nem fizette
meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének
felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16
- 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.
A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos
jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
(1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11.) is fordulhat.
A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított harminc napon belül kell megindítani.
Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért
megállapított költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés
érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről vagy
lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak
közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló
értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.
Üdvözlettel:
Kulturális és Innovációs Minisztérium
-----Original Message-----
From: Kiss László [[1]mailto:[FOI #23903 email]]
Sent: Sunday, January 14, 2024 6:59 PM
To: Sajtó (KIM) <[2][Kulturális és Innovációs Minisztérium request email]>
Subject: Közérdekűadat igénylés - Jogszabályi hiányosság?
Tisztelt Kulturális és Innovációs Minisztérium!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
- azt, hogy a szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt
vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseinek pontosan melyik
jogszabály határozza meg a formáját, vagy formáit, és
- azt, hogy a szakképző intézmény döntésének felülvizsgálata során a
fenntartó alkalmazhatja-e az Ákr.-t, valamint
- azt, hogy a fenntartónál kérelemre induló jogorvoslati eljárásban a
kérelemre, a határidőkre, a tényállás tisztázásának kötelezettségére, a
döntés formájára és tartalmára, a döntés közlésére vonatkozóan az Ákr.
rendelkezéseit kell-e alkalmaznia a fenntartónak,
amennyiben fentiekről rendelkezik jogszabály és amennyiben azokat a
jogszabályokat ismeri.˙
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2024. január 14.
Üdvözlettel:
Kiss László
˙Az Szkr. az Szkt. 36. § és 37. § tekintetében nem rendelkezik semmiről.
-------------------------------------------------------------------
Ezt az e-mail címet használja, amikor erre az igénylésre válaszol:
[3][FOI #23903 email]
Is [4][Kulturális és Innovációs Minisztérium request email] the wrong address for Közérdekűadat requests to
Kulturális és Innovációs Minisztérium? If so, please contact us using this
form:
[5]http://kimittud.hu/change_request/new?bo...
Jognyilatkozat: Ezt az üzenetet és az ön válaszát is közzétesszük az
interneten. Az adatvédelemre és szerzői jogokra vonatkozó politikánk:
[6]http://kimittud.hu/help/officers
Amennyiben megkeresésekre válaszoló munkatársként hasznosnak találta ezt a
szolgáltatást, kérje meg szervezete webmesterét, hogy helyezzen el a
honlapunkra mutató hivatkozást közérdekű adatokat tartalmazó weboldalán.
-------------------------------------------------------------------
══════════════════════════════════════════════════════════════════════════
Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt
áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett,
illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet
címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az
üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt
mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az
esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét
lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal
visszaélnie.
This message and any attachment are confidential and are legally
privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity
to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are
not the intended recipient, please telephone or email the sender and
delete this message and any attachment from your system. Please note that
any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the
information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone
other than the recipient designated above by the sender is unauthorised
and strictly prohibited.
References
Visible links
1. mailto:[FOI #23903 email]
2. mailto:[Kulturális és Innovációs Minisztérium request email]
3. mailto:[FOI #23903 email]
4. mailto:[Kulturális és Innovációs Minisztérium request email]
5. http://kimittud.hu/change_request/new?bo...
6. http://kimittud.hu/help/officers
Tisztelt Szakképzésért Felelős Kormánytag!
Az Infotv. alapján kérem azt a feladat-, hatáskörére vonatkozó információt, hogy a szakképzésért felelős miniszternek van-e megsemmisítési hatásköre a szakképzésben hozott bármely döntés vonatkozásában figyelemmel az Áht.-ra és egyéb, pl. az államigazgatási ügyeket meghatározó jogszabályokra. Kérem, ha a van ilyen irányítási hatásköre a miniszternek, azt az információt is szíveskedjen megadni, hogy a miniszter megsemmisítheti-e a
1.) szakképzési centrum,
2.) szakképző iskola,
3.) az NSZFH
döntését, ha az nem hatáskörébe tartozó döntést hozott.
Meghatározó jogszabályi rendelkezések:
A szakképzésért felelős miniszter irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket.
A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – az Szkt. és Szkr. - jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.
A tanulói jogviszonyra a szakképzési törvényt és a Kormánynak a szakképzési törvény végrehajtására kiadott rendeletét kell alkalmazni.
Döntések (esetek és formák):
A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A jogviszonyt – a tanköteles tanuló és a hátrányos helyzetű tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének – eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti. A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület osztályozó értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanulóval szemben kizárás a szakképző intézményből fegyelmi határozatot hoztak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján megszűnik a jogviszonya. A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult. Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.
Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. Ha az Szkt. vagy a Kormánynak az ágazati törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik. A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.
A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.
A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a fenntartónak a mádodfokú döntés feladat- és hatáskörét a főigazgató gyakorolja.
Jogszabályok:
Áht. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam.
b) a központi költségvetési szerv.
3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját
7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:
a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok) gyakorlását,
b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,
b) a 9. § e) pontjában, és
c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában
meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
Szkt.
96. § [A szakképzésért felelős miniszter feladata]
(1) A szakképzésért felelős miniszter
a) irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket,
25. § [A fenntartó]
(1) Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a fenntartó alatt az alapítót kell érteni.
(2) Fenntartó az a természetes személy vagy jogi személy lehet, aki a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges feltételekről az alapító nevében gondoskodik.
(3) A fenntartónak címzett hatásköröket a természetes személy fenntartó, jogi személy fenntartó esetében a fenntartó törvényes képviseletére jogosult személy vagy testület gyakorolja.
26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény]
(1) Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik.
(2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.
(3) A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és képviseli.
(4) A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért.
(5) A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult.
30. § [A szakképző intézmény önállósága]
(1) A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.
7. A szakképző intézmény döntései és azok felülvizsgálata
36. § [A szakképző intézmény döntésének közlése és véglegessé válása]
(1) A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.
(2) A szakképző intézmény döntése végleges, ha a 37. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
37. § [A szakképző intézmény döntésének fenntartó általi felülvizsgálata]
(1) A szakképző intézmény döntése, intézkedése vagy annak elmulasztása ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője a tanuló érdekében, illetve a képzésben részt vevő személy – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – eljárást indíthat. A tanulmányok minősítése ellen eljárás akkor indítható, ha a minősítés nem a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra, illetve a felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanulmányok értékelése ellen eljárás nem indítható.
(2) A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre vagy a szakképző intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanuló fegyelmi ügyével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az e bekezdés szerinti eljárásban jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel vagy igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
(3) A fenntartó a kérelmet elutasíthatja vagy annak helyt adva a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
(4) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a fenntartó a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköreit a főigazgató gyakorolja.
44. § [Az igazgató]
(1) A szakképző intézményt az igazgató vezeti.
(2) Az igazgató felel a szakképző intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
(3) Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, amelyeket számára jogszabály meghatároz.
53. § [A tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony]
(1) A szakképzésben
a) a tanuló tanulói jogviszonyban,
b) a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.
(1a) A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni.
Üdvözlettel: Kiss László
Tisztelt Adatigénylő!
Közérdekű adatigénylésnek tárgya a közfeladatot ellátó szerv által
ténylegesen rögzített adat, információ vagy ismeret lehet. Az
Alkotmánybíróság a 3252/2016. (XII. 6.) AB határozatában kimondta, hogy „A
közérdekű adatok megismeréséhez való jog – a fentiekben ismertetettek
szerint – a közfeladatot ellátó szerv által ténylegesen kezelt közérdekű
és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot biztosítja.”
A feltett kérdésére vonatkozóan – mely nem konkrét adatok kiadására
vonatkozik, hanem egy szakmai állásfoglalás kérése – tájékoztatom, hogy
nincs kezelésünkben olyan rögzített adat, információ vagy ismeret, melynek
kiadásával a kérdés megválaszolható. A kérdése megválaszolásához
mindazonáltal szükséges lehet a Kulturális és Innovációs Minisztérium
szervezeti és működési szabályzata, mely itt érhető el:
[1]https://njt.hu/jogszabaly/2022-3-B0-8O.3
Jogorvoslat
A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a
teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő
eredménytelen eltelte esetén, valamint – ha a költségtérítést nem fizette
meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének
felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16
- 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.
A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos
jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
(1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11.) is fordulhat.
A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított harminc napon belül kell megindítani.
Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért
megállapított költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés
érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről vagy
lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak
közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása eredményéről
szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet
megindítani.
Üdvözlettel,
Kulturális és Innovációs Minisztérium
-----Original Message-----
From: Kiss László [[2]mailto:[FOI #23903 email]]
Sent: Wednesday, January 31, 2024 1:52 AM
To: Közadat (KIM) <[3][email address]>
Subject: Re: Közérdekűadat igénylés - Jogszabályi hiányosság?
Tisztelt Szakképzésért Felelős Kormánytag!
Az Infotv. alapján kérem azt a feladat-, hatáskörére vonatkozó
információt, hogy a szakképzésért felelős miniszternek van-e
megsemmisítési hatásköre a szakképzésben hozott bármely döntés
vonatkozásában figyelemmel az Áht.-ra és egyéb, pl. az államigazgatási
ügyeket meghatározó jogszabályokra. Kérem, ha a van ilyen irányítási
hatásköre a miniszternek, azt az információt is szíveskedjen megadni, hogy
a miniszter megsemmisítheti-e a
1.) szakképzési centrum,
2.) szakképző iskola,
3.) az NSZFH
döntését, ha az nem hatáskörébe tartozó döntést hozott.
Meghatározó jogszabályi rendelkezések:
A szakképzésért felelős miniszter irányítja az általa alapított
szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított
szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti
fenntartói irányítási hatásköröket.
A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő
személlyel kapcsolatos döntéseit – az Szkt. és Szkr. - jogszabályban
meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú
tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a
képzésben részt vevő személlyel.
A tanulói jogviszonyra a szakképzési törvényt és a Kormánynak a
szakképzési törvény végrehajtására kiadott rendeletét kell alkalmazni.
Döntések (esetek és formák):
A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanuló osztályba vagy
csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az
oktatói testület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A
jogviszonyt – a tanköteles tanuló és a hátrányos helyzetű tanuló
kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló – kiskorú
tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének – eredménytelen
felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után
megszünteti. A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület osztályozó
értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális
képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről. Ha a tanulóval szemben kizárás a szakképző
intézményből fegyelmi határozatot hoztak, az erről szóló határozat
véglegessé válásának napján megszűnik a jogviszonya. A fegyelmi eljárásban
hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv
fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt,
illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek
van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a
kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult. Végrehajtani csak végleges
fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló
jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna,
az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.
Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási
hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja.
Ha az Szkt. vagy a Kormánynak az ágazati törvény végrehajtására kiadott
rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a
szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított
szakképzési centrum részeként működik. A kancellár felel a szakképzési
centrum törvényes és szakszerű működéséért. A szakképző intézmény
szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga
dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület
hatáskörébe.
A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre
hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.
A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a
fenntartónak a mádodfokú döntés feladat- és hatáskörét a főigazgató
gyakorolja.
Jogszabályok:
Áht. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből
áll.
(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam.
b) a központi költségvetési szerv.
3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy
önkormányzati feladat.
(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a
közfeladat ellátásának módját
7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban
meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása
a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:
a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve
az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat
kiadására vonatkozó hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok)
gyakorlását,
b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyása,
c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a
költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás
visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik
– a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok
gyakorlása,
d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása,
felmentése vagy megbízásának visszavonása,
e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és
hatékonysági ellenőrzése,
f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új
eljárás lefolytatására való utasítás,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek
előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből
nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök
gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok
kezelése.
9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,
b) a 9. § e) pontjában, és
c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j)
pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
Szkt.
96. § [A szakképzésért felelős miniszter feladata]
(1) A szakképzésért felelős miniszter
a) irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében
gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő
szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket, 25. § [A
fenntartó]
(1) Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási
hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A
nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói
irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más
személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában
az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében
a fenntartó alatt az alapítót kell érteni.
(2) Fenntartó az a természetes személy vagy jogi személy lehet, aki a
szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges feltételekről az alapító
nevében gondoskodik.
(3) A fenntartónak címzett hatásköröket a természetes személy fenntartó,
jogi személy fenntartó esetében a fenntartó törvényes képviseletére
jogosult személy vagy testület gyakorolja.
26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre
alá tartozó szakképző intézmény]
(1) Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott
rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a
szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított
szakképzési centrum részeként működik.
(2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az
igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja
mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e
törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési
szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a
kancellár feladat- és hatáskörébe.
(3) A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és
képviseli.
(4) A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző
intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért.
(5) A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű
működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a
kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének
egyetértésével jogosult.
30. § [A szakképző intézmény önállósága]
(1) A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan
minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy,
szerv vagy testület hatáskörébe.
7. A szakképző intézmény döntései és azok felülvizsgálata 36. § [A
szakképző intézmény döntésének közlése és véglegessé válása]
(1) A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő
személlyel kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és
formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú
tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő
személlyel.
(2) A szakképző intézmény döntése végleges, ha a 37. § (1) bekezdésében
meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító
kérelmet vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
37. § [A szakképző intézmény döntésének fenntartó általi felülvizsgálata]
(1) A szakképző intézmény döntése, intézkedése vagy annak elmulasztása
ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes
képviselője a tanuló érdekében, illetve a képzésben részt vevő személy – a
közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon
belül – eljárást indíthat. A tanulmányok minősítése ellen eljárás akkor
indítható, ha a minősítés nem a szakképző intézmény szakmai programjában
meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás
jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra, illetve a felnőttképzési
jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanulmányok értékelése
ellen eljárás nem indítható.
(2) A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre vagy a szakképző intézmény belső szabályzatának
megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanuló fegyelmi
ügyével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében. Az e bekezdés szerinti eljárásban jogi és igazgatási képzési
területen szerzett felsőfokú végzettséggel vagy igazgatói munkakör
betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
(3) A fenntartó a kérelmet elutasíthatja vagy annak helyt adva a döntést
megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
(4) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a
fenntartó a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköreit a
főigazgató gyakorolja.
44. § [Az igazgató]
(1) A szakképző intézményt az igazgató vezeti.
(2) Az igazgató felel a szakképző intézmény szakszerű és törvényes
működéséért.
(3) Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, amelyeket számára
jogszabály meghatároz.
53. § [A tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony]
(1) A szakképzésben
a) a tanuló tanulói jogviszonyban,
b) a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.
(1a) A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a
felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és
a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző
intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön
létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény
végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e
törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében
meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni.
Üdvözlettel: Kiss László
-----Original Message-----
-------------------------------------------------------------------
Ezt az e-mail címet használja, amikor erre az igénylésre válaszol:
[4][FOI #23903 email]
Jognyilatkozat: Ezt az üzenetet és az ön válaszát is közzétesszük az
interneten. Az adatvédelemre és szerzői jogokra vonatkozó politikánk:
[5]http://kimittud.hu/help/officers
Amennyiben megkeresésekre válaszoló munkatársként hasznosnak találta ezt a
szolgáltatást, kérje meg szervezete webmesterét, hogy helyezzen el a
honlapunkra mutató hivatkozást közérdekű adatokat tartalmazó weboldalán.
-------------------------------------------------------------------
══════════════════════════════════════════════════════════════════════════
Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt
áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett,
illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet
címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az
üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt
mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az
esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét
lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal
visszaélnie.
This message and any attachment are confidential and are legally
privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity
to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are
not the intended recipient, please telephone or email the sender and
delete this message and any attachment from your system. Please note that
any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the
information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone
other than the recipient designated above by the sender is unauthorised
and strictly prohibited.
References
Visible links
1. https://njt.hu/jogszabaly/2022-3-B0-8O.3
2. mailto:[FOI #23903 email]
3. mailto:[email address]
4. mailto:[FOI #23903 email]
5. http://kimittud.hu/help/officers
Tisztelt Közadat (KIM)!
A szükséges pontosítást küldöm:
A válaszában megadott utasítása szerint ténylegesen kezelt közadata, hogy
- a miniszter a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat,
- a szakképzésért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos hatáskört,
- dönt a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,
- elbírálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzést érintő fegyelmi ügyekben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést,
- stb.˙
- továbbá a szakképzésért felelős helyettes államtitkár
irányítja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatáshoz, képzéshez, a képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvények végrehajtási jogszabályainak előkészítését,
- stb. ˙
tehát
IGEN,
- a szakképzésért felelős miniszternek van megsemmisítési hatásköre a szakképzésben hozott bármely döntés vonatkozásában figyelemmel az Áht.-ra és egyéb, pl. az államigazgatási ügyeket meghatározó jogszabályokra és a miniszter utasítására˙,
- a miniszter megsemmisítheti a
1.) szakképzési centrum,
2.) szakképző iskola,
3.) az NSZFH
döntését, ha az nem hatáskörébe tartozó, ezért semmis döntést hozott.
Továbbá
NEM,
- jogszabályi hiányosság fennáll, mert - a köznevelési ágazattal szemben - nincs olyan jogszabály, amely a szakképző intézménynek a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseinek meghatározná a formáját, vagy formáit, és
NEM,
- a szakképző intézmény döntésének felülvizsgálata során a fenntartó nem alkalmazhatja az Ákr.-t,
- a fenntartónál kérelemre induló jogorvoslati eljárásban a kérelemre, a határidőkre, a tényállás tisztázásának kötelezettségére, a döntés formájára és tartalmára, a döntés közlésére vonatkozóan az Ákr. rendelkezéseit jogszabályi rendelkezés hiányában nem alkalmazhatja a fenntartó, a fenntartó nem hatóság, nincs hatásköre hatósági döntést hozni.
˙https://njt.hu/jogszabaly/2022-3-B0-8O.3
48. § (1)) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár
4. gyakorolja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos hatáskört, jóváhagyja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal intézményi munkatervét és a végrehajtásáról szóló szakmai beszámolóját,
6. kijelöli a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatással, képzéssel, valamint a szakképző intézmények fenntartásával kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,
7. irányítja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatáshoz, képzéshez, a képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvények végrehajtási jogszabályainak előkészítését,
8. képviseli a minisztériumot a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamarák, kormányhivatal stb.),
10. kidolgozza a minisztériumnak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatás, képzés fejlesztésével kapcsolatos feladatainak, továbbá a 2021–2027 európai uniós programozási időszak fejlesztéseinek irányát,
12. dönt a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,
39. elbírálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzést érintő fegyelmi ügyekben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést,
40. szükség esetén hatósági ellenőrzést kezdeményez a szakképző intézmények tekintetében a kormányhivatalnál, illetve a duális képzőhelyek szakképzésialapfeladat-ellátásának tekintetében a területileg illetékes gazdasági kamaránál,
91. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza
g) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.
94. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot
a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,
b) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben,
c) a szakterületét érintően, a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.
6.3.2.1. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály kodifikációs feladatai körében
1) előkészíti a szakképzéshez kapcsolódó törvényt, valamint annak végrehajtási jogszabályait (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek),
2) közreműködik a szakképzést érintő jogszabályok (a köznevelési törvény, felsőoktatási törvény, Fktv., szociális hozzájárulási adóról szóló törvény, Magyarország költségvetéséről szóló törvény és a végrehajtási rendeleteik) módosításában,
6.3.2.2. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály koordinációs feladatai körében
10) a szakképzési hatáskörök tekintetében ellátja a szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogszabályban meghatározott hatásköröket,
11) ellátja a szakképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképzési centrumok, és azok részeként működő szakképző intézmények feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos azon fenntartói feladatokat, amelyeket jogszabály nem rendel a szakképzési intézményfenntartó központhoz,
12) ellátja a szakképzési intézményfenntartó központ feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
6.3.2.3. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály funkcionális feladatai körében
4) előkészíti a döntést a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,
A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények
Háttérintézmény Miniszter hatásköre A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető
5. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítás a szakképzéssel kapcsolatos hatáskörök tekintetében a szakképzésért felelős helyettes államtitkár
6. Szakképzési Centrumok irányítás (a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra átruházott hatáskörök kivételével) szakképzésért felelős helyettes államtitkár
3.3.1. A Perképviseleti Főosztály funkcionális feladatai körében
1) megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,
3.1./A.1. Az Ügyfélszolgálati és Ügyviteli Főosztály ügyfélszolgálati és ügyviteli feladatai körében
1) elektronikus levelezés útján tájékoztatást nyújt a minisztérium hatáskörébe tartozó ellátásokról, szolgáltatásokról, intézkedésekről, az igénybe vehető lehetőségekről, azok eljárási rendjéről,
2) átveszi a személyesen leadott állampolgári megkereséseket, leveleket, szükség esetén petíciókat,
3) koordinálja a panaszokat és közérdekű bejelentéseket,
4) szükség esetén közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok ügyeinek intézéséhez,
5) ismerteti jogaik érvényre juttatásának lehetőségeit,
6) félévente, illetve szükség szerint elemző jelentést készít a miniszter és a felsővezetők számára az ügyfélforgalom alakulásáról és a beérkező írásbeli megkeresések számáról,
7) elemzi a beérkező megkereséseket, a minisztérium jogalkotási tevékenysége szempontjából releváns tényekről, adatokról közvetlenül tájékoztatja a Kodifikációs Főosztályt,
8) koordinálja a szakmai szervezeti egységek saját ügyfélszolgálati tevékenységét, e feladatkörében eljárva adatszolgáltatást, illetve egyedi ügyekben tájékoztatást kérhet,
9) a lakosságtól érkező jogalkotási javaslatokat – a Kodifikációs Főosztály szakmai véleményével kiegészítve – eljuttatja a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez,
10) az állampolgárok tájékoztatása érdekében tájékoztató kiadványokat készít,
11) a lakosságot érintő kérdésekben közreműködik a minisztérium honlapjának szerkesztésében,
12) közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével,
13) megválaszolja a más szakmai szervezeti egység hatáskörébe nem eső írásbeli megkereséseket.
14) ellátja a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, kormányelőterjesztés-tervezetek társadalmi és közigazgatási egyeztetésével kapcsolatos feladatokat.
Üdvözlettel:
Kiss László
