Jogszabályi hiányosság?

Tisztelt Kulturális és Innovációs Minisztérium!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
- azt, hogy a szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseinek pontosan melyik jogszabály határozza meg a formáját, vagy formáit, és
- azt, hogy a szakképző intézmény döntésének felülvizsgálata során a fenntartó alkalmazhatja-e az Ákr.-t, valamint
- azt, hogy a fenntartónál kérelemre induló jogorvoslati eljárásban a kérelemre, a határidőkre, a tényállás tisztázásának kötelezettségére, a döntés formájára és tartalmára, a döntés közlésére vonatkozóan az Ákr. rendelkezéseit kell-e alkalmaznia a fenntartónak,
amennyiben fentiekről rendelkezik jogszabály és amennyiben azokat a jogszabályokat ismeri.˙

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. január 14.

Üdvözlettel:
Kiss László

˙Az Szkr. az Szkt. 36. § és 37. § tekintetében nem rendelkezik semmiről.

Tisztelt Szakképzésért Felelős Kormánytag!

Az Infotv. alapján kérem azt a feladat-, hatáskörére vonatkozó információt, hogy a szakképzésért felelős miniszternek van-e megsemmisítési hatásköre a szakképzésben hozott bármely döntés vonatkozásában figyelemmel az Áht.-ra és egyéb, pl. az államigazgatási ügyeket meghatározó jogszabályokra. Kérem, ha a van ilyen irányítási hatásköre a miniszternek, azt az információt is szíveskedjen megadni, hogy a miniszter megsemmisítheti-e a
1.) szakképzési centrum,
2.) szakképző iskola,
3.) az NSZFH
döntését, ha az nem hatáskörébe tartozó döntést hozott.

Meghatározó jogszabályi rendelkezések:
A szakképzésért felelős miniszter irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket.

A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – az Szkt. és Szkr. - jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.
A tanulói jogviszonyra a szakképzési törvényt és a Kormánynak a szakképzési törvény végrehajtására kiadott rendeletét kell alkalmazni.

Döntések (esetek és formák):
A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A jogviszonyt – a tanköteles tanuló és a hátrányos helyzetű tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének – eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti. A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület osztályozó értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanulóval szemben kizárás a szakképző intézményből fegyelmi határozatot hoztak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján megszűnik a jogviszonya. A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat, valamint a szakképzési államigazgatási szerv fegyelmi büntetéssel kizárt tanuló számára másik szakképző intézményt, illetve köznevelési intézményt kijelölő határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője jogosult. Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható.

Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. Ha az Szkt. vagy a Kormánynak az ágazati törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik. A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.
A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.
A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a fenntartónak a mádodfokú döntés feladat- és hatáskörét a főigazgató gyakorolja.

Jogszabályok:
Áht. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam.
b) a központi költségvetési szerv.
3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját
7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:
a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok) gyakorlását,
b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,
b) a 9. § e) pontjában, és
c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában
meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

Szkt.
96. § [A szakképzésért felelős miniszter feladata]
(1) A szakképzésért felelős miniszter
a) irányítja az általa alapított szakképzési centrumot és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket,
25. § [A fenntartó]
(1) Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a fenntartó alatt az alapítót kell érteni.
(2) Fenntartó az a természetes személy vagy jogi személy lehet, aki a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges feltételekről az alapító nevében gondoskodik.
(3) A fenntartónak címzett hatásköröket a természetes személy fenntartó, jogi személy fenntartó esetében a fenntartó törvényes képviseletére jogosult személy vagy testület gyakorolja.
26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény]
(1) Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik.
(2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.
(3) A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és képviseli.
(4) A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért.
(5) A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult.
30. § [A szakképző intézmény önállósága]
(1) A szakképző intézmény szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önmaga dönt, amit jogszabály nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe.
7. A szakképző intézmény döntései és azok felülvizsgálata
36. § [A szakképző intézmény döntésének közlése és véglegessé válása]
(1) A szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.
(2) A szakképző intézmény döntése végleges, ha a 37. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
37. § [A szakképző intézmény döntésének fenntartó általi felülvizsgálata]
(1) A szakképző intézmény döntése, intézkedése vagy annak elmulasztása ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője a tanuló érdekében, illetve a képzésben részt vevő személy – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – eljárást indíthat. A tanulmányok minősítése ellen eljárás akkor indítható, ha a minősítés nem a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra, illetve a felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanulmányok értékelése ellen eljárás nem indítható.
(2) A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre vagy a szakképző intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanuló fegyelmi ügyével kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az e bekezdés szerinti eljárásban jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel vagy igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
(3) A fenntartó a kérelmet elutasíthatja vagy annak helyt adva a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
(4) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a fenntartó a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköreit a főigazgató gyakorolja.
44. § [Az igazgató]
(1) A szakképző intézményt az igazgató vezeti.
(2) Az igazgató felel a szakképző intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
(3) Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, amelyeket számára jogszabály meghatároz.
53. § [A tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony]
(1) A szakképzésben
a) a tanuló tanulói jogviszonyban,
b) a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.
(1a) A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni.

Üdvözlettel: Kiss László

Tisztelt Közadat (KIM)!

A szükséges pontosítást küldöm:

A válaszában megadott utasítása szerint ténylegesen kezelt közadata, hogy
- a miniszter a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat,
- a szakképzésért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos hatáskört,
- dönt a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,
- elbírálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzést érintő fegyelmi ügyekben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést,
- stb.˙
- továbbá a szakképzésért felelős helyettes államtitkár
irányítja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatáshoz, képzéshez, a képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvények végrehajtási jogszabályainak előkészítését,
- stb. ˙

tehát
IGEN,
- a szakképzésért felelős miniszternek van megsemmisítési hatásköre a szakképzésben hozott bármely döntés vonatkozásában figyelemmel az Áht.-ra és egyéb, pl. az államigazgatási ügyeket meghatározó jogszabályokra és a miniszter utasítására˙,
- a miniszter megsemmisítheti a
1.) szakképzési centrum,
2.) szakképző iskola,
3.) az NSZFH
döntését, ha az nem hatáskörébe tartozó, ezért semmis döntést hozott.

Továbbá
NEM,
- jogszabályi hiányosság fennáll, mert - a köznevelési ágazattal szemben - nincs olyan jogszabály, amely a szakképző intézménynek a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos írásban közlendő döntéseinek meghatározná a formáját, vagy formáit, és

NEM,
- a szakképző intézmény döntésének felülvizsgálata során a fenntartó nem alkalmazhatja az Ákr.-t,
- a fenntartónál kérelemre induló jogorvoslati eljárásban a kérelemre, a határidőkre, a tényállás tisztázásának kötelezettségére, a döntés formájára és tartalmára, a döntés közlésére vonatkozóan az Ákr. rendelkezéseit jogszabályi rendelkezés hiányában nem alkalmazhatja a fenntartó, a fenntartó nem hatóság, nincs hatásköre hatósági döntést hozni.

˙https://njt.hu/jogszabaly/2022-3-B0-8O.3

48. § (1)) A szakképzésért felelős helyettes államtitkár
4. gyakorolja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos hatáskört, jóváhagyja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal intézményi munkatervét és a végrehajtásáról szóló szakmai beszámolóját,
6. kijelöli a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatással, képzéssel, valamint a szakképző intézmények fenntartásával kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,
7. irányítja a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatáshoz, képzéshez, a képzési támogatásokhoz kapcsolódó törvények végrehajtási jogszabályainak előkészítését,
8. képviseli a minisztériumot a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamarák, kormányhivatal stb.),
10. kidolgozza a minisztériumnak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó oktatás, képzés fejlesztésével kapcsolatos feladatainak, továbbá a 2021–2027 európai uniós programozási időszak fejlesztéseinek irányát,
12. dönt a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,
39. elbírálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzést érintő fegyelmi ügyekben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést,
40. szükség esetén hatósági ellenőrzést kezdeményez a szakképző intézmények tekintetében a kormányhivatalnál, illetve a duális képzőhelyek szakképzésialapfeladat-ellátásának tekintetében a területileg illetékes gazdasági kamaránál,

91. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza
g) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.
94. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot
a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,
b) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben,
c) a szakterületét érintően, a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.

6.3.2.1. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály kodifikációs feladatai körében
1) előkészíti a szakképzéshez kapcsolódó törvényt, valamint annak végrehajtási jogszabályait (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek),
2) közreműködik a szakképzést érintő jogszabályok (a köznevelési törvény, felsőoktatási törvény, Fktv., szociális hozzájárulási adóról szóló törvény, Magyarország költségvetéséről szóló törvény és a végrehajtási rendeleteik) módosításában,
6.3.2.2. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály koordinációs feladatai körében
10) a szakképzési hatáskörök tekintetében ellátja a szakképzési államigazgatási szerv szakmai irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogszabályban meghatározott hatásköröket,
11) ellátja a szakképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképzési centrumok, és azok részeként működő szakképző intézmények feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos azon fenntartói feladatokat, amelyeket jogszabály nem rendel a szakképzési intézményfenntartó központhoz,
12) ellátja a szakképzési intézményfenntartó központ feladatellátásának irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
6.3.2.3. A Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály funkcionális feladatai körében
4) előkészíti a döntést a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok és a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói jogkörbe tartozó – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítói szervi hatásköreit nem érintő – ügyekben,

A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények

Háttérintézmény Miniszter hatásköre A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető

5. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítás a szakképzéssel kapcsolatos hatáskörök tekintetében a szakképzésért felelős helyettes államtitkár

6. Szakképzési Centrumok irányítás (a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra átruházott hatáskörök kivételével) szakképzésért felelős helyettes államtitkár

3.3.1. A Perképviseleti Főosztály funkcionális feladatai körében
1) megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

3.1./A.1. Az Ügyfélszolgálati és Ügyviteli Főosztály ügyfélszolgálati és ügyviteli feladatai körében
1) elektronikus levelezés útján tájékoztatást nyújt a minisztérium hatáskörébe tartozó ellátásokról, szolgáltatásokról, intézkedésekről, az igénybe vehető lehetőségekről, azok eljárási rendjéről,
2) átveszi a személyesen leadott állampolgári megkereséseket, leveleket, szükség esetén petíciókat,
3) koordinálja a panaszokat és közérdekű bejelentéseket,
4) szükség esetén közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok ügyeinek intézéséhez,
5) ismerteti jogaik érvényre juttatásának lehetőségeit,
6) félévente, illetve szükség szerint elemző jelentést készít a miniszter és a felsővezetők számára az ügyfélforgalom alakulásáról és a beérkező írásbeli megkeresések számáról,
7) elemzi a beérkező megkereséseket, a minisztérium jogalkotási tevékenysége szempontjából releváns tényekről, adatokról közvetlenül tájékoztatja a Kodifikációs Főosztályt,
8) koordinálja a szakmai szervezeti egységek saját ügyfélszolgálati tevékenységét, e feladatkörében eljárva adatszolgáltatást, illetve egyedi ügyekben tájékoztatást kérhet,
9) a lakosságtól érkező jogalkotási javaslatokat – a Kodifikációs Főosztály szakmai véleményével kiegészítve – eljuttatja a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez,
10) az állampolgárok tájékoztatása érdekében tájékoztató kiadványokat készít,
11) a lakosságot érintő kérdésekben közreműködik a minisztérium honlapjának szerkesztésében,
12) közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével,
13) megválaszolja a más szakmai szervezeti egység hatáskörébe nem eső írásbeli megkereséseket.
14) ellátja a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, kormányelőterjesztés-tervezetek társadalmi és közigazgatási egyeztetésével kapcsolatos feladatokat.

Üdvözlettel:
Kiss László