A NAIH ügyfelei (pl. gyerekek) adatainak a védelme

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Az alábbi információt / adatot / ismeretet igényelem, ha és amennyiben az a rendelkezésére áll:

1.) A NAIH-hoz forduló természetes személyeket elektronikus kapcsolattartás esetén a NAIH összefüggésbe hozta, hozza az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel valamint egyéb azonosítókkal, azonosító címkékkel, és ilyen azonosítókat a NAIH egyedi azonosítókkal és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasznált, felhasznál az adott személy azonosítására?

2.) A NAIH felhasználta, felhasználja a NAIH-hoz elektronikus levélben forduló természetes személyek elektronikus (e-mail) levélcímét abból a meghatározott, konkrét célból, hogy az adott személyt azonosítsa?

3.) A NAIH a hozzá a gyermeke adatai védelmében forduló szülőt tekintette, tekinti ügyfélnek˙˙ vagy a gyermeket?

4.)
a) A NAIH eljárásaiban az érintett mindig azonos az ügyféllel˙˙?
b) Milyen esetben nem azonos az ügyfél az érintettel?

5.) A NAIH az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet vezetett, vezet, vagy az elektronikus iktatókönyvben biztosította, biztosítja az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (a név- és tárgymutatózást)˙?

6.) A NAIH a névmutatózást˙ az ügyfél mellett az érintett(ek) nevével is biztosította, biztosítja, ha az érintett(ek) nem (voltak) azonos(ak) az ügyféllel?

7.) A NAIH biztosította, biztosítja az adattakarékosság érvényesülését az érintett azonosítása céljából gyűjtött személyazonosító adatok tekintetében, és csak annyi természetes személyazonosító adat megadására kötelezi az érintettet, amennyi az adott érintett azonosításához feltétlenül szükséges?

8.)
a) A NAIH törölte, törli az azonosítás céljából felhasznált további személyazonosító adatokat, az érintett azonosítását követően, amikor az azonosítási cél már nem áll fenn, vagy más célból kezelte, kezeli tovább ezeket az adatokat?
b) Amennyiben a NAIH az azonosítás megtörténte után is kezelte, kezeli az azonosításra felhasznált további személyazonosító adatokat - pl. az érintett nevén kívül az érintett további 1-4, vagy több azonosító adatát - mi(k) voltak, mi(k) a további adatkezelés konkrét célja(i)?

9.) A gyerekeknek a személyes adataik védelmével kapcsolatos személyes joggyakorlásáról nyújtott, nyújt a NAIH tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazott információkat, különösen a korlátozottan cselekvőképes gyermekeknek címzett bármely információ esetében?

A fenti adatot / információt az elmúlt 12 év vonatkozásában kérem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. február 8.

Üdvözlettel:
Kiss László

˙A köziratokról szóló jogszabály:
9. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles
az ügyintézés során az ügyviteli értékű és ennek megszűnésével selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni és azt a nyilvántartásba bejegyezni;
23. irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak;
24. irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott, címmel ellátott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó, az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosító;
39. naplózás: az iratkezelési szoftverben és az általa kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása;
51. ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat;
3. § (2) Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelező mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell.
Az iktatókönyv tartalmazza minimálisan az alábbi, az iktatókönyvben nyilvántartott iratokra vonatkozó adatokat, azok rendelkezésre állása esetén:
a) iktatószám,
b) iktatás időpontja,
c) beérkezés időpontja, módja, érkeztetési azonosítója,
d) adathordozó típusa (papír alapú, elektronikus), adathordozó fajtája,
e) küldés időpontja, módja,
f) küldő adatai (név, cím),
g) címzett adatai (név, cím),
h) hivatkozási szám (idegen szám),
i) mellékletek száma, típusa (papír alapú, elektronikus),
j) ügyintéző neve és a szervezeti egység megnevezése,
k) irat tárgya,
l) elő- és utóiratok iktatószáma,
m) kezelési feljegyzések,
n) intézés határideje, módja és elintézés időpontja,
o) irattári tételszám,
p) irattárba helyezés.

42. § (1) Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon.
(2) Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét.

˙˙GDPR
VIII. FEJEZET
Jogorvoslat, felelősség és szankciók
77. cikk
A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog
(1) Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(2) Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a 78. cikk alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

Tisztelt NAIH!

Küldöm a szükséges pontosítást az adatigénylésemre megadott következő NAIH információk szerint.

NAIH:
„Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást: miért van ezekre az adatokra szükség, mi lesz a további sorsuk, hová kerülnek?
Ezt megelőzendő szánj egy kis időt arra, hogy legalább átfusd az „Adatvédelmi Tájékoztatót” / „Adatvédelmi Nyilatkozatot”. Ilyen tájékoztató anyagokat szinte már minden, adatkezelést végző cég honlapján találni. Néha elég hosszadalmasak és száraz, unalmas szövegnek tűnhetnek, de mindenképpen nézz bele legalább abba a részbe, hogy:
Milyen adatokat kezelnek (tehát mi a kezelt adatok köre);
Mi az adatkezelés célja;
Mi az adatkezelés időtartama;
Kérdés, észrevétel, törlési vagy tájékoztatási kérelem esetén kihez kell fordulni;
A hozzájárulásod pontosan mire terjed ki;
Kinek adja még át (továbbítja) az adataidat az, akinél regisztráltál vagy aki más módon kezeli adataidat.

Ha az adatkezeléssel kapcsolatban tájékoztatást, adattörlést, korlátozást vagy helyesbítést szeretnél kérni, azt mindig először annál az adatkezelőnél kezdeményezd, aki az adataidat kezeli.

Őket hívd fel, hozzájuk menj be, nekik írj postai vagy elektronikus levelet.

Előfordulhat, hogy a beazonosításodhoz további, rád vonatkozó információkat fognak kérni."

1.)
Kért információ:
1.) A NAIH-hoz forduló természetes személyeket elektronikus kapcsolattartás esetén a NAIH
összefüggésbe hozta, hozza az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és
protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel valamint
egyéb azonosítókkal, azonosító címkékkel, és ilyen azonosítókat a NAIH egyedi azonosítókkal
és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasznált, felhasznál az
adott személy azonosítására?
NAIH információ:
1.) Nem.
A NAIH-hoz bármely ügyben elektronikus úton forduló természetes személy azonosítása céljából ezeket az adatokat a hivatkozott jogszabályoknak megfelelően a NAIH jogszerűen nem használhatja, nem használhatta, és ténylegesen nem kezelte és nem kezeli.

2.)
Kért információ:
2.) A NAIH felhasználta, felhasználja a NAIH-hoz elektronikus levélben forduló természetes
személyek elektronikus (e-mail) levélcímét abból a meghatározott, konkrét célból, hogy az adott
személyt azonosítsa?
NAIH információ:
2.) Nem,
„a Hatóság válasza, hogy az email cím nem alkalmas a feladó azonosítására".
Igen,
„a Hatóság az adott személy azonosítása érdekében eljárási cselekményeket végezhet, ennek keretében a természetes személy email címét kezelheti."

NAIH információ: „Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást"

2.) Egyértelmű tájékoztatását kérem arról, hogy a NAIH felhasználta-e, felhasználja-e a NAIH-hoz elektronikus levélben forduló természetes személyek elektronikus (e-mail) levélcímét abból a meghatározott, konkrét célból, hogy az adott személyt azonosítsa, annak ellenére, hogy az email cím nem alkalmas a feladó azonosítására.

3.)-4.)
Kért információ:
3.) A NAIH a hozzá a gyermeke adatai védelmében forduló szülőt tekintette, tekinti ügyfélnek
vagy a gyermeket?
4.)a) A NAIH eljárásaiban az érintett mindig azonos az ügyféllel˙˙?
b) Milyen esetben nem azonos az ügyfél az érintettel?
NAIH információ:
3.)-4.)
Nemigen.
„ a Hatóság hatósági eljárásaiban" : Ákr. 10. § [Az ügyfél]
(1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
(2) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.
12. § [Az eljárási képesség]
A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül.
13. § [A képviselet általános szabályai]
(1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
a) helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
b) az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.
(2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.
(3) Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.
(4) A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha
a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy
b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.
(5) A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
(6) Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.
(7) A hatóság nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a hatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
(8) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és
a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
b) nem tud az ügyben eljárni,
az eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.
14. § [A meghatalmazásra vonatkozó szabályok]
(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
(2) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.
(3) Ha a képviseleti jogosultság visszavonás, felmondás vagy az ügyfél, illetve a meghatalmazott halála miatt megszűnik, a megszűnés a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben a velük való közléstől hatályos.

NAIH információ: „Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást"

3.)-4.) Egyértelmű tájékoztatását kérem arról, hogy
- a NAIH a hozzá a gyermeke adatai védelmében forduló szülőt tekintette-e, tekinti-e ügyfélnek vagy a gyermeket;
- a NAIH eljárásaiban az érintett mindig azonos-e az ügyféllel˙˙;
- milyen esetben nem azonos az ügyfél az érintettel
„ a Hatóság hatósági eljárásaiban"
valamint
a Hatóság nem hatósági eljárásaiban.

5.)-6.)
Kért információ:
5.) A NAIH az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet vezetett,
vezet, vagy az elektronikus iktatókönyvben biztosította, biztosítja az e szempontok szerinti
visszakeresés lehetőségét (a név- és tárgymutatózást)˙?
6.) A NAIH a névmutatózást˙ az ügyfél mellett az érintett(ek) nevével is biztosította, biztosítja, ha
az érintett(ek) nem (voltak) azonos(ak) az ügyféllel?
NAIH információ:
5.)-6.) Vagy.
„ a Hatóságnál az elmúlt 12 évben az Ltv. és végrehajtási rendeleteinek megfelelő, tanúsított iratkezelő rendszer működött és működik, amely a jogszabályban meghatározott adatkört az ott meghatározott formában kezeli."
az Ltv. és végrehajtási rendeletei: 42. § (1) Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon.
(2) Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét.

NAIH információ: „Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást"

5.)-6.) Egyértelmű tájékoztatását kérem arról, hogy
- a NAIH az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet vezetett-e,
vezet-e,
vagy
az elektronikus iktatókönyvben biztosította-e, biztosítja-e az e szempontok szerinti
visszakeresés lehetőségét (a név- és tárgymutatózást)˙, azaz melyik meghatározott formában:
név- és tárgymutató könyv formában, vagy
az elektronikus iktatókönyvben visszakereshető név- és tárgymutatózás formában;
- a NAIH a névmutatózást˙ az ügyfél mellett az érintett(ek) nevével is biztosította-e, biztosítja-e, ha az érintett(ek) nem (voltak) azonos(ak) az ügyféllel.

7.)-8.)
Kért információ:
7.) A NAIH biztosította, biztosítja az adattakarékosság érvényesülését az érintett azonosítása
céljából gyűjtött személyazonosító adatok tekintetében, és csak annyi természetes
személyazonosító adat megadására kötelezi az érintettet, amennyi az adott érintett
azonosításához feltétlenül szükséges?
8.) a) A NAIH törölte, törli az azonosítás céljából felhasznált további személyazonosító adatokat,
az érintett azonosítását követően, amikor az azonosítási cél már nem áll fenn, vagy más célból
kezelte, kezeli tovább ezeket az adatokat?
b) Amennyiben a NAIH az azonosítás megtörténte után is kezelte, kezeli az azonosításra
felhasznált további személyazonosító adatokat - pl. az érintett nevén kívül az érintett további 1-
4, vagy több azonosító adatát - mi(k) voltak, mi(k) a további adatkezelés konkrét célja(i)?
NAIH információ:
7.)-8.) Nem. Nem.Igen.
A személyazonosító adatokat archiválási célból és más NAIH eljárásban korlátlanul kezelheti, kezeli, kezelhette, kezelte.
„a Hatóság közfeladataként kezeli az eljárásaiban keletkezett iratban szereplő és arra
vonatkozó adatokat az eljárásai lefolytatása mellett közérdekű archiválási célból"
„a Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett adatot a közérdekű archiválás ideje alatt is felhasználhatja más eljárásában."

NAIH információ: „Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást"

7.)-8.) Egyértelmű tájékoztatását kérem arról, hogy a nem azonosítási célból a NAIH válaszai szerint felhasznált, kezelt, de pontosan nem megadott személyazonosító adatok közül pontosan az
ügyfélre, érintettre, törvényes képviselőre, meghatalmazottra vonatkozó, jogszabályban meghatározott természetes személyazonosító, és azonosító
„Milyen adatokat kezelnek (tehát mi a kezelt adatok köre);
Mi az adatkezelés célja;
Mi az adatkezelés időtartama" és
milyen alapon
a NAIH más eljárásában, valamint
a NAIH archívumban?

9.)
Kért információ:
9.) A gyerekeknek a személyes adataik védelmével kapcsolatos személyes joggyakorlásáról
nyújtott, nyújt a NAIH tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és
közérthetően megfogalmazott információkat, különösen a korlátozottan cselekvőképes
gyermekeknek címzett bármely információ esetében?
NAIH információ:
9.) Nem.
Azt a következő információt sem adja meg a NAIH, amit az adatigénylőnek kérdésre megadott:
„A Hatóság a 14 éven aluli gyermekeknek a személyes adataik védelmével kapcsolatos személyes joggyakorlásáról nem nyújt külön tájékoztatást, a Ptk. szerint cselekvőképtelen személyként a 14 éven aluli gyermekek nem jogosultak önállóan jogot gyakorolni."
„A 14. életévüket betöltött személyek számára a Hatóság más érintettel azonos módon nyújt tájékoztatást személyes joggyakorlási lehetőségeik kapcsán."
Igen, ennyit:
https://naih.hu/hogyan-is-elhetsz-jogaid...
Hogyan is élhetsz jogaiddal a gyakorlatban, mire figyelj oda?

NAIH információ: „Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást"

9.) Egyértelmű tájékoztatását kérem arról, hogy
Hogyan is élhet adatvédelmi, önrendelkezési jogaival
az a 12 éves gyerek (aki már szexelhet) és
az a 17 éves gyerek (aki már nem tanköteles, aki az iskolából kirúgható, ha egy pár hiányzása igazolását nem fogadja el az iskola),
ha rá vonatkozóan egy családtag, kollégiumi nevelő, tanár vagy igazgató ad-vesz, terjeszt, beszél ki, rak ki, oszt meg bármi bizalmasat vagy nem igazat, amit tőle vagy nem tőle kapott vagy szerzett meg, és a gyerek fél a családtag, kollégiumi nevelő, tanár vagy igazgató bosszújától, vagy a törvényes képviselője nem hajlandó őt képviselni, az érdekében bármit tenni, hanem elvárja, hogy tűrjön és hallgasson?

Üdvözlettel:
Kiss László

A teljes NAIH irat:
Ügyiratszám: NAIH- 3729-2/2024
Adatigénylő részére
[email address]>
Tárgy: Tájékoztatás kérése
Tisztelt Adatigénylő!
Ön 2024. február 8-án által a KiMitTud elektronikus felületen közérdekű adatigénylésként az
elmúlt 12 évre vonatkozóan az alábbi kérdések megválaszolását kérte a Nemzeti Adatvédelmi
és Információszabadság Hatóságtól (a továbbiakban: Hatóság):
„1.) A NAIH-hoz forduló természetes személyeket elektronikus kapcsolattartás esetén a NAIH
összefüggésbe hozta, hozza az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és
protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel valamint
egyéb azonosítókkal, azonosító címkékkel, és ilyen azonosítókat a NAIH egyedi azonosítókkal
és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasznált, felhasznál az
adott személy azonosítására?
2.) A NAIH felhasználta, felhasználja a NAIH-hoz elektronikus levélben forduló természetes
személyek elektronikus (e-mail) levélcímét abból a meghatározott, konkrét célból, hogy az adott
személyt azonosítsa?
3.) A NAIH a hozzá a gyermeke adatai védelmében forduló szülőt tekintette, tekinti ügyfélnek
vagy a gyermeket?
4.)a) A NAIH eljárásaiban az érintett mindig azonos az ügyféllel˙˙?
b) Milyen esetben nem azonos az ügyfél az érintettel?
5.) A NAIH az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet vezetett,
vezet, vagy az elektronikus iktatókönyvben biztosította, biztosítja az e szempontok szerinti
visszakeresés lehetőségét (a név- és tárgymutatózást)˙?
6.) A NAIH a névmutatózást˙ az ügyfél mellett az érintett(ek) nevével is biztosította, biztosítja, ha
az érintett(ek) nem (voltak) azonos(ak) az ügyféllel?
7.) A NAIH biztosította, biztosítja az adattakarékosság érvényesülését az érintett azonosítása
céljából gyűjtött személyazonosító adatok tekintetében, és csak annyi természetes
személyazonosító adat megadására kötelezi az érintettet, amennyi az adott érintett
azonosításához feltétlenül szükséges?
8.)a) A NAIH törölte, törli az azonosítás céljából felhasznált további személyazonosító adatokat,
az érintett azonosítását követően, amikor az azonosítási cél már nem áll fenn, vagy más célból
kezelte, kezeli tovább ezeket az adatokat?
b) Amennyiben a NAIH az azonosítás megtörténte után is kezelte, kezeli az azonosításra
felhasznált további személyazonosító adatokat - pl. az érintett nevén kívül az érintett további 1-
4, vagy több azonosító adatát - mi(k) voltak, mi(k) a további adatkezelés konkrét célja(i)?
9.) A gyerekeknek a személyes adataik védelmével kapcsolatos személyes joggyakorlásáról
nyújtott, nyújt a NAIH tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és
közérthetően megfogalmazott információkat, különösen a korlátozottan cselekvőképes
gyermekeknek címzett bármely információ esetében?”
Az 1.) , 2.) ,7.) és 8.) kérdéseire válaszul tájékoztatom, hogy a Hatóság a személyes adatok
kezelését az elmúlt 12 évben az irányadó jogszabályok [a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény; a személyazonosító jel helyébe lépő
2
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a
továbbiakban: Szaztv.); az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.); a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény(a továbbiakban: Ákr.) ; a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Ltv.); a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény; az Európai
Parlament és Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelete1] mindenkor hatályos
rendelkezéseinek megfelelően végezte és végzi.
Az 1.) pont szerinti kérdésére tájékoztatom, hogy az elektronikus kapcsolattartás esetén a
természetes személy azonosítását a Központi Azonosítási Ügynök szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatás végzi, amely a Hatóságnak a Szaztv. 4. § (4) bekezdés szerinti
természetes személyazonosító adatokat adja át a már azonosított személy kapcsán. A Hatóság
online azonosítókat vagy címkéket nem gyűjt vagy tárol azonosítási célból, kivéve, ha a
lefolytatott eljárása keretében az adatkezelő azonosítása érdekében az szükséges, és más
módon az adatkezelő személye nem állapítható meg. Az egyszerű email nem minősül
elektronikus kapcsolattartásnak, az sem a feladót, sem az üzenet tartalmát, sem a feladás, sem
a kézbesítés időpontját nem hitelesíti, azonosításra főszabály szerint nem alkalmas.
A 2.) pont szerinti kérdésre a Hatóság válasza, hogy az email cím nem alkalmas a feladó
azonosítására, bárki létrehozhat egy tetszőleges vezetéknév.keresztnév kezdetű email címet
bármely email szolgáltatónál. Az Infotv. 71. § rendelkezése alapján a Hatóság – amennyiben az
eljárás eredményes lefolytatásához az szükséges – az adott személy azonosítása érdekében
eljárási cselekményeket végezhet, ennek keretében a természetes személy email címét és a
természetes személyazonosító adatait egyaránt kezelheti.
A 3.) és 4.) pont szerinti kérdésekre tájékoztatom, hogy a Hatóság hatósági eljárásaiban az
elmúlt 12 évben az ügyfél fogalmára és annak kapcsán az ügyfél jogállására a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
rendelkezései voltak, illetve az Ákr. rendelkezései az irányadóak.
Az 5.) és a 6.) pontok szerinti kérdésekre tájékoztatom, hogy a Hatóságnál az elmúlt 12 évben
az Ltv. és végrehajtási rendeleteinek megfelelő, tanúsított iratkezelő rendszer működött és
működik, amely a jogszabályban meghatározott adatkört az ott meghatározott formában kezeli.
A 7.) és a 8.) pontok szerinti kérdésére vonatkozóan tájékoztatom, hogy a Hatóság
közfeladataként kezeli az eljárásaiban keletkezett iratokat, az iratban szereplő és arra
vonatkozó adatokat az eljárásai lefolytatása mellett közérdekű archiválási célból, az
iratkezelésre vonatkozó fenti előírásokra tekintettel. Az Infotv. 71. § (2) bekezdésére tekintettel
a Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási
eszközt a közérdekű archiválás ideje alatt is felhasználhatja más eljárásában.
1 GDPR (általános adatvédelmi rendelet)
3
A 9.) kérdés szerinti követelményt a Hatóság csak a GDPR 2018. május 25-ét követő kötelező
alkalmazásához kapcsolódóan tudja értelmezni. A Hatóság a 14 éven aluli gyermekeknek a
személyes adataik védelmével kapcsolatos személyes joggyakorlásáról nem nyújt külön
tájékoztatást, tekintettel arra, hogy nem nyújt közvetlenül a gyermekek által igénybe vehető
szolgáltatást, a Ptk. szerint cselekvőképtelen személyként pedig a 14 éven aluli gyermekek nem
jogosultak önállóan jogot gyakorolni. A 14. életévüket betöltött személyek számára a Hatóság
más érintettel azonos módon nyújt tájékoztatást személyes joggyakorlási lehetőségeik kapcsán.
A Hatóság a fentiek mellett a gyermekek számára a személyes adatok kezelésére vonatkozó
külön, részletes tájékoztatást tett közzé a https://naih.hu/hogyan-is-elhetsz-jogaid...
gyakorlatban-mire-figyelj-oda elérhetőségen.
Budapest, elektronikus aláírás szerint
Üdvözlettel:
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Tisztelt Dr. Habil. Péterfalvi Attila Elnök, C. Egyetemi Tanár!

A magyar "gyermekvédelem"-nek "megfelelően" "tájékoztató" válaszait - így az alábbit is - sajnálattal olvastam.

Az internet tudomásul veszi és nem felejti, hogy a gyerekek adatvédelmével érdemben nem foglalkozik, holott a megkegyelmezett elkövető épp gyerek áldozatok nyilatkozataival, aláírásával, személyes adataival is visszaélt.

Minden gyermekkel foglalkozó intézmény, személy és minden gyermekek ügyét intéző szerv, személy a gyermek adatait gyűjti, azzal rendelkezik, nagyrészt anélkül, hogy a gyerek hallhatna, tudhatna a saját önrendelkezéséről.

Pedig gyerekeknek szóló megfelelő tájékoztatással nem maradhatna annyi gyermekellenes tett szó és következmény nélkül, ha a gyerekek bízhatnának abban, hogy megvédhetik például a saját nevüket, adott esetben a méltóságukat, esetleg az életüket.

Üdvözlettel:
Adatigénylő

NAIH- 3729-4/2024
Adatigénylő részére
[email address]>
Tárgy: További tájékoztatás kérése

Tisztelt Uram!
Ön a 2024. február 8-án a KiMitTud elektronikus felületen közérdekű adatigénylésként az elmúlt
12 évre vonatkozóan megfogalmazott kérdéseit hivatkozása szerint tovább pontosította, a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) címzett,
2024. február 20-i elektronikus levélben:
A Hatóság iktatási rendszerére vonatkozóan a Hatóság tájékoztatja, hogy az elmúlt 12 évben a
Hatóságnál elektronikus iktatási rendszer működött, illetve működik.
Figyelemmel arra, hogy Ön nem konkrét, a Hatóság által kezelt, rögzített formában a Hatóság
rendelkezésre álló adatok megküldését kérte, a Hatóság pedig a NAIH-3729-2/2024
iktatószámú válasziratban a tevékenységére irányadó jogszabályokról 2024. február 15-én már
megfelelően tájékoztatta, ezért az újabb közérdekű adatigénylésként feltett kérdésekre
vonatkozó válaszadást az Infotv. 29. § (1a) bekezdése alapján megtagadom.
Az Infotv. 31. § (1) bekezdése alapján Ön a közérdekű adat megismerésére vonatkozó
adatigénylése elutasítása miatt bírósághoz fordulhat, a perre az Infotv. 31. § -- 31/C. §
rendelkezései az irányadóak.
A pert az igény elutasításának közlésétől számított harminc napon belül kell megindítani a Hatóság
ellen. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A
perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A Hatóság, mint országos
illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest,
Markó u. 27.) hatáskörébe tartozik. A bíróság soron kívül jár el.
A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania.

Budapest, elektronikus aláírás szerint

Üdvözlettel:
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár