OBH-nak - A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság köteles-e törvényesen eljárni?

másolatban:
- a jogállamiságért törvényes eszközökkel küzdő, reformbírók által alapított Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- NAIH – panaszként is

tárgy: A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság köteles-e törvényesen eljárni?

Tisztelt OBH!
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Tisztelt Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság! Tisztelt dr. Kővári Tibor elnök úr!
Tisztelt, az Infotv.-t hivatalból ismerni köteles jogász kollegák!

Közérdekű adatigénylésemre (mellékelem) – törvényi kötelezettségük ellenére – nem kaptam választ. Törvényileg kötelező, törvényes, érdemi válaszukat továbbra is várom. Köszönöm.

Eljutott azonban hozzám a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságnak egy harmadik személy részére 2017. 05. 23-án kézbesített, 2017.El.IV.D.10/3 sz., tárgybeli irata, amelyben ezt a harmadik személyt oktatják ki az én közérdekű adatigényemmel kapcsolatban, egyébként egészen elképesztő, alapvető tárgyi tévedést tartalmazó, teljes bizonyító erejű közokirat formájában.

A harmadik személynek az én közérdekű adatigényemre adott, teljes bizonyító erejű közokiratba foglalt válaszuk azt tartalmazza, hogy „AMENNYIBEN KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSSEL KÍVÁN ÉLNI, ÚGY AZT NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁGNÁL KELL ELŐTERJESZTENIE, NEM PEDIG A BÍRÓSÁGON, VAGY INTERNETES HONLAPON”. (A nyelvhelyességi hibát Önök követték el, én Önöket idéztem.) A megállapításuk jogforrási alapját NEM közölték!
- Hozzáfűzik még, hogy egyebekben „mellőzik” az ügyintézést.
- A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság igazgatási feladatokkal megbízott csoportvezető bírája fejléccel és a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság Elnöke, 3. sz. bélyegzővel ellátott iratot „Dr. Tóth Péter” írta alá.

A mai magyar jogállamisági anomáliák széles körben ismertek.
- A 2017.El.IV.D.10/3 sz. iratuk azt bizonyítja, hogy Önök – törvényi kötelességük ellenére – nincsenek tisztában a szakmai, törvényességi alapokkal!
- De annyira nincsenek tisztában az alapismeretekkel, hogy még azt sem tudják, hogy az általam igényelt közérdekű adatot nekem kell kiadniuk.
- Továbbá teljes bizonyító erejű közokiratba foglalták, hogy fogalmuk sincs a közérdekű adatigénylés törvényes lebonyolításáról.
- Ráadásul még az sem tűnt fel Önöknek, hogy az Átlátszó nyilvános Ki mit tud? közérdekű adatigénylési felülete (http://kimittud.atlatszo.hu/) eddig közel tízezer (2017. 05. 23-án 9196) adatigényt kezelt és több mint ötezer (2017. 05. 23-án 5086) adatgazdától lehet adatot igényelni.
- Nem is veszik a fáradságot sem, hogy – törvényi kötelességükkel összhangban - tájékozódjanak, pl. a törvényből a hiányzó ismereteik vonatkozásában.
- És Önök szerint NEM a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozik, tehát NEM közérdekű adat, hogy a bíróságnak be kell-e tartania a törvényeket, pl. az Alaptörvényt, a Bszi.-t, a Ptk.-t, a Pp.-t és az Infotv.-t is! A megállapításuk jogforrási alapját ebben az esetben SEM közölték!

Önök a 2017.El.IV.D.10/3 sz. iratukkal – jogforrási hivatkozás megjelölése nélkül - teljes bizonyító erejű közokiratba foglalták, hogy az Infotv. betartását nem tartják magukra nézve kötelezőnek.

Így ELNÖKI ÉS INTEGRITÁS PANASZKÉNT IS, továbbá ÚJABB KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSKÉNT is kérdezem, hogy az elnöki bélyegzővel ellátott, nyilvánvalóan jogellenes, jogforrással alá nem támasztott csoportvezetői álláspont a teljes bíróság álláspontja-e.
Továbbá kérem közzétenni az elnöki bélyegző használatára vonatkozó jogszabályi hátteret, hiszen aggodalomra ad okot, hogy bíróságon miért ad ki csoportvezető elnöki bélyegzővel nyilvánvalóan valótlan tartalmú, jogforrással alá nem támasztott állásfoglalást.

Korábbi közérdekű adatigénylésemben arra kérdeztem rá, hogy a bíróságnak be kell-e tartania a törvényeket, pl. az Alaptörvényt, a Bszi.-t, a Ptk.-t, a Pp.-t és az Infotv.-t is! Ugyanis a bíróság jelen esetben egy ingatlanról dönt, amelyben kogens (mérlegelést nem engedő) törvényi rendelkezések biztosítanák felperes igazát, ám az is nagyon fontos lenne, hogy a bíróság – törvényi kötelességével összhangban – betartsa és betartassa a törvényeket. Megengedhetetlen jogállamban (Magyarország az Alaptörvény szerint jogállam), hogy bíróság szelektáljon kogens törvényi rendelkezések alkalmazása tekintetében, ahogy pl. a 2017.El.IV.D.10/3 sz. válaszban az Infotv. vonatkozásában megtették.

Új, előremutató fejlemény a konkrét alapügy nyomozásában, hogy a bűnüldöző szervek kezdik pedzeni, hogy – törvényi kötelességükkel összhangban – a sértetti jogokat teljes körűen biztosítani kell. Így az ügy büntetőjogi vonatkozásai is folytatódni fognak.

Így a 2017. 05. 24-i tárgyaláson (és nyilván máskor is) TILOS a bíróságnak átjátszania jogellenesen az ingatlant alperesnek. A bíróságnak törvényi kötelessége maradéktalanul betartani és betartatni a törvényeket. Bízunk benne, hogy – törvényi kötelességükkel összhangban – ezzel Önök is egyetértenek.

Felperes igazolási kérelmét is törvényesen kell intézni, így törvényesen 2017. 05. 24-én tárgyalás sem lenne tartható. Továbbá a bíróság törvényileg köteles törvényesen, érdemben megválaszolni a közérdekű adatigényléseket! Továbbá a bíróságnak törvényi kötelessége törvényesen tájékoztatni felperest a bizonyítás érdeméről, továbbá jogi képviselő nélkül eljáró félként törvényes jogérvényesítését a Pp. 7. § (2) bekezdésével összhangban is segíteni köteles a bíróság.

Elengedhetetlen pl. annak előzetes tisztázása, hogy ha a törvény kötelezővé tette az ingatlannyilvántartási bejegyzést, akkor az a bíróság szerint is kötelező-e vagy egy teljesen eltérő tényállású BH-ra hivatkozással önkényesen, jogellenesen felülírható-e a kogens törvényi rendelkezés!

Sajtónyilvános, hogy most zajlik a bírók káderezése. (http://hvg.hu/itthon/20170512_civil_e_va... - Handó Tünde minden bírót megkérdeztet: Civil-e vagy?)
Így a HVG újságíróját idézve én is kérdezem, hogy „milyen korrupciós kockázata lehet annak, ha egy bíró részt vesz egy továbbképzésen, netán tagja egy olyan civil szervezetnek, amely fizetésemelést kér, vagy éppen a gyermekjogok megismertetéséért dolgozik?”
Tilos-e a bírónak pl. idősügyi vonatkozásokat szem előtt tartani? Pl. hogy idős ember ingatlanával ne lehessen visszaélni!
Az Alaptörvény, egyéb törvényeink, nemzetközi egyezmények, sőt az OBH elnök „jogállami, szolgáltató, magas színvonalú, időszerű igazságszolgáltatás” koncepciója mind kiemelten védi az idősek jogait is!
Kérdezem továbbá, hogy a 4. kerületi bíróság mely bírói vettek részt az elmúlt 5 évben bírói érzékenyítésen.
Kérdezem továbbá, hogy a 4. kerületi bíróságon ki kapott a dr. Hadházy Ákos társelnök úr által a korrupcióinfón feltárt korrupciógyanús prémiumból?
(http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinf... - Jó buli az államreform!)
Kérdezem továbbá, hogy fognak-e érdemben reagálni az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum fentiekkel kapcsolatos felvetéseire.
2017. 05. 17-én fogadta el az Európai Parlament, hogy indítják a 7. cikk szerinti eljárást. A határozat szerint Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt.

Kérdezem továbbá, hogy kinek van hatásköre, hogy – törvényeinkkel összhangban, minden ügyben, így adott konkrét ügyben is – az OBH elnök által deklaráltan vállalt jogállami, a magas színvonalú, a szolgáltató, az időszerű, az áldozathibáztatás ellen érzékeny bírósági eljárást biztosítsa.

Közérdekű adatigénylésemet az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum közzéteszi internetes oldalán, köszönet érte.
Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely idősügyi kérdésekkel kiemelten foglalkozik.
A segítő együttműködést előre is köszönöm.
Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.
2017. 05. 24. dr. Hidasi Edit

MELLÉKLET – 2017. 04. 03-án kelt közérdekű adatigénylés

http://kimittud.atlatszo.hu/request/a_te...

Feladó: dr. Hidasi Edit
Delivered 2017. április 3.
tárgy: A tényállásában teljesen eltérő BH felül írja-e a törvény kogens, tehát bírói mérlegelést NEM engedő rendelkezését?
másolatban:
- a jogállamiságért törvényes eszközökkel küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- az igazságszolgáltatási anomáliákat feltáró és tematizáló sajtó
- Országos Bírósági Hivatal
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Tisztelt Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság!
Tisztelt Ügyészség!
Tisztelt Jogász kollegák!
Az idős, nehéz sorsú örökhagyót kizárólag családja támogatta, a családtagjai voltak a gondnokai is.
Örökhagyó halálakor jelentkezett egy szerződéses örökös, aki állítása szerint évekig eltartotta volna az örökhagyót, ám az állítólagos eltartásról sem a gyámhivatal, sem az önkormányzat, sem az egészségügyi intézmények, sem a közmű szolgáltatók, sem örökhagyó családja, sem örökhagyó lakókörnyezete nem tudott. Sokszorosan nyilvánvaló és teljes bizonyító erejű közokiratokkal alátámasztott, hogy az állítólagos szerződéses örökös örökhagyót NEM tartotta el.
Törvényileg kötelező volt az öröklési szerződést bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba, ám erre – a törvényi kötelezettség megszegésével – nem került sor. Így hiába ellenőrizte a gyámhivatal törvényi kötelességével összhangban, gondosan évekig az ingatlan nyilvántartást, az állítólagos öröklési szerződés senkinek nem jutott tudomására.
Ám a hagyaték átadásakor a közjegyző hivatkozott egy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH-ra.
- Így a közjegyző szerint a BH felülírta a törvényt, tehát a közjegyző szerint hiába a törvényi kötelezettség, mégsem volt kötelező bejegyezni az öröklési szerződést az ingatlan nyilvántartásba.
- A közjegyző közelebbről nem indokolta, jogforrásokkal nem támasztotta alá azt az álláspontját, hogy egy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH miért írná felül a törvény kogens rendelkezését.
- A hagyatékot a közjegyző fenti álláspontjára tekintettel átadta a szerződéses örökösnek, aki nyilvánvalóan nem tartotta el az örökhagyót.
- Ezt a közjegyzői döntést a Fővárosi Törvényszékszintén jóváhagyta, ahol szintén nem tértek ki arra, hogy a tényállásában az esettől teljesen eltérő BH miért írná felül a törvényt.
- Így a közjegyző és a Fővárosi Törvényszék a családot felperesi pozícióba kényszerítette.
Az öröklési szerződés egyéb tekintetben is aggályos, amelyről a hivatalos szervek kaptak jelzést.
Az ügy jelenleg a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt van, amely már konkrétan hivatkozik arra, hogy a Fővárosi Törvényszék egyébként jogforrással alá nem támasztott álláspontja is az, hogy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH felülírja a törvényt. A perben az alperes – hiába a pártatlan bírósági eljárás törvényi kötelessége – eljárási kedvezményeket kap, előfordult, hogy a felperesnek kellett a bírót a törvényre figyelmeztetnie.
Az ügy büntetőjogi vonatkozásai tekintetében a kerületi nyomozó hatóságok semmiféle aggályt nem találtak.
- A felettes ügyészségek új eljárásra utasították a kerületi szerveket, ám – súlyos törvényességi aggályok mellett – a megismételt nyomozás sem hozott semmiféle eredményt, az állítólagos szerződéses örököst ki sem hallgatták.
- Az ügydöntő egyetlen tanú az állítólagos szerződéses örökös szintén nagyon nehéz sorsú, idős ismerőse.
- Az ő, egyébként visszaemlékezésre alapított, nagyon bizonytalan vallomása felülírja a közokiratokkal alátámasztott tényeket, így pl. a gyámhivatal, az önkormányzat irataival bizonyított tényeket.
- A jelzett törvényességi aggályok törvényes, érdemi kivizsgálása eddig nem történt meg.
Így az ügy jelenlegi helyzetében szükséges arról tájékozódni, hogy van-e remény egyáltalán a törvényileg kötelező törvényes hivatali eljárásra, vagy kizárólag a törvényes nemzetközi jogérvényesítés a célravezető.
Ezért – összhangban az Infotv. 3. § 5. pontjával - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérdezem:
1. A bíró és a közjegyző átírhatja-e a törvényt? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
2. A bíró és a közjegyző figyelmen kívül hagyhatja-e a törvényt? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
3. A bíró és a közjegyző jogalkotó-e vagy jogalkalmazó? (Jogállami válasz: JOGALKALMAZÓ)
4. A bíró köteles-e betartani a demokratikus államberendezkedés egyik legalapvetőbb elvét, a hatalmi ágak elkülönültségét, tehát a hatalommegosztás Alaptörvényben is rögzített elvét? (Jogállami válasz: IGEN)
5. A közjegyzőt a bíró mentesítheti-e a törvény betartása és betartatása alól? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
6. A bíró és a közjegyző alárendelt-e a TÖRVÉNYNEK a gyakorlatban? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)
7. A tényállásában teljesen eltérő BH felül írja-e a törvény kogens, tehát bírói mérlegelést NEM engedő rendelkezését? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
8. A peres félnek kell-e viselnie a bíró és a közjegyző általi jogsértés következményeit? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
9. Köteles-e a bíró feljelenteni az öröklési szerződéssel kapcsolatos, súlyos aggályokat a Be. 171. § (2) bekezdésével összhangban? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)
10. Integritás sértés-e, ha a bíró nyilvánvalóan a dokumentáltan törvénysértő alperesi oldalnak kedvez? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)
Továbbá a Bszi. szerint kötelező közzétenni a Bszi. hatálybalépése óta valamennyi bírósági ügyelosztási rendet. A szignálás törvényessége így ellenőrizhető. Ezért kérem, hogy ennek a törvényi kötelességüknek szíveskedjenek eleget tenni.
Közérdekű adatigénylésemet az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum közzéteszi internetes oldalán, köszönet érte.
Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely idősügyi kérdésekkel kiemelten foglalkozik
A segítő együttműködést előre is köszönöm.
Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.
2017. 04. 03. dr. Hidasi Edit