Mégis, hova tűntek a magyar kék kutak?
Tisztelt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal!
Adatigénylésem a kék, nyomókaros ún. ejektoros kutakra vonatkozik. Továbbiakban: közkifolyó
Az adatigénylés közérdekű, mivel a közkifolyók nem csupán ivóvízvételi pontok, hanem a településkép és a helyi kulturális örökség meghatározó elemei, továbbá jelentős környezetvédelmi szerepet töltenek be. A kék kutak évtizedek óta a magyar települések jellegzetes közterületi elemei, amelyek hozzájárulnak a helyi identitáshoz, a közösségi terek karakteréhez és a történeti arculathoz.
Emellett a közkifolyók fenntartása környezeti szempontból kiemelten fontos, mivel lehetővé teszik, hogy a lakosság útközben – séta, kerékpározás, sportolás, munkába járás vagy turistáskodás közben – ingyen és hulladékmentesen jusson ivóvízhez. Ez csökkenti a palackos víz vásárlását, mérsékli a műanyag hulladék keletkezését, és összhangban áll az EU hulladékcsökkentési és fenntarthatósági irányelveivel.
A közkifolyók tehát nem csak azok számára fontosak, akiknél nincs vezetékes víz, hanem a teljes lakosság számára, mint alapvető közterületi szolgáltatás.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
🟦 1. Országos nyilvántartás:
Rendelkeznek‑e országos adatbázissal a közkifolyók számáról és elhelyezkedéséről?
ha igen, kérem ennek teljes listáját vagy a hozzáférés módját
ha nem, készült‑e bármilyen felmérés vagy összesítés az elmúlt 10 évben
🟦 2. A közkifolyók országos állapota
Hány közkifolyó üzemel jelenleg Magyarországon?
Hány közkifolyó minősítése "üzemel", "nem üzemel" vagy „ideiglenesen nem üzemel”?
🟦 3. Megszüntetett közkifolyók országos adatai
Az elmúlt 10 évben hány közkifolyót szüntettek meg?
A megszüntetések leggyakoribb indokai?
Készült‑e országos hatásvizsgálat a megszüntetések következményeiről?
🟦 4. Kulturális és településképi szempontok
Vizsgálták‑e a közkifolyók településképi vagy kulturális örökségi szerepét?
Készült‑e országos értékelés arról, hogy a kék kutak a helyi identitás részét képezik?
Szerepelnek‑e a közkifolyók bármilyen országos kulturális vagy örökségvédelmi nyilvántartásban?
🟦 5. Környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok
Készült‑e országos környezeti hatásvizsgálat a közkifolyók megszüntetéséről
(pl. palackos vízfogyasztás növekedése, hulladéktermelés)?
Szerepel‑e a közkifolyók fenntartása bármely országos fenntarthatósági, klíma‑ vagy hulladékcsökkentési stratégiában?
Vizsgálták‑e a közkifolyók társadalmi hasznát (hőségriadó, turisták, sportolók, átutazók, idősek)?
🟦 6. Jövőbeli országos tervek
Tervezik‑e a közkifolyók országos szintű felmérését vagy egységes nyilvántartását?
Tervezik‑e a közkifolyók fejlesztését, visszaállítását vagy új kutak létesítését?
Szerepel‑e a közkifolyók fenntartása a víziközmű‑fejlesztési vagy ivóvízbiztonsági országos tervekben?
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.
Mivel adatigénylésemben elektronikus másolatban és elektronikus úton kérem az adatok kiadását, ezért az adatigénylés teljesítéséért az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései alapján költségtérítés megállapítására nincs mód. Ha az adatok kiadása a kért módon lehetetlen volna, és iratmásolatok adathordozókra másolásához és kézbesítéséhez kapcsolódóan a hivatkozott törvényi rendelkezések alkalmazásával mégis költségtérítést állapítanának meg, úgy kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson erről. Ebben az esetben azt is kérem, hogy a tájékoztatásban tételesen jelölje meg a költségtérítés számítása során figyelembe vett költségtényezőket.
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2026. július 3.
Üdvözlettel:
Emil Gyula
Tisztelt Levélíró!
Köszönjük megkeresését, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogadta e-mail üzenetét.
Levelével kapcsolatban megtesszük a szükséges intézkedéseket, az esetlegesen további egyeztetést igénylő kérdések esetén illetékes Kollégáink felveszik Önnel a kapcsolatot.
Tisztelettel,
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Tisztelt Emil Gyula Úr!
2026. július 4. napján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
(a továbbiakban: Hivatal) részére közérdekű adat megismerésre irányuló
igényt terjesztett elő. Igényével kapcsolatban, az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1) bekezdése szerint a közérdekű
adatigénylés beérkezését követő 15 napon belül, a Hivatal az alábbi
válaszokat adja a kérdései beidézését követően.
„1. Országos nyilvántartás:
Rendelkeznek‑e országos adatbázissal a közkifolyók számáról és
elhelyezkedéséről?
• Ha igen, kérem ennek teljes listáját vagy a hozzáférés módját!
• Ha nem, készült‑e bármilyen felmérés vagy összesítés az elmúlt 10
évben?”
Tájékoztatom, hogy a Hivatal nem rendelkezik országos adatbázissal a
közkifolyók számáról és így azok elhelyezkedéséről sem, és korábban sem
rendelkezett ilyennel.
„2. A közkifolyók országos állapota
Hány közkifolyó üzemel jelenleg Magyarországon?
Hány közkifolyó minősítése "üzemel", "nem üzemel" vagy „ideiglenesen nem
üzemel”?”
Ezen kérdés tekintetében az 1. kérdéshez fűzött válasz az irányadó (a
Hivatal nem rendelkezik ilyen adatokkal).
„3. Megszüntetett közkifolyók országos adatai – az elmúlt 10 évben hány
közkifolyót szüntettek meg?
A megszüntetések leggyakoribb indokai?
Készült‑e országos hatásvizsgálat a megszüntetések következményeiről?”
Ezen kérdés tekintetében is az 1. kérdéshez fűzött válasz az irányadó (a
Hivatal nem rendelkezik a megjelölt adatokkal). Tájékoztatom, hogy a
víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Vhr.) 81. § (4) bekezdése szerint a víziközmű-szolgáltató
a – Vhr. 1. § 23. pontjában definiált – közterületi vízvételi helyet az
ellátásért felelős állami tulajdonosi joggyakorló vagy a helyi
önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi
szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az ellátásért felelős és az illetékes
katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át
vagy szüntetheti meg.
„4. Kulturális és településképi szempontok - vizsgálták‑e a közkifolyók
településképi vagy kulturális örökségi szerepét?
Készült‑e országos értékelés arról, hogy a kék kutak a helyi identitás
részét képezik?
Szerepelnek‑e a közkifolyók bármilyen országos kulturális vagy
örökségvédelmi nyilvántartásban?”
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi
XXII. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében a Hivatal többek között a
víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és az annak
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó
szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének
felügyeletét látja el, ugyanakkor a feladat- és hatásköre nem terjed ki
kulturális, településképi, illetve örökségvédelmi követelmények
érvényesítésére, valamint ilyen adattartalmú nyilvántartások vezetésére,
így a Hivatal ezekkel kapcsolatban nem rendelkezik információval.
„5. Környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok – készült‑e országos
környezeti hatásvizsgálat a közkifolyók megszüntetéséről (pl. palackos
vízfogyasztás növekedése, hulladéktermelés)?
Szerepel‑e a közkifolyók fenntartása bármely országos fenntarthatósági,
klíma‑ vagy hulladékcsökkentési stratégiában?
Vizsgálták‑e a közkifolyók társadalmi hasznát (hőségriadó, turisták,
sportolók, átutazók, idősek)?”
Ezen kérdés tekintetében a 4. kérdéshez fűzött válasz az irányadó, azaz a
Hivatal erre vonatkozó feladat- és hatáskör hiányában ilyen tevékenységet
nem végez, így nem rendelkezik ilyen adatokkal.
„6. Jövőbeli országos tervek
Tervezik‑e a közkifolyók országos szintű felmérését vagy egységes
nyilvántartását?
Tervezik‑e a közkifolyók fejlesztését, visszaállítását vagy új kutak
létesítését?
Szerepel‑e a közkifolyók fenntartása a víziközmű‑fejlesztési vagy
ivóvízbiztonsági országos tervekben?”
A Hivatal – figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályokban rögzített
feladatai ellátáshoz ezek külön nyilvántartása nem szükséges – nem tervezi
a közkifolyók felmérését és egységes nyilvántartását.
A víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai
követelményeiről szóló 2/2025. (II. 11.) EM rendelet 1. § (5) bekezdése
meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket a víziközmű-szolgáltatónak a
beruházási tervrész, valamint a felújítási tervrész összeállításánál
figyelembe kell vennie, amely szempontok között nevesítésre kerül többek
között az ellátásbiztonság és a jogszabályból eredő kötelezettség is.
Tájékoztatom, hogy a közkifolyók (mint a Vhr. 1. § 19. pontja szerinti
ivóvízvételi helyek) nem képezik a víziközmű törzshálózat (és így a
víziközmű-rendszer részét, ezért ezekre nézve a gördülő fejlesztési tervek
nem tartalmaznak önálló feladatot. Ennek megfelelően a gördülő fejlesztési
tervekben kizárólag olyan feladatok szerepelnek a közkifolyók
tekintetében, amelyek a közkifolyókon keresztül történő ivóvízvételezéshez
is szükséges víziközmű-fejlesztésekhez kapcsolódnak.
A jogorvoslati eljárás az Infotv. 31. §-án alapul.
Budapest, 2026. július 17.
Tisztelettel: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
