Kormányzási koherencia és döntéshozatal a romániai visszaszolgáltatással kapcsolatos magyar kormányzati hivatalos álláspont kialakításában és érvényesítésében

Tisztelt Kormány!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

A romániai (elsősorban erdélyi, bánsági, partiumi, székelyföldi) magyar közösség és történelmi magyar egyházak, az elmúlt 25 év román kormányai által megtett bizonyos lépések ellenére, továbbra sem tudott, tudtak hozzájutni az 1920-as és az 1947-es békeszerződések után elvesztett, vagy államosított vagyontárgyaik jelentős részéhez. Sőt, a hosszas pereskedések és rendkívüli anyagi és más természetű erőfeszítések nyomán visszaszerzett vagyontárgyaik is veszélybe kerültek a romániai igazságszolgáltatási szervek, központi, vagy helyi hatóságok lépései miatt, melyek következtében még visszaszolgáltatott vagyontárgyak "újraállamosítására" is sor került (ld. a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Főgimnázium esete). Az elkövetkezőkben pedig újabb, a magyar helyi közösségekre, magánszemélyekre vagy történelmi magyar egyházakra rendkívül kedvezőtlen lépések, döntések várhatók, amit az is megerősít, vagy legalábbis előrevetít, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálatokat kezdett a Szatmár megye több településén már visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében. Szintén e folyamathoz tartozik, hogy a román igazságszolgáltatási szervek európai körözést adtak ki a jelenleg Magyarországon tartózkodó Markó Attila volt RMDSZ-képviselő ellen és a magyar illetékes intézményeknek hamarosan döntést kell hozniuk az említett személy kiadatása ügyében.

A fentieket figyelembe véve ellentmondást vélek felfedezni Magyarország kormánya két tisztségviselőjének e kérdéskörrel kapcsolatos állításaiban:

a) Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter 2015. május 9-én a következőket nyilatkozta Szatmárnémetiben:
"Balog Zoltán elmondta: egyházi beszélgetőpartnerei súlyos aggodalmát tapasztalta azokkal a folyamatokkal kapcsolatban, amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítását, visszafordítását jelzik.

'Úgy gondolják, hogy ez jogállami bizonytalanságot jelent, akadályozza őket abban a munkában, amit évekkel ezelőtt elkezdtek. Felhívtam a román hatóságok figyelmét, hogy Budapesten is aggódunk emiatt' – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, azt látják, hogy a román hatóságok törvényesen visszaszolgáltatott ingatlanok sorsát próbálják megkérdőjelezni később alkotott szabályok alapján.

'Úgy gondoljuk, hogy ez nem felel meg a jogállami követelményeknek. Az egyházak és a magyar intézmények működésének a biztonsága is jogállami kategória, és kérjük, hogy ezt mindenképpen tartsák be' – fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter hozzátette, értik, elfogadják, hogy szükség van a korrupció elleni küzdelemre, és fontosnak is tartják azt, 'de az nem lehet indok arra, hogy visszacsináljanak olyan egyházi ingatlan-visszaszolgáltatásokat, amelyek törvényesek voltak'" (forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/balo...)

b) Szőcs Géza úr - állítólag - kormánybiztosként aláírt egy petíciót, melyben több romániai román és magyar és - ezek szerint - magyarországi magyar hivatalos személy, művész, intézményvezető stb. az Árkosi Művelődési Központ helyzetének rendezését kérik. A Krónika napilap állítása szerint, Szőcs Géza - állítólag - kormánybiztosként túlment az Árkosi Művelődési Központ helyzetének rendezésén és az ingatlan visszaszolgáltatásának megsemmisítését kéri:
"Szőcs Géza, a magyar kormány kormánybiztosa például így ír: 'A restitutio in integrum gondolatának az elmúlt 25 évben politikusként és magánemberként is következetes híve voltam és vagyok. (...) Az árkosi kastéllyal kapcsolatosan kivételesen ettől eltérő a véleményem. E kastélynak a kultúra ápolásában betöltött szerepe, ennek fontossága nézetem szerint felülírja a föntebb leírt szempontokat.'

A kormánybiztos szerint az épületnek vagy az állam tulajdonában kellene maradnia, vagy csak abban az esetben kellene visszaadni a családnak, ha az száz évre szóló szerződést köt a jelenlegi haszonélvezővel, a jelenlegi feltételekkel." (forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megk...)

Kérem, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre és amennyiben szükséges elektronikus másolatban megküldeni részemre a kérdésekkel kapcsolatos dokumentumokat:

1. A romániai magyar közösségek, magánszemélyek és történelmi magyar egyházak vagyontárgyainak visszaszolgáltatásával kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr álláspontja tükrözi? Mint a fentebbi idézetekből látszik, a két álláspont kizárja egymást, hiszen Szőcs Géza úrnak a visszaszolgáltatás valamilyen - nem eljárási hibán alapuló - indokú megsemmisítésére vonatkozó igénye összeegyeztethetetlen Balog Zoltán úr álláspontjával, mely még a visszaszolgáltatás bizonyos - esetleges - eljárási hibán alapuló megsemmisítését is a jogállamiság szellemével ellentétes lépésnek tekinti.

2. Amennyiben Balog Zoltán úr a fentebb idézett nyilatkozatát nem a kormány tagjaként tette, kérte-e annak pontosítását, hogy az idézett nyilatkozat szigorúan a magánvéleményét tükrözi? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

3. Amennyiben Szőcs Géza úr álláspontja tükrözi a magyar kormány álláspontját, akkor ez azt jelenti-e, hogy a jövőben a magyar kormány az eddigi álláspontjával ellentétben nem a román kormányok által kormányzati ciklusokon átívelően vállalt "restitutio in integrum" maradéktalan és belátható időn belüli teljesítését támogatja, hanem - saját kezdeményezésére, vagy a román kormánnyal kötött valamilyen hátéralku eredményeként - módosítja a magyar közösségeknek, magánszemélyeknek, vagy történelmi magyar egyházaknak nyújtott erkölcsi, jogi stb. támogatás jellegét?

4. Amennyiben Szőcs Géza úr nem a kormány tagjaként írta alá az említett petíciót, akkor tett-e lépéseket annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ez az álláspontja szigorúan magánvélemény? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

5. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként nyilatkozta a Balog Zoltán úr - és feltételezhetően a magyar kormány - álláspontjával ellentétes véleményét, ennek nyilvános jellege nem sérti-e a kormány intézményeinek azon - esetleges - belső szabályzatát, rendelkezéseit, melyek az intézmény(ek) munkatársainak magánéleti viselkedését is érintik? Magyarán, a magyar kormány tagja magánemberként állíthat-e nyilvánosan olyasmit, ami egyértelműen ellentétes a kormány hivatalos álláspontjával?

6. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként csatlakozott ahhoz a petícióhoz, melynek aláírói visszaszolgáltatást a jogos örökösök hátrányára fordítanák vissza, e petícióhoz csatlakozáshoz igénybe vette-e annak az állami intézménynek az infrastruktúráját, melynek munkatársa (elektronikus postafiók, számítógép stb.)?

7. Szintén 2015. május 9-én Dragoş Neamu, a Romániai Múzeumok Országos Hálózatának ügyvezető igazgatója ismertette azt a tanulmányt, mely nehezményezi, hogy több mint 110 romániai múzeum épületét szolgáltatták vissza az államosítás előtti tulajdonosoknak, külön kiemelve, hogy ezek jelentős része a Román Ortodox Egyházhoz, illetve a történelmi magyar egyházakhoz került? És arról számolt be, hogy bár elismerik a tulajdonhoz fűződő jogokat, de ezeket felülírja az épületekben működő múzeumoknak a kultúra ápolásában betöltött szerepe, fontossága (forrás:http://adevarul.ro/cultura/patrimoniu/pe...). Ennek tudatában az ön/önök megítélése szerint, Szőcs Géza úr álláspontja a magyar kormány (illetve Balog Zoltán úr), vagy a román kulturális szerv képviselőjének álláspontjához áll közelebb?

8. A magyar kormány a romániai magyar közösség, magánszemélyek és történelmi magyar egyházak tulajdon-visszaszolgáltatási ügyeivel kapcsolatos álláspontja kialakításában figyelembe veszi-e a romániai román és magyar nyelvű sajtóban megjelent információkat?

9. Ha igen, akkor napi, heti, vagy rendszertelenebb anyagok (sajtófigyelések, elemzések, tájékoztatók stb.) alapján? Mi a romániai visszaszolgáltatási folyamattal kapcsolatos legutóbbi összefoglaló, döntéselőkészítő anyag készítésének időpontja, forrása(i)?

10. Ezeket az anyagokat a kormány saját intézményei, vagy külső intézmények készítik?

11. Amennyiben a kormány saját intézményei készítik ezeket az anyagokat, akkor milyen nyilvános forrásokból dolgoznak (a figyelt publikációk listája)?

12. Amennyiben ezeket az anyagokat a kormányhoz nem tartozó vállalkozások, vagy magánszemélyek készítik, akkor melyek ezek a vállalkozások, vagy kik ezek a magánszemélyek, milyen szerződéses jogviszony alapján, milyen nyilvános forrásokból dolgoznak és milyen értékű szerződések alapján?

13. Ha tisztázták, hogy Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr - egymást kizáró - álláspontja közül melyik képviseli a magyar kormány hivatalos álláspontját, mit szándékoznak tenni a helyzet tisztázása érdekében?

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés megállapítására kerül sor. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot és a szkennelés költségét.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2015. május 12.

Üdvözlettel:

Pászkán Zsolt

Tisztelt Címzett (ME)!

2015. május 12-én benyújtott közérdekű adatkérésemre 2015. május 27-én továbbított válaszuk voltaképpen egyetlen feltett kérdésre sem adott választ. Mivel kénytelen vagyok megállapítani, hogy a „válaszadásuk” voltaképpen a tartalmi kérdéseket megkerülő hárítás (nem értem, mi közöm ahhoz, hogy Lázár János úr hetente tart sajtótájékoztatókat, és az információ milyen mértékben ad választ az eredeti közérdekű adatkérésemben szereplő kérdések bármelyikére?!), újra megismétlem a kérdéseimet, most viszont rámutatva arra, hogy pontosan milyen jellegű dokumentumokat várok önöktől.

Kérdéseim kontextusba helyezéséhez a következő törvényszövegekre vagyok kénytelen hivatkozni:

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” (Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés, D) cikk)

„(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” (Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és felelősség, XIII. cikk)

„(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. […]
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.” (Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 15. cikk)

„(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.” (Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 17. cikk)

„(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
[…]
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.” (Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 18. cikk)

„1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.” (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK)

„5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;” (2011. évi CXII. törvény
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 3. Értelmező rendelkezések)

Felhívom a figyelmüket, hogy már azzal is jogosan vélelmezhetővé teszik válaszuk rosszhiszeműségét és ezzel a fentebb idézett joggal való visszaélést, hogy az információs önrendelkezési jogról szóló törvény közérdekű adatra vonatkozó bekezdését csak részlegesen és irreleváns módon idézték. Ugyanis a „bármilyen módon vagy formában rögzített információ és ismeret”, melyet válaszukban önök is idézték és melyben kiemelték a „rögzített” kifejezést, pontosan arról szól, hogy a szóban elhangzott kijelentések/utasítások/parancsok kivételével bármilyen más információ tárgya lehet a közérdekű adatkérésnek (és itt jön a válaszukban kihagyott rész!!), „különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat”.

Márpedig a közérdekű adatigénylésemben kizárólag és hangsúlyosan azokra „a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat”-okra tartottam igényt, melyek tisztázzák az általam felvetett kérdést.

Tehát megismétlem a kérdéseimet, ezúttal megjelölve (úgy látszik, a kormányzati apparátus felkészültségi szintje elkerülhetetlenné teszi!), hogy milyen dokumentumokhoz szeretnék hozzájutni.

1. A romániai magyar közösségek, magánszemélyek és történelmi magyar egyházak vagyontárgyainak visszaszolgáltatásával kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr állásfoglalása tükrözi? Mint az eredeti közérdekű adatkérésben szereplő idézetekből látszik - (http://www.e-nepujsag.ro/op/article/balo...), illetve (http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megk...) , a két álláspont kizárja egymást, hiszen Szőcs Géza úrnak a visszaszolgáltatás valamilyen - nem eljárási hibán alapuló – indokú megsemmisítésére vonatkozó igénye összeegyeztethetetlen Balog Zoltán úr álláspontjával, mely még a visszaszolgáltatás bizonyos - esetleges - eljárási hibán alapuló megsemmisítését is a jogállamiság szellemével ellentétes lépésnek tekinti.

Releváns dokumentumok:
- a határon túli magyar közösségek, (magyar állampolgársággal is és anélküli) magánszemélyek, egyházi és világi szervezetek idegen országok által államosított vagyontárgyai visszaszolgáltatásának nyomon követéséért, cselekvési tervekért, kormányzati álláspontok és lépések kidolgozásáért felelős személyek, szervek, vagy intézmények dokumentumai (ld. Magyarország Alaptörvényének ezzel kapcsolatos, fentebb idézett és a kormányra – nemcsak erkölcsi kötelességet, hanem – feladatokat is kiszabó rendelkezéseit). Ha az említett csoportok jogaival kapcsolatosan a magyar kormány egyetlen kormányzati tisztségviselőt, szervet, vagy intézményt sem bízott meg feladatokkal, akkor, kérem, közölje ennek okát. Felhívom a figyelmüket, hogy a szóban forgó jogok által érintett ingó és ingatlan vagyontárgyak anyagi értéke több milliárd euró, erkölcsi értéke pedig felbecsülhetetlen. Tehát, véleményem szerint, jogos a kérdés, hogy van-e/vannak-e ennek a kérdésnek felelősei a kormányon belül? Ha igen, kik/mik azok? Milyen jogi alappal tevékenykednek (törvény, miniszteri rendelet, kormányhatározat, megbízólevél, más hasonló dokumentum)? Ki nyilatkozhat az ezzel kapcsolatos kérdésekről és ki képviseli hivatalosan a kormány álláspontját az említett visszaszolgáltatási ügyekben?

2. Amennyiben Balog Zoltán úr a fentebb idézett nyilatkozatát nem a kormány tagjaként tette, kérte-e annak pontosítását, hogy az idézett nyilatkozat szigorúan a magánvéleményét tükrözi? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

Releváns dokumentumok:
- nyilatkozat Balog Zoltán úr részéről, a sajtóanyaggal szembeni helyreigazítási kérelem dokumentuma stb. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

3. Amennyiben Szőcs Géza úr álláspontja tükrözi a magyar kormány álláspontját, akkor ez azt jelenti-e, hogy a jövőben a magyar kormány az eddigi álláspontjával ellentétben nem a román kormányok által kormányzati ciklusokon átívelően vállalt "restitutio in integrum" maradéktalan és belátható időn belüli teljesítését támogatja, hanem - saját kezdeményezésére, vagy a román kormánnyal kötött valamilyen háttéralku eredményeként - módosítja a magyar közösségeknek, magánszemélyeknek, vagy történelmi magyar egyházaknak nyújtott erkölcsi, jogi stb. támogatás jellegét?

Releváns dokumentumok:
- az 1. pont alapján meghatározott kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény hivatalos nyilatkozata, állásfoglalása, egyéb e kérdésre vonatkozó dokumentuma.

4. Amennyiben Szőcs Géza úr nem a kormány tagjaként írta alá az említett petíciót, akkor tett-e lépéseket annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ez az álláspontja szigorúan magánvélemény? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

Releváns dokumentumok:
- nyilatkozat Szőcs Géza úr részéről, a sajtóanyaggal szembeni helyreigazítási kérelem dokumentuma stb. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

5. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként nyilatkozta a Balog Zoltán úr - és feltételezhetően a magyar kormány – álláspontjával ellentétes véleményét, ennek nyilvános jellege nem sérti-e a kormány intézményeinek azon - esetleges - belső szabályzatát, rendelkezéseit, melyek az intézmény(ek) munkatársainak magánéleti viselkedését is érintik? Magyarán, a magyar kormány tagja magánemberként állíthat-e nyilvánosan olyasmit, ami egyértelműen ellentétes a kormány hivatalos álláspontjával?

Releváns dokumentumok:

- a kormányzati tisztségviselők hivatali és hivatalon kívüli tevékenységét, viselkedését, állásfoglalási jogosultságait szabályozó rendelkezések, dokumentumok (szervezési és működési szabályzatok, munkaköri leírások, belső rendelkezések stb.)

6. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként csatlakozott ahhoz a petícióhoz, melynek aláírói visszaszolgáltatást a jogos örökösök hátrányára fordítanák vissza, e petícióhoz csatlakozáshoz igénybe vette-e annak az állami intézménynek az infrastruktúráját, melynek munkatársa (elektronikus postafiók, számítógép stb.)?

Releváns dokumentumok:

- nyilatkozat Szőcs Géza úr részéről. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

7. Szintén 2015. május 9-én Dragoş Neamu, a Romániai Múzeumok Országos Hálózatának ügyvezető igazgatója ismertette azt a tanulmányt, mely nehezményezi, hogy több mint 110 romániai múzeum épületét szolgáltatták vissza az államosítás előtti tulajdonosoknak, külön kiemelve, hogy ezek jelentős része a Román Ortodox Egyházhoz, illetve a történelmi magyar egyházakhoz került? És arról számolt be, hogy bár elismerik a tulajdonhoz fűződő jogokat, de ezeket felülírja az épületekben működő múzeumoknak a kultúra ápolásában betöltött szerepe, fontossága (forrás:http://adevarul.ro/cultura/patrimoniu/pe...).
Ennek tudatában az ön/önök megítélése szerint, Szőcs Géza úr álláspontja a magyar kormány (illetve Balog Zoltán úr), vagy a román kulturális szerv képviselőjének álláspontjához áll közelebb?

Releváns dokumentumok:

- az idegen hatalmak által államosított magyar magán- és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében illetékes kormányzati tisztségviselők/szervek/intézmények hivatalos nyilatkozata. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

8. A magyar kormány a romániai magyar közösség, magánszemélyek és történelmi magyar egyházak tulajdon-visszaszolgáltatási ügyeivel kapcsolatos álláspontja kialakításában figyelembe veszi-e a romániai román és magyar nyelvű sajtóban megjelent információkat?

Releváns dokumentumok:

- - az idegen hatalmak által államosított magyar magán- és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében illetékes kormányzati tisztségviselők/szervek/intézmények hivatalos nyilatkozata. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).
- az illetékes kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény által kormányzati struktúrán belüli információgyűjtési (pl. sajtófigyelési) utasítás (személyiségi adatokat nem sértő) tartalma (a jelen közérdekű adatkérés által érintett területre vonatkozó megbízás, figyelt kiadványok stb.)
- az illetékes kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény által külső beszállítókkal (magánszemélyek, vagy nem kormányzati szervek, intézmények, magáncégek stb.) kötött információgyűjtési (pl. sajtófigyelési) megrendelések (személyiségi adatokat nem sértő) tartalma (a jelen közérdekű adatkérés által érintett területre vonatkozó megbízás, figyelt kiadványok stb.)
Amennyiben nincsenek sem belső utasítások, sem külső beszállítókkal kötött megbízási szerződések, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és
az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre
a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben
megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu
weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a
szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód.
Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról,
amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés
megállapítására kerül sor. Ebben az esetben kérem, hogy a
tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként
tüntesse fel az oldalszámot és a szkennelés költségét.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy
részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése
alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt
küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

2015. június 13.
Üdvözlettel:

Pászkán Zsolt