Igazságügyi Minisztériumnak - az ügyvédség jelentősége az ALAPJOGOK, így a gyermekek jogainak BIZTOSÍTÁSÁBAN dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr beszéde alapján

dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úrnak
dr. Bánáti János elnök úrnak, Magyar Ügyvédi Kamara
dr. Réti László elnök úrnak, Budapesti Ügyvédi Kamara

tárgy: az ÜGYVÉDSÉG jelentősége az ALAPJOGOK, így a gyermekek jogainak BIZTOSÍTÁSÁBAN dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr beszéde alapján

másolatban:
- a jogállamiságért küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- Apák az Igazságért Egyesület, amely folyamatosan tematizálja a gyermekeket érintő jogállamisági anomáliákat és nyeri a kártérítési pereket
- sajtó

előkészítő iratként a TÖRVÉNYES NEMZETKÖZI JOGÉRVÉNYESÍTÉSHEZ, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely gyermekjogi kérdésekkel kiemelten foglalkozik

Tisztelt dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr!
Tisztelt dr. Bánáti János elnök úr!
Tisztelt dr. Réti László elnök úr!
Tisztelt Jogász kollegák!

Kicsi gyermekeimet érintő családi tragédiánkat az okozza, hogy egy sokszorosan törvényszegő ügyvéd ÖTÖDIK ÉVE, HARMINC alapeljárásban gyötör bennünket át a fórumrendszeren, botrányos és brutális törvénytelenséggel, hamis és hiányos adatokkal, emberi jogi szempontból is durván jogsértő módszerekkel.
- Mindezt az ügyvédi kamara és az ügyvédek szakmai felügyeletéért felelős minisztérium is – törvényi kötelessége ellenére – hagyja neki.
- A bennünket jogellenesen támadó ügyvéd sok kamucéges és NAV feketelistás címre tudott – jogellenesen – működési engedélyt szerezni. A NAV feketelista az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listáját jelenti.
- Továbbá a bennünket jogellenesen támadó ügyvéd a kiskorúak jogellenes külföldre vitelére vonatkozó jogterületen a jártasságát azzal a figyelmeztetéssel hirdeti honlapján, hogy a tájékoztató nem feltétlenül felel meg a hatályos jognak.

Pedig az ügyvédi törvény kötelező erővel kimondja: 1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - TÖRVÉNYES ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDON - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat MEGEGYEZÉSSEL intézzék el.

Idézek (a nagy betűvel szedett kiemelések tőlem) dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr beszédéből az ügyvédség alkotmányos jelentőségéről. (melléklet: Trócsányi László az ügyvédség alkotmányos jelentőségéről - http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-min...)
„Nélkülözhetetlen szerepe van az ügyvédségnek A JOGÁLLAMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN, az ügyvédi hivatás különös jelentőséggel bír AZ ALAPJOGOK BIZTOSÍTÁSÁBAN – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter 2016. április 11-én Budapesten, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese könyvének bemutatóján.”

Az Infotv. 3. § 5. pontjával összhangban a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérdezem, hogy LÁTNAK-E BÁRMIFÉLE, TÉNYLEGESEN, A GYAKORLATBAN IS MŰKÖDŐ HAZAI JOGI LEHETŐSÉGET A GYERMEKEIMET ÉS ENGEM JOGELLENESEN TÁMADÓ ÜGYVÉD TÖRVÉNYTELENSÉGEINEK LEÁLLÍTÁSÁRA, amely törvényi kötelességük. Vagy kizárólag a NEMZETKÖZI TÖRVÉNYES JOGÉRVÉNYESÍTÉS lehet hatékony ügyünkben?

Továbbá szintén közérdekű adatigénylésként kérdezem, hogy MAGUKRA NÉZVE KÖTELEZŐNEK TARTJÁK-E A TÖRVÉNYI HATÁRIDŐKET, ugyanis a korábbi adatigényléseimre vonatkozó 15 napos, törvényileg kötelező válaszadási határidő régóta lejárt.

Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely gyermekjogi kérdésekkel kiemelten foglalkozik.

Korábban benyújtott közérdekű adatigényléseimre is várom – a törvényi kötelességgel összhangban – a törvényes, érdemi válaszokat.

A segítő együttműködést előre is köszönöm.

Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.

2017. 03. 21. dr. Hidasi Edit

MELLÉKLET:
„Trócsányi László az ügyvédség alkotmányos jelentőségéről
2016. április 12. 14:00
Nélkülözhetetlen szerepe van az ügyvédségnek a JOGÁLLAMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN, az ügyvédi hivatás különös jelentőséggel bír az ALAPJOGOK BIZTOSÍTÁSÁBAN – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter 2016. április 11-én Budapesten, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese könyvének bemutatóján.

Tisztelt Elnök Úr, Elnökhelyettes Úr, Kedves Kollégák, Barátaim, Hölgyeim és Uraim!

Március elején mutattuk be ugyanitt a Kései főhajtás – a holokauszt jogász áldozatai című könyvet. Akkor is idéztem és most is helyénvalónak érzem Szladits Károly szavait: „Az a pszichológiai mozzanat óriási jelentőségű, hogy a zsebemben van az ügyvédi diploma, amellyel mindenkor, ha szabad véleménynyilvánításomban, függetlenségemben gátat szenvedek, odamenekülhetek az ügyvédség várának erős védőbástyái mögé”. Akik itt a teremben ülünk, valamennyien érezhetjük ezt: Szladits idézett szavait magamra is vonatkoztatva, ennek a gondolatnak szellemiségében szeretek ide jönni az Ügyvédi Kamarába. Sulyok Tamás könyve kapcsán mai alkalommal – mintegy a múlt alkalom folytatásaként – arról beszélünk, milyen ma, és milyen lehet a jövőben az ügyvédség alkotmányos helyzete, szabadsága, függetlensége.

A könyv bemutatására vonatkozó felkérést hármas minőségemben is szívesen teljesítem: egyrészt mint egyetemi kolléga és témavezető, másrészt mint volt gyakorló ügyvéd, harmadrészt pedig mint AZ ÜGYVÉDSÉGRE VONATKOZÓ JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS MINISZTER.

Az első aspektus személyes. Elfogultságomat nem tagadhatom: a könyv alapjául szolgáló Phd-tanulmánynak pedig témavezetője voltam. A Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszéke által meghirdetett kurzus keretében Sulyok Tamás az ügyvédi hivatás szabályait oktatta a hallgatóknak. Gyakorló ügyvédi tapasztalataiból merítve konkrét jogesetekkel mutatta be, tette élővé és mondhatni élvezetessé a tananyagot a fiatalok számára. Szegeden a kollégaként egymás mellett töltött idő alatt beszélgetéseinkben sokszor merült fel az ügyvédi hivatás, az ügyvédség mint hivatásrend témája. Beszélgetéseink során jöttünk rá arra, hogy mennyire mostohagyerek ez a téma.

A legtöbb európai ország alkotmányában, ideértve Magyarország Alaptörvényét is, nem is szerepel az ügyvéd kifejezés, csak a védő jelenik meg a védelemhez való jog kapcsán. Ugyanúgy jelenleg a jogi oktatásban sincs helye az ügyvédi hivatásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek átadásának. A helyzet azért paradox, mert közben a legtöbb jogászképzést választó fiatal számára éppen az ügyvédi pálya a vonzó. Nemhogy külön tankönyv nincs ebben a témában, de még egyes jogi tárgyakban sem kapott helyet: sem az alkotmányjog, sem a polgári perrendtartás, sem a büntető eljárási jog oktatási anyagában nem szerepel (leszámítva egyes kivételeket, lásd a védővel kapcsolatos szabályokat). Hol a helye, van-e hely egyáltalán a jogtudományban az ügyvédi hivatásra, az ügyvédi hivatásrendre vonatkozó szabályoknak – tehetjük fel a kérdést.

Talán ezért is vállalkozott, vállalkozik kevés szerző ennek a témának a feldolgozására. És éppen ezért nevezhető különös jelentőségű, hézagpótló műnek a könyv.

Ez átvezet a második aspektushoz, az ügyvéd nézőpontjához. Sulyok Tamással ügyvédként is kollégák, kartársak voltunk.

Tehát az ügyvédi hivatásról ügyvéd tollából született könyvet engedjék meg nekem, hogy ügyvéd szemmel is tekintsem. Mit üzen ez a könyv a magyar ügyvédeknek? Megerősít bennünket méltóságunkban: a könyv lapjain újra kirajzolódik AZ ÜGYVÉDSÉG NÉLKÜLÖZHETETLEN SZEREPE A JOGÁLLAMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN, AZ ÜGYVÉDI HIVATÁS KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGE AZ ALAPJOGOK BIZTOSÍTÁSÁBAN. Az ügyvédségnek a könyvben kifejtett alkotmányos jelentősége biztosítja számunkra az ügyvédi hivatás rangját a foglalkozások között: de ez egyben felelősséget is jelent. A felelősség többirányú: egyrészről a gyakorló ügyvéd felelőssége a jogkereső ügyféllel, a társadalommal, illetőleg saját hivatásrendjével szemben. Másrészről a jogalkotó felelőssége az ügyvédség megfelelő intézményvédelmét biztosító jogi keretek kialakításáért, amiről később majd még bővebben beszélnék.

A könyv egyik központi gondolata az ügyvédség szerepe a tisztességes eljáráshoz való alapjog biztosításában. A szerző hangsúlyozza: A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE CSAK OLYAN ÜGYVÉDSÉG KÉPES, AMELLYEL SZEMBEN FENNÁLL A KÖZBIZALOM. Korunkra általánosan jellemző, sajnos a hagyományos értékek degradálódása irányába mutató tendencia miatt különösen időszerűnek érzem a közbizalom fontosságát hangsúlyozni. A könyv meggyőzi olvasóját, hogy a közbizalom olyan kiemelkedő érték, amit minden egyes ügyvédnek saját munkája során, az ügyvédség egészének érdekei védelmére hivatott kamarának és a jogalkotónak is védenie kell. …

Ahogy a könyvben a szerző levezeti, a jogi szabályozás kétfélesége az ügyvédi hivatás sajátos kétarcúságból következik: AZ ÜGYVÉD EGYRÉSZRŐL RÉSZT VESZ A KÖZHATALOM RÉSZEKÉNT MŰKÖDŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN, ugyanakkor ezt egyének megbízottjaként, egyéni érdekek képviselőjeként látja el, a megbízók általi díjazás ellenében. …

A könyv alapján elmondhatjuk, hogy a kontinentális európai országok, így hazánk válasza is a hagyományos, német mintájú ügyvédfelfogás értelmében az, hogy az ügyvéd az igazságszolgáltatás szereplője, és mint ilyen, ALAPJOGVÉDELMI FUNKCIÓT LÁT EL. …

Eszembe jut erről Beck Salamon egyik története. A legendás „Sala bácsi”, ahogy diákjai emlegették, a Szladitsot követő nemzedék elméletben és gyakorlatban is egyik legfelkészültebb magánjogásza volt. (Nyilván nem ismeretlen név e körben.) Egy ügyben az ellenfél ügyvédje szemrehányást tett neki, amiért fölényeskedve, horribile dictu, elméleti érvekkel vitatkozik vele. Hiszen – úgymond – „mindketten ügyvédek vagyunk, és egyformán áruljuk a jogot”. A szemrehányó hang és a tudományellenesség bosszantotta Sala bácsit, aki így replikázott: „VAN KÜLÖNBSÉG KÖZTÜNK: ÉN CSAK ÁRULOM A JOGOT, MAGA VISZONT ELÁRULJA”.

Az uniós kontextus, jogfejlődés további dilemmákat is felvet, amelyekre idehaza is reflektálnunk kell. MINEK PÉLDÁUL A KAMARA? – KÉRDEZIK AZ ANGOLSZÁSZOK, VAGY A TELJES LIBERALIZÁCIÓ HÍVEI, AZOK, AKIK MINDEN KÖZJOGI ELEMTŐL MEGFOSZTANÁK EZT A HIVATÁSRENDET. De épp ez a lényeg: a hivatásrendeknek ALAPJOGVÉDELMI SZEREPÜK van; nem tekinthetünk múltbeli csökevényként, kövületként rájuk. A kamara védelmet gyakorol. A szabadság és az autonómia őre. Köztestületként az ügyvédi függetlenség, valamint AZ ÜGYVÉDSÉGBE VETETT KÖZBIZALOM INTÉZMÉNYES GARANCIÁJA, egyben AZ ÜGYVÉDI MUNKA SZAKSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÉKA IS, és ekként tisztelet és alkotmányos védelem illeti.

A szerzővel egyetértve az ÜGYVÉDSÉG ALAPJOGVÉDELMI SZEREPÉT elismerve és fenntartva, az ügyvédség intézményének alkotmányos védelmét szükséges megőrizni és szükség esetén megvédeni az ezen alkotmányos örökségünk lebontására irányuló, a kizárólagos piaci szemlélet talaján álló uniós jogi törekvésekkel szemben. …

A könyv részletesen tartalmazza és elemzi AZ ÜGYVÉDI HIVATÁST ÉRINTŐ JOGALKOTÁSSAL SZEMBENI ALKOTMÁNYOS KÖVETELMÉNYEKET, azok elméleti alapjainak bemutatásával.

Ahogy már előbb is említettem, a könyvben kiindulópont és alaptétel, hogy az ügyvédség intézményi léte nélkül nem létezhet jogállami igazságszolgáltatás. A szerző az ügyvédség ezen, az Alkotmánybíróság által alapjogvédelmi funkciónak nevezett szerepéből vezeti le a jogállamnak az ügyvédséggel szembeni intézményvédelmi kötelezettségét. Ennek egyik elemeként fő alkotmányos feladatként határozza meg a JOGÁLLAMNAK, hogy AZ ÜGYVÉDSÉGGEL SZEMBENI KÖZBIZALOM FENNÁLLÁSÁT és fenntartását biztosító jogot alkosson. ENNEK A KÖZBIZALOMNAK A FENNTARTÁSÁBAN VAN KIEMELT SZEREPE – MINT EMLÍTETTEM – AZ ÜGYVÉDI KAMARÁNAK IS. …

A JOG NEM CSUPÁN A JOGÁSZOK ÜGYE. HA AZZÁ VÁLNA, AZ EMBEREK ELVESZÍTENÉK IRÁNTA MINDEN BIZALMUKAT. EZÉRT VAN SZÜKSÉG JOGI KULTÚRÁRA IS. Nem a tételes jogot kell feltétlenül ismerni. De egészséges, a józan észt kiegészítő, természetes jogérzékre és bizonyos ősi alapfogalmak és törvényszerűségek ismeretére szükség van, ha el akarunk igazodni a XXI. század egyre beláthatatlanabb és bonyolultabb viszonyai között. Minden ilyen törekvés számíthat támogatásomra. Ezért köszönöm és ajánlom Sulyok Tamás művét.

A már idézett Beck Salamon mondta, hogy az ügyvédek igen becsületes társaság: „ha valamelyik cikkem megjelenése után tíz kollégával találkozom, ebből nyolc azzal gratulál, hogy „láttam a cikkedet”, és csak kettő úgy, hogy „olvastam a cikkedet”. Nos, remélem, hogy a mai bemutató után megfordul az arány, és azok lesznek többségben, akik olvasni fogják Sulyok Tamás könyvét.

Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)”