Gyerek egyetemi felvételijéhez mindkét szülő döntését kérik?
Tisztelt Oktatási Hivatal!
A következő adatát / információját / ismeretét igényelem:
a felsőoktatásba jelentkező gyermekek és szüleik döntési jogosultságának gyakorlásával, ezen joggyakorlás biztosításával kapcsolatos tevékenysége adatát, ha ezt a jogot a jogosultak gyakorolhatják és ha ilyen tevékenysége van a Hivatalnak.
Magyarázat: ha a felvételi jelentkezéskor a jelentkező még kiskorú, a sarkalatos Ptk. rendelkezése˙ alapján a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. A "döntik el" egyes szám harmadik személyű ezért normatív (Jszr.), azaz a gyermek jelentkezése és a felvételi eljárásban részvétele esetén - és ha a felsőoktatásban életpályára lehet készülni, a felsőoktatási intézmény megválasztása életpálya megválasztása - kötelező a közös döntés, a döntés jog és kötelesség is egyben, melynek gyakorlását, teljesítését biztosítani kell.
˙4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása]
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2024. március 19.
Üdvözlettel:
Kiss László
Tisztelt Oktatási Hivatal!
A 2024. március 19-i "Gyerek egyetemi felvételijéhez mindkét szülő döntését kérik?"-ben foglalt adatigénylést már rég meg kellett volna válaszolnia. Az OH nem válaszolt a határidő jelentős túllépésével sem, ezért nem igényelem az adatot. Adatigénylésemet ezennel visszavonom.
A következőt igényelem: Az Oktatási Hivatalnak érdeke a vonatkozó törvény-, és jogsértés elhallgatása?
Kérem következő közérdekű bejelentésemet továbbítsa a BM-nek, aki az OH törvényességének felügyeleti szerve.
Tisztelt Miniszter!
Bejelentem, hogy az Oktatási Hivatal az adatigénylő elől eltitkolja az igényelt közadatát. Úgy olvasható a hatályos jogban, hogy ez a befejezett cselekmény Btk.-ba ütközik. Javaslom a felülvizsgálatot, áttételt, ha az a felelős miniszter szerint szükséges.
Kelt: 2024. április 20.
Üdvözlettel:
Kiss László
