Felvételiző gyermek felvételéről döntés elmulasztása

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy 2022. évben, 2021. évben és 2020. évben volt-e olyan középfokú felvételi eljárásban részt vett gyermek, akinek az iskolaválasztása tárgyában az Oktatási Hivatal szerint vita volt a szülő(k) és/ vagy a szülő(k) és gyermek között, és a gyámhatósági döntés a tárgyi tanév rendjében foglalt, a felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem született meg, ezért a Hivatal a jelentkező tanulói adatlapját nem dolgozta fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett – a felvételi végeredményt az Oktatási Hivatal nem állapította meg. Kérem továbbá azt az adatot is, hogy az Oktatási Hivatal pontosan mely jogszabályi alapon, és milyen forrásból kezelte, ha kezelte, a következő adatokat:
a nem kötelező, hivatalból nem megindítható gyámhatósági eljárás szülő vagy gyermek kérelmére történt megindítása és a gyámhatóság döntése adatai, a tanuló szülője neve, természetes személyazonosító adatai.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. szeptember 13.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Adatigénylésemre -
1. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy
2022. évben, 2021. évben és 2020. évben volt-e olyan középfokú
felvételi eljárásban részt vett gyermek, akinek az iskolaválasztása
tárgyában az Oktatási Hivatal szerint vita volt a szülő(k) és/ vagy a
szülő(k) és gyermek között, és a gyámhatósági döntés a tárgyi tanév
rendjében foglalt, a felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló
határidőig nem született meg, ezért a Hivatal a jelentkező tanulói
adatlapját nem dolgozta fel, vagyis a jelentkező esetében – annak
ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett –
a felvételi végeredményt az Oktatási Hivatal nem állapította meg.
-
még mindig várom az

a) igen

vagy

b) nem

szíves közlését, amely

- természetes személyhez nem kapcsolható, nem személyes adat, személyazonosításra nem alkalmas adat, egyben amely

- egyértelműen közérdekű adat: az állami feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó Oktatási Hivatal tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Köszönöm azt a közérdekből nyilvános adatot, hogy [6]az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (10) bekezdése alapján:
„(10) A személyazonosításra alkalmas adatokat az oktatási nyilvántartás
működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás lezárását követően
legkésőbb az adott év szeptember 15-éig törli a középfokú felvételi
eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartásából, illetve a
felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb szeptember 15-éig a
személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti.”

és az Oktatási Hivatal közfeladatának, tevékenységének azt a közérdekű adatát, hogy

a "jogszabályi előírásoknak megfelelően a 2019/2020. , a 2020/2021., a
2021/2022. tanévi középfokú felvételi eljárás adatainak törlése a
nyilvántartásból 2020., 2021., illetve 2022. szeptemberében megtörtént. Ez
egyben azt is jelenti, hogy az Oktatási Hivatalban a 2019/2020.,
2020/2021. illetve a 2021/2022. tanévi felvételi eljárással kapcsolatban
már semmiféle személyes adat nem áll rendelkezésre."

Adatigénylés

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre kizárólag azt az ismeretet, hogy
2023. évben volt-e olyan középfokú
felvételi eljárásban részt vett kiskorú gyermek, akinek az iskolaválasztása
tárgyában az Oktatási Hivatal szerint vita volt a szülő(k) és/ vagy a
szülő(k) és gyermek között, és a gyámhatósági döntés a tárgyi tanév
rendjében foglalt, a felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló
határidőig nem született meg, ezért a Hivatal a jelentkező tanulói
adatlapját nem dolgozta fel, vagyis a jelentkező esetében – annak
ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett –
a felvételi végeredményt az Oktatási Hivatal nem állapította meg.

Adatigénylésem egyetlen tőmondattal vagy akár egy szóval is teljesíthető.

Elutasítás esetén, kérem az elutasítás tényének közlését.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelem!

Köszönöm adatigénylésemnek -
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy ....
az Oktatási Hivatal pontosan mely jogszabályi alapon, és milyen forrásból kezelte, ha kezelte, a következő adatokat:
a nem kötelező, hivatalból nem megindítható gyámhatósági eljárás szülő vagy gyermek kérelmére történt megindítása és a gyámhatóság döntése adatai, a tanuló szülője neve, természetes személyazonosító adatai. -
az Oktatási Hivatal közérdekből nyilvános adatkezelési tájékoztatója megnevezésével történt teljesítését:
"A középfokú felvételi eljárás során kezelt személyes adatokra vonatkozóan
részletes tájékoztató található a Hivatal [7]www.oktatas.hu weboldalán az
[8]Adatvédelmi tájékoztató a középfokú felvételi eljárás során kezelt
személyes adatokról linkre kattintva."

A link: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/koz...
Az
"Adatvédelmi tájékoztató a középfokú felvételi eljárás során kezelt személyes adatokról":

Tájékoztatás a középfokú felvételi eljárás során tárolt személyes adatok kezeléséről

A középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) tárolt
személyes adatok kezelésére
- az általános adatvédelmi rendeletben (Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU)
2016/679 Rendelete 14. cikk, a továbbiakban: GDPR)
- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben
(a továbbiakban: Infotv.),
- az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Onytv.), valamint
- a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendeletben)
meghatározott rendelkezések alapján kerül sor.
Az adatkezelés célja: a középfokú felvételi eljárás megszervezése és törvényes lefolytatása.
Az adatkezelés jogalapja: A GDPR 6. cikk e) pontja alapján az adatkezelés az adatkezelőre ruházott
közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; az adatkezelés
jogalapja az Onytv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint, (2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. számú
mellékletének III. alcíme.
Az adatkezelésre jogosult személye: az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 7. § (4)
bekezdése alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
A köznevelés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerben érintettek és a kezelt
adatok köre: az Onytv. 1. számú mellékletének III. alcíme alapján.
- a tanuló általános iskolájának OM azonosítója, neve, székhelyének címe;
- a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény (feladatellátási hely) neve, címe;
- a tanuló oktatási azonosító száma;
- a tanuló, törvényes képviselő telefonszáma;
- az értesítési címzett neve, értesítési címe, értesítési e-mail-címe, értesítési telefonszáma,
- a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó adat;
- a tanuló évfolyama;
- a tanuló jelentkezései,
- a tanuló tanulmányi eredményei a jelentkezés típusától függően (1-8. évfolyam);
- a központi írásbeli vizsga típusa, tárgya, eredménye;
- a központi írásbeli vizsgával kapcsolatban fellebbezést benyújtó neve;
- a középfokú felvételi eljárásban részt vevő nevelési-oktatási intézményének neve, székhelyének és
feladatellátási helyének címe, OM azonosítója, képviselőjének (vezetőjének) neve, e-mail-címe,
faxszáma és az intézmény e-mail címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége.
Az oktatási személyi nyilvántartásban kezelt adatok köre: az Onytv. 2. §, valamint 3/C. § alapján:
- családi név és utónév,
- születési családi név és utónév,
- anyja születési családi és utóneve,
- születési hely,
- születési idő,
- állampolgárság(ok),
- nem,
- lakóhely címe
2
Az oktatási személyi nyilvántartás adatkezelési tájékoztatója elérhető az alábbi linken:
https://www.oktatas.hu/hivatal/kozerdeku...
Az adatok forrása: A jelentkező személyes, értesítési, jelentkezési és tanulmányi adatait a jelentkező
általános iskolája vagy a jelentkező tölti fel a rendszerbe, a központi írásbeli vizsgára vonatkozó adatokat a
vizsgát szervező középiskola tölti fel a rendszerbe.
Az adatkezelés időtartama: Az Onytv. 7. § (10) bekezdése alapján a személyazonosításra alkalmas adatokat
a Hivatal a középfokú felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb az adott év szeptember 15-éig törli a
KIFIR rendszerből, illetve a felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb szeptember 15-éig a személyes
adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti. A KIFIR rendszer adatbázisában a
személyazonosításra alkalmas adatok törlése után megmaradt adatokat a Hivatal tárolja, kezeli, statisztikai
célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.
Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei: A Hivatal a KIFIR rendszerben
folytatott adatkezelése során biztosítja a GDPR-ban, valamint az Infotv.-ben, meghatározott alapelvek,
továbbá az érintettek jogainak érvényesülését.
A KIFIR rendszerbe – a Hivatal által kezelt saját adatai vonatkozásában – mindenki jogosult betekinteni,
valamint azok törlését kérni az adatot szolgáltató és kezelő köznevelési intézménytől és a Hivataltól.
Az érintett jogainak sérelme esetén a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz fordulhat,
valamint panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (https://naih.hu/,
1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11., Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.).
Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések: A Hivatal, a jelentkező, illetve törvényes képviselőjének a
tanulói adatlapon szereplő aláírása alapján, a felvételi eljárás sikeres lefolytatása érdekében, a tanulói
adatlapon szereplő adatokat továbbíthatja a felvételi eljárásban részt vevő, a jelentkező tanulói adatlapján
szereplő középfokú intézmények részére, a középfokú felvételi eljárás lebonyolítása céljából.
Harmadik országba történő adattovábbításra nem kerül sor.
A Hivatal által folytatott adatkezelésről szóló általános adatkezelési tájékoztató az alábbi linken érhető el.
Ebben megtekintheti a Hivatalra, mint adatkezelőre vonatkozó adatokat, a személyes adatok kezelésére
vonatkozó elveket és fogalmakat, és az érintetti jogokra vonatkozó részletes tájékoztatást.
Adatbiztonság: A Hivatal gondoskodik a KIFIR rendszerben tárolt személyes adatok biztonságáról; ennek
érdekében a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege,
hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó
valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megteszi a szükséges technikai és szervezési
intézkedéseket, amelyek az irányadó jogszabályok, adat- és titokvédelmi előírások érvényre juttatásához
szükségesek. A Hivatal az általa kezelt adatokkal összefüggésben esetlegesen felmerülő adatvédelmi
incidensek tekintetében minden esetben a GDPR és az Infotv. rendelkezéseit szem előtt tartva jár el.
A Hivatal hatályos adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata az alábbi linken tekinthető meg.
Adatvédelmi nyilatkozat
„Kijelentem, hogy a kezelt adatok körét, az adatkezelés feltételeit, továbbá a jogorvoslati lehetőségeket
részletesen tárgyaló Adatvédelmi tájékoztató tartalmát középfokú felvételi dokumentum benyújtását
megelőzően megismertem és az abban foglaltakat tudomásul vettem.”
Szerkesztés lezárva: 2023. augusztus 31.

Köszönöm azt a közérdekű adatát is, hogy "az Oktatási Hivatalban a 2019/2020.,
2020/2021. illetve a 2021/2022. tanévi felvételi eljárással kapcsolatban
már semmiféle személyes adat nem áll rendelkezésre."

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Közérdekből nyilvános adata:

1.
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
2023. szeptember 1.
A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek képességeinek figyelembe vételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.

Ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik Az Oktatási Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.

A felvételi lapok aláírására vonatkozó részletes tájékoztató letölthető az alábbi linkről.

2.
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról

Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek
képességeinek figyelembevételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy
a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az
azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.
I. A felvételi lapok aláírására vonatkozó általános szabályok:
A,) Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
B.) Egyéni jelentkező nem ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell
írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
C.) Egyéni jelentkező ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén az alábbi eltérő szabályok érvényesek:
- a felvételi lapok továbbítása elektronikusan történik, tehát ezeket kinyomtatni, aláírni nem szükséges. A regisztrált
felhasználó ügyfélkapus azonosítást követően büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata pótolja a felvételi
lapok − mindkét szülő és a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkező részéről történő − aláírását.
II. Felvételi lapok aláírására vonatkozó szabályok elvált vagy különélő szülők esetében:
Amennyiben a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot (akár a szülők megállapodása, akár a bíróság döntése alapján) kizárólag
csak az egyik szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekből – például a gyermek
iskolájának, életpályájának megválasztása során hozandó döntésből – nem lehet kizárni. A szülők a gyermek továbbtanulása
tekintetében közösen gyakorolják a jogaikat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek megállapodása vagy bírósági döntés
alapján) csak az egyik szülő gyakorolja, attól főszabályként, a másik szülőt is megilleti a döntési jogosultság a gyermek
továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van.
Mindez csak akkor lehetséges, ha a másik szülő szülői felügyeleti jogát (a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, így a
gyermek továbbtanulása tekintetében) a bíróság erre irányuló döntésében nem korlátozta vagy nem vonta el, illetve jelen
Tájékoztató III. pontjában megjelölt esetek sem állnak fenn.
III. Mikor nincs szükség a másik szülő aláírására?
A másik szülő aláírása csak abban az esetben hagyható el a felvételi lapokról,
- ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette (például abból az okból, mert 1. a szülő felróható magatartásával
gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette VAGY
2. a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga
szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein
önhibájából nem változtatott VAGY 3. a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte), vagy korlátozta (a bírósági határozat egyértelmű rendelkezést
tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a másik szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – ideértve a
továbbtanulást – a szülői felügyeleti jogait nem gyakorolhatja)
- ha a szülői felügyeleti joga szünetel a cselekvőképtelensége vagy korlátozott cselekvőképessége okán
- ha a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik
- ha a másik szülő jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (pl. büntetésvégrehajtási intézetben tölti a
büntetését)
- ha a másik szülő elhunyt
- ha a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként van feltüntetve.
2
IV. Kell-e igazolni, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség?
Igen. Azt a tényt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, mindig a szülői felügyeletet gyakorló – a felvételi lapokat
egyedül aláíró és benyújtó − szülőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
V. Pótolhatja-e a másik szülő aláírását az új élettárs, illetve házastárs aláírása?
Nem. A szülői felügyeleti jogokat – ideértve a gyermek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos jogokat – az
apaság/anyaság ténye, vagy az örökbefogadás keletkezteti, ezt nem befolyásolja a szülő ismételt házasságkötése.
VI. Hogyan igazolható az ismeretlen helyen tartózkodás ténye?
Az ismeretlen helyen való tartózkodás tényének megállapítása a gyámhatósági eljárás keretében kezdeményezhető. Azt a
tényt, hogy a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, határozatban kell megállapítani. Az ismeretlen helyen való távollét
megállapítását
- az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett közérdekből nyilvános körözési adat,
- a lakcímkivonat,
- az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,
- egyéb, hitelt érdemlő okirat
alapozza meg.
VII. Mi a teendő, ha vita van a szülők között vagy a szülő és a gyermek között a továbbtanulást illetően?
Ha a továbbtanulást illetően akár az együtt, akár a különélő szülők között, akár a szülő és a gyermek között vita van, a köztük
lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A gyámhatóság döntését bármelyik szülő vagy a gyermek kérheti. A gyámhatóság eljárása során a felek együttműködésének
előmozdítására és a gyermek érdekeinek érvényesítésére törekszik. Az eljárás során a gyámhatóság vizsgálja és mérlegeli a
gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát. A döntéshozatalnál feltétlenül
figyelembe kell venni a gyermek adottságait, testi és értelmi képességét, érdeklődési körét, fejlettségét, teherbírását stb.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentkező esetében az összes körülmény mérlegelését követően a továbbtanulásra
megjelölt intézményekről, tanulmányi területekről, illetve azok sorrendjéről a rendelkezésére álló adatok alapján a
gyámhivatal hoz döntést. A szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti továbbtanulásra vonatkozó egybehangzó
nyilatkozatot a gyámhatóság határozata pótolja!
VIII. Milyen következményekkel jár a szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti vita a felvételi
eljárásban történő részvételre nézve?
A középfokú felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) minden jelentkezőre vonatkozóan csak
egy, a jogszabályi követelményeknek megfelelő - vagyis a szükséges aláírásokkal ellátott - tanulói adatlapot dolgozhat
fel. Amennyiben a szülők a felvételi eljárás során ugyanarra a jelentkezőre vonatkozóan több tanulói adatlapot is benyújtanak,
a Hivatal a tanuló középfokú intézmények felvételi eljárásában való részvételét nem akadályozza. A jelentkező a szóbeli
vizsgán és a pályaalkalmassági vizsgálatokon is részt vehet.
A Hivatal azonban felhívja a szülők figyelmét a gyámhivatali eljárás megindításának szükségességére, hiszen vitás esetekben
a jelentkező továbbtanulására vonatkozóan a gyámhatóság határozata dönt. A Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat
döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor
elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem
dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt
vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.
IX. Mi a teendő, ha a másik szülő nem hajlandó aláírni a felvételi lapokat?
Ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a szülők között a továbbtanulást illetően vita lenne. Ebben az esetben is a
gyámhatósághoz kell fordulni, a másik szülő aláírását a gyámhatóság határozata fogja pótolni.
3
X. Mi a teendő, ha a másik szülő huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, a felvételi lapokat
személyesen nem tudja aláírni?
Fontos megjegyezni, hogy a huzamosabb külföldi tartózkodás ténye, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szülő a jogai
gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A felvételi lapokat tehát a huzamosan külföldön tartózkodó szülőnek is alá kell
írnia.
A huzamosan külföldön tartózkodó szülő aláírását a külföldön tartózkodó szülő által a másik szülő részére adott, teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata (meghatalmazása) pótolhatja.
Amennyiben a külföldön tartózkodó szülő a felvételi lapokat nem tudja aláírni, abban az esetben javasoljuk, hogy az előző
bekezdésben megjelölt nyilatkozata (meghatalmazása) – a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt formai
követelményeken túl – tartalmazza az alábbiakat:
„Alulírott ………………………..(név) (anyja neve: ………………… születési helye, ideje:
………………………. külföldi tartózkodási helye: ……………………..), mint ……………………….. (név)
(anyja neve: …………. születési helye, ideje: ……….) jelentkező (a továbbiakban: Jelentkező) szülője
meghatalmazom ……………………..-t (név) (anyja neve: …………………………. születési helye, ideje:
……………………. lakóhelye: ………………………), mint a Jelentkező másik szülőjét, hogy a Jelentkező
vonatkozásában a …… évi középfokú iskolába történő jelentkezés, valamint a felvételi eljárás során
helyettem és nevemben teljes körűen eljárjon. Jelen meghatalmazás annak visszavonásáig érvényes.”
Általános iskola 8. osztályos tanulói esetén az általános iskola által előállított tanulói adatlap a huzamosabb ideig külföldön
tartózkodó szülő részére postai úton, vagy jelszóvédelemmel ellátva elektronikusan is megküldhető. Az aláírást követően a
dokumentum az általános iskola részére postai úton, vagy szkennelve, elektronikus úton, elektronikus hitelesítést  AVDH
szolgáltatás igénybevételét  követően visszaküldhető. Fontos, hogy az elektronikus megküldés mellett a tanulói adatlap
eredeti aláírt példányát is juttassák vissza az általános iskolának.
XI. A felvételi lapok aláírására vonatkozó jogszabályok:
A szülő fogalma a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 27a. pontja szerint:
szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
a) vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
b) örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
c) gyámja vagy
d) nevelőszülője.
A gyermekek nevelésének és életpályájának megválasztása tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:153. § rendelkezései:
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára
készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között
felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
A felvételi lapok aláírásának szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 37. §-ban foglaltak szerint:
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a
tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben
meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a
szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert
a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik
szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem
írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a
szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő
vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
4
A különélő szülők közötti vitás kérdések rendezése tekintetében főszabályként alkalmazandó Ptk. 4:175. §
(1) -(3) bekezdései:
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői
felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől
különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a
szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi
tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében
nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
A teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) -
(2) bekezdései szerint:
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását
előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és
– ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója
a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot
a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű
személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt
az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja
el,
i) törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést
biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított
nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes
bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy
az okirat aláírójának megmagyarázta.
A szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésének hatályos jogi szabályozása a Ptk. 4:191 §-a
értelmében:
a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha:
a./ a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti
vagy veszélyezteti, vagy
b./ a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a
gyermek elhelyezésére, vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.
A (2) bekezdés értelmében, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény
miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülői valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A
bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
A (3) bekezdés értelmében, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem
viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el, és – a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában
– nincs joga arra, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson.

Adatigénylés

Kérem, szíveskedjen az Oktatási Hivatal közfeladatával, tevékenységével kapcsolatos azt az ismeretet közölni, hogy az Oktatási Hivatal mely évi "középfokú felvételi eljárás"-tól kezdve járt el a fentiek szerint, azaz nem állapította (volna) meg a felvételiző kiskorú felvételijének végeredményét, nem dolgozta (volna) fel a jelentkező kiskorú gyermek egyetlen tanulói adatlapját sem, annak ellenére, hogy a kiskorú gyermek az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett "amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem" született (volna) meg?
2023., 2022., 2021., 2020. vagy korábbi évtől?
Vagy ezt csak 2024.-től fogja az Oktatási Hivatal végrehajtani?

Elutasítás esetén kérem az elutasítás tényének közlését.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Oktatási Hivatal!

A http://kimittud.hu/request/felvetelizo_g... határideje elmulasztása szíves vizsgálatát kérem.

Továbbá tájékoztatom az Igazságügyi Minisztérium által teljesített igénylésben foglalt közérdekből nyilvános adatot tartalmazó jogértelmezésről:

http://kimittud.hu/request/jogszabaly_me...

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelem!

Tájékoztatására - melyhez semmilyen joghatás nem fűződik, és amely senkit, így a gyermeket és törvényes képviselőjét sem köti, kötelezi semmire - tájékoztatom az alábbi közérdekből nyilvános jogról, amely köt és kötelez:

149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet

III. Fejezet A szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek
A gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása

26. § (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között AZ ÉLETPÁLYA KIJELÖLÉSÉVEL ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal A SZÜLŐ vagy A GYERMEK KÉRELMÉRE DÖNT. A korlátozottan cselekvőképes GYERMEK A KÉRELMÉT ÖNÁLLÓAN IS ELŐTERJESZTHETI.

(2) Ha a NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY jelzi a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal TÁJÉKOZTATJA az (1) bekezdés szerinti JOGOSULTAKAT a kérelem benyújtásának LEHETŐSÉGÉRŐL.

(3) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(4) Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni,

b) TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ: a szülői felügyeletet közösen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására a szülők megállapodása alapján jogosult szülő, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására a bíróság által feljogosított különélő szülő, a gyám és a gondnok.
(...)

1997. évi XXXI. törvény
4. § (1) A törvény hatálya kiterjed
a) a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre – kivéve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a tizennegyedik életévét betöltött és tizennyolcadik életévét be nem töltött elismerését kérő kísérő nélküli kiskorúra –, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy a gyám kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Magyarország területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(4) Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.

8. § (1) A GYERMEKNEK JOGA VAN a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy TÁJÉKOZTATÁST KAPJON JOGAIRÓL, JOGAI ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

Adatigénylés
Igényelem tevékenysége azon adatát, hogy jogi kötőerővel nem bíró, nyilvános tájékoztatásait módosítja-e.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelem!

Talán elkerülte figyelmét, hogy
a törvényi célmeghatározással egyező célból
igényeltem
tevékenysége
azon adatát,
hogy jogi kötőerővel nem bíró,
nyilvános
tájékoztatásait
módosítja-e.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Hivatal!

Az információszabadságról szóló törvény alapján - ha ismer ilyen jogszabályt - kérem annak a közadatának a megismerhetősége szíves biztosítását, hogy pontosan mely jogszabály az alapja annak, hogy az
OKTATÁSI HIVATAL
- a tanuló felvételi lapjait a szülő/gyám aláírása nélkül a középfokú felvételi eljárás
során NEM FOGADJA EL, mert azok NEM FOGADHATÓAK EL "a tanuló jelentkezési szándékát képviselő dokumentumként",
- a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem DOLGOZHATJA FEL, amennyiben gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik,
- a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett – a FELVÉTELI VÉGEREDMÉNYT NEM ÁLLAPÍTJA MEG, amennyiben gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes
felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik.

Közérdekből nyilvános, kötelező jogszabályi alap, mely fenti jogosultságot, kötelezettséget nem állapít meg, hanem a fentivel ellentétes jogról, kötelezettségről, másik jogalanyról, kötelezettről is rendelkezik:

A folyó tanév rendjéről szóló rendelet:
2024. április 12. határnapig a Hivatal elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek listáját ABC sorrendben.
2024. április 17. határnapig a Hivatal a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti a jelentkezettek listáját.
2024. április 22. határnapig a középfokú iskola igazgatója az IDEIGLENES FELVÉTELI RANGSORt – a Hivatal által meghatározott módon – megküldi a Hivatalnak.
2024. április 26. határnapig a rendeletben megszabott határidőig a Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak
(egyeztetett felvételi jegyzék).

A középfokú felvételi eljárást szabályozó, hatályos rendelet:
41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.
(2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.
(5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van.

A tanév rendjéről szóló rendelet hatálya
(1. §) kiterjed ...
b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),...
e) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,...
valamint
h) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.
2. melléklet a rendelethez:
A rendeletben megszabott határidőig a Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak
(egyeztetett felvételi jegyzék).
A rendeletben megszabott határidőig a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik
a felvételről vagy
az elutasításról
szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Hatályos EMMI rendelet:

AZ általános ISKOLA a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is TOVÁBBÍTJA, HA a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy A SZÜLŐK a gyámhatósági eljárást NEM INDÍTOTTÁK MEG.

27. § A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban együtt: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani ... A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban KELL ELBÍRÁLNI.
31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.
(2) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a gyámhatósági döntés szerint kell továbbítania.
37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba.
(2) Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető gimnáziumba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását.
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelem!

Jogszabályértelmezését köszönettel tudomásul vettem, és az alapján kérem, szíveskedjen azt az ismeretet közölni, hogy

1. pontosan melyik évtől alkalmazta a hivatkozott jogszabályt, és

2. a tárgyi felvételi kérelem elbírálása hatósági vagy államigazgatási ügy-e.

AZAZ KIZÁRÓLAG EGY

NAPTÁRI ÉV (1.)
ÉS
A 'HATÓSÁGI' VAGY AZ 'ÁLLAMIGAZGATÁSI' (2.)

KÖZADAT

MEGISMERHETŐSÉGE BIZTOSÍTÁSÁT
VAGY
KÖZÉRTHETŐEN, EGYÉRTELMŰEN INDOKOLT ELUTASÍTÁSÁT
KÉREM.

Jogkövető magatartásában bízva üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Háttérintézmény!

Felhívom figyelmét erre a jogszabályra, abban a jogalanyra, a kötelezően alkalmazandó jogszabály hatályosulása, hatályossága idejére:

https://njt.hu/jogszabaly/2012-20-20-5H....

37. §
(pl. 2012.:)
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik.

(pl. 2020., 2023.:)
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Hivatal!

Felhívom figyelmét, hogy a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről alapján:
57. § [A tanuló jogai]
(1) A tanulónak joga van arra, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
c) hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen.
70. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének jogai]
A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy
1. gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel a gyermekével vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóval közösen válasszon szakképző intézményt.

Ezeket a törvényben biztosított jogokat az Oktatási Hivatal nem sértheti.
Továbbá, az Oktatási Hivatal nem sérthet törvényt.

Igénylem azt a közadatot, hogy a jogalkalmazó és kötelezett Hivatal kit tekint és mi alapján a kiskorú törvényes képviselőjének 2023.-ban, és kit tekintett annak és mi alapján 2019.-ben.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Felhívom figyelmét a következőre:

Az Oktatási Hivatal adatkezelő
nem gyűjtheti, nem kezelheti, nem használhatja fel a középfokú iskolába JELENTKEZŐ tanuló
SZÜLŐJE NEVE, SZÜLŐJE ALÁÍRÁSA ADATOT.

Nincs erre jogalapja.

Nyilvános bizonyíték:
Az OH nyilvános elektronikus tájékoztatása és az abban jogalapul megjelölt nyilvános jogszabályok.

OH elektronikus tájékoztatás:
"Az adatkezelés jogalapja:
A GDPR 6. cikk e) pontja alapján az adatkezelés az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
az adatkezelés jogalapja az Onytv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint, (2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. számú mellékletének III. alcíme."

Onytv. 4. § (1) Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:
a) a köznevelés információs rendszere,
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
c) a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása;
1. számú melléklet III. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás megszervezése céljából működteti a középfokú felvételi eljárást meghirdető középfokú iskolák, a középfokú felvételi eljárásban érintett tanulók és általános iskolák, a központi írásbeli felvételi vizsgákat szervező középiskolák számára a középfokú intézmények felvételi informatikai rendszerét.
2. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a tanuló általános iskolájának OM azonosítója, neve, székhelyének címe;
b) a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény (feladatellátási hely) neve, címe;
c) a tanuló oktatási azonosító száma;
d) a tanuló, törvényes képviselő telefonszáma;
e) az értesítési címzett neve, értesítési címe, értesítési e-mail-címe, értesítési telefonszáma,
f) a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó adat;
g) a tanuló évfolyama;
h) a tanuló jelentkezései,
i) a tanuló tanulmányi eredményei a jelentkezés típusától függően (1–8. évfolyam);
j) a központi írásbeli vizsga típusa, tárgya, eredménye;
k) a központi írásbeli vizsgával kapcsolatban fellebbezést benyújtó neve;
l) a középfokú felvételi eljárásban részt vevő nevelési-oktatási intézményének neve, székhelyének és feladatellátási helyének címe, OM azonosítója, képviselőjének (vezetőjének) neve, e-mail-címe, faxszáma és az intézmény e-mail címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége.

Az Oktatási Hivatal a felvételi eljárás egészében egyértelműen, kizárólag KÖTELEZŐ ADATKEZELÉSt folytat, és
a JELENTKEZŐ tanuló
TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ TELEFONSZÁMA és
ÉRTESÍTÉSI CÍMZETT NEVE értesítési címe, értesítési e-mail-címe, értesítési telefonszáma
adatot kezelheti és kezeli.

Pontosított közadatigénylés

Fenti alapján kérem tevékenysége azon közadatát, hogy módosítani kívánja-e az elektronikus tájékoztatását, és így tevékenységét, és kíván-e hozzájárulás alapján, további adatot kezelni.

(A GDPR szerint az adatkezelésre akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli -ideértve az elektronikus úton tett -, vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét,tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személyt érintő személyes adatok kezeléséhez. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az adatkezelő számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítani tudja, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult. Különösen a más ügyben tett írásbeli nyilatkozattal összefüggésben garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mértékben tette. A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően az adatkezelő előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról gondoskodik, amelyet érthető és könnyen hozzáférhető formában bocsát rendelkezésre, nyelvezetének pedig világosnak és egyszerűnek kell lennie, és nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket. Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával. A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.
(43) Annak biztosítása érdekében, hogy hozzájárulást önkéntesen adták, a hozzájárulás olyan
egyedi esetekben nem szolgálhat érvényes jogalapként a személyes adatok kezeléséhez, amelyekben az érintett és az adatkezelő között egyértelműen egyenlőtlen viszony áll fenn, különösen ha az adatkezelő közhatalmi szerv, és az adott helyzet valamennyi körülményét figyelembe véve ezért valószínűtlen, hogy a szóban forgó hozzájárulás megadása önkéntesen történt. A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. Az adatkezelő olyan további információt is az érintett
rendelkezésére bocsát, amelyek a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit és kontextusát. Az érintettet továbbá a profilalkotás tényéről és annak következményeiről tájékoztatni kell. Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy kötelese a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon.
(2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e
megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).
6. cikk
Az adatkezelés jogszerűsége
(1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az
alábbiak egyike teljesül:
a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő
kezeléséhez;
b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy
az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;
c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
miatt szükséges;
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának
keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges,
kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető
jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az
érintett gyermek.
Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.
(2) Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása
érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.
(3) Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell
megállapítania: a) az uniós jog, vagy b) azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.
Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e)
pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat
végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.
7. cikk
A hozzájárulás feltételei
(1) Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak
igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.
(2) Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen
megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és
egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti e rendeletet, kötelező erővel nem bír.
(3) Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás
visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását
ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
(4) Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben
figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének - beleértve a
szolgáltatások nyújtását is - feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való
hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.)

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt OH!

Az általános adatvédelmi rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
6. cikk
Az adatkezelés jogszerűsége
(1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az
alábbiak egyike teljesül:
c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának
keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
(2) Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása
érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák azadatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az
adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben
meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.

Az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából bevezetett konkrétabb rendelkezések, amelyekben pontosabban meghatározott, azadatkezelésre vonatkozó konkrét követelmény:
A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2. § (2) szerrint - Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. - KÖTELEZŐ
5. § (3) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) esetén a
kezelendő adatok fajtáit,
az adatkezelés célját és feltételeit,
az adatok megismerhetőségét,
az adatkezelő személyét,
valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát
az adatkezelést elrendelő TÖRVÉNY, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

Azaz egyértelmű, hogy a kötelezően kezelendő adat fajtáját - pl. a szülő nevét, aláírását - az OH által hivatkozott 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet nem határozhatja meg, kizárólag TÖRVÉNY (vagy ÖNKORMÁNYZATI rendelet).

Továbbá az EMMI rendeletben meghatározott adatkezelő személye az iskola jogi személy és nem az Oktatási Hivatal. De a fentiek alapján az iskola sem kötelező adatkezelést folytat a szülő és jelentkező neve, aláírása adatokkal, ha jogalapnak az EMMI rendeletet tekinti.
(Más törvényi jogalapon köteleznie kell amúgy a szülőt és korlátozottan cselekvőképes jelentkező tanulót személyes nyilatkozatra, amelyet azonban nem továbbíthat meghatározott cél és jogalap nélkül pl. az OH-nak.)

Az OH tehát, jogszerű adatkezelés és az adatok hiányában nem tud semmit a szülő és másik szülő, vagy jelentkező tanuló aláírás hiányából vélelmezhető egyet nem értéséről.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Adatvédelem!

Adatigénylésemmel kapcsolatban tisztelettel felhívom figyelmét az alábbiakra.

1991. évi LXIV. törvény
a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

2. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.
2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.

(Megjegyzés:
Az OH adatigénylésre adott nyilatkozata a saját tevékenységéről -
"Amennyiben azonban a gyámhatósági döntés nem születik meg, illetve a
szülőknek nem sikerül megegyezniük egymással vagy a gyermekükkel a
mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor
elkészítésére nyitva álló határidőig, illetve a döntésre vonatkozó
tájékoztatás nem érkezik be a Hivatalba eddig a határidőig, úgy az
eljárásban résztvevő − évente átlagosan több mint 85 ezer − jelentkező
felvételi végeredményének biztonságos megállapítása érdekében a Hivatal a
jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem dolgozza fel (tekintettel arra,
hogy azok a fenti jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg). A jelentkező
esetében – figyelembe véve, hogy egyetlen jelentkező felvételi eredménye
az eljárásban résztvevő több tanuló végeredményét is jelentős mértékben
befolyásolhatja – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor." -
szerint az OH az egyik szülő aláírása hiányából vélt "megegyezés hiányára" alapozva nem hoz sem a felvételi jelentkezés / kérelem elfogadásáról sem annak elutasításáról döntést, a jogi kereteken kívüli intézkedésekor a jogorvoslat tényéről semmilyen tájékoztatást nem ad, és a gyermek szülője "aláíró vagy nem aláíró" tevékenysége, és ebből vélt "meggyőződése" miatt a gyermeket hátrányosan megkülönbözteti a "mindkét aláírós" jelentkezőktől, ahol vélelmezi az egyetértést, együttdöntést pusztán az aláírások számából. Teszi ezt úgy, hogy a jelentkezési dokumentumok - melyek nem, vagy ügyfélkapus benyújtás esetén nem minden "aláíró" tekintetében - teljes bizonyító erejűek, írásbeli személyes nyilatkozatot egyáltalán nem, pusztán aláírást tartalmaznak. Azaz nem derül ki a felvételi iratokból, hogy pontosan mit ismer el, közöl, mit nyilatkozik az aláíró pusztán az aláírásával.)

5. Cikk

Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben a helyi szokás szerint, a nagycsaládnak vagy a közösségnek, a gyámoknak vagy más, a gyermekért törvényesen felelős személyeknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak.

18. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie.
2. Az Egyezményben említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához,
3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.

28. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, és különösen e jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való gyakorlása céljából:
d) minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetővé teszik az iskolai és pályaválasztási tájékoztatást és tanácsadást;

2019. évi LXXX. törvény

57. § [A tanuló jogai]
(1) A tanulónak joga van arra, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
b) tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
c) hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
d) a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
e) véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.
(2) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
58. § [A tanuló kötelességei]
(1) A tanuló kötelessége, hogy
1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,

70. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének jogai]
A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy
1. gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel a gyermekével vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóval közösen válasszon szakképző intézményt,
2. a szakképző intézmény oktatási tevékenységét megismerje és gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló előrehaladásáról tájékoztatást kapjon,
3. véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

71. § [A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelességei]
(1) A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelessége, hogy
1. biztosítsa gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló tankötelezettségének teljesítését,
2. gondoskodjon gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
3. gondoskodjon arról, hogy gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló teljesítse kötelességeit, – a szakképző intézménnyel együttműködve – megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, továbbá figyelemmel kísérje gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
4. tiszteletben tartsa a szakképző intézmény alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2) A kiskorú tanuló törvényes képviselője – gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson.

Üdvözlettel:

adatigénylő

Tisztelt Adatvédelem!

Felhívom szíves figyelmét a következőkre: http://kimittud.hu/request/kozepfoku_fel...

Adatigénylés
Kérem, szíveskedjen megismerhetővé tenni azt a közadatát, hogy a középfokú felvételi eljárásban a gyermek életpályájának megválasztásával / kijelölésével kapcsolatos iskolaválasztása tárgyú gyámhatósági ügye bármely személyes adatának kezelése a GDPR-ban meghatározott
kötelező adatkezelés vagy
hozzájáruláson alapuló adatkezelés-e, és
mi annak az adatkezelő által meghatározott adatkezelési célja.

Üdvözlettel:

Kiss László