Van hatásköre, joga eljárni és döntést hozni a gyámhatóságnak a szakképző iskola választásáról?

Tisztelt Budapest Főváros Kormányhivatala!

Törvény˙ pontosan meghatározza, hogy az állami feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információ vagy ismeret, különösen
a hatáskörre és a működést szabályozó jogszabályokra vonatkozó adat közérdekű adat.

A következő közérdekű adatot / információt / ismeretet igényelem:

1.) Tartalmazza a gyámhatóság működését szabályozó jog a gyámhatósági hatáskört meghatározó polgári jogban˙˙ a hatósági hatáskör keretét kijelölő "életpálya" értelmét, jogi értelmezését?

(A gyermek életpályájának, az életpálya kijelölésének nincs jogi értelmezése, értelme
sem a polgári jogban,
sem a köznevelési ágazati jogban,
sem a szakképzési ágazati jogban.

Hivatalos, jogszabállyal megalapozott tájékoztatás˙˙˙ a gyámhatóság hatásköréről: A Ptk. 4:153.§ (3) bekezdése és a Gyer. 26.§ a gyámhatóság hatáskörét
rögzíti a szülő és gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában.

A szakképzési törvény vitathatatlanul nem minősíti életpálya kijelölésével és azzal összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatos vitának a szakképző iskola megválasztását.)

2.) Tartalmazza a gyámhatóság működését meghatározó jog a gyermek hatósági ügyfél törvényes képviselője jogi értelmezését, értelmét? Ha igen, pontosan hogyan?

(A gyermek törvényes képviseletét a polgári jog meghatározza.
A polgári jog a törvényes képviselőt (1 vagy 2 szülő, nevelőszülő, gyám, eseti gyám, gondnok) is meghatározza.

A szakképzési ágazati jog kötelezettként és jogosultként következetesen a kiskorú gyermek törvényes képviselőjét nevesíti, így aki jogosult és kötelezett a kiskorú gyermeknek - korlátozottan cselekvőképes gyermekével együtt - a szakképzést és a legmegfelelőbb szakképző iskolát megválasztani,
az a törvényes képviselő - ha 2 szülőből csak 1 törvényes képviselő van, akkor az az egy törvényes képviselő.)

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. február 12.

Üdvözlettel:
Kiss László

˙Infotv.
3. Értelmező rendelkezések 3. § 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

˙˙Ptk. 4:153.§

˙˙˙ NSZFH
közérdekű adatigénylésre adott hivatalos tájékoztatása:
1.) „életpálya kijelölése, és ezzel összefüggő iskolaválasztás-e az Szkt. hatálya alá tartozó szakképző intézmény megválasztása (azaz a középfokú felvételi eljárásban az Szkt. hatálya alá tartozó iskolába jelentkezés),”
Tekintettel arra a tényre, hogy a szakképzési jogszabályok az életpálya fogalmát nem definiálják, e pontban feltett kérdésére a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 4:153.§ (3) bekezdése, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 26.§-a alapján a gyámhatóság rendelkezik kompetenciával.
Tájékoztatom, hogy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény (továbbiakban: Szkt.) hatálya alá tartozó intézmények, mint szakképzési alapfeladatot ellátó középfokú oktatási intézmények a tanulók számára az általános iskola elvégzését követően lehetőséget biztosítanak továbbtanulásra, szakmatanulásra. Az Szkt. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvénytől (továbbiakban: Nkt) elkülönülten szabályozza a szakképzés rendszerét, így a tanulói jogviszony kereteit és tartalmát is. Ugyanakkor a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkr.) 148. § (1) bekezdése értelmében az általános iskolai tanulónak a szakképző intézménybe általános vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében történő felvételére a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26–44. §-át kell alkalmazni az Szkr.-ben meghatározott eltérésekkel.
Az Szkr. 148.§ (2) bekezdése szerint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26–44. §-ában gimnázium és középfokú iskola alatt szakképző intézményt kell érteni.
Mindezek alapján a középfokú felvételi eljárás szabályai az Szkr-ben foglalt eltérésekkel a szakképző intézményekre is alkalmazandók.

2.) „a középfokú felvételi előtt álló gyermeket tájékoztatják-e az egyes szakképző intézmények a hozzájuk jelentkezéssel kijelölt konkrét életpályáról, (az egyes szakképző intézményekben oktatott eltérő életpályákról),”
Az Szkt. és végrehajtási rendeletének hatálybalépésével átalakult a szakképzés korábbi rendszere: az új szabályozás a szakképzésben bevezette a szakmai oktatást és a szakmai képzést. Szakma csak a szakmai oktatásban, a szakképző intézményben szerezhető. A szakmák egy-egy ágazat legfontosabb képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozásai. A szakmák körét az Szkr. 1. számú mellékleteként a szakmajegyzék tartalmazza.
Az Szkr. 149. § (1) bekezdése alapján a szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát. A jelentkező – az előkészítő évfolyamra történő jelentkezés kivételével – a felvételi kérelemben az általa választott szakma ágazatára jelentkezik.
A szakképzési centrumok, illetve azok részeként működő szakképző intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a pályaorientációs tevékenységre, melynek során tájékoztatást nyújtanak a tanulók és a szülők részére a továbbtanulás, illetve a szakmaválasztás érdekében. E tevékenységük keretében pályaorientációs kiadványokat készítenek, amelyben bemutatják az intézmények által kínált továbbtanulási, képzési lehetőségeket, a következő tanévben válaszható képzéseiket. Szintén ezt a célt szolgálja a szakképzési centrumok és szakképző intézmények pályaorientációs rendezvényeinek tartása.

3.) „a például szakképzési oktató életpályát kijelölő nem törvényes képviselő szülő és az ettől eltérő, például pedagógus életpályát kijelölő gyermeke közötti vitában dönthet-e gyámhatóság.”
Hivatkozva az 1. pontban megjelölt Ptk. 4:153.§ (3) bekezdésére, illetve a Gyer. 26.§-ára, melyek rögzítik a gyámhatóság hatáskörét a szülő és gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában, tájékoztatom, hogy a levelében foglalt 3. kérdés megválaszolása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
Tájékoztatom, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 52. § (1)-(2) bekezdésére tekintettel a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.) vizsgálatot kezdeményezhet.