Tanköteleseknek állam által biztosított lehetőség

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Egyéni munkarend a hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az iskolába járásra kötelezett tanköteles tanulóknak engedélyezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, vagy sajátos nevelési igényű tanuló meghosszabbított tankötelezettsége esetén annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a huszonharmadik életévét betölti. A felmentést engedélyező szerv (azaz az Oktatási Hivatal) hivatalból, valamint a hivatal (azaz az Oktatási Hivatal) jelzése alapján elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését.˙

Elektronikus másolatban kérem az OH-nál rendelkezésre álló következő adatot / információt / ismeretet:

1.)
a) hány egyéni munkarend engedélyezési eljárás indult a OH-nál a köznevelési törvényben meghatározott, iskolába járási kötelezettség alóli felmentés tárgyában˙ 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között?
b) hány egyéni munkarend engedélyezési eljárás indult a OH-nál a köznevelési törvényben meghatározott, iskolába járási kötelezettség alóli felmentés tárgyában˙ SNI-s ügyfél ügyében 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között?

2.) mi az 1.)-ben foglalt irattári tétel˙˙˙ száma˙˙˙?

3.) hány eljárás indult hivatalból és az OH jelzésére a tankötelezettség iskolába járással teljesítésének elrendelése és felügyelete˙ tárgyában az OH-nál 2024. január 31-ig?

4.) mi a 3.)-ban foglalt irattári tétel˙˙˙ száma˙˙˙?

5.) az 1.)-ben és a 3.)-ban foglalt ügyben az ügyfél személyes adatai˙˙ kezelésével kapcsolatos, a GDPR szerint kötelezően nyújtandó információk˙˙ közül az ügyfél (a tanköteles tanuló) neve és lakóhelye, a kérelmet benyújtó értesítési címe és elektronikus levelezési címe, és annak az adatnak, hogy a kérelmet benyújtó az ügyfélnek törvényes képviselője, szülője vagy gondviselője-e ˙˙˙˙, a tárolásának az időtartamát;

6.) az irattári tervet˙˙˙;

7.) vezet az OH az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél˙ neve˙˙ és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet˙˙˙?

8.) az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a felmentést engedélyező döntést vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték˙˙˙˙˙?

9.) az ügyfélnek az egyéni munkarend hatósági tanulói nyilvántartásba bejegyzésétől nem kötelező iskolába járnia˙˙˙˙˙?

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. február 7.

Üdvözlettel:
Kiss László

˙A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény:
2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi nevelésben-oktatásban a második szakképesítés megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, a szakiskolai nevelésben-oktatásban az adott szakképesítés, szakképzettség megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, valamint a készségfejlesztő iskola utolsó gyakorlati évfolyamának befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.

45. § (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(5) A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.
(6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.

(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

(6b) A (2) és (6) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított harminc napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(6f) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.

(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

(8) A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára. A felmentést engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését.

90. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, és az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve, hogy az intézmény működése nem ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-oktatási intézményt a köznevelésért felelős miniszter – az intézmény fenntartójának kérelme alapján – veheti nyilvántartásba és engedélyezheti a működését. A fenntartó – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a 21. § (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá (4) bekezdése alapján kérheti a nyilvántartásba vételi és működési engedély kiadását a köznevelésért felelős minisztertől. Ha az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet csak már működő intézmény számára ad ki elismerést, a nemzetközi óvoda, iskola számára ideiglenes működési engedély adható, amelynek feltétele az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet által az akkreditációs eljárás megindításáról szóló igazolás kiállítása.

(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapításának sajátos szabályaira, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte. A 34. § (2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést a hivatal látja el.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket a köznevelésért felelős miniszter hivatalból felveszi a nyilvántartásba és engedélyezi a működését. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek – a (2) bekezdésben meghatározott – törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.

(4) Ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, magyar köznevelési intézmény külföldön a köznevelésért felelős miniszter engedélyével alapítható. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a köznevelésért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, és ellátja a törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.

(4a)

(5) A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt a köznevelésért felelős miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja a 34. § (2) bekezdésében meghatározott jogköröket.

(6) Az a külföldi köznevelési intézmény, amelyet abban az államban, ahonnan származik, nevelési-oktatási intézménynek nem ismerték el, Magyarország területén csak akkor működhet, ha a köznevelésért felelős miniszter nyilvántartásba vette.

(7) A külföldi köznevelési intézmény, a nemzetközi iskola fenntartójával a köznevelésért felelős miniszter köthet köznevelési szerződést.

(8) Az e §-ban szabályozott köznevelési intézmények kötelesek bejelentkezni a KIR-be és adatot szolgáltatni számára.

(9) A Magyarország területén tartózkodó menedékesek gyermekei, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére a köznevelésért felelős miniszter ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését a 90. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is, ha működése nem ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben a köznevelésért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai nevelés-oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel azon ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítvány Magyarország részéről történő elismerését.

(10) A külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(11) A (10) bekezdés alapján a külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a köznevelési intézmény

aa) hivatalos nevét,

ab) székhelyét és telephelyeit,

ac)

ad) nyilvántartásba-vételi számát,

ae) képviseletére jogosult személy nevét,

b) a fenntartó

ba) nevét,

bb) képviseletére jogosult személy nevét,

bc) Magyarországon bejegyzett címét.

90/A. § Nemzetközi egyezmény alapján a külföldi állam joga szerint működő köznevelési intézményben a Nat szerint működő intézményegység is létrehozható. Az intézményegységek szervezeti és szakmai tekintetben önállóak. Az e § alapján működő intézmény magyar bizonyítványt is kiadhat. Az e § szerint működő intézmény a 20. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézményként is működhet.

91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét egyéni munkarend alapján Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.

(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és a hivatalnak.

(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkezőként Magyarországon folytatja.

(4) Szünetel az óvodai jogviszonya annak, aki óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő által bejelentett naptól.

92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha

a) menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.

˙˙GDPR:
„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
12. cikk
Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedések
(1) Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon - ideértve adott esetben az elektronikus utat is - kell megadni.
6. cikk
(3) Az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:
a) az uniós jog, vagy
b) azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik.
Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e) pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.
(4) Ha az adatgyűjtés céljától eltérő célból történő adatkezelés nem az érintett hozzájárulásán vagy valamely olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, amely szükséges és arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban a 23. cikk (1) bekezdésében rögzített célok eléréséhez, annak megállapításához, hogy az eltérő célú adatkezelés összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyből a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték, az adatkezelő többek között figyelembe veszi:
a) a személyes adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat;
b) a személyes adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra;
c) a személyes adatok jellegét, különösen pedig azt, hogy a 9. cikk szerinti személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve, hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak a 10. cikk szerinti kezeléséről van-e szó;
d) azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése;

˙˙˙A köziratokról szóló jogszabály:
9. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles
az ügyintézés során az ügyviteli értékű és ennek megszűnésével selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni és azt a nyilvántartásba bejegyezni;
23. irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak;
24. irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott, címmel ellátott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó, az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosító;
39. naplózás: az iratkezelési szoftverben és az általa kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása;
51. ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat;
3. § (2) Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelező mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell.
Az iktatókönyv tartalmazza minimálisan az alábbi, az iktatókönyvben nyilvántartott iratokra vonatkozó adatokat, azok rendelkezésre állása esetén:
a) iktatószám,
b) iktatás időpontja,
c) beérkezés időpontja, módja, érkeztetési azonosítója,
d) adathordozó típusa (papír alapú, elektronikus), adathordozó fajtája,
e) küldés időpontja, módja,
f) küldő adatai (név, cím),
g) címzett adatai (név, cím),
h) hivatkozási szám (idegen szám),
i) mellékletek száma, típusa (papír alapú, elektronikus),
j) ügyintéző neve és a szervezeti egység megnevezése,
k) irat tárgya,
l) elő- és utóiratok iktatószáma,
m) kezelési feljegyzések,
n) intézés határideje, módja és elintézés időpontja,
o) irattári tételszám,
p) irattárba helyezés.

42. § (1) Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon.
(2) Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét.

˙˙˙˙Oktatási Hivatal elektronikus tájékoztatása (a 2024.-ben hozzáférhető):
(https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/koz...)

Tájékoztatás az egyéni munkarend kérelmezésével kapcsolatos
eljárás során tárolt személyes adatok kezeléséről

Az Oktatási Hivatalban az egyéni munkarend kérelmezésével kapcsolatos eljárás során tárolt személyes adatok tekintetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletben (továbbiakban: GDPR) 12. és 14. cikk, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 16. § szerinti tájékoztatás.

Az adatkezelés célja és jogalapja:
Törvényen alapuló adatkezelés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 45. § (6) bekezdése és az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm.
rendelet 15/A. §-a alapján az Oktatási Hivatal engedélyezi, hogy a tanuló tankötelezettségét egyéni munkarend szerint végezze.
Az adatkezelésre jogosult személye: Az Oktatási Hivatal az Nkt. 45. § (6) bekezdése és az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 15/A. §-a alapján.

Az érintettek és a kezelt adatok köre:
1. a gyermek adatai:
a. oktatási azonosító szám,
b. természetes személyazonosító adatok,
c. lakóhely adatai.
2. a kérelmet benyújtó szülő/törvényes képviselő adatai:
a. név,
b. értesítési cím,
c. elektronikus levelezési cím.
3. a gyermek óvodájának adatai:
a. OM azonosító szám,
b. intézmény neve,
c. intézmény címe.
4. A kérelem további adatai:
a. A kérelem szöveges indoklása,
b. a kérelemhez csatolt dokumentumok típusai
c. szülői nyilatkozatok

Az adatok forrása:
Az Nkt 45. § (6) bekezdése alapján az adatokat a kérelmet benyújtó szülők, gondviselők szolgáltatják.

Az adatkezelés időtartama:
Az Oktatási Hivatal tájékoztatja az érintettet, hogy a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 5. § (1) és (4) bekezdése szerint a köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást, illetve a hiteles másolatkészítési eljárást kivéve -megsemmisíteni tilos.
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelően lefolytatott hiteles másolatkészítési eljárást követően, jegyzőkönyv felvétele mellett, a közirat papíralapú példánya megsemmisíthető.
Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal a fent hivatkozott törvény szerint közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a fent hivatkozott törvény szerint közirat a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott, ezért az Oktatási Hivatal az érintettek személyes adatait a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a közlevéltárnak történő átadásig kezeli

Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei:
Az Oktatási Hivatal a kérelmezők bejelentése alapján folytatott adatkezelése során biztosítja a GDPR-ban, valamint az Infotv.-ben meghatározott alapelvek, továbbá az érintettek jogainak érvényesülését. A tárolt adatokba az érintett – saját adatai tekintetében – jogosult betekinteni, valamint a tárolt adatainak helyesbítését, – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – zárolását, törlését az Oktatási Hivataltól jogosult kérni.
Az adat helyesbítésére, továbbá – a kötelező adatkezelés kivételével – zárolására és törlésére az erre irányuló kérelem benyújtásával – személyazonosítást követően – van lehetőség.
A kérelem az egyenimunkarend kukac oh.gov.hu e-mail-címen, vagy postai úton a Budapest 1981 kiemelt irányítószámra címezve terjeszthető elő.
Adatkezelő szerv: Oktatási Hivatal Szervezeti egység neve: Tanügyigazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály Szervezeti egység címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
Szervezeti egység vezetője: dr. Szikora Ágnes főosztályvezető
Helyesbítésnek csak akkor van helye, ha az érintett a pontos, helytálló, illetve hiánytalan személyes adatokat bocsátja rendelkezésére, illetve a rendelkezésére bocsátott személyes adatok valódisága kétséget kizáróan megállapítható. Az adatkezelés korlátozására, illetve az adatok törlésére csak akkor kerülhet sor, ha az Infotv. 19-20. §-aiban meghatározott feltételek valamelyike fennáll. Az információs rendszerbe történő betekintés, illetve az adatok helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.
Az érintett jogainak sérelme esetén a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz fordulhat, valamint panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (www.naih.hu, 1055 Budapest, Falk Miksa 9-11. Postacím: 1363 Budapest, Pf. 9.). Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések: Az Nkt. 45. § (6) bekezdése alapján az eljárás során az OH megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot, melynek során személyes adatok továbbítására is sor kerülhet. Adatvédelem: Az Oktatási Hivatal gondoskodik a tárolt személyes adatok biztonságáról; ennek érdekében a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megteszi a szükséges technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az irányadó jogszabályok, adat- és titokvédelmi előírások érvényre juttatásához szükségesek. Az Oktatási Hivatal az általa kezelt adatokkal összefüggésben esetlegesen felmerülő adatvédelmi incidensek tekintetében minden esetben a GDPR és az Infotv. rendelkezéseit szem előtt tartva jár el.

Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége: adatvedelem kukac oh.gov.hu
Az Oktatási Hivatal hatályos adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata az alábbi linken tekinthető meg.
Az Oktatási Hivatal által folytatott adatkezelésről szóló általános adatkezelési tájékoztató az alábbi linken érhető el

˙˙˙˙˙Ákr.
52. Hatósági nyilvántartás
97. § [A hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha
a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy
b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál
(közhiteles hatósági nyilvántartás).
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.
(3) A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó, a 80–82. §-ban és a 86. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik.
(4) Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték.

Tisztelt Államigazgatási Szerv!

Kérem azt az információt, hogy jelen köziratot iktatja, őrzi-e, és ha igen, milyen számon és pontosan meddig. Továbbá jelen irat szerv szerinti tárgyát, irattári tételszámát is kérem, valamint azt, hogy az adatigénylő nevét és az irat tárgyát név-, tárgymutatózza-e, és végül azt, hogy a nyilvánvalóan elektronikusan vezetett iktatókönyvet és abban a kért adatok közül kötelezően nyilvántartott metaadatokat bármikor jogszerűen törölheti-e, vagy az iktatási adatok nem selejtezhetőek (nem törölhetőek).

1.) Kérdés, kért adat:

a) hány egyéni munkarend engedélyezési eljárás indult a OH-nál a köznevelési törvényben meghatározott, iskolába járási kötelezettség alóli felmentés tárgyában˙ 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között?
b) hány egyéni munkarend engedélyezési eljárás indult a OH-nál a köznevelési törvényben meghatározott, iskolába járási kötelezettség alóli felmentés tárgyában˙ SNI-s ügyfél ügyében 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között?

Eljáró államigazgatási szerv válasza, közadata:

a) 39.233 államigazgatási ügy indult iskolába járási kötelezettség alóli felmentés tárgyában˙ 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között.
b) az államigazgatási szervnek nincs adata az SNI-s ügyfél iskolába járási kötelezettsége alóli felmentése tárgyában 2019. szeptember 1. és 2024. január 31. között indult államigazgatási ügyekről

2.) Kérdés, kért adat:

mi az 1.)-ben foglalt irattári tétel˙˙˙ száma˙˙˙?

Az eljáró államigazgatási szerv értelmezhető választ, információt nem nyújtott.

3.) Kérdés, kért adat:

hány eljárás indult hivatalból és az OH jelzésére a tankötelezettség iskolába járással teljesítésének elrendelése és felügyelete˙ tárgyában az OH-nál 2024. január 31-ig?

Államigazgatási szerv válasza tényleges tevékenységének, adattovábbítási tevékenységének, adattovábbítás címzettjének, adatkezelés céljának, és a szerv hatáskörével kapcsolatos jogértelmezésének a közadata:

"A tankötelezettség teljesítésének felügyelete és elrendelése tárgyában nem rendelkezünk hatáskörrel."
"A Hivatal 2020.01.01. napjától vezeti az óvodaköteles és tanköteles gyermekek nyilvántartását. A nyilvántartásból jelzési jogkörében eljárva tájékoztatást küld az illetékes járási hivataloknak az óvodába járási kötelezettség és a tankötelezettség teljesítésének elrendelésére, illetve felügyeletére vonatkozó eljárások lefolytatásának érdekében."
Az államigazgatási szerv az illetékes járási hivataloknak küldött jelzést az érintett gyermek személyes adatának továbbításával a gyermek óvodába járási kötelezettsége és a tankötelezettsége teljesítésének elrendelésére, illetve felügyeletére vonatkozó eljárások lefolytatásának céljából
2020-ban 16 911,
2021-ben 5 893,
2022-ben 6 293,
2023-ban 6 288 gyermekkel kapcsolatban.

Az államigazgatási szervre kötelező hatályos jog, melyet a fentiek alapján a szerv nem tart be:

˙A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
45. § (8) A hivatal (az államigazgatási szerv) gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára. A felmentést engedélyező szerv (az államigazgatási szerv) hivatalból, valamint a hivatal (az államigazgatási szerv) jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését.

4.) Kérdés, kért adat:

mi a 3.)-ban foglalt irattári tétel˙˙˙ száma˙˙˙?

Az eljárt államigazgatási szerv értelmezhető választ, információt nem nyújtott.

5.) Kérdés, kért adat:
az 1.)-ben és a 3.)-ban foglalt ügyben az ügyfél személyes adatai˙˙ kezelésével kapcsolatos, a GDPR szerint kötelezően nyújtandó információk˙˙ közül az ügyfél (a tanköteles tanuló) neve és lakóhelye, a kérelmet benyújtó értesítési címe és elektronikus levelezési címe, és annak az adatnak, hogy a kérelmet benyújtó az ügyfélnek törvényes képviselője, szülője vagy gondviselője-e ˙˙˙˙, a tárolásának az időtartamát;

Az eljárt államigazgatási szerv a kért információt nem adta meg, az adatigény megtagadását nem indokolta.

6.) Kérdés, kért adat:
az irattári tervet˙˙˙;

Az eljárt államigazgatási szerv a kért közadatát, köziratát nem adta meg, az adatigény megtagadását nem indokolta.

7.) Kérdés, kért adat:
vezet az OH az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél˙ neve˙˙ és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet˙˙˙?

Az eljárt államigazgatási szerv a saját tevékenységére vonatkozó közadatát nem adta meg, az adatigény megtagadását nem indokolta.

8.) Kérdés, kért adat:
az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a felmentést engedélyező döntést vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték˙˙˙˙˙?

Eljárt államigazgatási szerv válasza, közadata:

"A jogorvoslatra nyitva álló határidő a határozat kézhezvételét követő naptól indul."
A válaszban az államigazgatási szerv nem adja meg azt az információt, hogy a közlés napja a határozat kézhezvételének napjával megegyezik-e.

9.) Kérdés, kért adat:
az ügyfélnek az egyéni munkarend hatósági tanulói nyilvántartásba bejegyzésétől nem kötelező iskolába járnia˙˙˙˙˙?

Az eljárt államigazgatási szerv a saját államigazgatási eljárásában hozott határozatának a szerv saját nyilvántartásában vezetett közhiteles adatával kapcsolatos, értelmezhető választ nem adott, az adatigény megtagadását nem indokolta.

Üdvözlettel:
Kiss László