Közérdekű észrevétel és jogszabályi hiányosság jelzése – A munkavállalók védelmének és vagyoni elégtételének hiánya a munkaügyi hatósági eljárásokban

Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre

Tisztelt Hatóság / Tisztelt Államtitkár Úr!

Állampolgári és munkavállalói minőségemben fordulok Önökhöz a 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) alapján, mint közérdekű észrevétellel élő állampolgár.

A jelenlegi munkaügyi hatósági és jogalkotási gyakorlat tapasztalatai alapján fel kívánom hívni a figyelmet egy olyan rendszerszintű visszáságra, amely a jogkövető és jogsértést bejelentő munkavállalókat halmozottan hátrányos helyzetbe hozza, míg az állam és a jogsértő munkáltatók érdekeit részesíti előnyben.

A probléma megfogalmazása
Amikor egy munkavállaló a munkaügyi hatósághoz fordul, mert a munkáltatója megsérti a jogszabályokat (pl. feketefoglalkoztatás, elmaradt munkabér, túlóra ki nem fizetése, munkavédelmi mulasztások), a jelenlegi rendszer a következőképpen működik:

A hatóság bírságot szab ki, de a pénz az államé: A munkaügyi ellenőrzés során megállapított jogsértések után kiszabott milliós bírságok kizárólag az államkasszába folynak be. A jogsértést feltáró, a nyakát elvágó és a kockázatot vállaló munkállaló ebből az összegből egyetlen forint vagyoni elégtételt vagy kártérítést sem kap.

A bejelentő munkavállaló ellehetetlenül: A bejelentést követően – a papíron létező jogi védelem ellenére – a munkavállaló helyzete a munkahelyén a gyakorlatban fenntarthatatlanná válik. A munkáltatói retorziók, a pszichés nyomásgyakorlás és a mérgező légkör miatt a munkavállaló akkor sem tud az adott cégnél tovább dolgozni, ha elvileg nem bocsátják el.

A bürokratikus teher a munkavállalóra hárul: Bár a hatóság tényszerűen megállapítja a törvénysértést, a munkavállalónak az elmaradt munkabérét vagy kárát továbbra is saját költségén, időt és energiát nem kímélve, külön bírósági eljárásban kell kisajtolnia.

Élezett kérdések a jogalkotó és a hatóságok felé
Miért bünteti a rendszer a jogkövető bejelentőt? Miért alakult ki olyan eljárási rend, amelyben az állam azonnal beszedi a bírságot a jogsértőtől, de a károsult munkavállalót egyedül hagyja a retorzióval és a pereskedés terhével?

Miért nem biztosít a hatósági eljárás közvetlen jogorvoslatot? Miért nem terjed ki a munkaügyi hatóság hatásköre arra, hogy a nyilvánvalóan megállapított elmaradt munkabér vagy járandóság azonnali kifizetésére kötelezze a munkáltatót a munkavállaló javára?

Miért nincs közvetlen védelmi és kártalanítási mechanizmus? Miért nincs olyan jogszabályi garancia, amely a bejelentés miatt ellehetetlenült munkavállaló számára a kiszabott bírság terhére azonnali kompenzációt vagy áthidaló támogatást nyújtana?

Javaslat
Kérem a Tisztelt Címzettet, hogy a fenti visszásságot vizsgálja felül, és kezdeményezze a vonatkozó munkajogi és közigazgatási jogszabályok módosítását úgy, hogy:

A munkaügyi hatóság jogköre terjedjen ki a munkavállalót érintő közvetlen vagyoni elszámolás elrendelésére is.

A kiszabott közigazgatási bírságok egy meghatározott része (vagy annak egésze) közvetlenül a sérelmet szenvedett munkavállaló kompenzációját szolgálja.

A bejelentést tevő munkavállalók számára valós, a gyakorlatban is működő jogi és egzisztenciális védelmi háló jöjjön létre.

A munkavállalók jogkövető magatartása nem vezethet oda, hogy ők váljanak a rendszer egyetlen valódi vesztesévé.

Kérem az adatok kiadását arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 3 évben a munkaügyi hatóság által kiszabott bírságok mekkora összege folyt be az államkasszába, és ebből hány esetben és milyen jogcímen részesültek közvetlen kártalanításban a bejelentő munkavállalók."

Kelt: Budapest, 2026.08.07

Tisztelettel,

Kelemen Csaba

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Mivel adatigénylésemben elektronikus másolatban és elektronikus úton kérem az adatok kiadását, ezért az adatigénylés teljesítéséért az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései alapján költségtérítés megállapítására nincs mód. Ha az adatok kiadása a kért módon lehetetlen volna, és iratmásolatok adathordozókra másolásához és kézbesítéséhez kapcsolódóan a hivatkozott törvényi rendelkezések alkalmazásával mégis költségtérítést állapítanának meg, úgy kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson erről. Ebben az esetben azt is kérem, hogy a tájékoztatásban tételesen jelölje meg a költségtérítés számítása során figyelembe vett költségtényezőket.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2026. augusztus 7.

Üdvözlettel:

Kelemen Csaba