Gyámhatóság hatásköre

Tisztelt Belügyminisztérium!

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre tájékoztatását arról, hogy

1.) a vármegyei kormányhivatalok és Budapest Főváros Kormányhivatala felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerve-e a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárság Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály a gyámügyi, gyámhatósági ügyek tekintetében;

2.) van-e hatásköre gyámhatóságnak döntést hozni a nem a gyermek életpályája kijelölésével összefüggő iskolaválasztással kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában.

A Ptk. 4:153. § (2) bekezdése
alapján – a gyermek képességei figyelembevételével – a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. A Ptk. 4:153. § (3) bekezdése, valamint a Gyer. 26. § (1) bekezdése szerint az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.

Gyors és pontos tájékoztatását előre is köszönöm.

Kelt: 2023. december 21.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Lukács Nóra!

Adatigénylésem részbeni teljesítését köszönettel megkaptam.

Várom a 2. igényelt adattal,
a
n e m az életpálya kijelölésével összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitával
kapcsolatos szíves válaszát is.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória

Tisztelt BELÜGYMINISZTÉRIUM
CIVILKAPCSOLATI ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI OSZTÁLY!

Lenti levelében pontosítást kért. Pontosítási igényét így fogalmazta meg:
“ Amennyiben a fentiek szerinti válasz nem tükrözi azt a jogesetet vagy felmerült vitás helyzetet, amely az adatigénylést az Ön részéről indukálta, úgy kérem, hogy az adatigénylést pontosítani szíveskedjen annak a vitás helyzetnek az ismertetésével és részletezésével, amely a gyermek iskolaválasztásával, de nem az életpályájának a kijelölésével kapcsolatos vagy azzal nem áll összefüggésben.”

A “fentiek szerinti válasz” / hivatkozott jogi szabályozás:
“ 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése értelmében „A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.””

Az igényelt pontosítás, azaz
a vitás helyzetnek az ismertetése és részletezése, amely a gyermek iskolaválasztásával, de nem az életpályájának a kijelölésével kapcsolatos vagy azzal nem áll összefüggésben:

A köznevelési törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel.

A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi nevelésben-oktatásban a második szakképesítés megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, a szakiskolai nevelésben-oktatásban az adott szakképesítés, szakképzettség megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, valamint a készségfejlesztő iskola utolsó gyakorlati évfolyamának befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakképesítésnek a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából megszerzett szakképesítés. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.
(2) * Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.

A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat.

A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.

Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.

Köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
l) nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
m) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése,
w) nemzetiségi alapfokú művészetoktatás,
x) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés
lehet.

Országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a vármegyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző vármegyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik.

Köznevelési e-ügyintézés: a tanulmányi rendszerben megvalósított elektronikus ügyintézés (e-ügyintézés), amely a tanulók, a szülők, értesítendő hozzátartozók, pedagógusok, osztályfőnökök, adminisztrátorok, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők, valamint egyéb kérelmezők részére biztosítja a köznevelésben szereplő és meghatározott folyamatok – tanulmányi rendszeren keresztüli – elektronikus benyújtási és ügyintézési lehetőségét.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Egyéni előrehaladású nevelés és oktatás: a sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma.

Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.

Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény,
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és
m) a kiegészítő nemzetiségi óvoda.
(1a) Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)–j), valamint m) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1b) Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1c) Középfokú iskola a középiskola és az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1d) Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény.

A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.

Köznevelési alapfeladatot – a hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatás kivételével és a szakképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Szkt.) meghatározott kivétellel – köznevelési intézmény láthat el.

A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, valamint a művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata.

Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.

A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.

A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. A szakgimnáziumban, a közismereti oktatás utolsó évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg, amely a nappali rendszerű nevelés-oktatásban is alkalmazható. A szakgimnázium érettségi végzettség és az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel.
(2) Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg.
(3) A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal működő nevelés-oktatás is folyhat,
a) három, az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az Szkt. szerinti szakmai képzést magában foglaló, szakképesítésre felkészítő évfolyam, és
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(4) Az Szkt. szerinti szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
(5) Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és az Szkt. szerinti szakmai képzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint a nevelő- és oktatómunka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra.

A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.

A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben, szakiskolai képzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a 7. § (1) bekezdés a)–h), j) vagy m) pontja szerinti nevelési-oktatási intézményként, vagy ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos tanulókat lát el, fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik.

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.

A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.

A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési alapfeladat ellátására létesített intézmény.

A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.

Az iskolában a nevelést-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). A nappali rendszerű iskolai oktatás e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben az évfolyamra, az időtartamra, a tanulói hozzáférésre és a tanulók felügyeletének megszervezésére vonatkozó részletszabályok meghatározásával, tantermen kívüli, digitális munkarendben is megszervezhető.
Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá hét órától tizennyolc óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről azzal, hogy tizenhat óra után a tanulók felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak láthatják el. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.

Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.
Ha a nevelési-oktatási intézményt a törvény 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja.

Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve – az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt,
állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését.

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

Konklúzió:
A gyermeknek a köznevelési törvényben meghatározott iskolákat, és bennük a fentiek szerinti nevelés-oktatást lehet / kell megválasztani / kijelölni / választania.

Életpályát kijelölő, arra nevelő / azt oktató iskola / köznevelési intézmény, egy megnevezhető életpályát kijelölő, életpálya kijelölésével kapcsolatos iskolaválasztás a köznevelési törvényben és a köznevelésben nincs.
Az életpálya és annak kijelölése a köznevelési jogban nincs értelmezve, az nem értelmezhető.

(Megjegyzés: a felsőfokú oktatással, felsőfokú képzettséggel kapcsolatban a jog megnevezi pl. a pedagógusi életpályát.)

A pontosítást kérő válasz:

“A Belügyminisztériumhoz 2024. január 9. napján érkezett, a gyámhatóság szülő és a gyermek között iskolaválasztással kapcsolatban felmerülő vita rendezésének hatásköre tárgyában írott, ismételt adatigénylésére az alábbiakról tájékoztatom:
A fenti adatigénylést érintően Ön 2023. december 21. napján terjesztett elő első alkalommal kérelmet arra vonatkozóan, hogy „van-e hatásköre gyámhatóságnak döntést hozni a nem a gyermek életpályája kijelölésével összefüggő iskolaválasztással kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában”, melyre 2024. január 9. napján kelt levelünk második oldalán tájékoztattuk, hogy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése értelmében „A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.”.
A fenti jogszabályi rendelkezés tehát a gyámhivatal hatáskörébe sorolja a gyermek taníttatásával vagy iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült, a szülő és a gyermek közötti vita rendezését.
Amennyiben a fentiek szerinti válasz nem tükrözi azt a jogesetet vagy felmerült vitás helyzetet, amely az adatigénylést az Ön részéről indukálta, úgy kérem, hogy az adatigénylést pontosítani szíveskedjen annak a vitás helyzetnek az ismertetésével és részletezésével, amely a gyermek iskolaválasztásával, de nem az életpályájának a kijelölésével kapcsolatos vagy azzal nem áll összefüggésben.
Kérem a válasz szíves tudomásulvételét.

Kelt: Budapest, elektronikus bélyegző szerint

Tisztelettel:
Ruminé Szijártó Ildikó
osztályvezető

E-mail cím: ugyfelszolgalat kukac bm.gov.hu Telefon: 06-1-441-1000 Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314
Tárgy: beadvány
Iktatószám: BM/203-5/2024.
Telefon: 06 1 999-4544
E-mail: [email address]

BELÜGYMINISZTÉRIUM
CIVILKAPCSOLATI ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI OSZTÁLY _________________________________________________________________________________________________
Készült: 1 elektronikus példányban Egy példány: 1 lap
Kapja: Címzett, e-Irattár”

Tisztelt Varga Ildikó!

Alábbi teljesítését köszönettel megkaptam.

Üdvözlettel:
adatigénylő

E-mail cím: ugyfelszolgalat kukac bm.gov.hu Telefon: 06-1-441-1000 Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314
Tárgy: beadvány
Iktatószám: BM/203-9/2024.
Telefon: 06 1 999-4544
E-mail: [email address]

BELÜGYMINISZTÉRIUM
CIVILKAPCSOLATI ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI OSZTÁLY

A Belügyminisztériumhoz 2024. január 9. napján érkezett, a gyámhatóság szülő és a gyermek között iskolaválasztással kapcsolatban felmerülő vita rendezésének hatásköre tárgyában írott, majd 2024. február 9. napján kiegészített adatigénylésére az alábbiakról tájékoztatom:
A közérdekű adatigénylése tárgyában az érdemi válaszadás érdekében szükséges volt annak az élethelyzetnek a megismerése, amelyre Ön a közérdekű adatigénylését alapította. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy ilyen élethelyzet ismertetésére az Ön részéről nem került sor, ezért adatigénylése tárgyában a 2024. január 9. napján kelt válaszban foglaltakat továbbra is fenntartjuk, a következő kiegészítéssel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:153. §-ának [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása] (1)-(3) bekezdése szerint
„(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.”
A Ptk. fenti rendelkezéséből kitűnik, hogy a gyermek nevelése és életpályájának meghatározása vonatkozásában a szabályozás nem kíván a köznevelési törvényre szorítkozni, hiszen az életpálya fogalma, az életpályának a megválasztása túlmutat az Ön által hivatkozott köznevelésen és annak törvényi szabályozásán. A köznevelés a szülők és a gyermek által meghatározott vagy választott életpályához biztosítja az alapot, ugyanakkor az iskolaválasztást minden esetben a kijelölt vagy meghatározott életpálya befolyásolja, azaz az iskolaválasztás nem vagy csak kivételes esetben választható el az életpályától.
A Ptk. szabályozásával összhangban rendelkezik a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 26. § (1) bekezdése többek között a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vita eldöntésében a gyámhivatal hatásköréről.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a értelmében „A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányábanakérelmetvisszautasítjavagyazeljárástmegszünteti.”. Erretekintettelazeljárógyámhatóságnaka szülő és a gyermek között felmerült vitában minden esetben vizsgálnia kell, hogy a vita megfeleltethető-e a Gyer. 26. § (1) bekezdése által szabályozott élethelyzetnek és ezáltal annak eldöntése a gyámhivatal hatáskörébe tartozik-e.
Abban az esetben, ha a gyámhivatal a hatásköre vizsgálatának eredményeként azt állapítja meg, hogy a szülő és a gyermek között felmerült vita nem az életpálya kijelölésével, vagy azzal összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban merül fel, azaz egyéb vitáról van szó, akkor a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti, tekintettel arra, hogy a szülő és a gyermek közötti egyéb vita eldöntése nem tartozik sem a gyámhivatal, sem más közigazgatási hatóság hatáskörébe.
Kérem a válasz szíves tudomásulvételét. Kelt: Budapest, elektronikus bélyegző szerint
Készült: 1 elektronikus példányban Egy példány: 1 lap

Kapja: Címzett, e-Irattár

Tisztelettel:
Ruminé Szijártó Ildikó
osztályvezető

E-mail cím: ugyfelszolgalat kukac bm.gov.hu Telefon: 06-1-441-1000 Levelezési cím: 1903 Budapest, Pf. 314
Tárgy: beadvány
Iktatószám: BM/203-9/2024.
Telefon: 06 1 999-4544
E-mail: [email address]

BELÜGYMINISZTÉRIUM
CIVILKAPCSOLATI ÉS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI OSZTÁLY

Tisztelt Belügyminisztérium!

A gyermeknek a köznevelési törvényben meghatározott iskolákat, és bennük a fentiek szerinti nevelés-oktatást lehet / kell megválasztani / kijelölni / választania.

Életpályát kijelölő, arra nevelő / azt oktató iskola / köznevelési intézmény, egy megnevezhető életpályát kijelölő, életpálya kijelölésével kapcsolatos iskolaválasztás a köznevelési törvényben és a köznevelésben nincs.
Az életpálya és annak kijelölése a BM irányítása alatt álló köznevelésben nem értelmezhető.

Ezzel szemben nehezen vitatható, hogy a felsőoktatási intézmény képzésének megválasztása életpálya megválasztása.

Az az élethelyzet indukálja adatigénylésemet, amelyben a 17 éves középiskolás a felsőfokú felvételi eljárásban megválasztja az életpályáját. Gyámhatósági hatáskör-e, ha a 17 éves szülője és a 17 éves között vita van ebben?

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória