Giardia és Cryptosporidium az ivóvízben — vizsgálatok, kockázatértékelés és megbetegedési adatok

Végvári Zsófia

részére

 

Megküldve kizárólag elektronikus úton:

[1][adatigénylés #31479 e-mail]

 

 

Tisztelt Adatigénylő!

 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (a továbbiakban:
NNGYK) 2026. augusztus 15-én az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban: Infotv.)
alapján benyújtott közérdekű adatigénylését megkaptuk, egyben
tájékoztatjuk, hogy az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló
határidőt az Infotv. 29. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással 15
nappal meghosszabbítjuk.

 

Tisztelettel,

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

 

 

 

idézett részek megjelenítése

Végvári Zsófia

részére

 

Megküldve kizárólag elektronikus úton:

[1][adatigénylés #31479 e-mail]

 

 

Tisztelt Adatigénylő!

 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (a továbbiakban:
NNGYK) 2026. augusztus 15-én az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Infotv.) 28. §-a alapján benyújtott adatigénylésére az alábbi választ
adjuk. A megfelelő érthetőség érdekében egyes kérdések sorrendjén
módosítást eszközöltünk.

I. Ivóvízben végzett parazitológiai és protozoológiai vizsgálatok

 

Kérem közölni, hogy mely jogszabályi vagy módszertani rendelkezés alapján,
milyen feltételek fennállása esetén kötelező vagy indokolt ivóvízben
Cryptosporidium- vagy Giardia-vizsgálatot végezni, továbbá, hogy e
feltételek fennállása esetén az elmúlt öt évben hány alkalommal került sor
ilyen vizsgálatra.

 

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló (EU) 2020/2184 európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Ivóvíz Irányelv)
rendelkezéseit a hazai jogrendszerbe az ivóvíz minőségéről és az
ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Korm. rendelet) ülteti át. Sem az Ivóvíz Irányelv, sem az
5/2023. Korm. rendelet nem írja elő a Cryptosporidium- és Giardia-,
illetve a többi, említett mikroorganizmus vizsgálat az ivóvíz rutinszerű,
általánosan kötelező vizsgálatát.

 

Ugyanakkor a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján az
ivóvíznek meg kell felelnie az 1. mellékletben nem szereplő, az országos
tisztifőorvos által országosan, illetve a népegészségügyi szerv által az
adott vízellátó rendszerre az emberi egészség védelme érdekében
meghatározott további paraméterekre vonatkozó határértékeknek. Emellett a
7. § (5) bekezdés a) és b) pontjai alapján a vízbiztonsági tervhez
kapcsolódó kockázatértékelés és kockázatkezelés során a vízellátó
rendszerben fennálló, az emberi egészséget veszélyeztető kockázatokat
értékelni és szükség esetén kezelni kell.

Ennek megfelelően a Cryptosporidium és Giardia vizsgálata akkor indokolt,
illetve írható elő, ha az ivóvízellátó rendszer veszélyelemzése és
kockázatértékelése alapján ezek jelenléte egészségügyi szempontból
releváns veszélyt jelent.

 

Összességében tehát általános vizsgálati kötelezettség nem áll fenn,
azonban az ivóvízellátó rendszer egyedi kockázatai, illetve rendkívüli
esemény vagy szennyezés gyanúja alapján a vizsgálat a vízbiztonsági
tervben meghatározható, illetve a népegészségügyi szerv az emberi egészség
védelme érdekében további paraméter vizsgálatát is előírhatja.

 

Kérem közölni, hogy 2010. január 1. és a jelen adatigénylés teljesítésének
napja közötti időszakban Magyarországon hány alkalommal, mely vízellátó
rendszerekben és mely településeken történt ivóvízben, nyersvízben vagy
vízbázison célzott vizsgálat az alábbiak valamelyikére:

- Giardia duodenalis / Giardia intestinalis

- Cryptosporidium spp.

- Entamoeba spp.

- Acanthamoeba spp.

- egyéb protozoon vagy vízzel terjedő parazita

Kérem valamennyi ilyen vizsgálat eredményének megküldését, a mintavétel
helyének és időpontjának, a vizsgált vízmennyiségnek, az alkalmazott
módszernek, a kimutatási határnak és a kimutatott organizmusnak a
megjelölésével. Amennyiben az eredmények kizárólag összesített formában
állnak rendelkezésre, kérem az összesítést.

 

Az NNGYK által üzemeltetett országos ivóvízminőségi adatbázisban (a
továbbiakban: HUMVI) 2015. 01. 01 – 2026. 08. 24 között nem szerepel
vizsgálati eredmény Giardia vagy Cryptosporidium kimutatására. Az egyéb
felsorolt paraméterek nem szerepelnek az adatbázisban. 

 

Az NNGYK Környezetegészségügyi Vizsgálólaboratóriuma akkreditált Giardia
és Cryptosporidium kimutatására ivóvízből. Rendszeres ivóvíz monitoring
vizsgálatokat nem végez, de eseti jelleggel, megrendelésre vagy
járványügyi kivizsgálás részeként történnek vizsgálatok. 2015-ben egy
medencés fürdővízzel összefüggő járvány kivizsgálására, illetve egy
illegális magánkút rákötés miatt kialakult ivóvízszennyezés feltárására
végeztek 9 vizsgálatot, amelyből egy lett pozitív (7 Giardia ciszta 100 L
vízben). A rákötés megszűntetését követő kontroll vizsgálat negatív lett.
2016-2026 között évente jellemzően 1-2 vizsgálat történt ipari vízellátó
rendszerekből. A vizsgálatok során pozitív eredmény egyik esetben sem
született. A vizsgálatok EPA 1623 módszerrel akkreditáltan történtek.

 

A többi fent említett parazita vizsgálatára az NNGYK laboratóriumában nem
került sor, mivel ezek közegészségügyi relevanciája ivóvízellátás
területén elhanyagolható, továbbá ezek vizsgálatára a laboratórium nem
akkreditált. 

 

Kérem közölni, hogy 2015. január 1. óta hány alkalommal mutattak ki
Clostridium perfringens-t (spórákkal együtt) magyarországi ivóvízellátó
rendszerben, és ezek közül hány esetben követte célzott Cryptosporidium-
vagy Giardia-vizsgálat.

 

A HUMVI rendszerben található adatok alapján 2015. 01. 01 - 2026. 08. 24.
között Magyarországon 103 684 vizsgálatot végeztek, amelyből 1182-ben
(1,1%) volt Clostridium perfringens kimutatható. Az NNGYK-nak nincs
tudomása arról, hogy a pozitív mintákat követte-e protozoon vizsgálat,
tekintettel arra, hogy a HUMVI rendszerben nem található erre vonatkozó
információ. A fent hivatkozott szabályozás nem ír elő protozoon
vizsgálatot pozitív Clostridium eredmény esetén, elsődlegesen a szennyezés
okát kell felderíteni és megszüntetni.  

 

Kérem közölni, hogy Magyarországon mely akkreditált laboratóriumok
rendelkeznek az ivóvízminták Giardia- és Cryptosporidium-vizsgálatára
alkalmas, akkreditált módszerrel (például US EPA 1623 vagy azzal
egyenértékű eljárás).

Az NNGYK erre vonatkozóan nem rendelkezik információval. Az akkreditált
laboratóriumok listája megtalálható a Nemzeti Akkreditációs Hivatal
honlapján, a vizsgálólaboratóriumok listája a következő linken érhető el:

[2]https://nah.gov.hu/hu/kategoriak/vizsgal...

 

II. Megbetegedési és diagnosztikai adatok

 

Kérem a giardiasis és a cryptosporidiosis bejelentett eseteinek számát
2010-től napjainkig, évenkénti és vármegyénkénti bontásban, összesített
formában, egyedi adatok nélkül.

 

Tájékoztatom, hogy a bejelentett fertőző betegségek száma és nyilvános
adatai az alábbi linken bárki számára elérhetők:

[3]https://nngyk.gov.hu/hu/fertozo-betegseg...

 

Kérem közölni, hogy ugyanezen időszakban évente hány székletminta
parazitológiai vizsgálata történt Giardia, illetve Cryptosporidium
irányában országosan, valamennyi vizsgálatot végző laboratórium adatait
figyelembe véve, és ezek közül hány volt pozitív. Amennyiben ilyen
összesített adat nem áll rendelkezésre, kérem ennek kifejezett közlését,
valamint annak megjelölését, hogy a bejelentett esetszám mögötti
diagnosztikai aktivitás bármilyen formában nyilvántartásra kerül-e.

 

A laboratóriumi vizsgálatok számára vonatkozó adatgyűjtés nem történik, de
amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok igazolják a fertőzés aktuális
fennállását, kötelező a jelentés. A jelentésre vonatkozó kötelezettséget
és szabályokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. §-a, valamint
a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI
rendelet határozza meg.

 

Kérem közölni, hogy a giardiasis és a cryptosporidiosis bejelentése milyen
laboratóriumi eredmény alapján kötelező, kit terhel a bejelentési
kötelezettség, továbbá, hogy a mikroszkópos székletvizsgálaton kívül
elfogadott-e bejelentési alapként antigén-kimutatás vagy PCR-alapú
vizsgálat.

 

A fertőző beteg jelentéshez alkalmazandó esetdefiníciót - beleértve a
fertőzést igazoló laboratóriumi vizsgálatok típusát is - a fertőző
betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi
intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. sz. melléklete
tartalmazza.

 

Kérem közölni, hogy létezik-e olyan hatályos szakmai irányelv vagy
módszertani ajánlás, amely meghatározza, mikor indokolt akut vagy elhúzódó
hasmenéses tünetek esetén célzott Giardia- vagy
Cryptosporidium-vizsgálatot kérni. Amennyiben igen, kérem annak
megküldését.

 

Tájékoztatjuk, hogy az orvosi tankönyvek, szakmai szabályok tartalmazzák,
hogy milyen panaszok, tünetek esetén milyen kórkép irányában szükséges
vizsgálatokat végezni.

 

Kérem közölni, hogy 2010 óta történt-e Magyarországon ivóvízeredetűnek
minősített vagy annak gyanújával kivizsgált járványügyi esemény
giardiasis, cryptosporidiosis vagy egyéb vízzel terjedő parazitás
megbetegedés kapcsán. Amennyiben igen, kérem az érintett esemény helyének,
idejének, a megbetegedések számának, a lefolytatott vizsgálatoknak és a
megállapított oknak a közlését.

 

Giardiasis, cryptosporidiosis vagy egyéb vízzel terjedő parazitás
megbetegedés kapcsán járvány gyanúról, járványról bejelentés nem érkezett
az NNGYK-hoz.

 

III. A kockázatértékelés megalapozottsága

 

Amennyiben az NNGYK szakmai álláspontja szerint a magyarországi
ivóvízellátó rendszerekben kimutatott Giardia- és
Cryptosporidium-előfordulás nem jelent tényleges egészségkockázatot a
lakosságra nézve, kérem megjelölni azt a dokumentált kockázatértékelést,
szakvéleményt vagy vizsgálati eredményt, amelyen ez az álláspont alapul.

 

A Giardia vagy a Cryptosporidium kórokozók ivóvízben való jelenléte
megfelelő expozíciós körülmények között potenciális közegészségügyi
kockázatot jelenthet, ezért előfordulásuk értékelése minden esetben az
adott vízellátó rendszer sajátosságainak, a vízbázisnak, a vízkezelési
technológiának, a kimutatott koncentrációnak és az expozíciós
körülményeknek a figyelembevételével történik, kockázatértékelés alapján.
Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a Giardia és a Cryptosporidium
fertőzésének nem kizárólagos, illetve általánosságban nem a domináns
expozíciós útja az ivóvíz. Mindkét kórokozó esetében jelentős szerepet
játszik a fekális-orális terjedés, ezen belül a személyek közötti
közvetlen vagy közvetett kontaktus, továbbá a szennyezett élelmiszer,
rekreációs víz, valamint - különösen Cryptosporidium esetében - a
fertőzött állatokkal való kontaktus.

 

A WHO ivóvízminőségi irányelvei szintén a kockázatalapú vízbiztonsági
megközelítést alkalmazzák. A Cryptosporidiumra vonatkozó WHO szakmai
dokumentum külön kiemeli, hogy a kórokozó közvetlen monitoringja a kezelt
ivóvízben korlátozottan értékelhető, ezért a hangsúlyt a vízbázis
kockázatának értékelésére, a vízkezelési technológia megfelelő működésére
és az ellenőrzési akadályok hatékonyságára helyezi. A fenti szempontokat
figyelembe véve a Giardia- és Cryptosporidium-vizsgálat nem képezi az
általános, valamennyi ivóvízellátó rendszerre kiterjedő rutinszerű
monitoring részét. A célzott vizsgálat elsősorban akkor indokolt, ha az
adott vízellátó rendszer kockázatértékelése alapján a fekális eredetű
protozoon-szennyeződés reális és jelentős veszélyt jelent, illetve
rendkívüli esemény, technológiai probléma vagy járványügyi gyanú merül
fel.

 

Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére mikrobiológiai szempontból jellemzően
nem a kórokozók vizsgálatával kerül sor, hanem a fekális eredetű
szennyeződés kockázatának vizsgálatával. Úgynevezett fekális indikátorok
(Enterococcus, E. coli) vizsgálata a Korm. rendelt alapján folyamatosan
történik, amely a szennyvíz eredetű, ill. fekális szennyezést jelzik. Az
indikátor paraméterek vizsgálata hatékonyabb megoldás, mint az egyes
konkrét patogének vizsgálata, az ivóvízbiztonság magasabb fokát
biztosítja. Az ivóvíz minőségét az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi
hatóság folyamatosan ellenőrzi az Ivóvíz Irányelven alapuló hazai Korm.
rendeletnek megfelelően.

 

A CDC által közölt epidemiológiai elemzés szerint a Giardia és
Cryptosporidium fertőzések nem tekinthetők túlnyomórészt víz eredetűnek,
noha régebben ez általánosan elfogadott volt. A személyek közötti és az
állati kontaktussal összefüggő expozíciós utak jelentős szerepet töltenek
be. A Giardia esetében a személyek közötti terjedés jelölt messze
leggyakoribb átviteli útként, míg a szennyezett ivóvíz egy lehetséges
közvetett expozíciós út. A vonatkozó szakmai anyagokból az alábbiakat
ajánljuk szíves figyelembevételre:

 

[4]https://wwwnc.cdc.gov/eid/article/27/1/2...

 

[5]https://www.canada.ca/en/health-canada/s...

 

Kérem különösen közölni:

 

- Történt-e valaha életképesség- vagy fertőzőképesség-vizsgálat
(excisztációs vizsgálat, sejtkultúrás fertőzőképességi teszt vagy
állatkísérletes vizsgálat) a magyarországi ivóvízmintákból kimutatott
cisztákon és oocisztákon?

 

Tájékoztatjuk továbbá, hogy adatigényléssel kérdése nem az Infotv. 3. § 5.
pontja szerinti közérdekű adatok, illetve nem az Infotv. 3. § 6. pontja,
valamint a 26. § (2) és (3) bekezdése alapján meghatározott közérdekből
nyilvános adatok megismerésére, hanem jogértelmezés vagy állásfoglalás
megadására irányul.

 

- Történt-e genotipizálás annak megállapítására, hogy a kimutatott
szervezetek emberre fertőző típusba tartoznak-e?

 

Tájékoztatjuk továbbá, hogy adatigényléssel kérdése nem az Infotv. 3. § 5.
pontja szerinti közérdekű adatok, illetve nem az Infotv. 3. § 6. pontja,
valamint a 26. § (2) és (3) bekezdése alapján meghatározott közérdekből
nyilvános adatok megismerésére, hanem jogértelmezés vagy állásfoglalás
megadására irányul.

 

- Készült-e bármikor mennyiségi mikrobiológiai kockázatbecslés (QMRA) a
magyarországi ivóvízellátásra vonatkozóan e két kórokozó tekintetében?
Amennyiben ilyen vizsgálat vagy kockázatbecslés nem történt, kérem ennek
kifejezett közlését.

 

Tájékoztatjuk továbbá, hogy adatigényléssel kérdése nem az Infotv. 3. § 5.
pontja szerinti közérdekű adatok, illetve nem az Infotv. 3. § 6. pontja,
valamint a 26. § (2) és (3) bekezdése alapján meghatározott közérdekből
nyilvános adatok megismerésére, hanem jogértelmezés vagy állásfoglalás
megadására irányul.

 

Kérem közölni, hogy az NNGYK jogelődjének munkatársai által publikált,
„First investigations into the prevalence of Cryptosporidium and Giardia
spp. in Hungarian drinking water" című tanulmány (Journal of Water and
Health, 2007), valamint a magyarországi vízminták genotipizálásáról szóló,
2008-ban publikált vizsgálat megállapításai nyomán milyen intézkedés,
monitoringprogram vagy szabályozási változás történt.

 

A fent a hivatkozott 2007-2008. évi kutatási eredmények nem eredményezték
a Giardia- és Cryptosporidium-vizsgálat általános, kötelező
monitoringparaméterként történő bevezetését. Az eredmények a két kórokozó
vízbázisvédelmi és vízbiztonsági szempontú jelentőségének értékeléséhez
szolgáltattak adatokat.

 

Az azóta kialakult, illetve jelenleg alkalmazott ivóvíz-ellenőrzési
rendszer továbbra is a jogszabályban meghatározott paraméterek rendszeres
vizsgálatára, valamint a kockázatértékelés alapján szükségessé váló
célzott további vizsgálatokra épül, megfelelve a mindenkor hatályos uniós
szabályozásnak és az annak alapjául szolgáló nemzetközi tudományos
fejleményeknek.

 

IV. Mikroszkópos biológiai vizsgálatok és fürdővizek

 

Kérem megküldeni azt a hatályos módszertani útmutatót vagy belső
eljárásrendet, amely az ivóvíz mikroszkópos biológiai vizsgálata során
kimutatott Nematoda, „egyéb férgek" és egyéb gerinctelen szervezetek
azonosítására és a parazita eredet elkülönítésére vonatkozik.

A mikroszkópos biológiai vizsgálatot a Korm. rendeletben előírt módszerek
alapján végzik a vizsgáló laboratóriumok, amelyeknek kötelező
körvizsgálatokon is részt venni, ezzel bizonyítva, hogy megfelelően
alkalmazzák a módszert.

 

Kérem közölni, hogy a mikroszkópos biológiai vizsgálatok eredményei -
ideértve a kifogásolt eredményeket is - milyen módon és milyen
részletességgel kerülnek be a HUMVI rendszerbe, és ezek közül mely adatok
jelennek meg az NNGYK nyilvános települési adatlapjain.

 

A Korm. rendeletnek megfelelően kerülnek a HUMVI rendszerbe, ezek kerülnek
a nyilvános felületre.

„16. § (4) Az ivóvíz-szolgáltató gondoskodik arról, hogy az általa
végzett, illetve végeztetett valamennyi ivóvízre vonatkozó vizsgálat
eredménye feltöltésre kerüljön az aktuális negyedévet követő tizenöt napon
belül a HUMVI rendszerbe. Határérték-túllépés, illetve parametrikus érték
túllépése esetén a feltöltés keretében a túllépés okát, a túllépés
időtartamát és a szükséges beavatkozást is rögzíteni kell. Az
ivóvíz-szolgáltató által feltöltött adatokat a népegészségügyi szerv az
aktuális negyedévet követő harminc napon belül validálja.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak a következők szerint teljesíthetők:

a) az ivóvízszolgáltató rögzíti az adatokat a HUMVI rendszerben, vagy

b) a laboratórium rögzíti az adatokat a HUMVI rendszerben, amely adatokat
az ivóvízszolgáltató jóváhagy.

(6) Az ivóvízszolgáltató adatváltozás esetén, de legalább évente egyszer,
január 10-éig frissíti a HUMVI rendszerben az ivóvízellátási körzetre a
tárgyévet megelőző évre vonatkozó, következő adatokat:

a) szolgáltatott ivóvízmennyiség,

b) 

c) ellátott lakosok száma,

d) nyersvíztípus szerinti megoszlás,

e) ivóvízfelhasználás szerinti megoszlás,

f) ivóvízkezelésre vonatkozó technikai információk,

g) ivóvízfertőtlenítés módja.

(7) Az ivóvízre vonatkozó, valamennyi hatósági ivóvízminőség-ellenőrző
vizsgálat eredményét az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül a
népegészségügyi szerv által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben
rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat a népegészségügyi szerv
tizenöt napon belül validálja.

(8) Az ivóvízre vonatkozó, 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti
ivóvízminőségi vízvizsgálati eredményeket az aktuális negyedévet követő
harminc napon belül a létesítmény üzemeltetője vagy ennek hiányában
tulajdonosa által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A
laboratórium által rögzített adatokat a járási hivatal tizenöt napon belül
validálja.

(9) Az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál
történő vizsgálatok eredményeiről a laboratórium a vonatkozó rendeletnek
megfelelően küldi az adatokat a NÉBIH számára.”

 

„19. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, ivóvízszolgáltató által
jelentett vagy a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú
víz felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által
észlelt, a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek
bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli
esemény esetén a beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét
igazoló vizsgálat eredményéről az ivóvízszolgáltató haladéktalanul
telefonon és a HUMVI rendszer azonnali jelentési felületén keresztül
tájékoztatást nyújt a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi
célú víz felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, majd
a közegészségügyi kockázat elhárítása érdekében tett beavatkozás módját a
határérték és parametrikus érték túllépés feltételezett okának
megjelölésével, valamint a beavatkozás hatékonyságát igazoló ellenőrző
minta eredményét a HUMVI rendszerben rögzíti.”

Kérem közölni, hogy a természetes fürdővizek hatósági minősítése során
vizsgálnak-e bármilyen parazitológiai vagy protozoológiai paramétert.
Amennyiben nem, kérem annak megjelölését, hogy ezt milyen
kockázatértékelés vagy szakmai álláspont alapján nem tartják szükségesnek.

 

A természetes fürdővizek hatósági minősítése során a természetes
fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek
kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet
alapján parazitológiai, illetve protozoológiai paraméterek - így Giardia
és Cryptosporidium - rutinszerű vizsgálatára nem kerül sor.

A rendelet a természetes fürdővizek mikrobiológiai minősítését elsősorban
az Escherichia coli és az fekális enterococcusok vizsgálatára alapozza.
Ezek az indikátorok a fent részletezett elvek alapján megfelelően jelzik
az esetleges fekális, szennyvíz szennyezést, amely tartalmazhatja a
kérdéses protozoonokat is.

 

JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÓ

 

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a
teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő
eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette
meg - a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének
felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16
- 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos
jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
(1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) is fordulhat.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított harminc napon belül kell megindítani. Ha az igény
elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért megállapított
költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának
elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről vagy lezárásáról, továbbá az
adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye
megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló értesítés
kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.

 

Tisztelettel,

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

 

 

 

 

idézett részek megjelenítése