Felvett középiskolások jogviszonya keletkezése

Az igénylést már régen meg kellett volna válaszolni. A vonatkozó jogszabály értelmében a(z) Oktatási Hivatal munkatársainak már ki kellett volna adniuk a kért adatokat. (részletek). Panaszt nyújthat be a következő időpontig: belső felülvizsgálat kérése .

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információszabadságról szóló törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, ha ismeri, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre azt a közadatot, hogy melyik hónap mely napjára vagy napjaira esett a középfokú felvételi eljárásban felvett gyerekek középiskolai tanulói jogviszonyának keletkezése 2020. és 2021. évben, és mi alapján.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. október 20.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a 2019-2021. évben közzétett, a középfokú felvételi eljárásról szóló elektronikus tájékoztatásait, közleményeit.

2023. év december 13-án nyilvános tájékoztató közleményei, melyeket nem igényelek:
(1. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepf..., 2. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/koz...

1.
............................................................................
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
2023. szeptember 1.

A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek képességeinek figyelembe vételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.

Ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik Az Oktatási Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.

A felvételi lapok aláírására vonatkozó részletes tájékoztató letölthető az alábbi linkről. (2.)
...........................................................................................

2.
...........................................................................................
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek
képességeinek figyelembevételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy
a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az
azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.
I. A felvételi lapok aláírására vonatkozó általános szabályok:
A,) Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
B.) Egyéni jelentkező nem ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell
írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
C.) Egyéni jelentkező ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén az alábbi eltérő szabályok érvényesek:
- a felvételi lapok továbbítása elektronikusan történik, tehát ezeket kinyomtatni, aláírni nem szükséges. A regisztrált
felhasználó ügyfélkapus azonosítást követően büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata pótolja a felvételi
lapok − mindkét szülő és a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkező részéről történő − aláírását.
II. Felvételi lapok aláírására vonatkozó szabályok elvált vagy különélő szülők esetében:
Amennyiben a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot (akár a szülők megállapodása, akár a bíróság döntése alapján) kizárólag
csak az egyik szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekből – például a gyermek
iskolájának, életpályájának megválasztása során hozandó döntésből – nem lehet kizárni. A szülők a gyermek továbbtanulása
tekintetében közösen gyakorolják a jogaikat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek megállapodása vagy bírósági döntés
alapján) csak az egyik szülő gyakorolja, attól főszabályként, a másik szülőt is megilleti a döntési jogosultság a gyermek
továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van.
Mindez csak akkor lehetséges, ha a másik szülő szülői felügyeleti jogát (a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, így a
gyermek továbbtanulása tekintetében) a bíróság erre irányuló döntésében nem korlátozta vagy nem vonta el, illetve jelen
Tájékoztató III. pontjában megjelölt esetek sem állnak fenn.
III. Mikor nincs szükség a másik szülő aláírására?
A másik szülő aláírása csak abban az esetben hagyható el a felvételi lapokról,
- ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette (például abból az okból, mert 1. a szülő felróható magatartásával
gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette VAGY
2. a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga
szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein
önhibájából nem változtatott VAGY 3. a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte), vagy korlátozta (a bírósági határozat egyértelmű rendelkezést
tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a másik szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – ideértve a
továbbtanulást – a szülői felügyeleti jogait nem gyakorolhatja)
- ha a szülői felügyeleti joga szünetel a cselekvőképtelensége vagy korlátozott cselekvőképessége okán
- ha a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik
- ha a másik szülő jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (pl. büntetésvégrehajtási intézetben tölti a
büntetését)
- ha a másik szülő elhunyt
- ha a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként van feltüntetve.
2
IV. Kell-e igazolni, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség?
Igen. Azt a tényt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, mindig a szülői felügyeletet gyakorló – a felvételi lapokat
egyedül aláíró és benyújtó − szülőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
V. Pótolhatja-e a másik szülő aláírását az új élettárs, illetve házastárs aláírása?
Nem. A szülői felügyeleti jogokat – ideértve a gyermek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos jogokat – az
apaság/anyaság ténye, vagy az örökbefogadás keletkezteti, ezt nem befolyásolja a szülő ismételt házasságkötése.
VI. Hogyan igazolható az ismeretlen helyen tartózkodás ténye?
Az ismeretlen helyen való tartózkodás tényének megállapítása a gyámhatósági eljárás keretében kezdeményezhető. Azt a
tényt, hogy a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, határozatban kell megállapítani. Az ismeretlen helyen való távollét
megállapítását
- az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett közérdekből nyilvános körözési adat,
- a lakcímkivonat,
- az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,
- egyéb, hitelt érdemlő okirat
alapozza meg.
VII. Mi a teendő, ha vita van a szülők között vagy a szülő és a gyermek között a továbbtanulást illetően?
Ha a továbbtanulást illetően akár az együtt, akár a különélő szülők között, akár a szülő és a gyermek között vita van, a köztük
lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A gyámhatóság döntését bármelyik szülő vagy a gyermek kérheti. A gyámhatóság eljárása során a felek együttműködésének
előmozdítására és a gyermek érdekeinek érvényesítésére törekszik. Az eljárás során a gyámhatóság vizsgálja és mérlegeli a
gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát. A döntéshozatalnál feltétlenül
figyelembe kell venni a gyermek adottságait, testi és értelmi képességét, érdeklődési körét, fejlettségét, teherbírását stb.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentkező esetében az összes körülmény mérlegelését követően a továbbtanulásra
megjelölt intézményekről, tanulmányi területekről, illetve azok sorrendjéről a rendelkezésére álló adatok alapján a
gyámhivatal hoz döntést. A szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti továbbtanulásra vonatkozó egybehangzó
nyilatkozatot a gyámhatóság határozata pótolja!
VIII. Milyen következményekkel jár a szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti vita a felvételi
eljárásban történő részvételre nézve?
A középfokú felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) minden jelentkezőre vonatkozóan csak
egy, a jogszabályi követelményeknek megfelelő - vagyis a szükséges aláírásokkal ellátott - tanulói adatlapot dolgozhat
fel. Amennyiben a szülők a felvételi eljárás során ugyanarra a jelentkezőre vonatkozóan több tanulói adatlapot is benyújtanak,
a Hivatal a tanuló középfokú intézmények felvételi eljárásában való részvételét nem akadályozza. A jelentkező a szóbeli
vizsgán és a pályaalkalmassági vizsgálatokon is részt vehet.
A Hivatal azonban felhívja a szülők figyelmét a gyámhivatali eljárás megindításának szükségességére, hiszen vitás esetekben
a jelentkező továbbtanulására vonatkozóan a gyámhatóság határozata dönt. A Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat
döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor
elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem
dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt
vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.
IX. Mi a teendő, ha a másik szülő nem hajlandó aláírni a felvételi lapokat?
Ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a szülők között a továbbtanulást illetően vita lenne. Ebben az esetben is a
gyámhatósághoz kell fordulni, a másik szülő aláírását a gyámhatóság határozata fogja pótolni.
3
X. Mi a teendő, ha a másik szülő huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, a felvételi lapokat
személyesen nem tudja aláírni?
Fontos megjegyezni, hogy a huzamosabb külföldi tartózkodás ténye, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szülő a jogai
gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A felvételi lapokat tehát a huzamosan külföldön tartózkodó szülőnek is alá kell
írnia.
A huzamosan külföldön tartózkodó szülő aláírását a külföldön tartózkodó szülő által a másik szülő részére adott, teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata (meghatalmazása) pótolhatja.
Amennyiben a külföldön tartózkodó szülő a felvételi lapokat nem tudja aláírni, abban az esetben javasoljuk, hogy az előző
bekezdésben megjelölt nyilatkozata (meghatalmazása) – a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt formai
követelményeken túl – tartalmazza az alábbiakat:
„Alulírott ………………………..(név) (anyja neve: ………………… születési helye, ideje:
………………………. külföldi tartózkodási helye: ……………………..), mint ……………………….. (név)
(anyja neve: …………. születési helye, ideje: ……….) jelentkező (a továbbiakban: Jelentkező) szülője
meghatalmazom ……………………..-t (név) (anyja neve: …………………………. születési helye, ideje:
……………………. lakóhelye: ………………………), mint a Jelentkező másik szülőjét, hogy a Jelentkező
vonatkozásában a …… évi középfokú iskolába történő jelentkezés, valamint a felvételi eljárás során
helyettem és nevemben teljes körűen eljárjon. Jelen meghatalmazás annak visszavonásáig érvényes.”
Általános iskola 8. osztályos tanulói esetén az általános iskola által előállított tanulói adatlap a huzamosabb ideig külföldön
tartózkodó szülő részére postai úton, vagy jelszóvédelemmel ellátva elektronikusan is megküldhető. Az aláírást követően a
dokumentum az általános iskola részére postai úton, vagy szkennelve, elektronikus úton, elektronikus hitelesítést  AVDH
szolgáltatás igénybevételét  követően visszaküldhető. Fontos, hogy az elektronikus megküldés mellett a tanulói adatlap
eredeti aláírt példányát is juttassák vissza az általános iskolának.
XI. A felvételi lapok aláírására vonatkozó jogszabályok:
A szülő fogalma a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 27a. pontja szerint:
szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
a) vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
b) örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
c) gyámja vagy
d) nevelőszülője.
A gyermekek nevelésének és életpályájának megválasztása tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:153. § rendelkezései:
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára
készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között
felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
A felvételi lapok aláírásának szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 37. §-ban foglaltak szerint:
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a
tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben
meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a
szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert
a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik
szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem
írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a
szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő
vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
4
A különélő szülők közötti vitás kérdések rendezése tekintetében főszabályként alkalmazandó Ptk. 4:175. §
(1) -(3) bekezdései:
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői
felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől
különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a
szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi
tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében
nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
A teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) -
(2) bekezdései szerint:
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását
előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és
– ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója
a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot
a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű
személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt
az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja
el,
i) törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést
biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított
nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes
bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy
az okirat aláírójának megmagyarázta.
A szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésének hatályos jogi szabályozása a Ptk. 4:191 §-a
értelmében:
a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha:
a./ a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti
vagy veszélyezteti, vagy
b./ a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a
gyermek elhelyezésére, vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.
A (2) bekezdés értelmében, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény
miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülői valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A
bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
A (3) bekezdés értelmében, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem
viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el, és – a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában
– nincs joga arra, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson.
.....................................................................................................

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. december 13.

Üdvözlettel:
adatigénylő

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Alábbi adatigényléseimmel kapcsolatban várom gyors és pontos tájékoztatását..

1.)
“Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információszabadságról szóló törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, ha ismeri, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre azt a közadatot, hogy melyik hónap mely napjára vagy napjaira esett a középfokú felvételi eljárásban felvett gyerekek középiskolai tanulói jogviszonyának keletkezése 2020. és 2021. évben, és mi alapján.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. október 20.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória”

2.)
A KIFIR elektronikus nyilvántartás használatával a Felvételi Központ mérlegelést követő döntése volt 2020. és 2021. években a középfokú felvételi kérelmek / jelentkezések közül egynek az elfogadottnak nyilvánítása? És ekkor keletkezett felvétellel sok-sok középiskolai tanulói jogviszony? És ezt volt köteles bejegyezni az Oktatási Hivatal adatkezelő közhiteles nyilvántartásba? És ez a bejegyzés végleges határozat? És ezt a jogviszony keletkezése adatot, bejegyzést, végleges döntést köteles kezelni - nem a KIFIR-ben - az adatkezelő OH 2023.-ban és 2024.-ben is? És ezt az adatot nem törölhette az Oktatási Hivatal?
Vagy törölhette, törölte a 2020.-ban szakképző intézménybe felvettek ezen adatát a KIR-ből? Vagy az NSZFH és nem az OH jegyezte be a SZIR-be a középiskolai jogviszony keletkezését 2021.-ben?

És mindezt tudnia kell az OH-nak? És mindez közérdekű információ? És mindez átlátható is kellett legyen az érintettek számára?
És mindezt megkérdezheti bárki, köztük az adatigénylő is? Vagy ha az adatigénylő érintett is, vagy hozzátartozója érintett, akkor nem kérdezheti meg?
Az első adatigényléssel mi volt az OH problémája?
És a másodikban kért tájékoztatással van problémája az OH-nak?
Probléma és hallgatás esetén az OH-n kívül kihez fordulhatok? Melyik minisztériumhoz?

Segítő együttműködését, gyors és pontos tájékoztatását előre is köszönöm.

Kelt: 2023. december 15.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Adatvédelem, Oktatási Hivatal

Tisztelt Szigeti Viktória!

Az Oktatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) címzett megkeresése tárgyában az alábbiakat hozom szíves tudomására.

A Hivatalnak címzett levele – annak tartalma alapján – nem minősül közérdekű adatigénylésnek, mivel (még ha a 2020. és 2021. évet meg is jelöli) általánosságban kérdez rá a középfokú felvételi eljárás, beiratkozás menetére, a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatok kezelésére.

Tájékoztatom arról, hogy az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (10) bekezdése alapján „A személyazonosításra alkalmas adatokat az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb az adott év szeptember 15-éig törli a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartásából, illetve a felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb szeptember 15-éig a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti.”

Tehát a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) nyilvántartott adatok a felvételi eljárás évében, szeptember 15. napjáig törlésre kerülnek.

Felvétel (vagy átvétel) alapján a tanulói jogviszony – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (1) bekezdése szerint – a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. (A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Szkt.] 54. § (1) bekezdésében is ekként rendelkezik.)
A beiratkozás időpontját a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése értelmében „Ha a köznevelési intézmény olyan … tanulóval, … létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. ...”
Az Szkt. alapján a szakképző intézményekre is az előzőekben meghivatkozott szabály vonatkozik, azonban a szakképző intézmények tanulóit az érintett intézmények 2020. július 1-jétől már nem a KIR-ben, hanem a SZIR-ben rögzítik, amely rendszert a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezet.

A közérdekű adatok igénylése tekintetében bővebben az alábbi helyen informálódhat: https://dari.oktatas.hu/kozerdeku/edit
Amennyiben a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódóan, konkrét, egyedi ügyben lenne kérdése, akkor kérem, hogy azt az [email address] valamint a [email address] tematikus e-mail címeken jelezze.

Tisztelettel:

Oktatási Hivatal

idézett részek megjelenítése

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Felhívom figyelmét arra, hogy nem “általánosságban kérdez[ek] rá a középfokú felvételi eljárás, beiratkozás menetére, a Hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatok kezelésére”, hanem

pontosan

az Szkt. IX. fejezete
11. A tanulói jogviszony keletkezése, …
54. § [A tanulói jogviszony keletkezése]
(1) A tanulói jogviszony
a) felvétellel
[…]
keletkezik *,

és

pontosan

az Onytv. 2. § szerint az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásban az 1. § (1) bekezdése szerinti, azaz a szakképzéssel kapcsolatos közfeladatok ellátása, az érintettek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének támogatása céljából kötelezően és közhitelesen,
2020. június 30-ig a 4. § (1) a) szerinti szakrendszeri nyilvántartás (2) a) szerinti tanulói nyilvántartás alrendszerében az Onytv. 1. melléklet I. d)-ben meghatározott,

jogviszonya keletkezésének […] jogcíme és ideje

adat kezelésére “kérdezek rá”,
azaz

pontosan

arra, hogy a tanulónak
az Szkt. 54. § (1) a) szerinti
jogviszonya keletkezése
adatot
kezelte-e
az Oktatási Hivatal
2020. július 1. előtt.

Gyors és pontos tájékoztatását előre is köszönöm.

A vonatkozó törvényi rendelkezések:
*Szkt.
IX. FEJEZET
A TANULÓI JOGVISZONY
11. A tanulói jogviszony keletkezése, szünetelése és megszűnése
54. § [A tanulói jogviszony keletkezése]
(1) A tanulói jogviszony
a) felvétellel vagy
b) átvétellel
keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanulót a tanulói jogviszonyon alapuló jogok és kötelességek ettől az időponttól kezdve illetik meg és terhelik. Jogszabály és a házirend egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(2) A szakképző intézmény a jogviszony létesítéséhez további feltételeket is meghatározhat, amelyeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A feltételek teljesítéséhez kapcsolódó előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében nem szervezhető.

** Onytv.
1. Az oktatási nyilvántartás
1. § (1) A közneveléssel, a szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel, az azokkal összefüggő pályakövetéssel és diplomás pályakövetéssel, továbbá a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos közfeladatok ellátásához, az érintettek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének támogatásához, a nemzetgazdasági szintű tervezés megalapozásához, illetve az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni.
(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás

4. § (1) * Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:
a) a köznevelés információs rendszere
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) gyermek-, illetve tanulói nyilvántartás (a továbbiakban együtt: tanulói nyilvántartás)

1. melléklet
I. Tanulói nyilvántartás
A tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló alábbi személyes adatait tartalmazza:
d) jogviszonya keletkezésének […] jogcímét és idejét

Üdvözlettel:
adatigénylő

Melléklet az adatigényléshez:

Az NSZFH által megadott közadatok:

“Szkr. 357. § (1) Az Onytv. és az e rendelet szerint a szakképzés információs rendszerében kezelt adatokat és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat azok 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti adatkezelője 2020. június 30-áig adja át a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak. Az adatok és a hozzájuk kapcsolódó feladatok átadását átadás-átvétel keretében kell végrehajtani a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény 5/A. §-a és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletnek a központi államigazgatási szervek közötti átadás-átvétel általános rendjére vonatkozó szabályai szerint.
(2) Az Oktatási Hivatal – az (1) bekezdés szerinti átadás-átvétel megtörténtéig – ellátja az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, valamint a szakképzési államigazgatási szerv e rendelet szerinti, a szakképzés információs rendszerével összefüggő feladatait.”

Onytv.
“1/A. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez *
A szakképzés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
II. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása
1. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása a tanulók és a képzésben részt vevő személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:
e) jogviszonya típusát, keletkezésének, megszűnésének jogcímét és időpontját,”

2. melléklet az adatigényléshez:

1. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
A köznevelés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
I. Tanulói nyilvántartás
A tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló alábbi személyes adatait tartalmazza:
d) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a 2018-2021. években közzétett, a középfokú felvételi eljárásról szóló elektronikus tájékoztatásait, közleményeit.

Kérem továbbá az Oktatási Hivatalnak adatigénylést benyújtók nevének, elérhetőségének kezeléséről 2018-2021. években adott tájékoztatásait elektronikus másolatban.

Valamint kérem az Oktatási Hivatalt adatigényléssel megkereső nevének, elérhetőségének őrzési, illetve törlési idejét is szíveskedjen megadni, hogy megtudhassam, pontosan meddig használhatja a nevemet a Hivatal például a mai (2024. január 30-i) naptól kezdve.
Ezt amúgy a GDPR alapján kötelező megadnia a nevét a Hivatalnak megadónak.

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória

Adatvédelem, Oktatási Hivatal

Tisztelt Adatigénylő!

Közérdekű adatigénylésére az alábbi választ adjuk.

Az Oktatási Hivatal az aktuális tanév középfokú felvételi eljárására nézve teszi közzé elektronikus tájékoztatásait figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltakra. A 2023/2024. tanévben lebonyolításra került középfokú felvételi eljárással kapcsolatos tájékoztatók az Oktatási Hivatal honlapján itt érhetők el:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepf... .

Az Oktatási Hivatal 2018-2021. években közzétett, a középfokú felvételi eljárásról szóló elektronikus, időközben már archivált tájékoztatásai, közleményei az alábbi linken érhetők el:

https://web.archive.org/web/202400000000...

A Oktatási Hivatalhoz benyújtott közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló eljárás során végzett adatkezeléssel kapcsolatos adatkezelési tájékoztató az alábbi linken érhető el:

https://www.oktatas.hu/hivatal/kozerdeku...

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1a) bekezdése alapján a Hivatalhoz beérkezett adatigénylések adatait a benyújtásuktól számított 1 évig kezeli a Hivatal figyelemmel az Infotv. 28. § (2) bekezdésében foglaltakra.

Tisztelettel:
Oktatási Hivatal

idézett részek megjelenítése

Dear Data Master,

the embedded link to ‘Wayback Machine Internet Archive’ webpage was included in your reply.
There are thousands - billions of pages, data there. Please, provide those that were requested as I cannot find the information I asked for.

Regards,
Viktoria Szigeti (they, them)