Életpálya kijelölése-e a szakképző iskola választása?

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre azt az ismeretet, hogy a lenti jogszabályban foglalt

1. ) é l e t p á ly a kijelölése, és az ezzel összefüggő iskolaválasztás-e
az Szkt. hatálya alá tartozó szakképző intézmény megválasztása (azaz a középfokú felvételi eljárásban az Szkt. hatálya alá tartozó iskolába jelentkezés),

2.) a középfokú felvételi előtt álló gyermeket tájékoztatják-e az egyes szakképző intézmények a hozzájuk jelentkezéssel kijelölt konkrét é l e t p á ly áról, (az egyes szakképző intézményekben oktatott eltérő é l e t p á ly á król),

3.) a például szakképzési oktató é l e t p á ly át kijelölő nem törvényes képviselő szülő és az ettől eltérő, például pedagógus é l e t p á ly át kijelölő gyermeke közötti vitában dönthet-e gyámhatóság.

A Ptk. 4:153. § (2) bekezdése
alapján – a gyermek képességei figyelembevételével – a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. A Ptk. 4:153. § (3) bekezdése, valamint a Gyer. 26. § (1) bekezdése szerint az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. december 5.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória

Tisztelt Adatvédelem!

Köszönöm szépen válaszát, meg fogom keresni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt.

Az Oktatási Hivatalt érintheti az a kapcsolódó kérdés, hogy a szakképző intézménybe jelentkező tanuló jelentkezési lapját, amelyet a jelentkező tanuló és csak egy törvényes képviselője írt alá, feldolgozhatja-e a Hivatal a végeredmény megállapításához.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Kérem, szíveskedjen azt közölni, hogy
1. é l e t p á ly a kijelölése, és az ezzel összefüggő iskolaválasztás-e
a felsőfokú oktatási intézmény megválasztása (azaz a felsőoktatási felvételi eljárásban az egyetemre vagy főiskolára jelentkezés),
2. az Oktatási Hivatal feldolgozhatja-e a felsőfokú felvételi eljárásban a jelentkezéskor még kiskorú tanuló jelentkezési lapját, ha azt a jelentkező és a két aláírásra kötelezett szülő közül az egyik írta csak alá, és a másik szülő, akinek az aláírása igazolás hiányában szükséges, azt nem írta alá.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Felhívom szíves figyelmét törvényességi felügyeleti szerve következő értelmezésére:
https://kimittud.hu/request/23394/respon...

A Belügyminisztérium fenti értelmezése szerint a tárgyi kérdés körében a "Ptk.-nak a kiskorúság meghatározásával kapcsolatos IV. címe, a szülői felügyeletet meghatározó XII. címe irányadó".

Az irányadó Ptk.
1:2. § [Értelmezési alapelv]
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]
(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg.... A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
e) a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
2:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése]
(1) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.
4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek]
(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek ... nevelésének, ... , törvényes képviseletének jogát és kötelességét, ... foglalja magában.
4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei]
(1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.
(2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.
4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe]
A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
A szülői felügyelet tartalma
2. A gyermek gondozása és nevelése
4:152. § [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása]
(1) A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.
(2) A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik.
...
4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása]
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
4:154. § [A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele a gyermek gondozásában és nevelésében]
A gyermek gondozása, nevelése során egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – részt vehet az a személy, akinek saját vagy a szülővel közös háztartásában a gyermek huzamos időn át nevelkedik.
4. A gyermek törvényes képviselete
4:161. § [A gyermek törvényes képviselete]
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.
(2) A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.
4:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt]
A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni.
4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]
(1) A szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.
(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.
(3) Eseti gyám kirendelését bármely érdekelt, bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A szülő eseti gyám kirendelése céljából köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a (2) bekezdésben megjelölt okból az ügyben nem járhat el.
(4) Az eseti gyám az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.
1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról
4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]
(1) * A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.
(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.
4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]
(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]
Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.
4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) * A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő
a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
állampolgárságának megváltoztatása
és
(az "és" jogalkotásról szóló jogszabályban meghatározott, az utolsó elemet a többi felsorolttól egyértelműen elválasztó kötőszó, mely a régi Ptk.-ban az életpályát külön elemként választotta el az iskolaválasztástól.)
iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

(Egy és egyazon közösen gyakorolt felügyeleti jogosítvány = a kiskorú gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása az
"és"
és a
4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása] (az "és" és a szakasz tagolása alapján)
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani. (nevelési intézmény= iskola megválasztása, köznevelési törvény)
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön. (külön az életpálya megválasztása)
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt. (az "összefüggésben" megerősíti a fentieket)
alapján.)

Adatvédelmi, és személyiségi jogokkal, jognyilatkozattal, magánokiratokkal, aláírással kapcsolatos aggályok felsorolásszerűen:
önmagában az aláírás - pláne egy olyan személy aláírása, akinek a nevét az adatlapot feldolgozó hivatal nem kezeli, olvashatatlan aláírása - nem jognyilatkozat,
nincs hozzájáruló jognyilatkozat a felvételi lapokon,
külön jognyilatkozat továbbítása és Ügyfélkapus személyes benyújtás teljes bizonyító erejű magánokiratot és azokkal kapcsolatos jogorvoslati jogokat keletkeztet, azok nyomtalanul nem megsemmisíthetőek.

Tisztelettel javaslom, hogy az Oktatási Hivatal kerülje el a fenti adatok gyűjtését, felhasználását és megsemmisítését, és csak a jogszabályban meghatározott kötelező adatkezelést végezze a középfokú felvételi eljárásban.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória

Tisztelt Oktatási Hivatal!

2023. december 13-án küldött javaslatukra áttanulmányoztam "a tájékoztatót, amelyben (az adatigénylésem elutasítói szerint) valamennyi kérdés"-emre "választ talál"-ok.
Felhívom szíves figyelmüket, hogy az átolvasásra javasolt elektronikus tájékoztatásban igényelt adat, az adatigénylésben feltett kérdésre válasz nincs.

Az Oktatási Hivatal közzétett elektronikus tájékoztató közlemény közérdekből nyilvános adata 2023. december 13-án (1. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepf..., 2. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/koz...

1.
............................................................................
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
2023. szeptember 1.

A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek képességeinek figyelembe vételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.

Ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik Az Oktatási Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.

A felvételi lapok aláírására vonatkozó részletes tájékoztató letölthető az alábbi linkről. (2.)
...........................................................................................

2.
...........................................................................................
Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek
képességeinek figyelembevételével a szülő(k) (ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám) és a gyermek közösen döntik el, hogy
a gyermek milyen életpályára kerüljön. A szülő(k) közös felelőssége tehát a tanuló életpályájának megválasztása, az
azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.
I. A felvételi lapok aláírására vonatkozó általános szabályok:
A,) Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
B.) Egyéni jelentkező nem ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell
írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
C.) Egyéni jelentkező ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén az alábbi eltérő szabályok érvényesek:
- a felvételi lapok továbbítása elektronikusan történik, tehát ezeket kinyomtatni, aláírni nem szükséges. A regisztrált
felhasználó ügyfélkapus azonosítást követően büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata pótolja a felvételi
lapok − mindkét szülő és a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkező részéről történő − aláírását.
II. Felvételi lapok aláírására vonatkozó szabályok elvált vagy különélő szülők esetében:
Amennyiben a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot (akár a szülők megállapodása, akár a bíróság döntése alapján) kizárólag
csak az egyik szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekből – például a gyermek
iskolájának, életpályájának megválasztása során hozandó döntésből – nem lehet kizárni. A szülők a gyermek továbbtanulása
tekintetében közösen gyakorolják a jogaikat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek megállapodása vagy bírósági döntés
alapján) csak az egyik szülő gyakorolja, attól főszabályként, a másik szülőt is megilleti a döntési jogosultság a gyermek
továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van.
Mindez csak akkor lehetséges, ha a másik szülő szülői felügyeleti jogát (a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, így a
gyermek továbbtanulása tekintetében) a bíróság erre irányuló döntésében nem korlátozta vagy nem vonta el, illetve jelen
Tájékoztató III. pontjában megjelölt esetek sem állnak fenn.
III. Mikor nincs szükség a másik szülő aláírására?
A másik szülő aláírása csak abban az esetben hagyható el a felvételi lapokról,
- ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette (például abból az okból, mert 1. a szülő felróható magatartásával
gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette VAGY
2. a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga
szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein
önhibájából nem változtatott VAGY 3. a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte), vagy korlátozta (a bírósági határozat egyértelmű rendelkezést
tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a másik szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – ideértve a
továbbtanulást – a szülői felügyeleti jogait nem gyakorolhatja)
- ha a szülői felügyeleti joga szünetel a cselekvőképtelensége vagy korlátozott cselekvőképessége okán
- ha a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik
- ha a másik szülő jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (pl. büntetésvégrehajtási intézetben tölti a
büntetését)
- ha a másik szülő elhunyt
- ha a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként van feltüntetve.
2
IV. Kell-e igazolni, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség?
Igen. Azt a tényt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, mindig a szülői felügyeletet gyakorló – a felvételi lapokat
egyedül aláíró és benyújtó − szülőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
V. Pótolhatja-e a másik szülő aláírását az új élettárs, illetve házastárs aláírása?
Nem. A szülői felügyeleti jogokat – ideértve a gyermek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos jogokat – az
apaság/anyaság ténye, vagy az örökbefogadás keletkezteti, ezt nem befolyásolja a szülő ismételt házasságkötése.
VI. Hogyan igazolható az ismeretlen helyen tartózkodás ténye?
Az ismeretlen helyen való tartózkodás tényének megállapítása a gyámhatósági eljárás keretében kezdeményezhető. Azt a
tényt, hogy a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, határozatban kell megállapítani. Az ismeretlen helyen való távollét
megállapítását
- az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett közérdekből nyilvános körözési adat,
- a lakcímkivonat,
- az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,
- egyéb, hitelt érdemlő okirat
alapozza meg.
VII. Mi a teendő, ha vita van a szülők között vagy a szülő és a gyermek között a továbbtanulást illetően?
Ha a továbbtanulást illetően akár az együtt, akár a különélő szülők között, akár a szülő és a gyermek között vita van, a köztük
lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A gyámhatóság döntését bármelyik szülő vagy a gyermek kérheti. A gyámhatóság eljárása során a felek együttműködésének
előmozdítására és a gyermek érdekeinek érvényesítésére törekszik. Az eljárás során a gyámhatóság vizsgálja és mérlegeli a
gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát. A döntéshozatalnál feltétlenül
figyelembe kell venni a gyermek adottságait, testi és értelmi képességét, érdeklődési körét, fejlettségét, teherbírását stb.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentkező esetében az összes körülmény mérlegelését követően a továbbtanulásra
megjelölt intézményekről, tanulmányi területekről, illetve azok sorrendjéről a rendelkezésére álló adatok alapján a
gyámhivatal hoz döntést. A szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti továbbtanulásra vonatkozó egybehangzó
nyilatkozatot a gyámhatóság határozata pótolja!
VIII. Milyen következményekkel jár a szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti vita a felvételi
eljárásban történő részvételre nézve?
A középfokú felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) minden jelentkezőre vonatkozóan csak
egy, a jogszabályi követelményeknek megfelelő - vagyis a szükséges aláírásokkal ellátott - tanulói adatlapot dolgozhat
fel. Amennyiben a szülők a felvételi eljárás során ugyanarra a jelentkezőre vonatkozóan több tanulói adatlapot is benyújtanak,
a Hivatal a tanuló középfokú intézmények felvételi eljárásában való részvételét nem akadályozza. A jelentkező a szóbeli
vizsgán és a pályaalkalmassági vizsgálatokon is részt vehet.
A Hivatal azonban felhívja a szülők figyelmét a gyámhivatali eljárás megindításának szükségességére, hiszen vitás esetekben
a jelentkező továbbtanulására vonatkozóan a gyámhatóság határozata dönt. A Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat
döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor
elkészítésére nyitva álló határidőig nem születik meg, a Hivatal a jelentkező egyetlen tanulói adatlapját sem
dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy az egyes intézmények felvételi eljárásában részt
vett – a felvételi végeredmény megállapítására nem kerül sor.
IX. Mi a teendő, ha a másik szülő nem hajlandó aláírni a felvételi lapokat?
Ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a szülők között a továbbtanulást illetően vita lenne. Ebben az esetben is a
gyámhatósághoz kell fordulni, a másik szülő aláírását a gyámhatóság határozata fogja pótolni.
3
X. Mi a teendő, ha a másik szülő huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, a felvételi lapokat
személyesen nem tudja aláírni?
Fontos megjegyezni, hogy a huzamosabb külföldi tartózkodás ténye, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szülő a jogai
gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A felvételi lapokat tehát a huzamosan külföldön tartózkodó szülőnek is alá kell
írnia.
A huzamosan külföldön tartózkodó szülő aláírását a külföldön tartózkodó szülő által a másik szülő részére adott, teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata (meghatalmazása) pótolhatja.
Amennyiben a külföldön tartózkodó szülő a felvételi lapokat nem tudja aláírni, abban az esetben javasoljuk, hogy az előző
bekezdésben megjelölt nyilatkozata (meghatalmazása) – a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt formai
követelményeken túl – tartalmazza az alábbiakat:
„Alulírott ………………………..(név) (anyja neve: ………………… születési helye, ideje:
………………………. külföldi tartózkodási helye: ……………………..), mint ……………………….. (név)
(anyja neve: …………. születési helye, ideje: ……….) jelentkező (a továbbiakban: Jelentkező) szülője
meghatalmazom ……………………..-t (név) (anyja neve: …………………………. születési helye, ideje:
……………………. lakóhelye: ………………………), mint a Jelentkező másik szülőjét, hogy a Jelentkező
vonatkozásában a …… évi középfokú iskolába történő jelentkezés, valamint a felvételi eljárás során
helyettem és nevemben teljes körűen eljárjon. Jelen meghatalmazás annak visszavonásáig érvényes.”
Általános iskola 8. osztályos tanulói esetén az általános iskola által előállított tanulói adatlap a huzamosabb ideig külföldön
tartózkodó szülő részére postai úton, vagy jelszóvédelemmel ellátva elektronikusan is megküldhető. Az aláírást követően a
dokumentum az általános iskola részére postai úton, vagy szkennelve, elektronikus úton, elektronikus hitelesítést  AVDH
szolgáltatás igénybevételét  követően visszaküldhető. Fontos, hogy az elektronikus megküldés mellett a tanulói adatlap
eredeti aláírt példányát is juttassák vissza az általános iskolának.
XI. A felvételi lapok aláírására vonatkozó jogszabályok:
A szülő fogalma a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 27a. pontja szerint:
szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
a) vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
b) örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
c) gyámja vagy
d) nevelőszülője.
A gyermekek nevelésének és életpályájának megválasztása tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:153. § rendelkezései:
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára
készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között
felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
A felvételi lapok aláírásának szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 37. §-ban foglaltak szerint:
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a
tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben
meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a
szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert
a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik
szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem
írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a
szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő
vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
4
A különélő szülők közötti vitás kérdések rendezése tekintetében főszabályként alkalmazandó Ptk. 4:175. §
(1) -(3) bekezdései:
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői
felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől
különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a
szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi
tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében
nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
A teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) -
(2) bekezdései szerint:
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását
előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és
– ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója
a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot
a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű
személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt
az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja
el,
i) törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést
biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított
nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes
bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy
az okirat aláírójának megmagyarázta.
A szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésének hatályos jogi szabályozása a Ptk. 4:191 §-a
értelmében:
a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha:
a./ a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti
vagy veszélyezteti, vagy
b./ a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a
gyermek elhelyezésére, vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.
A (2) bekezdés értelmében, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény
miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet a szülői valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A
bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
A (3) bekezdés értelmében, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem
viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el, és – a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában
– nincs joga arra, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson.
.....................................................................................................................

Üdvözlettel:

elutasított adatigénylő