Egyéni munkarend

Az igénylést már régen meg kellett volna válaszolni. A vonatkozó jogszabály értelmében a(z) Oktatási Hivatal munkatársainak már ki kellett volna adniuk a kért adatokat. (részletek). Panaszt nyújthat be a következő időpontig: belső felülvizsgálat kérése .

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre azt az ismeretet/információt, hogy az engedélyező Hivatal tudomása szerint Magyarországon élő magyar állampolgár nem tanköteles nagykorú tanuló külföldi tanulmányai alatt
1.) rendelkezhetett-e egyéni munkarenddel 2023. évben,
2.) rendelkezett-e egyéni munkarenddel 2023. évben,
3.) kérelmezhetett-e egyéni munkarendet, és
4.) a Hivatalhoz benyújtott kérelmében az engedélyező Hivatal hatáskörében érdemben dönthetett-e.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra..

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. december 28.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Adatvédelem, Oktatási Hivatal

Tisztelt Szigeti Viktória!

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 91. § (3) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy a külföldi tanulmányokkal párhuzamosan magyarországi tanulmányokat is folytatni lehessen egyéni munkarend keretében. Ebből a lehetőségből a nagykorú tanulók sincsenek kizárva. A külföldi tanulmányok folytatása ugyanakkor – a hivatkozott törvényi rendelkezés értelmében – életvitelszerű külföldi tartózkodást is feltételez.

Ilyen esetekben – hacsak nincs más megalapozó körülmény –, akkor engedélyezhető az egyéni munkarend, ha az érintett tanuló ténylegesen külföldön folytat tanulmányokat.

Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) csak olyan esetekben utasítja vissza érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, továbbá, ha ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott. Minden más esetben a Hivatal érdemi döntést (határozatot) hoz.

Kérjük válaszunk szíves elfogadását!

Üdvözlettel:

Oktatási Hivatal

idézett részek megjelenítése

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Kérem, szíveskedjen az Oktatási Hivatal aktuális döntéshozó tevékenysége következő adatait részemre megadni:
1. A Hivatal érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja az egyéni munkarend engedélyezése iránti kérelmet, ha a Hivatal szerint az eljárás megindításának az a feltétele hiányzik, hogy a tankötelezettség végével automatikusan megszüntették a már nem tanköteles kérelmező addig szünetelő tanulói jogviszonyát, és ezért nincs a tanulónak magyarországi tanulói jogviszonya?
2. Az 1.-ben foglalt visszautasítási indokot, jogszabályi feltételt pontosan melyik jogszabályhely melyik rendelkezése alapozza meg?
3. A Hivatal hatás-, és feladatköre a külföldi tanulmányok folytatásának engedélyezése is?
Ha igen, pontosan mely jogszabály mely rendelkezése határozza meg ezt a közfeladatot?
4. A Hivatal a döntéséhez megkérdezi, gyűjti a nem Magyarországon működő külföldi iskola nevét, amellyel az engedélyezést kérő tanuló jogviszonyban van?
5. Ha a Hivatal gyűjti a 4. szerinti adatot, akkor ellenőrzi is a külföldi iskolát, annak munkarendjét, tevékenységét?
6. Pontosan melyik jogszabály mely jogszabályhelye mely rendelkezése, fordulata határozza meg a Hivatal szerinti “külföldi tartózkodás” jogszabályi feltételt?
7. A Hivatal a kérelemmel kapcsolatban ellenőrzi a külföldi tartózkodást?
8. Ha a Hivatal vizsgálja a külföldi tartózkodást, pontosan kitől és milyen információkat gyűjt a tanuló külföldi tartózkodásáról?
9. Van meghatározott minimális időtartamú külföldön tartózkodás, amelynél rövidebb időtartam esetén a Hivatal szerint nem teljesül az “életvitelszerű külföldi tartózkodás” jogszabályi feltétel?
10. Az ügy vonatkozásában az “életvitelszerű tartózkodás”-nak, az “életvitelszerű külföldi tartózkodás” - nak van jogszabályi értelmezése, és ha igen, pontosan hol és mi az?
11. A Hivatal ismer és ha ismer, hozzáfér külföldi tartózkodással kapcsolatban hivatalosan nyilvántartott személyes adatokhoz?
12. A Hivatalnak van belső nyilvántartása bizonyos, nem Magyarországon működő külföldi iskolákról, melyek tanulóiról a Hivatal eleve és általánosan vélelmezi a Hivatal szerinti “életvitelszerű külföldi tartózkodás” feltétel nem teljesülését?
13. Ha a Hivatal eleve és általánosan vélelmezi a Hivatal szerinti “életvitelszerű külföldi tartózkodás” feltétel nem teljesülését bizonyos külföldi iskolák tanulóiról, ezt a vélelmét milyen információkra alapozza?
14. A Hivatal fölveszi a kapcsolatot a külföldi iskolával, hogy hiteles forrásból szerezzen be információt?
15. A Hivatal ismer bármilyen, a fenti tevékenységével kapcsolatos informális állásfoglalást, értelmezést, belső megkeresést, közleményt, körlevelet, vagy egyéb, belső vagy nyilvános pszeudo-normát?
16. Ha a Hivatal ismer a 15.-ben foglalt pszeudo-normát, nem kötelező jogértelmezést, megkaphatja azt az adatigénylő?

Együttműködését és tevékenysége átláthatóvá tételét előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
adatigénylő

Adatvédelem, Oktatási Hivatal

Tisztelt Adatkérő!

Az Oktatási Hivatalhoz írt levelére válaszolva a következőkről tájékoztatom.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tanuló – beleértve az egyéni munkarenddel rendelkezőt is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Aktív tanulói jogviszony hiányában az egyéni munkarend engedélyezése nem értelmezhető.

Az Nkt. 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön. Tanköteles állampolgár esetén a tankötelezettség külföldön történő teljesítését az Nkt. 91. § (2) bekezdése alapján be kell jelenteni a Hivatalnak és a tanuló magyarországi iskolájának egyaránt. A Hivatal tehát nem engedélyezi, hanem nyilvántartásba veszi a tankötelezettség külföldön történő teljesítését.

A Hivatal a külföldön működő iskolákról nem vezet nyilvántartást, azok törvényes működését, a külföldi tanulói jogviszony létrejöttét, a külföldi tankötelezettség teljesítését a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező külföldi államigazgatási szervek ellenőrzik.

Ha a szülő bejelenti, hogy gyermeke külföldön teljesíti tankötelezettségét, a bejelentést a Hivatal a jóhiszeműség elve alapján valósnak fogadja el. Gyanú esetén (mely származhat hatósági, intézményi jelzésből, közérdekű bejelentésből, az ügyféli nyilatkozat ellentmondásából, stb.) viszont - a többi állami szervvel együttműködve - a Hivatal élhet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény által biztosított bizonyítási eszközökkel, beleértve a külföldi szerv megkeresését is.

Az Nkt. élesen elkülöníti a Magyarországon működő külföldi nevelési-oktatási intézményekben folytatott és a külföldi tanulmányok fogalmát. Rendszerben és összefüggéseiben szemlélve, az Nkt. szóhasználatában a külföldi tanulmányok külföldi tartózkodást is feltételeznek egyben, mely értelmezést az Nkt. 91. § (2) bekezdése által használt a "tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását" szófordulat is megerősíti.

Az Európai Unióban az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, de tartózkodásukat az adott tagállam lakcímnyilvántartójába kötelesek bejelenteni, ha a tartózkodás időtartama meghaladja a három hónapot. Az életvitelszerű külföldi tartózkodás fogalmát is ezen kötelezettséghez viszonyítva kell értelmezni.

Végezetül felhívom szíves figyelmét arra, hogy a Hivatal a jogszabályok helyes értelmezésére vonatkozó általános és kötelező érvényű állásfoglalást nem adhat ki, a jelen tájékoztató levélben szereplő információkat szakmai álláspontunk részeként szíveskedjen kezelni, mely más hatóságot, vagy bíróságot eljárása során nem köti.

Kérem válaszom elfogadását!

Üdvözlettel:

Oktatási Hivatal

idézett részek megjelenítése

Tisztelt Oktatási Hivatal!

Az Oktatási Hivatal szerint “Tanköteles állampolgár esetén a tankötelezettség külföldön történő teljesítését az Nkt. 91. § (2) bekezdése alapján be kell jelenteni a Hivatalnak és a tanuló magyarországi iskolájának egyaránt. A Hivatal tehát nem engedélyezi, hanem nyilvántartásba veszi a tankötelezettség külföldön történő teljesítését.”

Kérem, szíveskedjen azt a fenti üggyel kapcsolatos információt megadni, hogy

- az Oktatási Hivatalnak a magyarországi iskola, amelynek szintén be kell jelenteni a tankötelezettség külföldön történő teljesítését az Nkt. 91. § (2) bekezdése alapján, továbbítja-e a tankötelezettség külföldön történő teljesítésének nyilvántartásba vett adatát,

- az Oktatási Hivatalnak a magyarországi iskola, amelynek szintén be kell jelenteni a tankötelezettség külföldön történő teljesítését az Nkt. 91. § (2) bekezdése alapján, továbbítja-e a tankötelezettség külföldön történő teljesítése engedélyezésének adatát.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória

Tisztelt Hivatal!

Hivatalos tájékoztatása szerint “az Nkt. szóhasználatában a külföldi tanulmányok külföldi tartózkodást is feltételeznek egyben, mely értelmezést az Nkt. 91. § (2) bekezdése által használt a "tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását" szófordulat is megerősíti.

Az Európai Unióban az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, de tartózkodásukat az adott tagállam lakcímnyilvántartójába kötelesek bejelenteni, ha a tartózkodás időtartama meghaladja a három hónapot. Az életvitelszerű külföldi tartózkodás fogalmát is ezen kötelezettséghez viszonyítva kell értelmezni.”

Igényelem azt az információt, hogy mely EU tagállamban van a 3 hónaptól eltérő “életvitelszerű külföldi tartózkodás” - pl. 4 vagy 6 hónap.

Igényelem még azt az információt is, hogy a nem EU-s államokban az “életvitelszerű külföldi tartózkodás” pontosan hány hónapot kell meghaladjon.

Kérem továbbá azoknak az EU-s és azoknak a nem EU-s országoknak a nevét, ahol
- nem (csak) tankötelezettség van, hanem 3 éves vagy attól eltérő életkortól intézménybe járási kötelezettség,
- megkülönböztet a jog lakó-, és tartózkodási helyet, élést és tartózkodást,
- nincs központi lakcímnyilvántartás.

Valamint kérem azt az adatot is, hogy a hazai lakcímnyilvántartásba a Magyarországon élő - azaz Magyarországon a központi lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcímmel rendelkező - személy bejelentheti-e külföldi tartózkodási címét, azt nyilvántartják-e Magyarországon.

Továbbá kérem azt az adatot is, hogy a tankötelezettség külföldön teljesítésének bejelentésére pontosan kit kötelez és pontosan mely jogszabály. Mert a hivatkozott Nkt. 91. § nem határozza meg a bejelentés jogalanyaként / kötelezettjeként a szülőt, sem senki mást.

Üdvözlettel:
Szigeti Viktória