Az ügyirat ELOLVASÁSA a Kúrián a döntéshozó munkaköri kötelessége-e? – sorsdöntő, esetemben mintegy 4 millió Ft-os „elírás” a Kúrián

dr. Darák Péter elnök úr SZEMÉLYES figyelmébe, Kúria
ügyszám a Kúrián: 2017.El.D.7.
interneten: http://kimittud.atlatszo.hu/request/8563...

tárgy: Az ügyirat ELOLVASÁSA a Kúrián a döntéshozó munkaköri kötelessége-e? – sorsdöntő, esetemben mintegy 4 millió Ft-os „elírás” a Kúrián

másolatban:
- a jogállamiságért küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- Apák az Igazságért Egyesület, amely folyamatosan tematizálja a gyermekeket érintő jogállamisági anomáliákat és nyeri a kártérítési pereket
- Országos Bírósági Hivatal – integritás panaszként is, hiszen a 2017.El.D.7. sz. irat szerint a Kúrián nem probléma, hogy a leírót senki nem ellenőrzi és még csak a közérdekű adatigényemet sem olvassák végig és - törvényi kötelesség ellenére – csak nagyon töredékesen válaszolják meg, azt is jogellenesen jogmegfosztó módon
- NAIH – panasz a Kúria 2017. 03. 20-án az interneten közzétett 2017.El.D.7. sz. iratával kapcsolatban, mely szerint – a kevesebbről a többre következtetés logikai alapelv szerint – a leíró a Kúrián a végső, további kontroll nélküli döntéshozó és ügyemben sem az alsóbb fokú bíróságokon, sem a Kúrián nem kötelező egyetlen jogásznak sem az ügyiratokat elolvasni sem és az ebből keletkező, mintegy 4 millió Ft-os kárt nekem kell viselnem
- sajtó

előkészítő iratként a TÖRVÉNYES NEMZETKÖZI JOGÉRVÉNYESÍTÉSHEZ, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely gyermekjogi kérdésekkel kiemelten foglalkozik

Tisztelt dr. Darák Péter elnök úr! Tisztelt áldozathibáztatás ellen érzékenyített, a törvényesség biztosítására törvényileg köteles, idegen nyelven is publikáló jogász kollega!

Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, egy nemzetközileg elismert jogtudós. Előadásai elérhetőek az interneten, idegen nyelven is, pl. saját honlapján (http://www.darak.hu/).

Mégis felvetődhet, hogy Ön – törvényi kötelessége ellenére - NEM OLVASTA EL ALÁÍRÁS ELŐTT az interneten is nyilvános 2017.El.D.7. sz. válaszát!
- Továbbá Ön és a munkatársai – törvényi kötelességük ellenére – valószínűleg az én közérdekű adatigénylésemet SEM OLVASTÁK EL, hiszen az adatigényeimre még említés szintjén sem reagálnak!
- Mindezt olyan ügyben, amelyben a probléma pontosan az, hogy a dr. Baka András (Bálint) bíró úr által vezetett tanács – törvényi kötelessége ellenére – nagy valószínűséggel el SEM OLVASTA AZ ÉRVEIMET, amelyben részletesen hivatkoztam az álláspontomat egyöntetűen alátámasztó, a fantom pereskedést kategorikusan tiltó magyar és a nemzetközi jogforrásokra, így – több tíz oldalon - dr. Baka András (Bálint) bíró úr munkásságára.

Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, 2017.El.D.7. sz. iratában teljes bizonyító erejű, interneten nyilvános közokiratba foglalta, hogy – a kevesebbről a többre következtetés logikai alapelv szerint – A LEÍRÓ A KÚRIÁN A VÉGSŐ, TOVÁBBI KONTROLL NÉLKÜLI DÖNTÉSHOZÓ!
- Továbbá – a Kúria semmivel alá nem támasztott álláspontja szerint - ügyemben sem az alsóbb fokú bíróságokon, sem a Kúrián a gyakorlatban – törvényi kötelesség ellenére - nem kötelező egyetlen jogásznak sem az ügyiratokat még elolvasni sem és az ebből keletkező, mintegy 4 millió Ft-os kárt nekem kell viselnem.
- Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, – törvényi kötelessége ellenére - annak ellenére sem biztosította a törvényes, érdemi válaszadást, hogy jeleztem, hogy – törvényes védekezésül - hamarosan az ügyet nemzetközi fórumokra viszem.

Felvetődik, hogy ha a pl. ügyemben a leíró döntése az eljáró tanács, amit utólag önkényesen „elírásnak” tüntetnek fel, akkor még mi az „elírás” az iratban. Bízom benne, hogy a teljes jogsértő kúriai irat „elírás”, így az egészet korrigálni kell!

Durván jogsértő, hogy adott iratban a leíró munkáját már biztosan nem ellenőrizte jogász.
- Hiszen ha csak ránéz egy jogász az iratra, akkor azonnal észreveszi, hogy még a tanács tagjai kapcsán is hatalmas ellentmondást tartalmaz az irat.
- És erre a Kúria elnöke részéről az a jogellenes reakció, hogy mégiscsak fizessem már ki a jogellenesen, minden bizonnyal az ügyirat elolvasása nélkül megítélt mintegy 4 millió Ft-ot. Kérik a fentiek tudomásul vételét. Nincs semmiféle felelősségre vonás, hogy ilyen a Kúrián előfordulhat!

Így a szakmai tevékenységükre vonatkozó közérdekű adatigénylésként (Infotv. 3. § 5. pont) kérem az atlatszo.hu-n közzétenni törvényes, érdemi, jogforrással alátámasztott álláspontjukat:
1. A Kúrián a leíró munkáját köteles-e még jogász ellenőrizni kiadmányozás előtt?
2. Mi az eljárás és a szankció, ha a leíró munkáját jogász már nyilvánvalóan nem ellenőrizte?
3. Minden „elírás”, így az érdemi, mintegy 4 millió Ft-os kárt okozó botrányosan törvénytelen döntés is „elírás” abban a döntésben, amikor a leíró munkáját jogász már nyilvánvalóan nem ellenőrizte?
4. Hogyan szelektálják utólag, hogy mi az „elírás” a Kúria döntéseiben, amelyről köztudomású, hogy még az ítélet kihirdetése és írásba foglalása között is megváltozik az ítélet? (https://mno.hu/belfold/teves-iteletet-hi...)
5. Kinek kell viselni a kárt, ami nyilvánvalóan abból adódik, hogy a bírók – pl. jelen ügyben – a Kúrián nyilvánvalóan még az ügyiratot sem olvasták?
6. Milyen törvényes jogérvényesítési esélye van a károsultnak, hiszen a Fővárosi Törvényszék elnöke is kifejtette, interneten is nyilvánosan is iratában, hogy nincs garancia arra, hogy a perújítás során a bíró legalább a keresetlevél fedőlapját elolvassa: (Idézet a Fővárosi Törvényszék 2017.El.IV.H.5/5. sz. iratából: „Milyen garancia van arra, hogy a bíró legalább a perújítás során elolvassa legalább a keresetlevél fedőlapját?” Válasz: A kérdés közérdekű adat igénylésként értelmezhetetlen, nincs a kérdésére garancia.")
7. Mit tesz a Kúria, hogy a törvényes joggyakorlat legyen egységes? (Nyilván ügyemben egyetlen bíró sem olvasta el sem a perindításra alkalmatlan keresetlevelet és jogi érveimet sem, tehát egységes a jogalkalmazás, csak törvénytelen!)
8. A Kúria magára nézve kötelezőnek tartja-e a törvényeket, így pl. az Alaptörvényt, a Bszi.-t, a Pp.-t, az Infotv.-t?
9. Több kérdést felvető közérdekű adatigénylésnél köteles-e a Kúria mindegyik felvetésre reagálni?
10. Miért nem teszi közzé a Kúria – törvényi kötelezettség ellenére – továbbra sem a bírósági ügyelosztási rendeket? Pl. jelenleg a 2017. 03. 01-től hatályos ügyelosztási rend van közzétéve (http://www.lb.hu/hu/kuria-szervezeti-es-...), tehát pl. egy 2017. 02. 28-án szignált ügyben már 2017. 03. 21-én sem ellenőrizhető a honlapról a szignálás törvényessége!
11. Hogyan egyeztethető ez össze az OBH vezetői iránymutatással? Azzal, hogy a bírósági ügyelosztások törvényessége az OBH elnökének stratégiai célkitűzése!
12. Mi minősül integritás sértésnek a Kúrián?
- Pl. az ügyirat elolvasásának elmulasztásával okozott mintegy 4 millió Ft károkozás az miért nem integritás sértés?
- Idézek a Kúria elnökének 3/2016. számú, a Kúria integritási szabályzatáról szóló elnöki utasításából – 3. § d) integritás: a bíró és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, FEDDHETETLEN, A JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKNAK, valamint a Kúria elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek, elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés; e) integritássértés: a bíró és az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás, tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a bírótól, az igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által megvalósuló befolyásolás (objektív).
- Kötelező-e a Kúrián a „szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje a Kúrián” dokumentum, különös tekintettel annak 3. §-ára, amely – törvényeinkkel összhangban - kifejezetten tiltja a bírói jogsértést?
13. Hogyan valósul meg a Kúrián a gyermekbarát és szolgáltató igazságszolgáltatás, továbbá az áldozathibáztatás és a korrupció elleni küzdelem! Ezek mind köztudomásúan kiemelt vezetői prioritások!
14. Mit tesz a Kúria a szakmaiság látszatának fenntartására? Dr. Jávor István korrupciókutató tárta fel, hogy megtörtént, hogy a bíróság számára a nettó több volt, mint a bruttó és a nyilvánvalóan törvénysértő döntést hozó bírót kinevezték a Kúriára. A móri mészárlás ügyében tévesen, ártatlan embereket elítélő bírót szintén előléptették, ez a bíró is a legmagasabb bírói fórumon folytathatta. (Ha lenne halálbüntetés, ezen ártatlanul elítéltek halottak lennének.) A reformbírók által alapított, a jogállami igazságszolgáltatásért küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum facebook oldaldalán napi szinten számol be durván aggályos anomáliákról, a Lomnici-Baka korszak örökségéről (és a jelenlegi visszásságokról is). Mind Lomnici, mind Baka bíró urak a Kúrián ítélkeznek, aki többször nyilatkozott arról, hogy tisztességesnek kell lenni és látszani is. Baka bíró úr tanácsa döntött arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításánál nem szükséges aggálymentes szavazatszámlálást biztosítani, továbbá kapott már nyilvánosan olyan kritikát is, hogy a Baka bíró úr által vezetett kúriai tanács döntése egyértelműen tükrözi, hogy nyilvánvalóan nem olvasták az ítélkező bírák az ügyiratot. Mindeközben a magyar adófizetők mintegy 30 millió Ft-ot költöttek Baka bíró úr sérelmeinek kompenzálására. Hogyan fordulhatott elő, hogy a kihirdetés és az írásba foglalás között megváltozott az ítélet a Kúrián? Volt-e vizsgálat és szankció? Mindeközben a Transparency International adatai nyomán Magyarország korrupciós mutatói folyamatosan romlanak. ENSZ kutatás szerint a korrupciós fertőzöttség az igazságszolgáltatást kiemelten érinti. A magyar jogállamisági anomáliák mind Magyarországon, mind nemzetközi fórumokon széles körben ismertek
15. Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, elolvassa-e aláírás előtt az iratokat és pl. a 2017.El.D.7. sz. iratot elolvasta-e aláírás előtt?
16. Tervezi-e, hogy – törvényi kötelességével összhangban – megköveteli a munkatársaitól a törvényességet, hogy pl. ilyen törvénysértő iratot, mint a 2017.El.D.7. sz. irat ne írassanak Önnel alá?
17. Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, komolyan veszi-e a saját maga által kiváló szakmaisággal, nyilvánosan ismertetett jogállami elveket a konkrét ügyek kapcsán is?
Önt idézem, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr: "A bírósági szervezet kárfelelőssége az igazságszolgáltatás jogállami működésének kiemelkedő biztosítéka. Az ítélkező bíró személyes (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési) felelősségre vonhatósága mellett a bíróság, mint szervezet polgári jogi felelőssége az okozott kárért a jogállamiság egyik „zárókövének” tekinthető: alkalmazására azokban a rendkívüli esetekben kerülhet sor, amikor a közhatalommal felruházott bíróság a jog érvényesítése helyett jogot sért, és jogsértő eljárásával – jogorvoslati eljárásban sem orvosolható – kárt okoz az állampolgárnak. Annak az állampolgárnak, aki – Alaptörvényünk XXVIII. Cikkében foglalt jogával élve – éppen azért fordult a bírósághoz, hogy jogait és kötelezettségeit, illetőleg az ellene emelt vádat ésszerű időn belül, tisztességes eljárásban, megalapozottan bírálják el.” (Dr. Darák Péter mutatta be Borbás Beatrix: "A bírói hatalom kárfelelőssége " címmel megjelent monográfiáját - http://kuria-birosag.hu/hu/sajto/dr-dara..., http://kuria-birosag.hu/sites/default/fi...)
18. Milyen jogállami módszerekkel segíti elő a Kúria, hogy pl. az én, eddig a bíróságok által botrányosan törvénytelenül kezelt ügyem, mihamarabb, törvényesen, lehetőség szerint a nemzetközi fórumok bevonása nélkül rendeződjön.

Ön, tisztelt dr. Darák Péter elnök úr, köztudomásúan német nyelven is publikál, így nyilván ismeri a német nyelvű szakirodalom „Rechtsverweigerung” fogalmát, amely a törvényesség biztosításának jogellenes megtagadását jelenti. Sajnos az ügyem eddigi hivatali ügyintézése is ezt mutatja, amely jogállamban elképzelhetetlen lenne. Magyarország az Alaptörvény szerint jogállam!
„Der Begriff Rechtsverweigerung bezeichnet im juristischen Sprachgebrauch die Unterlassung eines Gerichts oder einer Verwaltungsbehörde, in einem vorgelegten Rechtsfall trotz Zuständigkeit zu entscheiden. Es handelt sich wie bei einer Rechtsbeugung um eine pflichtwidrige Verletzung des Rechtswegs, da in Rechtsstaaten im Allgemeinen ein Justizgewährungsanspruch des Einzelnen beziehungsweise eine Justizgewährungspflicht des Staates und damit ein Verbot der Rechtsverweigerung besteht. Gegen eine Rechtsverweigerung sind in Abhängigkeit vom jeweiligen nationalen Rechtssystem sowie je nach Gegenstand des Verfahrens und betroffenem Gericht verschiedene Rechtsmittel von einer Dienstaufsichtsbeschwerde bis zu einer Verfassungsbeschwerde in bestimmten Situationen möglich." (https://de.wikipedia.org/wiki/Rechtsverw...)

Nagyon szépen megkérem, hogy – törvényi kötelességével összhangban – az én ügyemben is mihamarabb biztosítsa a törvényességet. Köszönöm.

Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely gyermekjogi kérdésekkel kiemelten foglalkozik.

Korábban benyújtott közérdekű adatigényléseimre is várom – a törvényi kötelességgel összhangban – a törvényes, érdemi válaszokat.

A segítő együttműködést előre is köszönöm.

Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.

2017. 03. 21. dr. Hidasi Edit