A Quaestor cégcsoporttal történő pénzügyi műveletekkel kapcsolatos információk

Tisztelt Pápa Levente!

 

A 2015. április hó 08. napján e-mailben küldött közérdekű adatigénylésével
kapcsolatosan az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (továbbiakban: MNKH
Zrt.) az alábbiakat kívánja a szíves tudomására hozni.

A közérdekű adatok kiadása iránti kérelmét az MNKH Zrt. elutasítja az
alábbiakban megfogalmazott indokok miatt.

Az MNKH Zrt. a Fővárosi Törvényszék korábbi – 47.Pf.635/355/20145. számú -
ítélete értelmében nem kezel közérdekű adatokat az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény alapján, így üzleti adatainak kiadására sem köteles. Ugyanakkor
tájékoztatja Önt az MNKH Zrt., hogy a Kúria a hivatkozott törvényszéki
határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás
lefolytatására kötelezte. Figyelemmel arra, hogy a megismételt eljárás az
elsőfokú bíróság előtt a közérdekű adatok kiadása iránt az MNKH Zrt.-vel
szemben folyamatban van, ezen eljárás jogerős befejezéség az MNKH Zrt.-nek
nem áll módjában közérdekű adatigénylésnek eleget tenni.

Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét.

 

Kelt, Budapest, 2015. április hó 16.

 

Tisztelettel:

MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

 

_____________________________

MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház

Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Cím: 1095 Budapest, Ipar u. 5.

Tel: +36 (1) 810-1600

Fax: +36 (1) 810-1601

Web: www.tradehouse.hu

___________________________________

 

Kérem óvja a környezetet, ha nem szükséges,  ne nyomtassa ki ezt az
emailt.

Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt
áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett,
illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet
címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az
üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt
mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az
esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét
lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal
visszaélnie.

 

idézett részek megjelenítése

Tisztelt Pápai Levente!

 

Tájékoztatom, hogy az Önnek megküldött válaszlevelünkben a Fővárosi
Törvényszék korábbi ítéletének száma elütést tartalmazott, az ítélet száma
helyesen: 47.Pf.635/355/2014/5.

 

Kelt, Budapest, 2015. április hó 17.

 

Tisztelettel:

MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

 

 

 

idézett részek megjelenítése

 

„Tisztelt Pápa Levente!

 

Az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Ipar
utca 05., Cg. 01-10-047651), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság 2015. november hó 10. napján kelt és 2015. november hó 16. napján
kézbesített felszólítására tekintettel az alábbi

t á j é k o z t a t á s t

nyújtja.

 

Tájékoztatom, hogy az Ön, mint bejelentő által tett adatigénylés
vonatkozásában az MNKH Zrt. az alábbiak okán nem tett eleget a Bejelentő
adatigénylési kérésnek.

 

Az MNKH Zrt. álláspontja szerint nem minősül az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(Infotv.) alapján közérdekű adatkezelőnek a jelen tájékoztatásban
részletesen kifejtett jogértelmezés alapján. Fel kívánjuk hívni a T.
Hatóság figyelmét, hogy azon kérdés tekintetében, hogy az MNKH Zrt.
közérdekű adatkezelőnek minősül-e több bírósági eljárás is folyamatban
van.

Az MNKH Zrt. ugyan nem vitásan többségi állami tulajdonban lévő gazdasági
társaság, ugyanakkor ebből még semmilyen konkrét következtetés nem adódik
annak vonatkozásában, hogy közérdekű adatokat kezelne. Sem az Infotv, sem
egyéb jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy egy többségi állami tulajdonú
társaság egyúttal közérdekű adatkezelőnek minősülne.

Az Info törvény maga határozza meg a közérdekű adat és a közérdekből
nyilvános adat fogalmát [Info. tv. 3.§ 5.-6.] az alábbiak szerint:

 

         „5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy
személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának
ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem
eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így
különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai
tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a
birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a
gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;”

            „6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá
nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát,
megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből
elrendeli;”

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy jelen esetben nincs valódi
relevanciája a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adatok közti
különbségtételnek az igényelt – szerződésekre vonatkozó – adatok
szempontjából.

 

A fenti fogalmakhoz kapcsolódóan rendelkezik az Info. törvény hivatkozott
28. § (1) bekezdése aszerint, hogy „az állami vagy helyi önkormányzati
feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó
szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó
szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és
közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel
- erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.”

 

A fenti jogszabályhely szerint tehát az állami, önkormányzati vagy egyéb
közfeladatot ellátó szerv vagy személy, aki közérdekű adatot – erre
irányuló igény esetén – köteles megismerhetővé tenni.

 

Az MNKH Zrt álláspontja szerint nem lát el semmilyen közfeladatot az
alábbiak szerint:

Az álláspontunk szerint egyértelmű, hogy az MNKH Zrt. nem végez sem
állami, sem önkormányzati feladatot. A helyi önkormányzatok feladatainak
felsorolását a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi 189. törvény
13. § (1) bekezdése sorolja fel, és ezek alapján kijelenthető, hogy az
MNKH Zrt. önkormányzati feladatot nem lát el.

Az állami feladat fogalmát konkrét jogszabályhely nem határozza meg,
azonban az álláspontunk szerint egyértelmű, hogy az MNKH Zrt. személyéből
és az állami feladatok általános jellegéből (lakosság közszolgáltatással
való ellátása, védelmi funkciók, stb.) is következik, hogy az MNKH Zrt.
nem lát el állami feladatot.

A közérdekű adatnak az Info törvényben meghatározott fogalma alapján tehát
az Info tv 28. § (1) bekezdése csak abban az esetben vonatkozik az MNKH
Zrt-re, ha közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

A fentiek szerint tehát a közérdekű adat fogalmát, mind a közérdekű adat
megismerhetőségét szabályozó fenti rendelkezést vizsgálva megállapítható,
hogy a szabályozás központi eleme közfeladat fogalma.

A közfeladat fogalmát jelenleg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény határozza meg.

A tárgykört egyszerre kísérli meg szabályozni ugyanakkor az Alaptörvény, a
Ptk, az Info. törvény, az Áht., korábban a nemzeti vagyonról törvény szóló
2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nemzeti vagyontörvény) és az
állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Állami
vagyontörvény) is, és ezen jogszabályok releváns szabályainak
összevetéséből kitűnik, hogy a szabályok együttes alkalmazása nem
eredményez egységes joggyakorlatot.

 

a)      Az Áht. az alábbiak szerint határozza meg a közfeladat fogalmát:

„3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy
önkormányzati feladat.

Az Áht. alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy az MNKH Zrt. nem
közfeladatot ellátó személy vagy szervezet, mivel sem állami, sem
önkormányzati feladatot nem végez.

 

b)      Az Állami vagyontörvény 5. § (2) bekezdésének közfeladat
meghatározása

„5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való
gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak
nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy
személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti
közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.”

A fenti rendelkezés az állami vagyonnal gazdálkodó vagy rendelkező szervet
vagy személyt minősít közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek.

A fenti rendelkezés alkalmazásának vizsgálatához tehát elengedhetetlenül
fontos annak megállapítása, hogy mi minősül pontosan az Állami
vagyontörvény szerint állami vagyonnak, mert csak az azzal gazdálkodó vagy
rendelkező személy minősül közfeladatot ellátó személynek.

Az Állami vagyontörvény 1. § (2) bekezdésében határozza meg saját
hatályát, és hogy alkalmazásnak szempontjából mi minősül állami vagyonnak.
A fenti jogszabályhely az alábbiak szerint rendelkezik:

 

(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára
hasznosítható természeti erő,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely
vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír,
illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,

d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező
jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

A fenti rendelkezés egy taxatív felsorolás, amelynek a), b), és d) pontja
jelen esetben egyértelműen kizárható a közfeladat kérdéskörének vizsgálata
szempontjából. A c) pont szerint pedig állami vagyonnak az állam
tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az
államot megillető egyéb társasági részesedés minősül.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az állami vagyon köre - az állami
tulajdonjoggal összhangban – csak a tagsági viszonyt megtestesítő
értékpapírokra (részvény), illetve az államot megillető egyéb társasági
részesedésre terjed ki, az adott gazdasági társaságnak a vagyonára nem,
mivel az természetesen az adott társaság elkülönült vagyonát képezi.

A fenti megállapítás azon egyszerű ténnyel is alátámasztható, hogy a jogi
személyek fogalmának és létének lényegi eleme az elkülönült vagyon,
méghozzá a tagoktól elkülönült vagyon. Egyszerűen a jogi személy
fogalmával nem összeegyeztethető azon álláspont, amely a gazdasági
társaságba elhelyezett vagyont továbbra is a tag (jelen esetben a Magyar
Állam) vagyonának tekinti. A jogi személy fikciójának, működésének,
létének esszenciáját alkotja a saját tagjától elkülönült vagyon.

Ha ez nem így lenne, úgy fordított esetben, „visszafelé” sem
hivatkozhatnának a tagok, részvényesek a korlátolt felelősségre a jogi
személy felé fennálló hitelezői igények esetén, ha nem lenne éles
elhatárolás a részvényes vagyona és a jogi személy vagyona között.

Tehát az Állam tulajdonában álló gazdasági társaság vagyona nem minősül
állami vagyonnak az Állami vagyontörvény rendelkezései szerint. Amennyiben
a jogalkotó szándéka lett volna, nyilvánvalóan fenti jogszabályhely egy
további (például e) pontjában) lett volna lehetősége ennek kimondására
(pl.: a kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság vagyona
állami tulajdonnak minősül), de a jogalkotó szándéka erre nem terjedt ki.

Összegezve a fentieket, mivel az MNKH Zrt. nem állami vagyonnal gazdálkodó
szervezet, így nem vonatkozik rá az Állami vagyontörvény 5. § (2)
rendelkezése, és az Állami vagyontörvény alapján (sem) minősül
közfeladatot ellátó szervezetnek.

 

c)       Az MNKH Zrt. nem kezel nemzeti vagyont (sem)

Az Alaptörvény (1) cikke kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok
tulajdona nemzeti vagyon, és ennek részletes szabályait sarkalatos,
törvényben, a nemzeti vagyontörvényben rendeli meghatározni.

A Nemzeti vagyontörvény épp úgy határozza meg, a nemzeti vagyon körét,
mint az állami vagyontörvény – a két törvény koherens egymással –
miszerint csak az állam tulajdonában álló tagsági jogviszonyt megtestesítő
értékpapírt, vagyis a részvényt tekinti nemzeti vagyonnak, nem pedig a
társaság vagyonát, amely gazdasági társaság – a fentebb már kifejtettek
szerint és teljesen jogi alapvetésként – a részvényestől elkülönült
vagyonnal rendelkezik, és azzal gazdálkodik.

Az MNKH Zrt. nem gazdálkodik nemzet vagyonnal, mint ahogy állami vagyonnal
sem gazdálkodik.

A nemzeti vagyon fogalmát és körét az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról
szóló 2011. évi CXCVI. törvény határozza meg. Az Alaptörvény mindössze
annyit mond, hogy „Az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti
vagyon” és sarkalatos törvényben (nemzeti vagyontörvény) rendeli a nemzeti
vagyonnal kapcsolatos részletes szabályokat meghatározni.

A nemzeti vagyontörvény 1. § (2) bekezdésében tételesen is kibontja az
Alaptörvény rendelkezéseit és egy kógens felsorolásban meghatározza a
nemzeti vagyon körébe tartozó vagyont. A jelen kérdés szempontjából a
felsorolás a c) pontjának van relevanciája, amely a következő:

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok
tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének,
védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a
követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos
tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető
korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat
kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló
dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat
tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök,
továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági
részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni
értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként
nevesít,

Akárcsak az állami vagyon körébe eső vizsgálat során (teljesen
konzekvensen épül egymásra a két törvény a kérdésben), a nemzeti vagyon
vonatkozásában is az állam társasági részesedése minősül nemzeti
vagyonnak. Az MNKH Zrt. gazdasági társaság, mint önálló jogi személy,
saját elkülönült vagyona a társaságnak a vagyona, és nem minősül sem
nemzeti, sem állami vagyonnak.

Mivel tehát az MNKH Zrt. nem gazdálkodik nemzeti vagyonnal (ahogy
államival sem) és nem gazdálkodik közpénzzel sem, valamint nem részesül
egyéb állami juttatásokban, kizárólagosan saját vagyonával gazdálkodik,
mint bármely önálló jogi személyiségű gazdasági társaság és piaci
szereplő, ezért nem vonatkozik rá az Alaptörvény 39. cikke sem, amely
szerint a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű
adatoknak minősülnek.

A Ptk. rendelkezései szerint a gazdasági társaság megszűnése esetén a
részvényes saját vagyonával is felel a kielégítetlen hitelezői igényekért,
amiből az is következik, hogy a társaság elsődlegesen saját, elkülönült
vagyonával felel. Tehát a társaság vagyona és a részvényes vagyona, ami
maga a részvény nyilván elkülönül egymástól, és nem keverhető össze.

A Ptk. 3:1 § (5) bekezdése egyértelműen fogalmaz e tekintetben:

  (5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve
alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és
képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

Az teljesen természetes, hogy a tulajdonosi joggyakorló (a részvényes, nem
a társaság!) a részvénnyel, mint állami vagyonnal gazdálkodik, ugyanis ez
(és kizárólag ez) az állami vagyonnal való gazdálkodás.(pl. a részvények
eladása)

 

A társaság vagyona egyáltalán nem azonos a részvénnyel. A társaság, jogi
személy vagyonával maga a társaság gazdálkodik, aminek egy belső immanens
része a közgyűlés, mint a társaság legfőbb szerve, amelyben a részvényesek
szavazati joggal bírnak, de csupán mint a legfőbb szerv alkotói, részesei.

 

Ennél a pontnál térünk vissza az elkülönült vagyon és önálló jogi
személyiség, jogalanyiság kérdésére. Még ha el is fogadnánk, hogy a
részvényes tekinthető annak, aki a közgyűlésen a társaság vagyonával
gazdálkodik (valójában nem a részvényes gazdálkodik, hanem maga a
Társaság, a legfőbb szerv útján), az akkor sem lehet kétséges, hogy az a
vagyon hangsúlyozottan a társaságnak, mint jogi személynek a saját
elkülönült vagyona.

 

 

Nem állhat fent olyan jogi helyzet, hogy ugyanazon vagyon felett, egyrészt
a részvényes, másrészt a jogi személy maga gyakorolja a rendelkezési
jogot. Ellenkező esetben az a következtetés vonható le, hogy a jogi
személy („társasági vagyonba bevitt”) vagyona tekintetében mind a
részvényes, mind a jogi személy maga tulajdonosnak tekinthető, megkettőzve
ezzel a vagyon tulajdonjogát…

 

A fenti, a magyar jogrendszertől minden szempontból idegen és egyébként
jogszabályellenes értelmezések alapja, egy teljes mértékben téves
állásfoglalásból alakulhatott ki, amely kétségbe vonta a jogi személy
elkülönült vagyonának létét.

 

Az MNKH Zrt., mint jogi személy ugyanis, nem tagjainak vagyonával, hanem a
saját elkülönült vagyonával gazdálkodik, ami a jogi személy saját vagyona,
nem a részvényeseké. A társaságba bevitt vagyon tekintetében csak egy
tulajdonjog állhat fenn. Pontosítva, egy dolgon (vagyonon) csak egy
tulajdonjog állhat fenn. Az lehetséges, hogy egy tulajdonjog több
tulajdonos között (tulajdoni arányban) megoszlik - tulajdoni hányadok
szerint -, de maga a tulajdonjog az oszthatatlan. Nem lehet a társaságnak
is egy tulajdonjoga és a részvényeseknek is egy tulajdonjoga a „társaságba
bevitt vagyon felett”.

 

A „társaságba bevitt vagyon” tehát vagy a továbbra is a tagok,
részvényesek tulajdona, vagy a társaságé. Mindkettő egyszerre nem lehet.

 

Álláspontunk szerint nem kétséges, hogy a „társaságba bevitt vagyon” a
jogi személy saját és elkülönült vagyona. Ezt a Ptk. 3:1 § (5) bekezdése
is kimondja:

 

(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve
alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és
képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

 

Ugyanezt, a Régi Ptk., és Gt. rendelkezési is kifejtették, de álláspontunk
szerint ez olyan jogdogmatikai alapvetés, amit sajnálatos, hogy ilyen
részletességgel kell kifejteni.

 

Maga a jogi személy fogalmának a lényege, hogy egy elkülönült
vagyontömeget a jog - egy fikció segítségével – személyiséggel,
jogalanyisággal ruház fel. Saját elkülönült vagyon nélkül nem lehet és
nincs értelme jogi személyről beszélni.  

 

Mint arra fent utaltunk, a korlátolt felelősség, mint olyan is teljes
mértékben értelmét vesztené. Ha ugyanis nincs elkülönült vagyon, akkor
értelmezhetetlenné és eldönthetetlenné válik az a kérdés, hogy egy
társaságba bevitt vagyon a társaságnak a tulajdonát, vagy a tulajdonosok
tulajdonát képezi. Tehát értelmét veszti az a rendelkezés is, hogy a jogi
személy tartozásaiért elsősorban saját vagyonával köteles helytállni.

 

A fentiekkel ellentétben a valóságnak és a jogszabályoknak megfelelő tény
az, hogy a tagsági jogviszonyt megtestesítő részesedés, jelen esetben a
részvény az, ami a tagnak, részvényesnek a tulajdonát képezi. A részvény,
mint értékpapír az, ami a tag (részvényes) tulajdonjogának tárgya lehet,
ami egy társasági részesedést testesít meg, de ez egyáltalán nem azonos a
jogi személy vagyonával.

3:213. § [A részvény]

(1)          A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható
tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező,
forgalomképes értékpapír.

 

Megjegyezzük továbbá, hogy a korábban hatályos Gt. 50. § (2) bekezdésében
a hitelezővédelmi rendelkezések között kifejezetten nevesítette és a
részvényeseknek a korlátolt felelősséggel való visszaélésének minősítette
a jogszabály, ha a részvényesek a társaság vagyonával sajátjukként
rendelkeztek. Nem nevesítve, de ezt a tiltást tartalmazza a hatályos Ptk.
3:2 § paragrafusa. Ezen szabályozás lényege éppen az, hogy a részvényesek
számára tilos a társaság vagyonával sajátjukként rendelkezni, mivel az nem
a sajátjuk.

 

A fentiektől eltérő jogértelmezés, azt jelentené, hogy ma Magyarországon,
a hatályos jogrendszer keretei közt tulajdonképpen nincs értelme gazdasági
társaságokat alapítani, ugyanis annak, mint jogi személynek nem lesz sem
elkülönült vagyona, így önálló személyisége, jogalanyisága sem, de még
korlátolt felelősséget sem biztosít (saját vagyon hiányában) tagjai
számára.

 

Az MNKH Zrt.-nek, mint jogalanyisággal rendelkező jogi személynek az
Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát sérülne azáltal, hogy ha
az MNKH Zrt. vagyona, nem a társaság saját elkülönült vagyonát képezné,
hanem továbbra is a részvényesek (köztük a Magyar Állam) tulajdonának
minősülne.

 

A fentiek alátámasztására hivatkozunk a hatályos Ptk. 3:1 § és 3:2 §
paragrafusában foglalt rendelkezésekre, az 1959. évi IV. törvény 28. § (4)
bekezdésére, 2. § (1) bekezdésére, továbbá a 2006. évi IV. törvény azon
rendelkezéseire, amelyek a gazdasági társaság saját vagyonát nevesítik,
illetve arra hivatkoznak. (gyakorlatilag az egész jogszabályon végigvonuló
jogi alapvetés…) 

 

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az MNKH Zrt. nem gazdálkodik
sem állami vagyonnal, sem nemzeti vagyonnal és nem mindősül közfeladatot
ellátó szervezetnek, ezért közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség sem
terheli.

 

Budapest, 2015. november hó 19.

 

                                                                         
Tisztelettel:

                                                                                                      

                                                                                        
MNKH Magyar nemzeti Kereskedőház Zrt.”