Nyíradony, Árpád tér 4-6. szám alatti vagyontárgyak, vagyonelkobzása, lefoglalása, kártalanítás nélküli államosítás jogerős bírósági határozat, vagyonleltár kiadása

Tisztelt Állami Vagyonnyilvántartási Kft.!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre

Kérem a jogerős bírósági határozat kiadását, melynek alapján vagyonelkobzásra lettünk ítélve, és vagyontárgyaink a Magyar Államra szálltak át kártalanítás nélkül.

A magyar állami hatóságok végrehajtás útján a végrehajtás alá vont tárgyainkról nyilvántartást vettek fel, és azokat lefoglalták, illetve elszállították.

Kérem a nyíradonyi Rózsa Presszó- Étterem, és elődei bérleti díjának kimutatását 1952-től.

Kérem a jogerős bírósági határozat alapján a teljes körű vagyonleltárt, a vagyontárgyak, műkincsek, műtárgyak lefoglalásának teljes listáját.

Kérem az OTP Bank bérleti szerződését.

Kérem a nyíradonyi rendőrség bérleti szerződését.

Kérem az ügyvédi iroda bérleti szerződését.

Kérem a papír- írószer bolt bérleti szerződését.

Kérem a nyírvidéki ÁFÉSZ bérleti szerződését.

Kérem a nyíradonyi MSZMP pártközpont bérleti szerződését.

Kérem az iskolaigazgató által bérelt ház bérleti szerződését (a lista nem teljes).

Kérem azokat a dokumentációkat, melyek alapján a Magyar Állam minden kétséget kizáróan be tudja bizonyítani a tulajdonjogát.
Az ügyben eddig eljáró bíróságok nem tudtak érdemi döntést hozni, mivel a fent említett dokumentumokat a Magyar Állam felelős képviselői jelenleg is titkolják annak ellenére, hogy ezzel az 1947. évi Párizsi Békeszerződést is megsértik, mely nem mentesítette a Magyar Állam képviselőit a felelősségre vonás alól.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2017. február 10.

Üdvözlettel:

Csokai János József

Tisztelt Dajnics Anita!

A tájékoztatást tanulmányozni fogjuk, elküldjük az ügyben eljáró Budai Központi Kerületi Bíróságnak, az Alkotmánybíróságnak, a Fővárosi Törvényszéknek, a Kúriának, a Debreceni Ítélőtáblának, Országos Bírósági Hivatalnak, a magyar és EU hatóságok részére is.

Többek között azért, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV/01/53943/1/2016. Bp. 2016. okt. 03. dr. Kratochwill Dávid, jogi igazgató) levelének utolsó bekezdésében ezt írja nekem:

"Fel kell hívnom szíves figyelmét arra is, hogy az MNV Zrt. nem rendelkezik konkrét sérelmekre vonatkozó adatokkal sem általában, sem az Ön családja esetében, míg egyéb követelések (ingatlan tulajdonjog) rendezésére az MNV Zrt-nek a 449/2013. (XI.28.) Korm. rendelet szerinti eljárásban nincs hatásköre."

Közérthető. hogy ellentmondás van az Önök tájékoztatása és az MNV Zrt. között.
Hogyan lehetséges ez?

Hogyan lehetséges, hogy a 449/2013. (XI.28.) Korm. rendelet nincs összhangban Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel, az 1947. évi Párizsi békeszerződéssel, és az 1946. évi X. törvény 1. §-val?

Kérem, pontosítsák az Önök tájékoztatását, hogy közérthető legyen, és független nemzetközi bíróságon is védhető legyen.

Üdvözlettel:

Csokai János József

Tisztelt Dajnics Anita!

Ismételten kérem a nyíradonyi önkormányzatot, hogy adják ki az 1952. évi jogerős bírósági ítéletet, és a teljes körű vagyonleltárt, a működő üzleti vállalkozásunkról (jelenleg: Rózsa Presszó- Étterem), műtárgyainkról, vagyontárgyainkról, műkincseinkről, melynek alapján a Magyar Állam kártalanítás nélkül teljes körűen elrabolta családi házunkat, és családi üzleti vállalkozásunkat.

1956. októberében a Magyar Állam képviselői és bűnöző szervezetei elhagyták a családi házunkat, üzleti vállalkozásunkat, a műtárgyainkat, műkincseinket, vagyontárgyainkat magukkal vitték, a mi családunk viszont újra birtokba vette a saját kezűleg épített és lakott családi házunkat, üzleti vállalkozásunkat.

1956. november 4. után a Nyíradonyi Kommunista Párt és társaik a szovjet harckocsik mögé bújva visszajöttek, és újra kirugdosták a családunkat a saját házunkból, ekkor én nyolc éves voltam.

Tehát kérem az 1956. októberi jogerős bírósági határozatot, melynek alapján a Magyar Állam képviselői elhagyták a családi házunkat, és kérem azt a jogerős bírósági határozatot is, melynek alapján 1956 november 4-én újra birtokba vette a Magyar Állam a családi házunkat és családi vállalkozásunkat.

Ezt követően különböző vállalkozások, majd a nyíradonyi önkormányzat vette birtokba a családi házunkat, kérem azt a jogerős bírósági határozatot is, melynek alapján a Nyírvidéki ÁFÉSZ átadta a nyíradonyi önkormányzatnak a tulajdonjogok gyakorlását.

Az ügyben bírósági eljárás is volt, azonban érdemi vizsgálat nélkül megállapították, hogy a Magyar Állam tulajdonjogot szerzett.

Az ügyben felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, rövidesen döntés születik, hogy magyar, vagy nemzetközi bíróságon fog az ügy folytatódni.

A jogerős bírósági ítéletekre, vagyonleltárra, és minden más hivatalos dokumentumra azért van szükségünk, hogy független bírósági joganyagként becsatolhassuk elősegítve az ügyvédek és a bíróság munkáját.

Érthetetlen, hogy a nyíradonyi önkormányzat, az MNV Zrt. és más állami képviselők miért titkolják, szabotálják a bíróságok működését, ezzel megsértve az 1947. évi Párizsi Békeszerződést (1947. évi XVIII. törvény
a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában-

"1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.7

2. Magyarország továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországban életben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között azoknak faja, neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekelteknek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben."),
és az 1993. évi XXXI. törvényt (az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről) is.

Közérthető, hogy a Magyar Állam és bűnöző szervezetei emberiesség elleni bűntettből származó vagyont kezelnek tudatosan, és terrorizmust finanszíroztak, jogalap nélkül gazdagodnak, és embertelen, durva, megalázó, megkülönböztető bánásmódot folytatnak velem és családunkkal szemben.

Annak ellenére, hogy a Magyar Állam magánvagyonok ezreit adta vissza a jogos tulajdonosoknak, jogos örökösöknek, mint például a Sigray családnak, mely ügyben amerikai bíróságon egyeztek ki.

A Magyar Állam a dabasi önkormányzattal együttműködve visszaadta Dr. Zlinszky János alkotmánybíró Úr kúriáját, melynek jogos örököse volt.
A Magyar Állam nevében Pintér Sándor belügyminiszter Úr adta át a kúria kulcsait ünnepélyes keretek között a média jelenlétében.

A Herzog családtól elrabolt vagyon ügyében az amerikai bíróság már három alkalommal utasította el a Magyar Állam érvelését, rövidesen bírósági döntés születik, vagy ismételt kiegyezés.

Üdvözlettel:

Csokai János József

Tisztelt Dajnics Anita!

Minden kétséget kizáróan köztudott, bizonyított tény, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. emberiesség elleni bűntettből származó vagyont kezel Nyíradony, Árpád tér 4-6. szám alatt a Magyar Állam megbízásából, tudatában annak, hogy a Magyar Állam 1952-ben kártalanítás nélkül, jogerős bírósági ítélet nélkül, vagyonleltár nélkül elkobozta családi otthonunkat, üzleti vállalkozásunkat, műtárgyainkat, vagyontárgyainkat, műkincseinket.

A Magyar Állam, a mindenkori magyar kormányok, a Kárpótlási Hivatalok, a Debreceni Törvényszék (6.P.20117/2013/50.), és a Debreceni Ítélőtábla (Pf.II.20.580/2013/17.) is teljes összhangban, jogerősen megállapították:

/Idézet a Debreceni Törvényszék ítéletének 9. oldal első bekezdéséből: /

A vagyonelkobzás " lehetett bár önkényes és igazságtalan, ám jogszerűnek minősült ".
Dr. Tóth Endre Tamás bíró

A világ nyilvánosság előtt kérdezem mindenkitől, hogyan lehetséges az, hogy az eljáró bírók, bíróságok teljes összhangban megállapították a Magyar Állam képviselőivel, a Kárpótlási Hivatallal, és minden más hatósággal összhangban, hogy önkényes és igazságtalan volt a családunk teljes körű kirablása, megkínzása, de mégis jogszerűnek minősítik a debreceni bírók, bíróságok jogerősen a Magyar Állam tulajdonjog szerzését?

Az 1947. évi Párizsi Békeszerződés, az 1952-ben is hatályban lévő, a nemzetközi joggal összhangban lévő, és összhangban nem lévő hatályos magyar törvények, rendeletek kivétel nélkül védték a saját kezűleg épített, és lakott családi házunkat, családi vállalkozásunkat, és vagyontárgyainkat.

Tehát az 1952-ben is hatályban lévő törvények nem mentesítik a jogsértő, kárt okozó magyar állami képviselőket a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Az ügyben eljáró bírók és bíróságok nem alkalmazták a mi családi házunkra vonatkozó törvényeket, jogalkotási mulasztásra hivatkoznak, és a Magyar Kormányra próbálják áttolni a felelősséget.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogalap nélkül gazdagodik, bírósági döntésre hivatkozik, holott nagyon jól tudja, hogy jogszerűtlen döntések születtek, és ebbe ők is részt vettek, hisz a bírósági eljárásokon a Magyar Államot képviselték.

Közérthető, hogy az MNV Zrt. jogalap nélkül gazdagodik, ezért titkolja a közérdekből nyilvános adatok kiadását, és késlelteti az igazságos elégtételt.

Üdvözlettel:

Csokai János József