Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács ügyrendje 
1. A Tanács főbb feladatai 
 a) doktori ügyek 
  javaslatot tesz a Szenátusnak a „Doktori szabályzat” szükség szerinti módosítására;  
  dönt  a  tudományterületi  doktori  tanácsok  elnökeinek  és  tagjainak  megbízásáról  és 
felmentéséről;  
  figyelemmel  kíséri  az  egyetemen  folyó  doktorképzést  és  szükség  esetén 
változtatásokat kezdeményez;  
  ellenőrzi  a  felvételi  eljárások,  a  doktori  képzés  és  a  fokozatszerzési  eljárások 
folyamatát, beleértve a fokozatszerzés feltételei teljesítésének ellenőrzését;  
  jóváhagyja  a  javaslatokat  doktori  iskolák  indítására,  módosítására  vagy 
megszüntetésére, majd továbbítja azokat a Szenátusnak;  
  megválasztja a doktori iskolák vezetőit; 
  dönt az éves felvételi keretszám tudományterületek közötti elosztásáról;  
  dönt a társ-témavezetői kérelmek elfogadásáról; 
  dönt a doktori fokozatok odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról;  
  állást foglal díszdoktori előterjesztésekről;  
  állást foglal kitüntetéses doktorrá avatási előterjesztésekről; 
  figyelemmel kíséri a doktori képzési támogatás felhasználását;  
  dönt a tudományterületi doktori tanácsok javaslatairól. 
 b) habilitációs ügyek 
  javaslatot  tesz  a  Szenátusnak  a  „Habilitációs  szabályzat”  szükség  szerinti 
módosítására;  
  jóváhagyja a kari habilitációs bizottságok döntését a habilitációs cím megadásáról;  
  dönt a kari habilitációs bizottságok által felterjesztett javaslatokról. 
2. A Tanács üléseinek rendje és határozathozatala 
 a)       A  Tanács  üléseit  az  elnök  hívja  össze,  lehetőleg  félévente  két  alkalommal  (február, 
május,  szeptember  és  november  hónapokban).  A  tudományterületi  doktori  tanácsok  és  kari 
habilitációs  bizottságok  ehhez  igazodva  terjesztik  javaslataikat  a  Tanács  elé.  A  javaslatokat 
azok beérkezése szerint tárgyalja a Tanács, ünnepi doktoravatásra évente kétszer (november 
utolsó  szombatján  a  Magyar  Tudomány  Ünnepéhez  kapcsolódóan,  illetve  június  első 
szombatján) kerül sor.  
b)      A Tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van. A 
Tanács  határozatait  egyszerű  szótöbbséggel,  nyílt  szavazással,  személyi  kérdésekben  titkos 
szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekre az elnök 
tanácskozási  joggal  bárkit  meghívhat.  A  döntésekről  és  a  szavazások  eredményéről  a  titkár 
írásos feljegyzést készít, melyet az elnök ír alá. 
c)       A  Tanács  –  a  munka  megkönnyítésére  és  takarékossági  okokból  –  az  elektronikus 
információközlést használja a háttéranyagok és az adminisztratív munka biztosítására (ez alól 
kivételt jelentenek a bizalmas anyagok). 
d)  
Sürgős ügyekben az elnök elektronikus szavazást vagy (személyi ügyekben) levélben 
történő szavazást is elrendelhet. 
 
Az ügyrendet a Tanács jóváhagyta 2013. szeptember 25-én. 

---