NAIH 15338 2 2026..pdf

Dr. Péterfalvi Attila András
2026-07-14 - 14:58:52 +0200

  Ügyiratszám: NAIH-15338-2/2026.
  Hivatkozási szám: KüM/20754/2026/Adm

Dr. Riskó-Nagy László részére
Jogi és Koordinációs Ügyekért Felelős helyettes államtitkár

Külügyminisztérium

Hivatali kapun keresztül

Tárgy:  Válasz  állásfoglalás  kérésre,  diplomata  útlevelek  igénylői,  mint  érintettek  személyes  adatai
nyilvános közlésével összefüggésben

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

2026.  június  29-én  elektronikus  úton  fordult  a  Nemzeti  Adatvédelmi  és  Információszabadság
Hatósághoz  (a  továbbiakban:  Hatóság),  melyben  a  Külügyminisztérium  (a  továbbiakban:
Minisztérium)  által  kiadott  diplomata  útlevelek  igénylőire  vonatkozó  adatok  megismerhetőségével
(nyilvánosságra hozatalával) kapcsolatban kérte a Hatóság iránymutatását.
Konzultációs  beadványa  szerint  az  utóbbi  időszakban  a  Minisztériumhoz  tömegesen  érkeznek
közérdekű  adatigénylések,  amelyek  a  visszavont  diplomata  útlevelek  egykori  jogosultjai
névsorának  megküldését,  nyilvánosságra  hozatalát  kérik  a  Minisztériumtól,  illetve felmerültek  olyan
igények is, hogy valamennyi, tehát az alanyi jogon hivatalos útlevélre jogosult személy nevét és
adatait is tegye megismerhetővé a Minisztérium.

A  konzultációs  beadványában  feltett  kérdésekkel  kapcsolatban  a  Hatóság  a  következő  álláspontot
képviseli.
A  Hatóság  kiemeli:  az  információszabadság  célja  az,  hogy  az  állampolgárok  az  állam  működését
ellenőrizhessék  a  közérdekű  adatok  nyilvánossága,  megismerhetősége  és  terjesztése  révén.  Az
alapjog  a  nyilvánosság  számára  egy  általános  ellenőrzési  jogot  biztosít.  Mindemellett  a  Hatóság
következetes gyakorlata alapján nem támogatja a közérdekből nyilvános személyes adatok igénylése
esetén azok listázott, illetve adatbázisban történő hozzáférhetővé tételét, nyilvánosságra hozatalát.
A diplomata útlevél jogosulti körét a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban:
Utltv.) 12. § (1) bekezdése – diplomata útlevél alanyi jogosultjai –, és a 13. § (1) bekezdése – külügyi
szolgálati  útlevél  alanyi  jogosultjai  –  határozza  meg.  Az  alanyi  jog  mindkét  esetben  közfeladat
ellátásához, illetve a közfeladatot ellátó személlyel való közeli hozzátartozói viszonyhoz kapcsolódik.
A diplomata, illetve szolgálati útlevél közfeladatot ellátó jogosultjával közeli hozzátartozói viszonyban
álló természetes személyek diplomata útlevélre vonatkozó adata nem minősül közérdekből nyilvános
személyes  adatnak.  Ezzel  szemben  a  közfeladatot  ellátó  jogosult  természetes  személy  diplomata
útlevelére  vonatkozó  adat  –  figyelemmel  az  információs  önrendelkezési  jogról  és  az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (2)1 bekezdésére
– közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül, és főszabály szerint nyilvánosan megismerhető.

1  Infotv.  26.  §  (2)  Közérdekből  nyilvános  adat  a  közfeladatot  ellátó  szerv  feladat-  és  hatáskörében  eljáró  személy  neve,
feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a
személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A  közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött
……………………..……………………………………………………………………………………………………………………………………....……
1055 Budapest
Tel.: +36 1 391-1400
naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok
Falk Miksa utca 9-11.
KR ID: 313802194
[email protected]

Az  Infotv.  26.  §  (2)  bekezdése  példálózó  jelleggel  felsorolja  a  közérdekből  nyilvánosnak  minősülő
személyes adatok körét, mely adatok két kategóriáját csupán általános megfogalmazással rögzít, ezek
a következők:
-
azon  személyes  adatok,  amelyeknek  a  közzétételét,  illetve  megismerhetőségét  ágazati
törvények közérdekből nyilvános adatként elrendelik,
- „egyéb” személyes adatok, tekintettel arra, hogy taxatív módon nem lehet felsorolni valamennyi
olyan  adatot,  amely  az  egyes  közfeladatot  ellátó  személyek  feladatával  összefügg,  azonban
nyilvánosságuk elengedhetetlen a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez.
A  jogszabályi  rendelkezések  és a jogalkalmazói  gyakorlat  alapján  –  eseti  korlátozás híján  –  minden
esetben a nyilvános adatkörbe tartoznak az alábbi adatok:
-
a
jogviszony
típusára,
jogalapjára,
jellegére,
tartalmára
vonatkozó
adatok
(munkaviszony/közszolgálati jogviszony stb., megbízás/oktatói/kutatói státusz stb);
-
a jogviszony kezdetére, a munkavégzés idejére, tartamára vonatkozó adatok;
-
a munkavégzés vagy megbízás teljesítését igazoló teljesítésigazolások;
-
a kifizetett illetmény, bér, tiszteletdíj és egyéb juttatások adatai.
Az  adatigénylők  által  megismerhetőek  továbbá  a  munkaszerződések,  megbízási  szerződések,
kinevezések,  munkaköri  leírások  és  ezek  módosításai.  Ezek  mindegyike  a  közfeladat  ellátásával
összefüggő egyéb személyes adatnak minősül, vagyis közérdekből nyilvános adatként  – fő szabály
szerint – megismerhető adat.

A Minisztérium hivatkozott számú megkeresésében feltett kérdései vonatkozásában a Hatóság
álláspontja a következő:
-
A  diplomata  útlevelek  jelenlegi  vagy  korábbi  jogosultjainak  neve,  mint  egyébként
személyes adat, illetve a tény, hogy az adott személy diplomata útlevelet birtokol-e, vagy
birtokolt-e korábban egyáltalán közérdekű adatnak minősül-e?
Függ-e  ennek  megítélése  attól,  hogy  a  konkrét  személy,  akire  nézve  az  adatigénylést
benyújtják közszereplő-e vagy az állami szerv vagy egyéb törvény alapján közfeladatot
ellátó  szervnél  dolgozó,  nem  vezető  állású,  nem  vezető  beosztású  és  nem  a  szerv
nyilvános  képviseletében  eljáró  munkatársa  (például  külképviseleti  választás
lebonyolításában közreműködő minisztériumi kormánytisztviselő)?
Amennyiben  a  diplomata  útlevelek  jogosultjainak  nevére  a  közérdekű  adatok
nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni, felmerül-e ebben az esetben az
egyéni  vállalkozók  nevével  kapcsolatos  megítéléshez  hasonlóan  figyelembe  veendő
szempont,  amelynek  értelmében  az  egyéni  vállalkozó  neve  egyfelől  közérdekű  adat,
másrészről,  más  vonatkozásban  azonban  egyúttal  személyes  adat  is,  és  így  a
„szükséges
mértékre”
kell
korlátozódnia
a
közérdekű
adatként
történő
információközlésnek?

A diplomata útlevélre való jogosultságot jogszabály rögzíti; főszabály szerint alanyi jogon közfeladat
ellátáshoz, illetve közfeladatot ellátó személlyel való közeli hozzátartozói viszonyhoz kapcsolódik. A
közfeladatot  ellátó  és  alanyi  jogon  diplomata  útlevelet  kapott  személy  neve  és  az  a  tény,  hogy
diplomata útlevéllel rendelkezik, illetve rendelkezett, az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján az érintett
közfeladatot  ellátó  személy  közfeladat  ellátásához  kapcsolódó  közérdekből  nyilvános  személyes
adata.

A  közérdekből  nyilvános  (személyes)  adatok  közérdekű  adatigénylés  útján  megismerhetőek  –
figyelemmel  arra,  hogy  a  közérdekből  nyilvános  adatok  megismerésére  a  közérdekű  adatok
megismerésére  vonatkozó  szabályokat  kell  alkalmazni.  Ugyanakkor  ezen  adatok  személyes  adat

adatkezelés  elvének  tiszteletben  tartásával  terjeszthetőek.  A  közérdekből  nyilvános  személyes  adatok  honlapon  történő
közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.
2

jellege  is  megmarad,  ezért  terjesztésük  a  tisztességes  adatkezelés  elvének  figyelembevételével
lehetséges.
A  példánál  maradva:  a  külképviseleti  választás  lebonyolításában  közreműködő  minisztériumi
kormánytisztviselő közfeladata elvégzése miatt vált jogosulttá diplomata útlevélre, ebből következően,
ha határozott időtartamra, illetve egy bizonyos közfeladat teljesítéséig kapott diplomata útlevelet, ez
az adat közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül.
A szintén alanyi jogon diplomata útlevelet birtokló közvetlen hozzátartozó nem tartozik az Infotv. 26. §
(2)  bekezdésének  hatálya  alá,  így  az  ő  esetében  neve  és  hozzá  kapcsolódóan  annak  ténye,  hogy
diplomata  útlevéllel  rendelkezik  /  rendelkezett  (nem  nyilvános)  személyes  adat.  Közérdekű
adatigénylésre statisztikai adatként kiadható a valamennyi érintetthez kapcsolódó közeli hozzátartozók
létszáma.
Amennyiben a közeli hozzátartozó szintén közfeladata ellátásához jogosult a diplomata útlevélre, úgy
az ő neve és annak ténye, hogy diplomata útlevelet birtokol / birtokolt közérdekből nyilvános személyes
adat.
A  közérdekből  nyilvános  személyes  adatok  megismerésének  korlátozásának  eseteiről  a  konkrét
kérdésekre adott válaszban fejti ki álláspontját a Hatóság.
-
Amennyiben  a  visszavont  vagy  leadott  diplomata  útlevél  hazai  titkosszolgálat
munkatársa  részére  került  kiállításra,  álláspontjuk  szerint  a  korábbi  birtokos  neve
semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra akkor sem, ha az útlevelet
időközben érvénytelenítették – hiszen bár az útlevélre jogosultság már nem áll fenn, az
érintett  munkatárs  titkosszolgálatoknál  eltöltött  jogviszonya  továbbra  sem  publikus,
nem megengedhető, hogy korábbi feladatai miatt zaklatásnak, akár fizikai támadásnak
legyen
kitéve,
illetve
általában
is
nemzetbiztonsági
érdeket
sértene  a
titkosszolgálatoknál dolgozó munkatársak nevének nyilvánossága.
Az információszabadság mint alapjog nem abszolút jellegű, tehát érvényesülése korlátozásnak vethető
alá,  illetve  bizonyos  esetekben  akár  ki  is  zárható  a  közérdekű  vagy  közérdekből  nyilvános  adatok
megismerhetősége. A nyilvánosság korlátozásának eseteit az Infotv. 27. §-a tartalmazza.
Az információszabadság törvényes korlátai a következők:
-  nem közérdekből nyilvános (védendő) személyes adatok;
-  minősített adatok [Infotv. 27. § (1) bekezdés];
-  bizonyos,  törvényben  meghatározott  érdekek  védelme  miatt  meg  nem  ismerhető  adatok
[Infotv. 27. § (2) bekezdés];
-  üzleti titok [Infotv. 27. § (3)-(3b) bekezdés];
-  az  Európai  Unió  jelentős  pénzügy-  vagy  gazdaságpolitikai  érdekének  védelme  miatt,  uniós  jogi
aktus alapján meg nem ismerhető adatok [Infotv. 27. § (4) bekezdés];
-  döntés megalapozását szolgáló adatok [Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdés].

Az Infotv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt érdekek védelme
Az Infotv. 27. § (2) kimondja, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való
jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény
a)  honvédelmi érdekből;
b)  nemzetbiztonsági érdekből;
c)  bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;
d)  környezet- vagy természetvédelmi érdekből;
e)  központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
f)  külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;
g)  bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;
h)  a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel;
i)  kiberbiztonsági érdekből
korlátozhatja.
3

A Minisztérium közfeladat ellátása körében az egyes adatfajták esetében a megismerési korlátozást a
Külszoltv. 57/A. § (1) bekezdés c) és e) pontja rögzíti.
A Külszoltv. 57/A. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt adatok megismerésére irányuló adatigénylés
esetében  a  jogalkotó  a  külpolitikáért  felelős  miniszter  (a  továbbiakban:  miniszter)  feladatává  teszi
Magyarország külpolitikai, külgazdasági és biztonságpolitikai érdekei mérlegelését. [Külszoltv. 57/A. §
(2) bekezdés a) pont]
A  Külszoltv.  57/A.  §  (1)  bekezdés  e)  pontjában  meghatározott  adatokra  vonatkozó  adatigénylés
teljesítéséről  a  miniszter  –  nemzetbiztonsági  érdek  vélelmezett  felmerülése  esetén  –  a  polgári
hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleménye kikérésével dönt. [Külszoltv. 57/A. §
(2) bekezdés b) pont]
A  Hatóság  egyetért  a  Minisztérium  álláspontjával,  mely  szerint  a  hazai  nemzetbiztonsági  szolgálat
munkatársától visszavont, illetve általa leadott diplomata útlevél – mely ebben az esetben is az érintett
közfeladata  ellátásához  szükséges  okirat  volt  –  kiállítási,  érvénytelenítési,  illetve  visszavonási
időpontja,  és  az  érintett  személy  neve  sem  a  nyilvánosság  számára  megismerhető  adat.  Tekintve,
hogy  a  nemzetbiztonságot  érintő  munkaviszonyra,  szolgálati  viszonyra  vonatkozó  –  egyébként
közérdekből nyilvános – adatok megismerhetősége jogszabály által korlátozott, a Hatóság álláspontja
szerint az e  jogviszonyhoz szervesen kapcsolódó adatként a diplomata útlevélre vonatkozó adat és
az érintett neve osztja a munkaviszonyra, szolgálati viszonyra vonatkozó adatok jogi sorsát, azaz ezen
adatok sem megismerhetőek.

-
Az  általános  adatvédelmi  rendelet  is  kiveszi  a  rendelet  alkalmazhatósága  alól  a
honvédelmi,  nemzetbiztonsági  és  bűnügyi  adatkezelések  körét.  Ebben  az  adatkörben
merülhet  fel  nemzetbiztonsági  érdek,  a  visszavont  diplomata  útlevelek  korábbi
birtokosai  nevének  nyilvánosságra  hozásával  kapcsolatban,  amellyel  kapcsolatban
kérjük  a  Hatóság  állásfoglalását,  hogy  e nemzetbiztonsági  érdek,  és  a  titkosszolgálati
munkatárs  egyéni  érdeksérelme  minként  kerülhető  el.  E  körbe  soroljuk  azon
munkatársakat is, akik a védett személyek személybiztosításában vesznek, vagy vettek
részt.  Álláspontunk  szerint  az  ő  esetükben  is  biztonsági  kockázatot  hordoz  a  nevek
nyilvánosságra hozatala.
A Hatóság a fenti kérdésben megfogalmazott esetekben javasolja – az abban foglalt feltételek mellett –
alkalmazni az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), illetve f) pontban meghatározott érdeket, megjelölve mellette
a  Külszoltv.  57/A.  (1)  bekezdés  c)  pontja  szerinti  miniszteri  mérlegelést,  illetve  az  e)  pont  szerinti
miniszteri és szakminiszteri együttes véleményezést.
A  mérlegelés  során  a  Hatóság  álláspontja  szerint  egyes  közfeladatot  ellátó  személyek  esetében
felmerülhet  olyan,  a  nyilvánosságot  korlátozó  közérdekhez  kapcsolódó  a  konkrét  személyt  érintő
alapjoghoz  fűződő  érdek  is,  amely  biztonsági  kockázatként  indokolhatja  az  adat  (jelenleg,  vagy
korábban  diplomata  útlevéllel  rendelkező  személy  neve)  nyilvánosságtól  való  elzárásához  fűződő
közérdek elsőbbségét.
Amennyiben  a  nemzetbiztonsági  érdekre  figyelemmel  egyes  adatok  elzárásáról  hoz  döntést  a
Minisztérium,  úgy  nem  javasolt  semmilyen  formában  az  érintettekkel  és  diplomata  útlevelükkel
kapcsolatos  konkrét  adat  megismerhetővé  tétele.  Ezen  indokok  alapján  a  közérdekű  adatigénylés
statisztikai adattal történő teljesítése is elfogadható.

-
Egyes  közérdekű  adatigényléseknél  az  igénylő  által  megfogalmazott  kérés,  hogy  a
diplomata  útlevelet  szerzett,  vagy  az  érvénytelenített  diplomata  útlevelek  korábbi
birtokosainak  nevét  valamiféle  bontás  szerint,  illetőleg  valamennyi  nevet  adott  évről
közöljük  az  adatigénylés  keretében.  A  speciális  bontás  szerinti  keresést  (például
valamennyi  határon  túli  sportegyesület  vezetője,  akik  diplomata  útlevelet  szereztek)
rendszereinek  nem  támogatják,  nem  áll  rendelkezésünkre  olyan  kontroll-lista,  amely
alapján a szűrést, keresést e kérések esetén elvégezhetnék. Így álláspontjuk szerint az
ennek  megfelelő  megkereséseknek  a  Minisztérium  különösen  az  Infotv.  30.  §  (2a)
bekezdés a) pontja értelmében nem köteles eleget tenni.
4

Az évenkénti teljes névlista pedig óhatatlanul magába foglalná a fentiek szerint kiemelt
személyek,  például  titkosszolgálati  munkatársak,  nem  vezető  állású  munkavállalók
adatait  tartalmazó  adatközlést,  amely  alkalmas  lenne  a  fentiek  szerinti  érdeksérelem
előidézésére.  Valamiféle  belső  kontroll-listával  összevetni  az  adatok  teljes  körét  a
Minisztérium  teljeskörűen  nem  képes,  illetve  az  Infotv.  30.  §  (2a)  bekezdés  b)  pontja
alapján nem is köteles.
Mindenek előtt a Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az Infotv. 30. § (2a) bekezdés a) és b) pontjait
a 2026. évi XVIII. törvény 30. §-a hatályon kívül helyezte, ezek a rendelkezések 2026. június 29. napjától
nem alkalmazhatóak.
Az új adat előállítása tekintetében kialakult alkotmánybírósági gyakorlat szerint „[a]z egyébként kezelt
(például  tárolt)  adatok kikeresésétől  elkülönítendő  az  az  eset,  amikor  az  adatigénylés már  nem  egy
konkrét,  egyszerűen  vagy  többletmunkával  kikereshető,  a  közfeladathoz  kapcsolódó  adatra  vagy
adatsorra  irányul,  hanem  arra,  hogy  az  adatkezelő  a  rögzítetteken  kívül  új  adatokat  szerezzen  be,
gyűjtsön,  vagy  az  általa  egyébként  kezelt  adatok  összevetése  útján  új,  minőségileg  más  adatot
(statisztikát,  kimutatást),  esetleg  az  adatokat  magyarázó  anyagokat  állítson  elő,  vagy  az  adatokból
következtetéseket vonjon le.{vö. EJEB, Bubon kontra Oroszország (63898/09), 2017. február 7., 40-45.
bekezdés, Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország [GC] (18030/11), 2016. november 8., 157-
170. bekezdés}. Ehhez hasonlóan az egyébként megismerhető, hozzáférhető vagy közzétett adatokból
történő, meghatározott szempont vagy szempontok szerint szűrt, új adatsor létrehozására sem köteles
az adatkezelő. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető
adatok leválogatását. Ez azt jelenti, hogy az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített
és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű/közérdekből nyilvános adato(ka)t köteles kiadni. Adat-
ellőállítási  kötelezettség  azonban  nem  következik  az  Alaptörvényből.  Ha  tehát  a  kiadni  kért  –
közérdekűnek (vö. Infotv. 3. § 5. pont) vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő (Infotv. 3. §. 6. pont) –
adat  kérelmezett  általi  kezelése  (vö.  Infotv.  3.  §  10.  pont)  nem  állapítható  meg,  ez  a  közérdekű
adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi [3252/2016. (XII.
6.)  AB  határozat].  Annak  mérlegelésekor  azonban,  hogy  az  adatigénylés  nem  egyébként  rögzített
adatok  kiadására,  hanem  valóban  új,  a  kezelt  adatoktól  minőségileg  eltérő  adatok(ok)  előállítására
irányul-e a legnagyobb gondossággal kell eljárni. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása
ugyanis  végső  soron  megakadályozhatja  a  köz(érdekű)  ügyekről  folytatott  nyilvános  vitában  való
tájékozott részvételt.” [13/2019. (IV. 8.) AB határozat [56]-[61] bekezdések]
A Hatóság e kérdéskör esetében is hangsúlyozza: következetes gyakorlata alapján nem támogatja a
közérdekből  nyilvános  személyes  adatok  közérdekű  adatigénylésre  történő  listában,  illetve
adatbázisban történő hozzáférhetővé tételét, nyilvánosságra hozatalát. A Hatóság álláspontja szerint
közérdekű  adatigénylés  nem  irányulhat  közérdekből  nyilvános  személyes  adatok  közzétételére
figyelemmel  arra,  hogy  a  széles  körű  nyilvánosságot  eredményező  közzétételt  kizárólag  jogszabály
rendelheti el. A Külszoltv. 57/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a) – e) pontig meghatározott
adatok  megismerése  iránti  igény  teljesítését  az  e  bekezdésben  foglalt  feltételeknek  megfelelő  adat
tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét
mellőzni kell.
Amennyiben  a  Minisztérium  mégis  az  adatok  kiadása  mellett  dönt,  a  Hatóság  álláspontja  szerint  a
nemzetbiztonsági  érdekre  figyelemmel  egyes  adatok  elzárásáról  hozott  döntés  mellett  egyes
érintettekre  vonatkozó  adatok  tekintetében  a  közérdekű  adatigénylés  statisztikai  (természetes
személlyel nem kapcsolatba hozható) adattal történő teljesítése is elfogadható.

A fentieken túlmentően a Hatóság álláspontját a következő általános információkkal egészíti ki.

Döntés megalapozását szolgáló adatok [Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdés]
Az Infotv. 27. § (5) bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó
döntés  meghozatalára  irányuló  eljárás  során  készített  vagy  rögzített,  a  döntés  megalapozását
szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat
megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az
azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.
5

A  döntés  megalapozását  szolgáló  adatoknak  az  Infotv.  27.  §  (5)  bekezdésében  foglalt  esetében  a
nyilvánosság  korlátozásának  elsődleges  célja  kizárólag  az  adott  döntéshozatali  eljárás  védelme  az
illetéktelen külső befolyástól. A vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat értelmében az ebbe a körbe tartozó
információk csak az adott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköre ellátásához szükséges döntése
meghozatalára  irányuló  eljárás  során  készített,  illetve  rögzített  adatok  lehetnek.  A  kialakult  bírói  és
Hatósági  gyakorlat  szerint  a  döntés  megalapozását  szolgáló  jelleg  kizárólag  az  adatoknak  az  adott,
konkrét döntéshozatali eljáráshoz való érdemi kapcsolata révén állhat fenn. Így például ide tartozhatnak
a  döntés  meghozatalához  szükséges,  az  adott  szerv  munkavállalóinak  álláspontját,  véleményét
tartalmazó iratok, a határozatok tervezetei, a szakmai vita körében kifejtett megállapításokat magukban
foglaló közlések. Az említett dokumentumokban található közérdekű és közérdekből nyilvános adatok
megismerhetővé  tétele  ugyanis  adott  esetben  jelentősen  hátráltathatja,  befolyásolhatja  az  érintett
munkavállalókat a feladataik teljesítésében.
Az adat döntés megalapozását szolgáló minőségéből ugyanakkor még nem következik az nyilvánosság
teljes  kizárása.  Az  Infotv.  27.  §  (5)  bekezdése  szerint  ugyanis  a  szerv  vezetője  minden  egyes  adat
tekintetében vizsgálni köteles azt, hogy az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához
fűződő közérdek közül melyik bizonyul erősebbnek. Ennek során figyelembe kell venni azt, hogy van-e
folyamatban olyan  döntéshozatali  eljárás,  amelyre hatással  lehet  az  adott  információ nyilvánossága.
Másrészt  mérlegelni  kell,  hogy  a  nyilvánosság  mennyiben  befolyásolja  a  szóban  forgó  döntés
meghozatalát.  A  nyilvánosságnak  az  említett  rendelkezés alapján  történő korlátozása  így  akkor lesz
alkotmányos, amennyiben a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná vagy súlyosan veszélyeztetné a
döntéshozatal  befolyástól  mentességét.  Kizárólag  adminisztratív  megfontolások,  „kényelmi
szempontok” nem élvezhetnek elsőbbséget az említett alapjog érvényesülésével szemben.2
Az  Alkotmánybíróság  számos  ügyben  foglalkozott  azzal  a  kérdéssel,  hogy  döntés  megalapozását
szolgáló  irat  megismerése  milyen  feltételek  mellett  tagadható  meg,  és  összegezte  az  ilyen  iratok
megismerhetőségével  kapcsolatos  tesztet.  Ez  a  négylépcsős  ún.  „közérdekű  teszt”,  amelyben
meghatározta a következő szempontokat:
1.  a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia.
2.  A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak.
3.  Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra.
4.  Az  adatigénylést  elutasító  döntést  tartalmilag  indokolni  kell,  és  az  eljáró  bíróságnak  az
adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező
dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell {3063/2023. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [21],
3486/2022. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [23]}.
A belső használatra szánt munkadokumentumok (munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok,
javaslatok, szervezeten belül váltott levelek stb.) megismerhetőségének a korlátozottsága a befolyástól
mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot védi.
Az Alkotmánybíróság a „döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntés-előkészítő) adatok körében
már  kimondta,  hogy  garanciális  intézménye  a  köztisztviselői  munka  színvonalának  és
hatékonyságának,  hogy  a  köztisztviselők  döntés-előkészítése  szabadon,  informálisan  és  a
nyilvánosság  nyomásától  mentesen  folyhasson.  Ezért  az  aktanyilvánosság  a  közbülső
munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. A nyilvánosság korlátozásának célja,
hogy a résztvevők szabadon és részletekbe menően vitázhassanak az egyes előterjesztésekről és az
ülésen felmerülő  politikai,  gazdasági,  társadalmi  kérdésekről.  {34/1994.  (VI.  24.)  AB  határozat,  ABH
1994, 177, 190–191.], 32/2006. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 441–442, megerősítve 21/2013.
(VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]}.
Az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló
igény – a tíz éves időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat
további  jövőbeli  döntés megalapozását  is  szolgálja,  vagy  az  adat megismerése  a közfeladatot  ellátó
szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes
ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes
bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

2 25/2014. (VII. 22.) AB határozat
6

A  döntéshozatali  folyamat  lezárulta,  a  döntés  megszületése  még  nem  jelenti  az  adat  döntés
megalapozását szolgáló jellegének megszűnését. Az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében ugyanis a
döntés meghozatalát követően a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igényt
törvényben  meghatározott  esetekben  korlátozni  lehet  maximum  az  egyes  információk  keletkezését
követő tíz éves időtartamban.
Az első esetkörbe tartoznak azok az adatok, amelyek nyilvánossága további döntések meghozatalára
irányuló  eljárás  miatt  korlátozott.  Amennyiben  a  döntés-előkészítő  információ  olyan  adatösszesség
része, amelynek egyes elemei tekintetében döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai
lesznek,  utóbbiak  tekintetében  az  első  döntés  meghozatala  még  nem  eredményezi  a  nyilvánosság-
korlátozáshoz  fűződő  érdekek  elenyészését.  Ahhoz,  hogy  e  korlátozás  megfeleljen  az  alkotmányos
követelményeknek  a  döntés  megalapozását  szolgáló  adat  és  a  jövőbeli  döntés  közötti  kapcsolatnak
konkrétnak  és  közvetlennek  kell  lennie.  Az  egyes  információk  ugyanis  bármely  jövőbeli  döntés
megalapozását  szolgálhatják.  Egy  bizonytalan  döntéssel  való  absztrakt  viszony  ugyanakkor  nem
szolgálhat az információszabadság korlátozásának indokaként.
A  második  csoportba  azok  az  adatok  tartoznak,  amelyek  megismerése  a  közfeladatot  ellátó  szerv
törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását
veszélyeztetné.  Az  Infotv.  szerint  például  jogszerűen  korlátozható  egy  adat  nyilvánossága,  ha  „az
adatigénylés teljesítése az  adatot  keletkeztető  álláspontjának a  döntések  előkészítése  során történő
szabad kifejtését veszélyeztetné”.3 Ugyanakkor nem szolgálhat a nyilvánosság-korlátozás alapjául az,
hogy  a  közvélemény  erkölcsi  véleményt  alkothat  az  adatok  megismerése  által  az  adott  szerv
tevékenységéről. A túlságosan általános és távoli veszélyek, absztrakt kockázatok sem indokolhatják
az adatigénylés megtagadását.
A  közfeladatot  ellátó  szervek  az  Infotv.  27.  §  (6)  bekezdésének  hatálya  alá  tartozó  esetekben  is
vizsgálnia kell a nyilvánosság és a védendő érdekek súlyát. Ennek keretében pedig figyelembe veendő
a  további  döntések  meghozatalára  irányuló  eljárás  zavartalansága,  valamint  a  szerv  törvényes
működési  rendjének  vagy  feladat-  és  hatáskörének  illetéktelen  külső  befolyástól  mentes  ellátásának
biztosítása, mint védendő érdek.
Az  adatigénylő  részére  az  igény  teljesítésének  megtagadásával  összefüggésben  nyújtott
tájékoztatásnak ezért tartalmaznia kell az azt alátámasztó ténybeli és jogi indokokat.4 Ezen indokoknak
a  korábban  elvégzett  formai  és  tartalmi  vizsgálatok  eredménye  feleltethető  meg.5  A  megfelelő
indokokkal  alátámasztott  elutasítás  ugyanis  nagyban  hozzájárul  ahhoz,  hogy  az  igénylő  valóban
tisztában legyen, és megértse azt, hogy miért nem teljesítették az igénylését. Emellett a tájékoztatás
alapján képes lesz a megfelelő döntést meghozni az esetlegesen igénybe vett jogorvoslati lehetőséggel
kapcsolatban is.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – jelen tájékoztatása sem
jogszabálynak,  sem  egyéb  jogi  eszköznek  nem  tekinthető,  az  normatív  jelleggel,  jogi  erővel,  illetve
kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság jelen ügyben rendelkezésre bocsátott információk
alapján kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak
iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét
saját jogi álláspontjának kialakítása szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Kelt, Budapest, „elektronikus aláírás szerint”

    Üdvözlettel:

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

3 Infotv. 27. § (6) bekezdés.
4 Infotv. 30. § (3) bekezdés;
5 21/2013. (VII. 19.) AB határozat
7