Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Kérdések a Legfőbb Ügyészséghez az ügyészség függetlenségéről és önállóságáról'.






LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG | KABINET 
ADATVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI OSZTÁLY 
1055 Budapest, Markó utca 16. | 1372 Budapest, Pf.: 438 
Telefon: (1) 354-5629 | E-mail: [email protected] 
 
ABOIGA//1-423/2026.  
  
  
ELEKTRONIKUSAN 
   ALÁÍRTA: 
 
  
 
  dr. Ifi Norbert 
osztályvezető ügyész 
  
DR. BARTA SÁNDOR ÚRNAK  
  
[email protected]  
  
 
  
Tisztelt Kérelmező!  
  
  
A  Legfőbb  Ügyészségre  2026.  szeptember  26.  napján  elektronikus  úton  benyújtott 
közérdekű adatigénylését érintően az alábbiakról tájékoztatom. 
 
Az  információs  önrendelkezési  jogról  és  az  információszabadságról  szóló  2011.  évi 
CXII.  törvény  (a  továbbiakban:  Info.  tv.)  1.  §-a  szerint  e  törvény  célja  a  hatálya  alá 
tartozó  tárgykörökben  az  adatok  kezelésére  vonatkozó  alapvető  szabályok 
meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az 
adatkezelők  tiszteletben  tartsák,  valamint  az  adatok  szabad  áramlása,  illetve  a 
közügyek  átláthatósága  a  közérdekű  és  a  közérdekből  nyilvános  adatok 
megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. 
 
A közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét  az Info.  tv.  1.  §-ban meghatározott 
cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg.  
 
Az Info. tv. 3. § 2. pontja értelmében „személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely 
információ;”  míg  5.  pontja  értelmében  „közérdekű  adat:  az  állami  vagy  helyi 
önkormányzati  feladatot,  valamint  jogszabályban  meghatározott  egyéb  közfeladatot 
ellátó  szerv  vagy  személy  kezelésében  lévő  és  tevékenységére  vonatkozó  vagy 
közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá 
nem  eső,  bármilyen  módon  vagy  formában  rögzített  információ  vagy  ismeret, 
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen 
a  hatáskörre,  illetékességre,  szervezeti  felépítésre,  szakmai  tevékenységre,  annak 
eredményességére  is  kiterjedő  értékelésére,  a  birtokolt  adatfajtákra  és  a  működést 
szabályozó  jogszabályokra,  valamint  a  gazdálkodásra,  a  megkötött  szerződésekre 
vonatkozó adat”.  

 
A  fentiekben  hivatkozott  közérdekű  adat  fogalma  szerint  az  ügyészség 
tevékenységére vonatkozó, a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódó adatok 
körébe olyan adatok sorolhatók, amelyek kifejezetten az ügyészség tevékenységére 
vonatkoznak, illetve a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeznek.  
 
Az  adatigénylésében  megfogalmazott  –  jogi  állásfoglalásra,  dogmatikai  értékelésre, 
valamint az ügyészség által nem kezelt adatra irányuló – kérdéseinek megválaszolása, 
a  fentiekre  figyelemmel  nem  tartozik  a  közérdekű  adatigénylés  vonatkozó 
rendelkezéseinek hatálya alá.  

2 
 
 
Az  ügyészség  tevékenységére  vonatkozó  kérdéseit  érintően,  a  közügyek 
átláthatóságához  fűződő  közérdek  keretei  között  –  kérdés-csoportokra  bontva  –  az 
alábbiakról tájékoztatom.  
 
„Az  ügyészség  függetlenségéről  és  önállóságáról”  szóló  kérdéseit  érintően 
tájékoztatom,  hogy  az  ügyészség  függetlenségét  biztosító  garanciákat  az  alábbiak 
adják:  
-  Magyarország  Alaptörvénye  (2011.  április  25.)  Ügyészségre  vonatkozó 
fejezete, 
-  az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, 
-  a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi  alkalmazottak jogállásáról 
és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, 
-  az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás, 
-  a legfőbb ügyész ajánlása az ügyészi hivatás etikai szabályairól. 
 
„A tényeken alapuló kommunikációról” szóló kérdései kapcsán tájékoztatom, hogy az 
ügyészségi kommunikáció kereteit az alábbiak adják: 
-  az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, 
-  a  büntetőeljárásról  szóló  2017.  évi  XC.  törvény,  (Tájékoztatás  a 
büntetőeljárásról című fejezete), 
-  a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 14/2023. (X.5.) LÜ 
utasítás. 
 
„Az  ügyészség  saját  döntéseinek  ellenőrizhetőségéről”  szóló  kérdéseit  érintően  az 
ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 12. §-a 
(1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel az alábbiakról tájékoztatom. 
 
A  2021.  évben  hivatali  kötelesség  vétkes  megszegése  miatt  9  ügyésszel  (ebből  2 
vezető beosztású ügyész) szemben fegyelmi büntetés, valamint 7 ügyésszel (ebből 4 
vezető beosztású ügyész) szemben írásbeli figyelmeztetés alkalmazására került sor 
(összesen 16 eset). 
 
A 2022. évben hivatali kötelesség vétkes megszegése miatt 7 ügyésszel (valamennyi 
beosztott ügyész) szemben fegyelmi büntetés, valamint 10 ügyésszel (ebből 2 vezető 
beosztású  ügyész)  szemben  írásbeli  figyelmeztetés  alkalmazására  került  sor 
(összesen 17 eset). 
 
A 2023. évben hivatali kötelesség vétkes megszegése miatt 4 ügyésszel (valamennyi 
beosztott  ügyész)  szemben  fegyelmi  büntetés,  valamint  3  ügyésszel  (valamennyi 
beosztott ügyész) szemben írásbeli figyelmeztetés alkalmazására került sor (összesen 
7 eset). 
  
A 2024. évben hivatali kötelesség vétkes megszegése miatt 4 ügyésszel (valamennyi 
beosztott ügyész) szemben fegyelmi büntetés, valamint 4 ügyésszel (ebből 1 vezető 
beosztású  ügyész)  szemben  írásbeli  figyelmeztetés  alkalmazására  került  sor 
(összesen 8 eset). 
 
A  2025.  évben  hivatali  kötelesség  vétkes  megszegése  miatt  fegyelmi  büntetés 
kiszabására  nem  került  sor  ügyésszel  szemben,  míg  írásbeli  figyelmeztetés 
alkalmazására ezen okból 3 ügyésszel (ebből 1 vezető beosztású ügyész) szemben 
került sor (összesen 3 eset). 

3 
 
 
A 2026. évben a jelen tájékoztatás elkészítésének napjáig hivatali kötelesség vétkes 
megszegése miatt 1 (nem vezető beosztású) ügyésszel szemben fegyelmi büntetés, 
valamint  1  (nem  vezető  beosztású)  ügyésszel  szemben  írásbeli  figyelmeztetés 
alkalmazására került sor (összesen 2 eset). 
 
Tájékoztatom, hogy arra vonatkozóan az ügyészség nem vezet nyilvántartást, hogy 
mely  esetekben  képezte  jogszabálysértés,  mely  esetben  esetleg  kizárólag  irányító 
intézkedés  (jogszabálynak  nem  minősülő  közjogi  szervezetszabályozó  eszköz)  a 
hivatali  kötelességszegés  alapját.  Egyúttal  arról  sem  vezetünk  nyilvántartást,  hogy 
hány  esetben  indult  fegyelmi  eljárás  ügyészekkel  szemben  azért,  „mert  valamely 
eljárásban megsértették a törvényesség vagy pártatlanság követelményét”. 
 
„Az  ügyészek  szakmai  függetlenségéről”  szóló  kérdését  érintően  az  Üjt. 
Munkavégzésre vonatkozó fejezete az alábbiakról rendelkezik: 
Az Üjt. 53. §-ának (1)-(7) bekezdései szerint:  
„(1) Az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetve a felettes ügyész utasításának eleget 
tenni. (2) Az utasítást az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. Ennek megtörténtéig 
az ügyész az utasítás végrehajtására - a (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve - nem 
köteles. 

(3) Az ügyész köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével 
bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg. 
(4) Az ügyész az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, 
az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. 
(5)  Ha  az  utasítást  az  ügyész  jogszabállyal  vagy  jogi  meggyőződésével  nem  tartja 
összeegyeztethetőnek,  az  ügy  elintézése  alól  mentesítését  kérheti  írásban,  jogi 
álláspontját  kifejtve.  Az  ilyen  kérelem  teljesítése  nem  tagadható  meg;  az  ügy 
elintézését  ez  esetben  más  ügyészre  kell  bízni,  vagy  azt  a  felettes  ügyész  saját 
hatáskörébe vonhatja. 

(6)  Ha  az  utasítás  végrehajtása  jogellenesen  kárt,  illetve  személyiségi  jogsértést 
idézhet  elő,  és  az  ügyész  ezzel  számolhat,  köteles  erre  az  utasítást  adó  figyelmét 
felhívni. 

(7)  Az  ügyész  a  halaszthatatlan  intézkedést  -  a  (3)-(4)  bekezdésben  foglalt  esetet 
kivéve - akkor is köteles megtenni, ha az utasítás teljesítése alól mentesítését kérte.” 
 
„A politikusok fenyegetéséről”, „az Aranykonvoj-ügy szempontjából különösen fontos 
kérdések”  tárgyú  kérdéseit  érintően  tájékoztatom,  hogy  egy  konkrét  személy 
nyilatkozatával, konkrét, egyedi ügyek vizsgálatával összefüggésben kért adatigénylés 
nem  felel  meg  a  közérdekű  adat  megismerésére  vonatkozó  kérelemmel  szemben 
támasztott  követelményeknek.  Ugyanis  egy  konkrét,  azonosított  személy  által  tett 
nyilatkozat,  illetőleg  egyedi,  konkrét  ügyre  vonatkozó  vizsgálat  nem  az  ügyészség 
tevekénységére,  hanem  kizárólag  az  adott  eljárással  érintett  személyre,  annak 
tevékenységére vonatkoznak, amelyek nem vonhatók az ügyészség tevékenységére 
vonatkozó  ügyforgalmi,  ügyelosztási,  szervezetre  vonatkozó  adatok  körébe,  ekként 
ezen  adatok  nem  tartoznak  a  közérdekű,  illetve  a  közérdekből  nyilvános  adatok 
körébe, és közérdekű adatigénylés keretében nem adhatók ki. 
 
A konkrét – egyedileg beazonosítható – ügyekben kezelt iratok megismerhetőségét az 
adott eljárásra vonatkozó iratbetekintési szabályok rendezik. Ez esetben az adatkérés 
teljesítése nem az Info. tv. közérdekű adatigénylésre vonatkozó rendelkezései szerint 
történik,  hanem  a  konkrét  ügyre  vonatkozó  jogszabály  rendelkezései  szerint 
(büntetőügyben a Be. vonatkozó rendelkezései szerint), melynek során a vonatkozó 

4 
 
jogszabályok  meghatározzák  azoknak  az  eljárásban  résztvevő  személyeknek 
(hatóságoknak)  a  körét,  akik  (amelyek)  egy  adott  ügy  vonatkozásában  az  eljárás 
adatairól tájékoztatást kaphatnak. Jogosultság igazolása nélkül nincs lehetőség adott 
ügyekkel kapcsolatban érdemi tájékoztatásra, iratkiadásra anonimizált formában sem. 
 
A fentieken túl lényeges az is, hogy a közfeladat ellátásával összefüggésben kezelt 
adatokról  kizárólag  akkor  adható  tájékoztatás,  ha  az  nem  hozható  kapcsolatba 
természetes személlyel, az adat nem válik/válhat személyes adattá, vagyis vele, vagy 
általa  valamely  természetes  személy  nem  hozható  kapcsolatba,  és  ekként  az 
információs önrendelkezési joga nem sérül, vagy ennek közvetlen veszélye nem állhat 
elő. 
 
A  közérdekű  adat  megismerésére  irányuló  igénnyel  összefüggésben  indítható  per 
kapcsán  az  Info.  tv.  31.  §-a  rendelkezik.  Ez  alapján  az  igénylő  a  közérdekű  adat 
megismerésére vonatkozó igény elutasítása, vagy a teljesítésre nyitva álló (illetve a 
meghosszabbított)  határidő  eredménytelen  eltelte  esetén,  valamint  az  adatigénylés 
teljesítéséért  megállapított  költségtérítés  összegének  felülvizsgálata  érdekében 
bírósághoz  fordulhat.  A  pert  az  igény  elutasításának  közlésétől,  a  határidő 
eredménytelen  elteltétől,  illetve  a  költségtérítés  megfizetésére  vonatkozó  határidő 
lejártától  számított  30  napon  belül  kell  megindítani  az  igényt  elutasító  közfeladatot 
ellátó szerv ellen.  
  
Tájékoztatom  továbbá,  hogy  az  Info.  tv.  52.  §  (1)  bekezdése  alapján  Nemzeti 
Adatvédelmi  és  Információszabadság  Hatóságnál  bejelentéssel  bárki  vizsgálatot 
kezdeményezhet  arra  hivatkozással,  hogy  személyes  adatok  kezelésével,  illetve  a 
közérdekű  adatok,  vagy  a  közérdekből  nyilvános  adatok  megismeréséhez  fűződő 
jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen 
veszélye fennáll. A Hatóság vizsgálata az igény elutasításának közlésétől, a határidő 
eredménytelen  elteltétől,  illetve  a  költségtérítés  megfizetésére  vonatkozó  határidő 
lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.  
  
Kérem a fenti tájékoztatás tudomásulvételét.  
 
 
Budapest, 2026. október 14. 
  
  
Tisztelettel:  
  
  
dr. Ifi Norbert  
osztályvezető ügyész  
adatvédelmi tisztviselő