A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a
gazdálkodó szervezet a keresetlevelet kizárólag
elektronikus úton, az e-Papír szolgáltatás használatával az epapir.gov.hu oldalon nyújthatja be. Az
elektronikus ügyintézésre a magánszemélyek számára is az e-Papír szolgáltatás használatával az
epapir.gov.hu oldalon van lehetőség.
A keresetlevél benyújtásakor az alábbiak kiválasztása szükséges:
Témacsoport: jogorvoslat – Ügytípus: közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálat iránti
keresetlevél benyújtása – Címzett: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is
előterjesztheti. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására halasztó hatálya nincs, a fél azonban
azonnali
jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelését kérheti. A kérelemben részletesen meg kell
jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek
igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A
kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A Bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Bírósághoz érkezésétől számított tizenöt
napon belül dönt. A halasztó hatály Bíróság általi elrendelése esetén a döntés nem hajtható végre,
annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.
A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig,
de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási
szerv a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási
cselekmények a Bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak.
A keresetet a Bíróság bírálja el. A Bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, ha a felek
egyike sem kérte tárgyalás tartását, és azt a Bíróság sem tartja szükségesnek. Tárgyalás tartását a fél a
keresetlevélben kérheti.
A peres eljárás illetékköteles, melyet a Bíróság döntése szerint kell megfizetni. A felet – ideértve a
beavatkozót és az érdekeltet is – a közigazgatási bírósági eljárásban
illetékfeljegyzési jog illeti meg.
I N D O K O L Á S
A területileg illetékes természetvédelmi kezelő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
(továbbiakban:
BfNPI) 1043/2025 ügyiratszámú, 2025. február 29-én kelt, a Balatonfüredi
Rendőrkapitányságnak címzett levelével (továbbiakban:
Feljelentés) feljelentést tett ismeretlen tettes
ellen természetkárosítás bűncselekményének alapos gyanúja miatt, mivel a Csopak 0117/5 hrsz.-ú,
országos jelentőségű védett természeti és Natura 2000 területen – amely több közösségi jelentőségű
élőhelynek és védett növényfajnak ad otthont – mintegy 800 m²-en a természetes növényzetet
eltávolították, földmunkákat végeztek és kőanyagot halmoztak fel. A
BfNPI a
Feljelentést a
Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályán
Természetvédelmi Osztálya (továbbiakban:
Természetvédelmi hatóság) felé tájékoztatásul megküldte.
A tevékenységekkel érintett,
Csopak 0117/5 helyrajzi számú ingatlan az
országos jelentőségű védett
természeti terület részét képezi a Balatonfüredi-erdő természetvédelmi terület védettségének
fenntartásáról szóló 103/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján, valamint része a 14/2010. (V. 11.) KvVM
rendelettel kijelölt, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként nyilvántartott
Balatonfüredi-erdő
(HUBF20034 kódú)
Natura 2000 területnek is.
2
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Tvt.) 38. § (1) bekezdésének c)
pontja szerint
védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
különösen a terület helyreállításához,
jellegének, használatának megváltoztatásához.
A
Feljelentésben foglaltakra reagálva a
Természetvédelmi hatóság a VE/30/02390-2/2025
ügyiratszámú, 2025. február 26-án kelt levelében tájékoztatta a Balatonfüredi Rendőrkapitányságot,
hogy a tárgyi ingatlan tekintetében természetvédelmi engedély nem került kiadásra. Egyúttal jelezte,
hogy a büntetőjogi eljárás nem mentesít a közigazgatási jogkövetkezmények alól, ezért kérte, hogy
amennyiben a természetkárosítás ténye beigazolódik, az elkövető adatait a
Természetvédelmi hatóság
részére is továbbítsák.
A Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztálya (továbbiakban:
Erdészeti hatóság)
VE/32/1254-1/2025 ügyiratszámon a
Csopak 0117/5 hrsz.-ú ingatlanon erdő engedély nélküli
igénybevétele tárgyában közigazgatási eljárást folytatott.
A fenti eljárás lezárásaként az Erdészeti hatóság által kiadmányozott VE/32/1254-5/2025. ügyiratszámú
kötelező határozatban többek közt az alábbiak kerültek rögzítésre:
„(…) Az erdőgazdálkodótól bejelentés érkezett az erdészeti hatóságként eljáró
Kormányhivatalhoz, hogy a Csopak 0117/5 hrsz.-ú ingatlanon, a Csopak 20 B
erdőrészlet területén több száz négyzetméteren a növényzet kiirtásra került és nagyobb
mennyiségű dolomitot helyeztek el ismeretlenek. Az erdőterületen végzett leírt
tevékenység az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint az
erdőterület igénybevétele.
Az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság
előzetes engedélye szükséges, de az igénybevételi eljárás lefolytatását nem
kezdeményezték az erdészeti hatóságnál.
Az erdő engedély nélküli igénybevétele ügyében hivatalból eljárást indítottam. A
tényállás tisztázása érdekében 2025. március 12-én helyszíni szemle megtartására
került sor, melyen az erdőterületet igénybe vevő ügyfél jelen volt. A szemlén
megállapításra került, hogy a Csopak 20 B erdőrészlet mellett a zártkert területén az
AXXO Invest Zrt. építkezik, és az ügyfél, mint az erdő tulajdonosa megengedte, hogy az
erdőrészlet területéből 1200 m2-t ideiglenesen arra használjanak, hogy az építés során
kitermelt anyagot oda deponálják.
Az engedély nélkül végzett tevékenységért a felelősséget az ügyfél vállalta. Az ügyfél
nyilatkozata szerint az engedély nélküli erdőterület igénybevétel kapcsán fakitermelés
csak minimális mértékben történt, illetve az építkezés befejeztével a terület
helyreállítása, a talaj visszahordása és a faültetés meg fog történni. Ennek a reális
határideje Kulcsár Zsolt, a Csákányhegyi Ebt. erdőgazdálkodó 4922 kódszámon
nyilvántartott szakszemélyzete szerint 2025. év vége.(...)”
Fentiek alapján megállapításra került, hogy
Ügyfél az elvégzett tevékenységekkel (növényzet
eltávolítás, földmunka végzés, deponálás) engedély nélkül, jogellenesen megváltoztatta az országos
jelentőségi védett és Natura 2000 besorolású természeti terület jellegét, állapotát, amellyel megsértette
a
Tvt. 38. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, amivel jogsértést követett el.
A
Tvt. 80. § (1) bekezdés szerint
aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály előírásait megsérti,
3
e) természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a természetvédelmi hatóság
szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy
természetvédelmi szakkérdés vizsgálati
kötelezettséghez kötött – más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az
engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi
előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére való
jogosultság megnyílását megelőzően
végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
A
Tvt. 80. § (2) bekezdése szerint a természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki.
A
Tvt. 80. § (5a) bekezdés
c) pontja értelmében kizárt a figyelmeztetés alkalmazása, ha a
természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végezték.
A fentiekben ismertetett tényállás alapján a Kormányhivatal természetvédelmi bírság kiszabására
irányuló eljárást indított, melyről
Ügyfelet a VE/30/05954-1/2025. ügyiratszámú, 2025. június 11-én
kiadott végzéssel értesítette, egyúttal nyilatkozattételi jogot biztosított számára.
Ügyfél az értesítést 2025. június 16-án átvette, de az eljárás során a jelen határozat kiadmányozásáig
nyilatkozatot nem tett.
Fentiek alapján, a
Kormányhivatal a természetvédelmi kötelezés tárgyában
folyamatban lévő eljárást,
a
Balatonfüredi Rendőrkapitányságnál folyamatban lévő büntető eljárás végleges lezárásáig a
Szankció tv. 5/B §-a, az
Ákr. 48. § (2) bekezdése és a
Tvt. 76. § (3) bekezdése alapján
2025. június 11.
napján VE/30/05954-2/2025 ügyiratszámú végzésével hivatalból felfüggesztette. Ügyfél
meghatalmazottja az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést 2025. június 16-án átvette.
Ezt követően a
BfNPI 2824-3/2025 ügyiratszámú, 2025. augusztus 5-én kelt levelében tájékoztatta a
Kormányhivatalt a tárgyi ügyben zajlott büntető eljárás lezárásáról, egyben mellékelten megküldte a
Balatonfüredi Rendőrkapitányság által 2025. 07. 28.-án kiadmányozott, 19070/75-2 6/2025.bü.
ügyiratszámú határozatot az eljárás megszüntetéséről.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban:
Szankció
tv.) 5/B. §-a értelmében ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az
eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási
szankció alkalmazása – összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal – e büntetőeljárás kimenetelétől függ,
az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Ákr.) 48. § (2)
bekezdése alapján törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv
hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más
hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
A
Tvt. 76. § (3) bekezdése szerint a védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett
fajokat, valamint azok élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat,
élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást érdemlő
esetben az eljárást felfüggesztheti.
Fentiek alapján a Kormányhivatal VE/30/05954-4/2025. ügyiratszámú, 2025. augusztus 12-én kelt
végzésével
a természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás folytatásáról döntött. Ügyfél
meghatalmazottja az eljárási bírság kiszabására irányuló eljárás folytatásáról szóló végzést 2025.
augusztus 15-én átvette.
Az
Ákr. 10. § (2) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában
megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva
ügyfélnek minősülnek.
4
A
Tvt. 75/A. §-a szerint a természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a
feladatkörét és a működési területét érinti.
A fentiek alapján a
Kormányhivatal a VE/30/05954-5/2025. ügyiratszámon, 2025. augusztus 12-én
kiadott végzéssel megkereste a
BfNPI-t, mint természetvédelmi kezelőt és ismert ügyfelet, hogy tegye
meg ügyféli nyilatkozatát.
A
BfNPI 2824-6/2025. ügyiratszámú, 2025. augusztus 19-én kiadott ügyféli nyilatkozata szerint a
Csopak 0117/5 hrsz-ú ingatlan – amely országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000
terület – mintegy 800 m²-es részén a növényzet eltávolításra került, földmunkákat végeztek és
kőanyagot deponáltak, melynek következtében a területen korábban rögzített fokozottan védett magyar
gurgolya (5 tő), a védett majomkosbor (1 tő), valamint a Natura 2000 fenntartási tervben jelölt közösségi
jelentőségű élőhelyek megsemmisültek.
A természetvédelmi bírság kiszabásának jogalapja a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) és e) pontjai.
A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet
(a továbbiakban:
R.) 1. §
(1) bekezdése szerint a természetvédelmi bírság alapbírságból vagy - az e
rendeletben meghatározott esetekben - az alapbírság és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt
szorzószám szorzatával kiszámított bírságösszegből áll.
A
R. 1. § (2) bekezdése alapján az alapbírság legkisebb összege a 2. §-ban meghatározott legnagyobb
alapbírság összegének negyede, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a
pénzben kifejezett érték vagy értékek összegének a negyede.
Ennek alapján a természetvédelmi bírság összegét a R. 2. § (1) bekezdés gc) pontja határozza
meg, mely szerint a természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke védett természeti terület,
Natura 2000 terület esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként
legfeljebb ötszázezer
forint.
A tevékenységgel érintett terület nagysága a rendelkezésre álló adatok alapján hozzávetőlegesen
0,1
hektár, ezért az alapbírság meghatározásánál
egy megkezdett hektárral kell számolni.
A
R. 3. §-a értelmében az ismertetett tényállás esetében az alapbírságot szorzószámmal nem kell
megszorozni.
A
R. 4. § (2) bekezdése szerint ugyanakkor nem alapozható a természetvédelmi bírság a
Tvt. 80. §-a (1)
bekezdésének
a), illetve
e) pontjára, ha az abban szabályozott magatartás a
Tvt. 80. §-a (1)
bekezdésének
b)–d) pontjaiban foglalt következménnyel jár.
A
Kormányhivatal az alapbírság összegének megállapítása során a
R. 5. § (1) bekezdésében foglalt
szempontokat a következők szerint értékelte:
1. A tevőleges magatartás, illetve a mulasztás körülményei
Ügyfél az Erdészeti hatóságnak tett nyilatkozata szerint az érintett területen mintegy 1200 m²-t
engedély nélkül igénybe vettek az AXXO Invest Zrt. építkezéséhez kapcsolódóan, mivel a kivitelezés
során kitermelt anyag deponálására biztosították a területet. Ügyfél elismerte a felelősségét, és
nyilatkozata szerint az építkezés befejeztével a terület helyreállítása (talaj visszahordása, faültetés)
2025. év végéig megtörténik.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
2. A kötelezettségszegés súlyossága
5
A tevékenység kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyében és szakmai állásfoglalásában
foglalt előírások betartásával, a terület természeti értékeinek veszélyeztetése nélkül lett volna
végezhető.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns, súlyosbító tényező.
3. A kötelezettségszegés időtartama és ismétlődése
A rendelkezésre álló információk alapján a Kormányhivatal a tevékenységet 2025. február 19.
előtt elvégzett munkavégzésnek tekinti. A Kormányhivatalnak a kötelezettségszegés
ismétlődéséről nincs tudomása.
Az alapbírság összegének megállapításánál nem releváns tényező.
4. A jogsértő magatartás konkrét veszélyessége vagy károsító hatása
A
tevékenység a jogszabályok által előírt természetvédelmi hatósági engedély nélkül történt. A
természetvédelmi hatóságnak így nem volt lehetősége arra, hogy a területen található természeti
értékek alapján kialakítsa álláspontját, a tevékenység elvégzését engedélyezze, vagy a kérelmet
elutasítsa.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
5. Az ország természetvédelmi helyzetére, illetve a térség természeti állapotának egészére
gyakorolt hatása
A tevékenységnek a szűken vett térség természeti állapotára gyakorolt negatív hatása jelentős.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
6. A jogsértő magatartással érintett területnek az ökológiai hálózat koherenciájában betöltött
szerepe
A jogsértő magatartással érintett terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat „
magterület” övezetébe tartozik.
Az ökológiai hálózatban betöltött szerepének károsodása megegyezik a védett területen végbement
természetben okozott károkozással.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns, súlyosbító tényező.
7. A jogsértő magatartással érintett élőhelyek, fajok, illetve területek kedvező természetvédelmi
helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentősége
A jogsértő tevékenység következtében a Natura 2000 területen kijelölt kiemelt közösségi jelentőségű
élőhelyek (Pannon molyhos tölgyesek, szubpannon szteppék, sziklahasadékok növényzete)
megsemmisültek, ami a terület kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását veszélyezteti.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
8. A jogsértő magatartással érintett populáció szerepe, sérülékenysége
Az alapbírság összegének megállapításánál nem releváns tényező.
9. A jogsértő magatartással érintett fajok tömegessége, állománysűrűsége, állománynagysága,
reprodukciós rátája
Az alapbírság összegének megállapításánál nem releváns tényező.
10. A jogsértő magatartással érintett faj, élőhelytípus ritkasága (helyi, regionális, országos,
európai közösségi szinten)
6
A jogsértő magatartás következtében a Natura 2000 fenntartási tervben jelölt kiemelt közösségi
jelentőségű élőhelyek (Pannon molyhos tölgyesek, szubpannon szteppék, sziklahasadékok
növényzete) károsodtak, melyek előfordulása országos, illetve európai közösségi szinten is
ritkaságnak minősül.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
11.
A jogsértő magatartással érintett fajok szaporodási képessége
Az alapbírság összegének megállapításánál nem releváns tényező.
12.
A bekövetkezett kár mértéke
A tevékenységgel bekövetkezett kár mértéke megegyezik a védett területen található élőhelyben
okozott negatív hatással, ugyanakkor védett, fokozottan védett fajok egyedeiben történt,
bizonyítható károkozásról a Kormányhivatalnak nincs tudomása. A tevékenység a
természetvédelmi oltalom alatt álló terület megőrzését, fenntarthatóságát, kedvezőbb
természetvédelmi helyzetét, illetve fenntartását, mint természetvédelmi célt egyértelműen negatívan
befolyásolta.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
13.
A helyreállíthatóság lehetősége, a terület természetes megújulási képessége, a faj
állományának, illetve az élőhelytípusnak a regenerálódási képessége
Az érintett terület jellege (sekély termőréteg), és az ott potenciálisan megtelepedni képes fajok
(pl. molyhos tölgy) lassú növekedési ciklusát figyelembe véve a regenerálódás ideje
nagyságrendileg 50 – 100 év.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
14.
A jogsértő magatartás viszonyulása a természetvédelmi szempontból szükségszerű
kezeléshez
A tevékenység hatósági engedély nélkül történő végzése nem összeegyeztethető a természetvédelmi
oltalom alatt álló terület megőrzésének, fenntartásának természetvédelmi céljaival.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns, súlyosbító tényező.
15.
Az elkövetőnek a további, a természet védelméhez fűződő érdekeket sértő magatartástól
való visszatartása
Tekintettel arra, hogy Ügyfélnek nem volt tudomása a természetvédelmi engedély szükségességéről,
a Kormányhivatal álláspontja szerint a természetvédelmi bírság – az alapbírság fölött és a középérték
alatt – köztes összegben történő meghatározása is elegendő visszatartó erőt jelent a jogsértő
magatartástól.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
16.
Az elkövető a cselekményt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végezte
Ügyfél a
tevékenységet a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezte/végeztette.
Az alapbírság összegének megállapításánál releváns tényező.
A természetvédelmi bírság összegének megállapításakor a fent hivatkozott szempontok értékelése
szerint az 1., 4., 5., 7., 10., 12., 13., 15., 16. pontok alapján tett megállapítások relevánsak, a 2., 6., 14.
pontok alapján tett megállapítások releváns, súlyosbító tényezők, míg a 3., 8., 9., 11. pontok alapján tett
megállapítások nem relevánsak az ügy megítélése szempontjából.
7
A
Szankció tv. 10. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság –
törvényben,
kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott további
szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen a)-g) pontokban
szereplőket mérlegelve dönt a bírság összegéről.
A fentiekben részletezett értékelési pontok kiegészülnek a
Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglalt
szempontokkal:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,
helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét: A
jogsértés nem okozott olyan természetvédelmi kárt, amely kapcsán helyreállítási költségek merültek fel.
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát: Az érintett terület sekély termőrétege,
valamint az ott potenciálisan megtelepedő, lassú növekedésű fajok (pl. molyhos tölgy) miatt a
jogsértéssel okozott hátrány csak rendkívül hosszú idő, várhatóan 50–100 év alatt mérséklődhet, így
annak visszafordíthatósága korlátozott.
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát: Nem releváns.
d) a jogsértő állapot időtartamát: A jogsértő állapot időtartama 2025. február 19-e előtti időszakra
tehető.
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát: Nincs ismeret ismétlődésről.
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását: Ügyfél az eljárás során
együttműködő volt.
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát: Ügyfél gazdasági súlyára vonatkozó adatok nem állnak a
Kormányhivatal rendelkezésére.
A természetvédelmi bírság összegének megállapításakor a
Szankció tv. 10. § (1) bekezdése
szempontok értékelésekor a b) és a d) pontok tekintetében állapította meg a
Kormányhivatal, hogy
releváns tényezőként minősítik az esetet.
A természetvédelmi engedély hiányában elvégzett tevékenységgel Ügyfél jogszabályt sértett,
amivel a természetben ténylegesen kárt okozott.
A fent részletezett releváns, súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegelve a
Kormányhivatal az
alapbírságot köztes összegben, 250.000 Ft-ban állapította meg. Tekintettel arra, hogy – a R. 3. §-a
értelmében – az ismertetett tényállás esetében az alapbírságot szorzószámmal nem kell megszorozni, a
Kormányhivatal a rendelkező részben foglaltak szerint
250.000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint
természetvédelmi bírság kiszabásáról döntött.
Az
Ügyfél részéről a bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek a
R. 9. § (1) bekezdése alapján
a bírsághatározat véglegessé válásától, tehát
az átvételétől számított 15 napon belül kell eleget
tenniük.
Amennyiben ezt nem teljesíti, úgy a végrehajtás érdekében szükséges az illetékes adóhatóság
megkeresése az
Ákr. 134. § szerint.
Tekintettel arra, hogy
az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV törvény
42. § (3) bekezdése alapján a
véglegesen kivetett természetvédelmi bírság adók módjára behajtható köztartozás, a végrehajtási
eljárás az adóhatóság előtt indul meg.
A késedelmi pótlékkal kapcsolatban a
Kormányhivatal az
Ákr. 135. § alapján adott tájékoztatást.
A részletfizetésre vonatkozó tájékoztatás az
R. 9. § (1a) bekezdése alapján történt.
8
A
Kormányhivatal felhívja
Ügyfél figyelmét, hogy a
Tvt. 80. § (5) bekezdése szerint a
természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a
tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá
helyreállításra vonatkozó kötelezettség
teljesítése alól.
Tekintettel arra, hogy az érintett terület vonatkozásában az Erdészeti hatóság VE/32/1254-5/2025.
ügyiratszámú kötelező határozatában elrendelte a terület helyreállítását, a Természetvédelmi hatóság
erre vonatkozóan kötelezési eljárást nem folytat le, kötelezésre irányuló döntést nem hoz.
Az ügyintézési határidő leteltének napja az
Ákr. 50. § (2) bekezdésének c) pontja alapján 2025. október
12. Az ügyintézést jelen döntés feladásával lezártam, az ügyintézési határidőt megtartottnak tekintem.
A határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét az
Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja.
A
Kormányhivatal a
keresetlevél benyújtásával kapcsolatban
a közigazgatási perrendtartásról szóló
2017. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kp.) 37-39. §-ai és 50-53. §-ai alapján adott tájékoztatást.
A
Kormányhivatal a keresetlevél benyújtásának módjáról a
Kp. 29. § (1) bekezdése és
a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-a alapján rendelkezett. A tárgyaláson kívüli
elbírálásra vonatkozó szabályokról a
Kp. 77. §-a rendelkezik.
A természetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek
a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91/F. §-a és 96/C. §-a szerint a végrehajtásra halasztó
hatálya van.
A
Kormányhivatal a közigazgatási bírósági eljárásban fizetendő illetékről és az illetékfeljegyzési jogról
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés
h) pontja alapján
adott tájékoztatást. A Bíróság hatáskörét a
Kp. 12. § (1) bekezdése, illetékességét a
Kp. 13. § (1)
bekezdése és
a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. számú melléklete állapítja meg.
A
Kormányhivatal a határozatot a
természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban:
Kormányrendelet) 6. §-a
szerinti hatáskörben, valamint a Kormányrendelet 2. § (1)-(2) bekezdése és az
Ákr. 16. § (1) bekezdése
szerinti illetékesség alapján eljárva hozta meg.
A határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a
Kormányhivatal a környezetvédelmi hatósági
nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 58/2019. (XII. 18.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint
intézkedett.
A kiadmányozási jog gyakorlása
a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési
szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás és a Kormányhivatal vezetőjének
a kiadmányozás
rendjéről szóló 58/2024. (XI. 13.) utasítása alapján történt.
Veszprém, elektronikus bélyegző szerint
Takács Szabolcs
főispán
nevében és megbízásából:
Benczik Zsolt
főosztályvezető
9
