Elektronikusan hitelesítette
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
2026.08.31. 16:26
Központi Irányítása
Iktatószám: 1736505339
Ügyszám: 8377296376
Tárgy: Kelemen Csaba közérdekű adatigénylése ellenőrzési
statisztikák tárgyában - válasz
Melléklet:-
Kelemen Csaba részére
a
[email protected] címre a Közérdekű SZTF-ről
Tisztelt Adatigénylő!
Fenti tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylésére válaszul alábbiakról tájékoztatom.
I.1. Ellenőrzési és Vagyonvizsgálati Szakterület Nagy értékű ingatlan- és vagyonáramlás: Háromnál több
lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal rendelkező magánszemélyek esetében hány alkalommal indult
vagyonosodási, illetve becslési eljárás a bevallott SZJA-jövedelem és a vagyongyarapodás közötti
aránytalanságok miatt?
A NAV az általa végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, amelyek nem tartalmaznak ilyen
részletezettségű adatokat. Egyébiránt tájékoztatom, hogy a köznyelvben vagyonosodási vizsgálatként ismert
becslési eljárás az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 87. § (1)
bekezdés alapján kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI., XXXVIII.,
XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében meghatározott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja
esetén alkalmazható.
I.2. Kölcsönök és tagi hitelek ellenőrzése: Milyen módszertannal és hány esetben vizsgálták a magánszemélyek
közötti, 50 millió forintot meghaladó magánhitelek, ajándékozási szerződések és tagi kölcsönök tényleges
forrását és eredetét?
A NAV az ellenőrzések során fokozottan vizsgálja az érintett ügyleteket. Például veszteséges cégműködés
esetén a vizsgálat során az adóhatóság feltárja, miként jutott a vállalkozás a működés fenntartásához szükséges
forráshoz. Amennyiben ez tagi hitellel valósult meg, annak forrása is ellenőrzés alá kerülhet.
A NAV az általa végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, ami azonban nem olyan részletezettségű, hogy abból szűrni lehessen a magánhitelekkel, ajándékozási szerződésekkel és tagi kölcsönökkel érintett
vizsgálatokra.
I.3.Közszereplők vagyonnyilatkozati összefésülése: Hány esetben történt automatizált vagy manuális
adategyeztetés a parlament, a kormány és a helyi önkormányzatok választott tisztségviselőinek nyilvános
vagyonnyilatkozatai, valamint a NAV adatbázisában szereplő bevallások között?
Amennyiben vagyonnyilatkozat adására köteles közszereplő kerül ellenőrzés alá, a NAV a bizonyítási eljárása
során, a szabad bizonyítás elve alapján figyelembe veheti a vagyonnyilatkozatban foglaltakat is.
Mindazonáltal a NAV-nak nem feladata a vagyonnyilatkozatok tartalmi vizsgálata, a vagyonnyilatkozatok és
bevallások állományi szintű összevetése.
1054 Budapest, Széchenyi u. 2.; Tel.: 1/428-5100, Fax: 1/428-5509
Kérjük, válaszlevelében szíveskedjék iktatószámunkra hivatkozni!
II.1. Adóügyi és Kiemelt Adózók Szakterülete Nagyvállalati és Kiemelt Adózói Kör: A Kiemelt Adó- és
Vámigazgatóság (KAVIG) alá tartozó adózók körében hány esetben állapított meg a hatóság szándékos
adóelkerülést, és mekkora volt az emiatt kiszabott adóbírságok teljes összege?
A KAVIG a hatáskörébe tartozó adózók körében rendszeresen folytat ellenőrzéseket, és jelentős
számban állapít meg szándékos adóelkerülést. Ugyanakkor a NAV és igazgatóságai csak a szándékos
adóelkerülés legkirívóbb eseteiről rendelkeznek számszerűsíthető információval. Ez azt a helyzetet jelenti,
amikor az ellenőrzés eredményeként feltárt
valamennyi jogsértés szándékos adóelkerülésre vezethető vissza,
ezért a bírságalap teljes összege után 200%-os (kockázatos adózóknál 260 %-os), emelt szintű adóbírságot
kell kiszabni. Egy-egy ellenőrzés során azonban a revízió vegyesen feltárhat szándékos (emelt szintű
adóbírsággal sújtandó) és nem szándékos (legfeljebb 50%-os adóbírsággal sújtandó) jogszabálysértő
magatartásokat is. Az adóhatósági nyilvántartásokban a feltárt adóhiányok miatti bírságalap és az adóhiányok
miatti adóbírság összesített adatként szerepel, melyből nem mindig állapítható meg egyértelműen, hogy a
jogsértő magatartás szándékos adóelkerülésből fakadt-e. Különösen igaz ez a fent hivatkozott vegyes
megállapítású ellenőrzésekre.
A fentiek alapján a szándékos adóelkerüléssel érintett ellenőrzések száma kizárólag azon legkirívóbb
esetekben mutatható ki, amikor minden egyes – az adott vizsgálat során feltárt - bírságalap után emelt szintű
bírság került kiszabásra.
Mindezek figyelembevételével
az alábbi táblázat tartalmazza a KAVIG-ra vonatkozó statisztikákat azzal, hogy az utolsó előtti (4.) oszlopban szerepel a teljes mértékben és kizárólag emelt szintű adóbírsággal
érintett ügyek száma, az utolsó (5.) oszlopban pedig az emelt szintű adóbírságok összege. A táblázat az
összesített adatok mellett (2. és 3. oszlop) tehát kizárólag azon ellenőrzések darabszámát tartalmazza,
amelyeknél minden egyes feltárt jogsértés szándékos adóelkerülésből fakadt.
KAVIG alá tartozó adózók
2010.01.01-2026.06.30. között kiadott megbízólevél
200%-os
200%-os adóbírsággal
Vizsgálatok száma
adóbírsággal
érintett vizsgálatok
Év
Adóbírság összege (Ft)
(db)
érintett vizsgálatok
esetében az adóbírság
száma (db)
összege (Ft)
2010
504
3 450 793 208
2011
689
3 998 906 877
2012
577
9 711 738 348
1
515 091 000
2013
383
14 755 168 014
1
117 820 000
2014
320
15 753 522 589
2
1 932 549 246
2015
392
9 195 318 883
5
999 307 868
2016
317
2 276 085 792
8
449 881 984
2017
254
5 485 387 542
2
9 006 000
2018
187
2 109 067 560
1
1 475 854
2019
257
35 892 505 723
2
3 254 186 600
2020
154
869 967 501
3
642 729 790
2021
179
1 201 328 301
3
469 368 022
2022
169
3 977 438 557
1
619 816 850
2023
203
900 272 043
2024
216
3 468 517 269
3
1 432 890 000
2025
169
5 544 566 988
1
70 878 000
2026
58
1 931 849
Összesen
5028
118 592 517 044
33
10 515 001 214
- 2 -
II.2. Közbeszerzési nyertesek és alvállalkozói láncok: Milyen gyakorisággal és milyen eredménnyel vizsgálták
a nettó 1 milliárd forint feletti állami és önkormányzati beruházások alvállalkozói láncolatait a fiktív
számlázási és ÁFA-elkerülési kockázatok kiszűrésére?
A NAV fokozottan ellenőrzi a láncolatos, kiemelt, nagy összegű adóelkerüléssel érintett ügyeket, melyek
tekintetében jelentős összegű megállapításokat tesz.
A NAV az általa végzett ellenőrzésekről nyilvántartást
vezet, ami azonban nem olyan részletezettségű, hogy abból szűrni lehessen a közbeszerzéssel érintett állami
és önkormányzati beruházásokra.
III. Bűnügyi Szakterület (Nyomozó Hatóság) Költségvetési csalási ügyek kimenetele: A különösen nagy vagy
jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalások (Btk. 396. §) ügyében indított nyomozások közül hány
esetben történt vádemelési javaslat, és mekkora volt a lefoglalt/zár alá vett vagyon értéke?
A
különösen nagy vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalások (Btk. 396. §) ügyében indított
nyomozások közül hány esetben történt vádemelési javaslat – kérdéskör vonatkozásában, az alábbiak szerint
küldöm meg a legyűjtött adatokat.
Lezárás éve, (Btk. 310.§ (1978. évi IV. tv.) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
/ 396.§)
Lezárt ügyek db-száma
524
473
830
935
528
407
250
135
61
Lefoglalt/zár alá vett vagyon értéke
3,16
0,74
0,34
1,71
1,88
0,86
3,97
1,59
1,12
Lezárás éve, (Btk. 310.§ (1978. évi IV. tv.) 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026
/ 396.§)
Lezárt ügyek db-száma
110
104
165
199
248
158
176
82
Lefoglalt/zár alá vett vagyon értéke
30,37 52,91 28,08 78,54 70,03 58,58 40,48 18,83
(A lefoglalt vagyon értéke milliárd forintban értendő)
Pénzmosás és feketegazdaság: A pénzmosás elleni jogszabályok alapján a pénzügyi szolgáltatóktól és
ügyvédektől érkezett gyanús tranzakciós bejelentések alapján hány esetben indult büntetőeljárás vagy
adóhatósági intézkedés?
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján az alábbi választ továbbítom.
Büntetőeljárás
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
indításának éve
Bejelentések
3
1
5
1
1
2
2
-
2
száma
Büntetőeljárás
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
indításának éve
Bejelentések
7
3
11
8
9
8
9
8
száma
A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Információs Iroda (a továbbiakban: NAV PEI) nem
rendelkezik nyomozó hatósági jogkörrel, ebből adódóan nem lát el nyomozó hatósági tevékenységet
(büntetőeljárás indítása). A NAV PEI mint pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét
kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények
megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja az illetékes hatóságok {Pmt.
48. § (1)} részére.
A NAV PEI által a 2011.01.01. (ugyanis a NAV tekintetében ettől az időponttól rendelkezünk ilyen jellegű
statisztikával) és 2026.06.30. közötti időszakban az illetékes hatóságok részére küldött
információtovábbítások (eset),
és az azokban érintett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó
szolgáltatók (Pmt. 1. § (1) bekezdés) által a NAV PEI mint pénzügyi információs egység felé pénzmosásra,
- 3 -
terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény,
körülmény felmerülése miatt tett
bejelentések számát az alábbi táblázat tartalmazza.
Belföldi információtovábbítások száma
Időszak
Eset (db)
Bejelentés (db)
2011.
369
2711
2012.
476
2677
2013.
575
3290
2014.
710
3475
2015.
1258
3165
2016.
1743
5148
2017.
1999
4634
2018.
1810
4254
2019.
1679
6380
2020.
2071
4617
2021.
2377
4515
2022.
2227
5236
2023.
2636
6689
2024.
4869
8359
2025.
8361
11577
2026.01.01-2026.06.30.
3771
5607
Egyebekben tájékoztatom, hogy a NAV PEI tevékenységével összefüggő statisztikai adatok a
https://pei.nav.gov.hu/statisztikai-adatok oldalon érhetőek el.
IV. Informatikai és Kockázatelemzési Szakterület Kockázatelemző rendszerek hatékonysága: az online
pénztárgépek, az EKAER és az Online Számla rendszer adataira épülő kockázatértékelési modellek hány
automatizált jelzést generáltak a halmozottan magas vagyoni értékű ügyletekre, és ezek hány százaléka
vezetett tényleges megállapításhoz?
A NAV az adatvagyonának bővülésével, a tranzakcióalapú adózói információk (online és e-pénztárgép, online
számla, Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer [EKAER]) felhasználásával egyre több
adateltérést tár fel. Lényeges azonban, hogy
a kockázatkezelési szakaszban feltárt adateltérések nem
generálnak automatikus jelzést valamely eljárás (támogató eljárás, adategyeztetési eljárás, jogkövetési
vizsgálat, adó-, illetve vámellenőrzés) megindítására. Mindenképp kerülendő, hogy az adózónak azonnal,
automatikusan pl. egy ellenőrzéssel kelljen szembenéznie az adatok esetleg csupán egyetlen adminisztrációs
hibából fakadó eltérése miatt.
A NAV ezért egyedileg, az adózói magatartáshoz igazodva, gondos
mérlegelést követően választja ki a megfelelő eljárást, akár több kockázati szempont együttes értékelése
alapján.
Az állami adó- és vámhatóság a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint az
előbbiekben felsorolt eljárások valamelyikét folytatja le. A konkrét eljárás kiválasztását a legtöbb esetben több
tényező együttes hatása determinálja. Ritka, hogy egy adózónál kizárólag egy eltérés tekintetében kerüljön sor
eljárás lefolytatására, majd az alapján megállapítás megtételére. Éppen az a gyakori, hogy az eltérésekből
egyszerre több is jelentkezik. A végső megállapítás pedig akár a kockázatkezelés során feltárt eltéréstől
független jogalappal is történhet.
Egyrészt ez az oka annak, hogy
a kérdésben feltett részletezettségű nyilvántartás előállítására nincs mód. Másrészt a
NAV az általa végzett ellenőrzésekről vezet ugyan nyilvántartást, ami azonban nem olyan
- 4 -
részletezettségű, hogy abból szűrni lehessen a
„halmozottan magas értékű vagyoni ügyletekre”. Ez a
kifejezés a kockázatelemzési és az előbbiekben felsorolt adóigazgatási eljárásokban nem használt fogalom.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
Budapest, időbélyegző szerinti időpontban
Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
- 5 -
