A fővárosi közösségi költségvetésről szóló kérdőív értékelése (2023)
A mintáról
487-en töltötték ki a kérdőívet. A kitöltők 93%-a Budapesten él, 7%-a itt dolgozik vagy tanul.
A kitöltők többsége 65 év feletti, de a 45-54 és a 35-44 éves korosztályból is jelentős volt a kitöltők
száma.
Az összes kerületből voltak kitöltők, de a legtöbben a 2. 3. 11. 13. és 14. kerületben élnek.
A válaszadók között egyaránt voltak, akik az első (36%), második (36%) vagy harmadik (28%) ciklusban
kezdték követni a közösségi költségvetést.
A kitöltők nagy része (több, mint 90%-a) a közösségi költségvetés hírlevél feliratkozói közül kerültek ki,
de a Városháza Facebook-posztja is hozott kitöltőket.
Az eredmények értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a kitöltők a közösségi költségvetés
legaktívabb követői közül kerültek ki, illetve, hogy a kutatás nem reprezentatív sem demográfiai, sem a
közösségi költségvetéshez fűződő attitűdök szempontjából, viszont úgy gondoljuk, így is hasznos
információkkal szolgál.
A közösségi költségvetés megítélése
A kitöltők 96%-a fontosnak tartja a közösségi költségvetést, 52% annyira, hogy szívesen venné, ha több
forrásról dönthetnének így a budapestiek.
A megkérdezettek több, mint 80%-a értett egyet az alábbi állításokkal:
-
A közösség költségvetés hozzájárul a közpénzek hatékony elköltéséhez.
-
A közösségi költségvetés növeli a bizalmat a városvezetés iránt.
-
A közösségi költségvetés hozzájárul a demokratikus folyamatok erősödéséhez.
-
A lakosság bevonásával jó döntések születnek, az emberek tudják, mire van valójában szüksége
a városnak.
11
Emellett a kitöltők 21%-a úgy gondolja, hogy jelenleg a budapestiek nem érzik sajátjuknak közös
tereinket és ügyeinknek.
Szabályok és a szavazás felépítése
Az ötletek száma:
Az ötletek számával a válaszadók 70% elégedett volt, a többi kitöltő között pedig megoszlott a vélemény
arról, hogy túl sok (20%) vagy túl kevés (10%) volt az idei ötletszám a szavazólapon.
Pár kitöltő azonban jelezte, hogy nehézséget jelentett neki a sok ötlet átnézése.
“A kategórián belül, rákattintottam és sok téma volt itt elvesztem !!!”
Szabályok és szavazási folyamat:
A kitöltők döntő többsége egyetértett azzal, hogy érthetőek a közösségi költségvetés szabályai (94%),
illetve követhető a szavazás folyamata (93%).
12
A szabadszavas válaszok között felmerültek a szabályokkal kapcsolatban gondolatok is. Sokan írták, hogy
szívesen szavaznának egy kategórián belül több ötletre is, illetve sokak számára nem volt egyértelmű,
hogy csak egyet adhatnak le.
“Egyetértek azzal, hogy ne legyen korlátlan szavazási lehetőségem, de miért ne lehetne, hogy
egy kategóriában két ötletet támogatok, egy másikban meg egyet sem?”
Emellett az is sok embernél felmerült, hogy a minimum szavazat küszöb nem volt érthető vagy
félreértést eredményezett. Néhány válaszadó azonban támogatta ezt a szabályt azért, hogy csak olyan
projektek valósuljanak meg, amelyekre sok szavazat érkezik.
Többen jelezték azt is, hogy a kategóriák nem voltak egyértelműek, átfedték egymást, illetve, hogy nem
volt világos a költségkeretek megoszlása.
“az nem volt egyértelmű (a szabály tüzetesebb tanulmányozása nélkül), hogy pontosan hány
ötlet “nyerhet” kategóriánként.”
“Néha összemosódnak a kategóriák. Talán a szolidáris város részben zöld ügyek is voltak.”
Szavazatszámok megjelenítése:
A 2022/24-ciklust lezáró szavazás alatt az online felületen végig láthatóak voltak az addigi
szavazatszámok, ami a válaszadók 71% számára izgalmasabbá tette a folyamatot.
13
A szavazatszámok megjelenítésének befolyásoló hatásáról nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a
vélemény. Az eredetileg választott, szimpatikusabb ötlet helyett 245 szavazott másra figyelembe véve,
ha túl sok vagy túl kevés szavazatszám szerepelt egy adott ötlet mellett. Csupán 3 kitöltővel kevesebb
mondta azt, hogy nem befolyásolta szavazatát a szavazatszám megjelenítése.
A szabadszavas részeknél is felmerültek mindkét oldal mellett érvek:
“Szavazatszámok megjelenítése szerintem az utolsó szakaszban szinte feleslegessé tette a
szavazást, mert már szinte minden eldőlt.”
“Nagyon jó, hogy lehet látni a szavazatszámokat. Így biztosítható, hogy nem csalják el az
eredményt, és mutatja az ötletek lakossági igényét. Az infláció miatt egyre kevesebbet ér az 1
milliárdos keret. Túl sok a régi dolgokra vonatkozó szöveg a honlapon a leírásoknál. Nem látni
eléggé a megvalósult eredményeket.”
Az ötletek és kategóriák
Költségek figyelembevétele:
A kutatásból megtudtuk, hogy a kitöltők 48%-a veszi figyelembe az ötletek költségét a szavazásnál.
14
Helyi ötletek:
Az adatokból kiderült, hogy a válaszadók 66%-ának fontosabb egy ötlet ügye, mint a megvalósulás
helyszíne. Ennek ellenére 91%-uk nyilatkozta azt, hogy szívesebben szavaz egy ötletre, ha látja, hogy az
hol fog megvalósulni.
Emellett a válaszadók 9%-át nem befolyásolta a szavazáskor a konkrét helyszín ismerete és 34% számára
a helyszín fontosabb, mint az ügy, amit az ötlet képvisel.
A kérdőív eredményei azt mutatják, hogy mind a nagy forgalmú, mind a kis közösségeket érintő
helyszínek megjelenítése fontos az ötletek között. A válaszadók 73%-a szerint a fővárosi közösségi
költségvetés forrásából elsősorban Budapest nagy forgalmú, sokak által használt helyszíneire
valósuljanak meg projektek, viszont még ennél is többen (84%) gondolják úgy, hogy kisebb közösségek
érdekeit érintő, konkrét helyszínekre szóló ötletekre is legyen lehetőség szavazni. Emellett a kitöltők
26%-a szerint ne nagy forgalmú helyeken legyenek projektek, 15%-a pedig kis jelentőségű helyi
ötleteket nem szerepeltetne a szavazólapon.
15
A szabadszavas válaszok között többen megjegyezték, hogy fontosak a helyi ötletek, valamint
sérelmezték, hogy volt olyan kerület, ahol egy sem került szavazólapra, illetve, hogy a külvárosi, ötletek
hátrányból indulnak. Páran felvetették, hogy jó lenne, ha kerületenként elkülönülnének az ötletek a
fővárosi ügyektől.
“A fővárosi közösségi költségvetés forrásából Budapest kisebb közösségeit érintő helyszíneken
nehezebben valósulnak meg projektek, mivel kategóriájukban van olyan lehetőség is, ami a
népsűrűség miatt biztosabb befutó (példa Dél-Pest vs. belváros). Volt égető ötlet, aminek így
esélye sem volt (példa Pestszentimre összekötése Kispesttel kerékpáros közlekedés lehetővé
tételével).”
“Külön kellene választani a nagyobb ktg vetésű, több embert érintő, népszerűbb projekteket, a
kisebb, helyi jelentőségű ügyektől. Nagyon fontos lenne, h mini-ötletek is
megvalósulhassanak. Vagy pl. egyik félévben mini ötletek, köv. félévben a nagy ötletek, hogy
mindig legyen egy kis buzz”
Honlap
A kitöltők 93%-a mondta azt, hogy érthető volt számára a szavazás folyamata (ld. feljebb). A
szabadszavas részeknél azonban többen jelezték, hogy nehezen követhető volt számukra a szavazási
folyamat, valamint technikai problémákba ütköztek. Többen voltak, akiknek gondjuk akadt a
belépéssel, így nem is tudtak szavazni, és sokan szóvá tették, hogy a véletlenszerű rendezés nem
működött, ami megnehezítette, hogy az összes ötletet végignézzék.
“Nem sikerült szavaznom, hiába kértem új jelszót, mégse engedett tovább a rendszer. Nem
tudom, hogyan tudnék visszakerülni.”
16
“A weboldal elég hülyén viselkedett néha, pl akkor is más-más sorrendben jelenítette meg az
ötleteket, amikor csak visszalapoztam a második oldalról az elsőre. Szóval nem vagyok róla
meggyőződve, hogy biztosan láttam minden ötletet. (…)”
Felmerült továbbá igényként, hogy a helyi ötletekhez legyen térképes nézet, lehessen szavazatot
módosítani, a profilon látható legyen akár évekre visszamenőleg a leadott szavazat, valamint ne
küldjünk emlékeztető e-maileket, azoknak, akik már szavaztak.
“Interaktív térkép jelölhetné, mi hol valósulna meg, melyik ötlet hová helyezhető.”
Kommunikáció
Kitöltőink beszámolója alapján az alábbi kommunikációs platformokon találkoztak a legtöbben a
közösségi költségvetéssel (a kérdésnél több választ is megjelölhettek a kitöltők): otlet.budapest.hu
oldal (40%), Facebook-hirdetés (36%), internetes reklámok (32%), BKK-megállókban (27%), metró
(18%), közterület/hirdetőoszlop (18%), Facebookon ismerősön keresztül (16%).
Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a mintában felülreprezentált az idősebb
korosztály, és ez nagy mértékben torzíthatja pl. A különböző social media felületekre vonatkozó
válaszokat.
A szabadszavas válaszokban sokan említették, hogy szívesen látnának szélesebb tájékoztatást a
közösségi költségvetésről, és ezen belül többen kiemelték a megvalósult projektek kommunikációját.
17
Következtetések
A kérdőívet a közösségi költségvetés legaktívabb követői töltötték ki, így az eredményeket is eszerint
kell értelmezni. A következtetések tehát nem általánosíthatók és további kutatás szükséges ahhoz, hogy
a budapestiek egy szélesebb körének véleményét megismerhessük.
Az ötletek számával a kitöltők többsége (70%) elégedett, ami megerősíti azt a feltételezésünket, hogy
a jelenlegi módszer (előszűrés nélkül) megfelelő. Figyelnünk kell azonban arra, hogy a szavazásnak
könnyen áttekinthető formája legyen, ezzel segítve azokat, akik jelezték, hogy túl sok ötlet volt a
szavazólapon, így nehéz volt mindet átnézni.
Kiderült továbbá a kérdőívből, hogy a helyi ötletek fontosak az emberek számára, mivel 91%-uk
szívesebben szavaz egy ötletre, ha van helyszín megjelölve mellette a szavazólapon.
A Tanács megszüntetése ezek alapján mind a helyi ötletek érvényesülése, mind a megfelelő ötletszám
miatt indokoltnak bizonyult. Néhány szöveges válaszban azonban felmerült, hogy a közösségi
megvitatás hiányzik a folyamatból, így azon elgondolkodhatunk, hogy hogyan tudnánk deliberatív
elemeket és/vagy több személyes találkozót vinni a folyamatba.
A szavazás technikai problémáit sokan szóvá tették, így a következő években figyelnünk kell arra, hogy
ezeket elkerüljük. Technikai változásra tett javaslatként felmerült, hogy a helyi ötleteket jelenítsük meg
térképen, lehessen szavazatot módosítani, valamint, hogy jelenjenek meg a profilban azok az ötleteket,
amikre leadta a felhasználó a szavazatot.
Többen megfogalmazták kritikaként, hogy lassan valósulnak meg a nyertes ötletek, valamint, hogy
ezekről kevesebbet hallanak az emberek, ami bizalomvesztéssel jár. Emellett többen felvetették, hogy
túl kevés a szavazók száma, ami ront a közösségi költségvetés demokratikusságán.
Sokaknál az is felmerült, hogy probléma az, hogy innovatívabb projektek helyett a közösségi
költségvetésen olyan fejlesztések valósulnak meg, amiket egyébként is elvárnánk a Fővárostól. Emellett
viszont a megszavazott ötletekből látjuk, hogy ezekre az ötletekre van a legnagyobb igény.
18
