Védőnői vizsgálatok eredményessége igazolt?
Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Dr. Kásler Miklós
miniszter
részére
Tárgy: közérdekű adatigénylés
Tisztelt Miniszter úr!
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2009-től kötelezővé tette a gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálatát. Az elvégzendő vizsgálatok közül a Rendelet 4.§ b) pontjában felsoroltakat a védőnők végzik. A Rendelet 2017-es módosítása bővítette a vizsgálatok körét és növelte azok gyakoriságát (Függelék).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján az alábbi tizenkét kérdésben közérdekű adatigényléssel fordulok Önhöz.
1,Melyek voltak a 2009-ben bevezetett vizsgálati renddel kapcsolatos azon negatív tapasztalatok, amelyek a szűrések gyakoriságának növelését, illetve körének bővítését indokolták?
2,Amennyiben készült már olyan részletes statisztika, amely a bevezetett szigorítások előnyös voltát alátámasztja (például a gyermekek fejkörfogatának 4 hónapos mérete alapján felfedezett olyan rendellenességek típusai és száma, amelyek 3 hónapos korban még nem lettek volna felismerhetőek, 6 hónapos korban már nem lettek volna felismerhetőek, illetve 6 hónapos korban felismerve már nem lettek volna korrigálhatóak), úgy azt részemre szíveskedjen megküldeni.
3,Amennyiben ilyen statisztika jelenleg még nem áll rendelkezésre, úgy kérem szíves tájékoztatását, hogy első alkalommal várhatóan mikor készül majd.
4,Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a Rendelet 1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában említett rizikószűrés teljesen szubjektív (kizárólag a védőnő személyes véleményét tükröző) vizsgálat-e?
5,Amennyiben a Rendelet 1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában említett rizikószűrés szubjektív vizsgálat, akkor kérem szíves tájékoztatását arról, hogy milyen ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy a védőnők esetleges előítéletei ne torzítsák a vizsgálati eredményeket.
6,Amennyiben a Rendelet 1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában említett rizikószűrés objektív, szigorúan kritériumorientált vizsgálat, úgy kérem, hogy a részemre az arra vonatkozó protokollt/útmutatót megküldeni szíveskedjen.
7,Mi a védőnő teendője akkor, ha a gyermek „preverbalis” képességeinek hanyatlását észleli egy státuszvizsgálat során (például azért, mert a gyermek időközben megtanult beszélni)?
8,Kérem, hogy szíveskedjen megküldeni részemre azt a szakmai utasítást, amely alapján a védőnők eldöntik, hogy a 15 és 18 hónapos, illetve 2,5 éves korban történő státuszvizsgálat szükséges-e.
9,Amennyiben a gyermeken szakorvos végez el olyan vizsgálatot, amely részét képezi a védőnői státuszvizsgálatnak is (például hallásvizsgálat), akkor annak eredményét a lelet alapján a védőnőnek el kell-e fogadnia?
10,Amennyiben a szakorvosi vizsgálat leletét a védőnőnek nem kell elfogadnia, úgy mi a teendő akkor, ha a státuszvizsgálat eredménye ellentmond a szakorvosi vizsgálat eredményének?
11,A státuszvizsgálatok során a védőnők a tudomására jutott egészségügyi adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban GDPR) 9. cikk (2) h) pontja szerint kezelik, azaz olyan szakembernek minősülnek, akik a 9. cikk (3) bekezdésében előírt uniós vagy tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek által megállapított szabályokban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt állnak. Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy Magyarországon melyik jogszabály, illetve melyik tagállami szerv határozta meg a védőnőkre vonatkozó titoktartási szabályokat?
12,Amennyiben ezeket a szabályokat az EMMI határozta meg, úgy kérem, hogy részemre szíveskedjen megküldeni azt az utasítást, amelyben a védőnők egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogai és kötelességei – különös tekintettel az adatok továbbítására – lefektetésre kerültek.
Adatigénylésem az Infotv. 26.§ (1), a 28.§ (1) és a 29.§ (1) bekezdésein alapul, kérem, hogy ennek megfelelően jelen közérdekű adatokra vonatkozó megkeresésemnek 15 napon belül tegyen eleget. A legegyszerűbb technikai megoldás érdekében kérem, hogy a XXXXXXXXXXXXX@YYYYY email címre elektronikus úton küldjék lehetőleg a közölt adatokat .doc vagy .pdf kiterjesztésű file-okban. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy egy Cd lemezre mentve rögzítsék az adatokat, és az XXXXXXXXXXXXXX postai címre küldjék a választ. Amennyiben kizárólag papír alapú másolásra van lehetőség, úgy a dokumentumok másolásával kapcsolatban felmerülő indokolt költségek megtérítését természetesen vállalom, a költségek mértékére vonatkozóan azonban előzetes tájékoztatást kérek a törvény 29.§ (3) bekezdése alapján.
Amennyiben a világhálón elérhetőek az általam kért információk, kérem, hogy az adatszolgáltatást az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével szíveskedjen teljesíteni a törvény 30.§ (2) bekezdésével összhangban.
Köszönettel,
Budapest, 2018.08.24.
Kiss Andrea
Függelék / A Rendelet 1. számú mellékletének 2. és 3. pontja szerinti védőnői feladatok
2. Újszülött hazaadását követő első vizsgálat esetén, valamint 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos életkorban:
e) adaptáció, gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata,
f) érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás),
g) testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján,
h) rizikószűrés a hazaadást követően 1 hónapon belül és az életkörülményekben történő egészségi, környezeti változás esetén.
3. 12 hónapos, szükség esetén 15 hónapos, 18 hónapos, 2 éves, szükség esetén 2,5 éves, 3 éves életkorban és ezt követően 6 éves életkorig évente:
d) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
e) adaptáció, gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata,
f) érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás),
g) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
h) vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,
j) rizikószűrés az életkörülményekben történő egészségi, környezeti változás esetén.
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.
Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2018. augusztus 24.
Üdvözlettel:
Kiss Andrea
Iktatószám: 45649-1/2018/PERFO
kizárólag elektronikus úton kézbesítve
Melléklet: 1 darab
Kiss Andrea
részére
[1][FOI #11512 email]
Tárgy: Közérdekű adatigénylés
Tisztelt Címzett!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése
alapján benyújtott közérdekű adatigénylésére hivatkozással az alábbiakról
tájékoztatom.
Közérdekű adatigénylés keretében a következő adatokat kérte megküldeni:
„A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek
megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról
és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
(a továbbiakban Rendelet) 2009-től kötelezővé tette a gyermekek életkorhoz
kötött szűrővizsgálatát. Az elvégzendő vizsgálatok közül a Rendelet 4.§ b)
pontjában felsoroltakat a védőnők végzik. A Rendelet 2017-es módosítása
bővítette a vizsgálatok körét és növelte azok gyakoriságát (Függelék).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján az alábbi tizenkét kérdésben
közérdekű adatigényléssel fordulok Önhöz.
1. Melyek voltak a 2009-ben bevezetett vizsgálati renddel kapcsolatos azon
negatív tapasztalatok, amelyek a szűrések gyakoriságának növelését,
illetve körének bővítését indokolták?
2. Amennyiben készült már olyan részletes statisztika, amely a bevezetett
szigorítások előnyös voltát alátámasztja (például a gyermekek
fejkörfogatának 4 hónapos mérete alapján felfedezett olyan
rendellenességek típusai és száma, amelyek 3 hónapos korban még nem lettek
volna felismerhetőek, 6 hónapos korban már nem lettek volna
felismerhetőek, illetve 6 hónapos korban felismerve már nem lettek volna
korrigálhatóak), úgy azt részemre szíveskedjen megküldeni.
3. Amennyiben ilyen statisztika jelenleg még nem áll rendelkezésre, úgy
kérem szíves tájékoztatását, hogy első alkalommal várhatóan mikor készül
majd.
4. Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a Rendelet 1. számú
mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában említett rizikószűrés teljesen
szubjektív (kizárólag a védőnő személyes véleményét tükröző) vizsgálat-e?
5. Amennyiben a Rendelet 1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában
említett rizikószűrés szubjektív vizsgálat, akkor kérem szíves
tájékoztatását arról, hogy milyen ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy a
védőnők esetleges előítéletei ne torzítsák a vizsgálati eredményeket.
6. Amennyiben a Rendelet 1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában
említett rizikószűrés objektív, szigorúan kritériumorientált vizsgálat,
úgy kérem, hogy a részemre az arra vonatkozó protokollt/útmutatót
megküldeni szíveskedjen.
7. Mi a védőnő teendője akkor, ha a gyermek „preverbalis” képességeinek
hanyatlását észleli egy státuszvizsgálat során (például azért, mert a
gyermek időközben megtanult beszélni)?
8. Kérem, hogy szíveskedjen megküldeni részemre azt a szakmai utasítást,
amely alapján a védőnők eldöntik, hogy a 15 és 18 hónapos, illetve 2,5
éves korban történő státuszvizsgálat szükséges-e.
9. Amennyiben a gyermeken szakorvos végez el olyan vizsgálatot, amely
részét képezi a védőnői státuszvizsgálatnak is (például hallásvizsgálat),
akkor annak eredményét a lelet alapján a védőnőnek el kell-e fogadnia?
10. Amennyiben a szakorvosi vizsgálat leletét a védőnőnek nem kell
elfogadnia, úgy mi a teendő akkor, ha a státuszvizsgálat eredménye
ellentmond a szakorvosi vizsgálat eredményének?
11. A státuszvizsgálatok során a védőnők a tudomására jutott egészségügyi
adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelet (a
továbbiakban GDPR) 9. cikk (2) h) pontja szerint kezelik, azaz olyan
szakembernek minősülnek, akik a 9. cikk (3) bekezdésében előírt uniós vagy
tagállami jogban, illetve az arra hatáskörrel rendelkező tagállami szervek
által megállapított szabályokban meghatározott szakmai titoktartási
kötelezettség hatálya alatt állnak. Kérem szíves tájékoztatását arról,
hogy Magyarországon melyik jogszabály, illetve melyik tagállami szerv
határozta meg a védőnőkre vonatkozó titoktartási szabályokat?
12. Amennyiben ezeket a szabályokat az EMMI határozta meg, úgy kérem, hogy
részemre szíveskedjen megküldeni azt az utasítást, amelyben a védőnők
egészségügyi adatokkal kapcsolatos jogai és kötelességei – különös
tekintettel az adatok továbbítására – lefektetésre kerültek.”
Adatigénylésének 1. pontja tekintetében tájékoztatom, hogy a hazai
irodalmi adatok szerint a koragyermekkori fejlődési zavarok több mint
egyharmada nem kerül felismerésre beiskolázás előtt, vagy csak több
hónapos késéssel ismerik fel a szakemberek az eltérő fejlődést. A
fejlődési elakadások késői kiszűrése, a koragyermekkori intervenció késői
elkezdése csökkenti a beavatkozás eredményességét.
Adatigénylésének 2. pontja tekintetében tájékoztatom, hogy a kötelező
egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és
korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a
szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet,
valamint a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESZCSM
rendeletben foglaltak alapján 2017. október 30-tól kötelező alkalmazni a
korszerű koragyermekkori szűrési módszertant. Tekintettel a korszerű
szűrési módszertan bevezetését követően eltelt rövid időre, nem áll
rendelkezésre erre vonatkozó statisztika.
Adatigénylésének 3. pontja tekintetében tájékoztatom, hogy a
koragyermekkori szűrések eredményességére vonatkozó adatok a védőnői
adatgyűjtés keretében az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati
(egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére,
feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VII.19.)
ESzCsM rendeletben foglaltak szerint 2019. június 30-ig kerülnek
közzétételre.
Adatigénylésének 4-6. pontjai tekintetében tájékoztatom, hogy a Rendelet
1. számú mellékletének 2. h) és 3. j) pontjában említett rizikószűrés
kritériumorientált vizsgálat.
A vizsgálat végzéséhez útmutató megtalálható az alábbi dokumentumokban:
Az EMMI szakmai iránymutatása a területi védőnő gyermekvédelmi
feladatainak ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, jelzésre
és az együttműködésre [Egészségügyi Közlöny 12. szám 2017. augusztus 1.
2819-2830. oldal)]
A TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program kiemelt
projekt során készített Gyermek-alapellátási útmutató a 0-7 éves korú
gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez c. módszertani útmutató,
melyet az 1. számú melléklet tartalmaz.
Adatigénylésének 7. pontja tekintetében tájékoztatom, hogy amennyiben a
szülői kérdőív pontszáma eléri vagy meghaladja a 3 pontot, illetve a
védőnő a szűrővizsgálat során eltérést észlel, azt megbeszéli a szülővel,
tanácsokat ad a szülőnek az elkövetkező időszakra szólóan arról, hogy mit
tehet azért, hogy optimalizálják a gyermek fejlődését, továbbá a gyermeket
ellátó háziorvost írásban is értesíti az észlelt elváltozásról (A területi
védőnői ellátásról szól 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet 3. § dd) pontja).
Adatigénylésének 8. pontja tekintetében tájékoztatom, hogy a
Gyermek-alapellátási útmutató a 0-7 éves korú gyermekek szűrési
vizsgálatainak elvégzéséhez (2. javított kiadás, Országos Tisztifőorvosi
Hivatal, 2015.) 9. oldalán határozza meg szükség esetén a 15 hónapos és a
2,5 éves kiegészítő életkorokat. Ezt azoknál a gyermekeknél kell
elvégezni, akiknél a megelőző vizsgálatkor fejlődési zavar gyanúja merült
fel. A 18 hónapos kori szűrővizsgálat nem kiegészítő vizsgálat. Minden
gyermeknél el kell végezni.
Adatigénylésének 9-10. pontjai tekintetében tájékoztatom, hogy amennyiben
a szakorvosi vizsgálat (pl. hallásszűrés) tartalmazta az éppen esedékes
életkori szűrővizsgálatot (pl. hallásszűrés) és a szülő az erről szóló
igazolást átadja a védőnőnek, akkor azt el kell fogadni.
Adatigénylésének 11-12. pontjai tekintetében tájékoztatom, hogy az
egészségügyi dolgozók, így a védőnők egészségügyi adatokkal kapcsolatos
jogai és kötelességei törvényi szinten szabályozottak.
Az 1997. évi CLIV. törvény a 136. § alatt szabályozza az egészségügyi
dokumentációval kapcsolatos előírásokat (pl.: a dokumentáció vezetése,
kezelése, és megőrzése, a dokumentációban feltüntetendő adatok, stb.).
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény szabályozza az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelését, és az adatok továbbítását.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvényben leírt, a személyes adatok kezelésére, és az
adatvédelmi előírásokra vonatkozó szabályokat ugyancsak be kell tartani.
A védőnőkre is vonatkozó titoktartási kötelezettséget az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény 138. §-a az alábbiak szerint szabályozza:
„(1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden a beteg
egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás
nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában,
időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül
attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy
gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból
vagy bármely más módon ismerte meg.
(2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a
beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának
kötelezettségét írja elő.”
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2018. szeptember 10.
Üdvözlettel:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
--------------------------------------------------------------------------
