Van-e gyermekeimnek esélye arra, hogy az Alkotmánybíróság – törvényi kötelességével összhangban – biztosítja ügyünkben a törvényességet?
dr. Sulyok Tamás elnök úrnak
Alkotmánybíróság
másolatban:
- a jogállamiságért küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- Apák az Igazságért Egyesület, amely folyamatosan tematizálja a gyermekeket érintő jogállamisági anomáliákat és nyeri a kártérítési pereket
- Közös Ország Klub
- sajtó
az első fokon eljárt Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (csepeli bíróság) útján
ügyszám a csepeli bíróságon: 11.P.XX.20.467/2014/39.
Tisztelt dr. Sulyok Tamás elnök úr! Tisztelt Alkotmánybíróság! Tisztelt a jogállamiság iránt törvényi kötelességükkel összhangban elkötelezett jogász kollegák!
A történetünk egy szeletéről a Blikk is írt (mellékelem) és megköszönöm az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórumnak is a közzétételt: Játszótérről vitték el a rendőrök a volt konzult - http://www.blikk.hu/ aktualis/ belfold/jatszoterrol-vittek- el-a-rendorok-a-volt-konzult/ v56sq15
A Közös Ország Klub álláspontja szerint közintézményeink politikai intézményekké váltak. Ez a kritika a sajtóban is nagyon gyakran éri az Alkotmánybíróságot.
- Valójában a legalapvetőbb politikai vállalások, a legalapvetőbb Alaptörvényben és más jogszabályokban garantált törvényességi minimum sincs biztosítva.
- Erre példa lehet, hogy az OBH elnöke nyilatkozataiban hangsúlyozza a jogállami, a gyermekbarát, a magas színvonalú, a szolgáltató, az időszerű, az áldozathibáztatás ellen érzékeny bírósági működés fontosságát. Ráadásul a bírósági ügyelosztási rendek témája is Elnök asszony deklarált stratégiai célkitűzése.
- A Kúria elnöke színvonalas tanulmányt ír a bírói kárfelelősség jelentőségéről.
- A Gulyás Mártont és Varga Gergőt elítélő bíró doktori értekezése keretében még ismerte a jogállamiság alapelveit.
- Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum is felidézte Miniszterelnök úr 2007-es jogállami nyilatkozatát. https://www.youtube.com/watch? v=NtKwEovr5Wo
Ám a gyakorlati jogalkalmazás más képet mutat.
„A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság (Ab), a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke az Ab, a Kúria és az IM közös konferenciáján Budapesten hétfőn. … Az Ab korábban főként a törvényhozást ellenőrizte, az Alaptörvény életbe lépése óta már mindhárom hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és a BÍRÓI HATALOM - felett alkotmányos kontrollt gyakorol, ezen belül pedig legnagyobb hangsúlyt a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata kapja - fejtette ki az Ab elnöke megnyitó beszédében.” (A párbeszéd javítja a jogalkotás és a JOGALKALMAZÁS alkotmányosságát - http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-min...)
A Kúria Pfv.IV.21.777/2016/3. számú, számomra 2017. 02. 20-án kézbesített végzésével kapcsolatban a törvényi határidőn belül alkotmányjogi panasszal élek.
Mivel az Alkotmánybíróság az előzmény ügyben adott annyit a látszatra, hogy hiánypótlásra hívott fel, ám azután semmiféle alkotmányossági aggályt nem talált a mind a mellettem szóló magyar jogot, mind a nemzetközi esetjogot bemutató, részletes beadványomban, előzetesen szeretném megismerni – az Infotv. 3. § 5. pontjával összhangban - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó alapvetéseket, közérdekű adatigénylés formájában.
Az én ügyem jogilag rendkívül egyszerű.
Durván törvényszegően támad bennünket kicsi gyerekeimmel egy ügyvéd ÖTÖDIK ÉVE, harminc alapeljárásban át a fórumrendszeren, az ügyek mindegyikében az ügyek megindítására alkalmatlan módon, hamis/hiányos adatokkal.
Az ügyvéd – durván törvénysértően, minden ok nélkül – osztrák állampolgársággal is rendelkező gyerekeimnek köztudomásúan szörnyűséges magyar állami gondozást, nekem – szintén durván törvénysértően, minden ok nélkül - börtönt szán, hogy jogellenesen kisemmizhessen bennünket. A gyermekvédelemmel – szintén durván törvénysértően - le is jegyzőkönyveztette ez az ügyvéd, hogy a HALÁLOM sem lenne probléma.
A köztudomásúan 1979-ben született, az ügy kezdetén 32 éves ügyvéd törvénytelenségeit Magyarországon eddig nem sikerült leállítani, holott az minden hivatalos szervnek törvényi kötelessége lenne.
Köztudomásúan egy labdarúgás iránt érdeklődő ügyvédről van szó, akinek a labdarúgó mérkőzésére – köztudomásúan – a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is ellátogatott már. A fegyelmi eljárást a kamara - jogellenesen - ÖTÖDIK ÉVE tagadja meg az ügyben.
Köztudomású, hogy ez az ügyvéd – jogellenesen – NAV feketelistás címre tudott magának működési engedélyt intézni. A NAV feketelista az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listáját jelenti.
Továbbá ez az ügyvéd azzal a felhívással hirdeti honlapján szakterületként a kiskorúak jogellenes külföldre vitelére vonatkozó joganyagot, hogy a tájékoztatás nem feltétlenül felel meg a hatályos jognak.
Jogállamban (Magyarország – az Alaptörvény szerint – jogállam) az ilyen ügyvéd nem lehetne kamarai tag és pl. közokirat hamisításért elítélnék.
Köztudomású, hogy ma Magyarországon törvényszegő ügyvédek – néhány százezer Ft-ért – minden ok nélküli előzetes letartóztatást is intézni tudnak, még a rendőr meg is írja az ügyvédnek a megalapozatlan letartóztatás alapjául szolgáló feljelentést.
(http://444.hu/2015/11/30/korrupcio-a-ren...)
Jelen ügyben ez az ügyvéd mintegy 4 millió Ft-ot akar jogellenesen megszerezni tőlünk, elárverezhetik az otthonunkat, így osztrák állampolgársággal is rendelkező gyerekeimnek köztudomásúan szörnyűséges magyar állami gondozásba kerülhetnek.
Ezt két lépcsőben viszi véghez. Először megállapíttatta a jogsértést, majd a kárösszeget. Csakhogy MÉG AZ ALAPÜGYBEN SINCS PERINDÍTÁSRA ALKALMAS KERESETLEVÉL ÉS TÖRVÉNYES ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS.
Az alapügyben dr. Baka András (Bálint) bíró – törvényi kötelességével összhangban – emberséget mutatott és felfüggesztette a végrehajtást.
- Ám ezután az ügyvéd maga is a Kúriához fordult és el tudta intézni, hogy jogellenesen ellenem szóló ítéletet hozzon a Kúria! Hangsúlyozom, még az alapügyben sincs perindításra alkalmas keresetlevél és törvényes ügyvédi meghatalmazás.
- Dr. Jávor István korrupciókutató tárta fel, hogy megtörtént, hogy a bíróság számára a nettó több volt, mint a bruttó és a nyilvánvalóan törvénysértő döntést hozó bírót kinevezték a Kúriára. A móri mészárlás ügyében tévesen, ártatlan embereket elítélő bírót szintén előléptették, ez a bíró is a legmagasabb bírói fórumon folytathatta. (Ha lenne halálbüntetés, ezen ártatlanul elítéltek halottak lennének.) A reformbírók által alapított, a jogállami igazságszolgáltatásért küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum internetes oldalán napi szinten számol be durván aggályos anomáliákról, a Lomnici-Baka korszak örökségéről (és a jelenlegi visszásságokról is). Mind Lomnici, mind Baka bíró urak a Kúrián ítélkeznek, aki többször nyilatkozott arról, hogy tisztességesnek kell lenni és látszani is. Baka bíró úr tanácsa döntött arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításánál nem szükséges aggálymentes szavazatszámlálást biztosítani, továbbá kapott már nyilvánosan olyan kritikát is, hogy a Baka bíró úr által vezetett kúriai tanács döntése egyértelműen tükrözi, hogy nyilvánvalóan nem olvasták az ítélkező bírák az ügyiratot. Mindeközben a magyar adófizetők mintegy 30 millió Ft-ot költöttek Baka bíró úr sérelmeinek kompenzálására. Sajtónyilvános, hogy a kihirdetés és az írásba foglalás között megváltozott az ítélet a Kúrián. Mindeközben a Transparency International adatai nyomán Magyarország korrupciós mutatói folyamatosan romlanak. ENSZ kutatás szerint a korrupciós fertőzöttség az igazságszolgáltatást kiemelten érinti. A magyar jogállamisági anomáliák mind Magyarországon, mind nemzetközi fórumokon széles körben ismertek
- Az Alkotmánybíróság – dr. Szívós Mária alkotmánybíró – részletes jogi érveket tartalmazó beadványaimban semmiféle alkotmányossági aggályt nem talált.
- Az összességében mintegy 4 millió Ft-os költséget jelentő kárigényt – durván törvénysértően - már automatikusan megítélte dr. Baka András (Bálint) bíró úr tanácsa mégpedig úgy, hogy a 2 oldalnyi végzés első oldalán más az eljáró tanács összetétele mint a végzés 2. oldalán.
- Kuriózum az ügyben dr. Baka András (Bálint) bíró úrral kapcsolatban, hogy a bennünket védő törvények és a nemzetközi esetjog mellett beadványomban – több tíz oldalon – részletesen idéztem a saját munkásságát. Ismétlem, dr. Baka András (Bálint) bíró úr az, aki számos nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy tisztességesnek is kell lenni és látszani is és akinek sérelmeit a magyar adófizetők a strasbourgi döntés alapján mintegy 30 millió Ft-tal kompenzálták.
- A Kúria elnöke nyilvánosan rögzítette, hogy semmiféle integritássértés nem történt.
- Azóta – jogellenesen - zaklat bennünket a végrehajtó, aki nem tudja megmondani, ki a végrehajtást kérő, akinek jogellenesen NÉGYFÉLE KÜLÖNBÖZŐ NEVE VAN, akinek jogellenesen MEGVÁLTOZIK AZ ANYJA LEÁNYKORI NEVE, akinek jogellenesen MEGVÁLTOZIK A SZÜLETÉSI HELYE, aki vagy LAKÓHELY FELTÜNTETÉSE NÉLKÜL VAGY KAMUCÍMEKKEL intézi támadásait ellenünk. A végrehajtó – jogellenesen – mindenünket lefoglalt, ellehetetlenít a munkahelyemen. És nem érdekli a végrehajtót sem a törvényesség, holott törvényi feljelentési kötelessége lenne, hogy jelezze ezt az ügyvéd által jogellenesen előidézett helyzetet.
- A gyámhivatal - jogellenesen - engem bírságol, már mintegy félmillió Ft bírságot szabtak ki jogellenesen, miközben - jogellenesen fogalmuk sincs ki követelőzik hamis adatokkal a gyerekeimre!
Így nagyon fontos számunkra gyerekeimmel, hogy az Alkotmánybíróság FELFÜGGESSZE A VÉGREHAJTÁST, amit ezúton kérek és – törvényi kötelességével összhangban (Be. 171. § (2) bekezdés) – tegyen feljelentést, hogy ellenünk ez a szörnyű, jogellenes helyzet kialakulhatott.
Nyilván, ha az Alkotmánybíróság sem segítene, akkor törvényes védekezésül indítanom kell a törvényes nemzetközi jogérvényesítést, pl. az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az ENSZ CEDAW Bizottság, az osztrák hatóságok felé.
Így szeretném az Alkotmánybírósággal – sokakat érdeklő, nyilvános, a szakmai tevékenységükre (Infotv. 3. § 5. pontja) vonatkozó közérdekű adatigénylés keretében – leegyeztetni alábbiakat.
- Politikai intézmény-e a jogalkalmazása során az Alkotmánybíróság, ahogy ezt rengeteg köztudomású elemzés felveti?
- Ha az Alkotmánybíróság politikai intézmény a gyakorlatban, akkor mely politikai elvek vezérlik? Vezérli-e az Alkotmánybíróságot pl. a miniszterelnök 2007-es nyilatkozatában szereplő jogállamiság iránti elkötelezettsége? (Orbán Viktor üzenete a fiataloknak 2007-ből - https://www.youtube.com/watch?v=NtKwEovr...)
- A törvények vagy a politika a meghatározóbb az Alkotmánybíróság döntései során?
- Hogyan lehet megismerni az Alkotmánybíróság döntéseinek valós mozgatórugóit?
- Pl. hogyan ismerhetem meg, hogy dr. Szívós Mária alkotmánybíró milyen szempontok szerint hozott elutasító döntést? Az alkotmánybírósági indoklás jogi érveket nem tartalmazott.
- Hogyan történik az alkotmánybírósági döntések törvényességi monitoringja?
- Foglalkozik-e az Alkotmánybíróság az alkotmánybíróval kapcsolatos, a sajtó által feltárt aggályokkal, pl. a politikai elköteleződésbeli és szakmai aggályokkal?
- Mit tesz az Alkotmánybíróság, hogy az Abtv.-ben rögzített törvényi kötelezettség érvényre jusson, hogy az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működjön.
- Az Alkotmánybíróság nagy számú, alkotmányjogi panaszt elutasító végzései azt jelentik-e, hogy az Alkotmánybíróság szerint Magyarország – kevés kivételtől eltekintve – tökéletesen működő jogállam, ideértve az igazságszolgáltatást is?
- Napi szinten ad hírt a sajtó és egyéb internetes fórumok az igazságszolgáltatást érintő jogállamisági anomáliákról. Az Alkotmánybíróság – törvényi kötelessége szerint – felvállalja-e az anomáliák orvoslását, van-e erre kapacitása, amikor a törvényileg kötelező tisztességes eljárást az igazságszolgáltatási fórumrendszer alacsonyabb szintjein jogellenesen megtagadják?
- Esetemben a sajtóban sokat tematizáltan aggályos bírói döntéseiről elhíresült dr. Szívós Mária alkotmánybíró még azt sem találta problémásnak, hogy a bíró átírta a törvényt és a bíró nem alkalmazta a fantom pereskedés törvényi tilalmát, amely harmadéven tananyag a jogi egyetemen! Van-e erre joga – törvényesen - az alkotmánybírónak?
- Milyen elvek mentén zajlik a szignálás az Alkotmánybíróságon?
- Kérem az ügystatisztika közzétételét, amikor a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság az Alkotmánybíróság eljárását követően marasztalja el a magyar államot.
- Kötelezőek-e a gyakorlatban az Alkotmánybíróságon a törvények, az Alkotmánybíróság köteles-e betartani és betartatni a törvényeket? Minden esetben? Esetemben is?
- Az Alkotmánybíróság elnöke „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című PhD disszertációját 2013 márciusában védte meg és 2000-től 2014-ig Ausztria tiszteletbeli konzulja Szegeden. (http://www.jogiforum.hu/interju/138) Köteles-e A GYAKORLATBAN is segíteni az Alkotmánybíróság, ahogy az törvényi kötelessége, hogy egy törvényszegő magyar ügyvéd ne tehesse tönkre kicsi, osztrák állampolgársággal is rendelkező gyermekeimet?
- Elnök úr így nyilatkozott: „Miért választotta PhD értekezésének témájául az ügyvédség alkotmányos helyzetének vizsgálatát? A pártállami időkben különleges helyzetben működött az ügyvédség: politikailag gyanúsnak számított, de gazdaságilag virágzott. Az ügyvédek megpróbálták túlélni ezt az időszakot, ám sokan elestek a csatában. Apám nemcsak a praxisát, hanem a teljes vagyonát is elvesztette. Az volt a balszerencséje, hogy egy harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt házastársa lett a háború után a kommunista párt székesfehérvári első titkára. Mivel édesapám ott ügyvédeskedett, gyorsan eldőlt a sorsa. Ha akkor hazamegy, talán meg is ölik. Szerencsére nem ment haza, hanem bujkált. Ez ilyen világ volt. Édesapámtól mégsem hallottam rosszat az úgynevezett szocializmus rendszeréről, sőt szociálisan még igazságosnak is tartotta, soha nem szidta. Újra tudta kezdeni az életét, mert MEGMARADTAK A GYEREKEI. Ő erre helyezte a hangsúlyt.” ÁT TUDJA-E ÉREZNI A KÖZTISZTELETRE MÉLTÓAN GYERMEKKÖZPONTÚ CSALÁDBÓL SZÁRMAZÓ ELNÖK ÁLTAL VEZETETT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, HOGY JOGÁSZ ÉDESANYAKÉNT JOGI ÉRVEKKEL GYERMEKEIM ÉRDEKÉBEN KÉREM A TÖRVÉNYESSÉGET? KÖTELES-E AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TÖRVÉNYESEN, A LEGMAGASABB SZINTŰ JOGFORRÁSOKBAN GARANTÁLT GYERMEKI JOGOKAT IS ÉRVÉNYRE JUTTATNI?
- Elnök úr nyilatkozata így folytatódik: „Otthon mi általában csak pozitív dolgokat hallottunk. Édesapám hívő ember volt, úgy tartotta, amit Isten adott, azt joga is van elvenni. Ebből a pozitív célzatú nevelésből a mai napig profitálok. ÉN IS MINDIG CSAK A JÓT PRÓBÁLOM LÁTNI A LEHETŐSÉGEK KÖZÜL. … Bármi is történjék, ha az élet rábíz egy feladatot az emberre, azt legjobb tudása szerint kell ellátnia.” Van-e gyermekeimnek esélye arra, hogy az Alkotmánybíróság – törvényi kötelességével összhangban – biztosítja ügyünkben a törvényességet?
- Elnök úr erről is nyilatkozott: „Hogyan látja ma az ügyvédség jövőjét? Sok még a nyitott kérdés az ügyvédség jövőjével kapcsolatban. Az ügyvédeknek a piacról kell megélniük. … Mi a különbség az ügyvéd és az alkotmánybíró autonómiája között? Minden jogásznak van autonómiája, de ez az autonómia minden esetben más és más. Az ügyvéd autonómiája mögött nem pártatlansági, hanem tárgyilagossági kötelezettség áll. Egy ítélkező bírónak pártatlannak kell lennie, egy alkotmánybírónak pedig elsősorban az Alaptörvényhez kell hűnek lennie.” Az ügyvédi törvény kimondja: 1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - TÖRVÉNYES ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDON - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat MEGEGYEZÉSSEL intézzék el. Az ügyvédi törvényszegést köteles-e az Alkotmánybíróság leállítani.
- Elnök úr erről is nyilatkozott: „Az Alkotmánybíróság gyakran kap hideget-meleget. Ön hogyan viseli a kritikákat? Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy IGYEKSZIK JAVÍTANI A MUNKÁJÁN, MERT A SZAKMAI KRITIKA SEGÍT. … Soha nem rejtettem véka alá a véleményemet, az első naptól kezdve őszintén beszéltem az Alkotmánybíróság ülésein, és MINDIG SZAKMAI ÉRVEK MENTÉN IGYEKEZTEM KIFEJTENI A VÉLEMÉNYEMET. Szerencsére a kollégáim is ilyenek, nem látom ennek az ellenkezőjét, és ez nagyon nagy erővel, örömmel tölt el.” FOGJA-E – TÖRVÉNYI KÖTELESSÉGÉVEL ÖSSZHANGBAN - BIZTOSÍTANI ELNÖK ÚR, HOGY ÜGYEMET TÖRVÉNYESEN BÍRÁLJA EL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG?
- A jogállamisági anomáliák ellen törvényes, karakán eszközökkel is tiltakoznak az országgyűlési képviselők is. Nemcsak magyarul, hanem oroszul is feltette írásbeli kérdését Kész Zoltán, Veszprém független képviselője Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. (Oroszul kérdezte a képviselő a minisztert - http://index.hu/belfold/2017/04/20/orosz...) Segíti az Alkotmánybíróság munkáját, ha azt idegen nyelven (pl. angolul, németül és/vagy akár oroszul is) benyújtom?
- Alaptörvény ellenes-e, hogy a bíróságok jelentős része – törvényi kötelesség ellenére – nem teszi közzé a Bszi hatálybalépése óta valamennyi ügyelosztási rendet?
- Alaptörvény ellenesek-e a semmivel nem indokolt bírócserék, akár egy 2 oldalnyi kúriai végzés két oldala között is? (Jelen esetben ez történt.)
- Az Alkotmánybíróság szerint lehet-e törvényesen törvényes ügyvédi meghatalmazás nélkül és perindításra alkalmas keresetlevél nélkül pereskedni és kicsi gyerekeket és az anyjukat jogellenesen tönkretenni?
- Az Alkotmánybíróság szerint – törvényesen - bíró bírót és/vagy ügyvédet mentesíthet-e a törvényi kötelezettség alól?
- - Az Alkotmánybíróság szerint – törvényesen – bíró átírhatja-e a törvényt?
- Az Alkotmánybíróság köteles-e betartani a Be. 171. § (2) bekezdése szerinti törvényi feljelentési kötelezettségét, pl. a törvényszegő ügyvéddel szemben?
- Van-e mód alkotmánybírósági törvénysértés esetén új alkotmánybírósági eljárás lefolytatására.
2017. 04. 20-án dr. Hadházy Ákos (LMP) azt tematizálta a korrupció infón, hogy félmilliárd Ft-ot költöttek a bíróságokon folyamat optimalizálásra.
- Ilyen programban az Alkotmánybíróság részt vett-e?
- Kérem az Alkotmánybíróság protokolláris és továbbképzései költéseit közzétenni.
Kérem ügyemből dr. Szívós Mária alkotmánybíró kizárását!
Jelen beadvány igazolási kérelem is, hiszen az alkotmányjogi panaszom részletes indoklását válaszaik ismeretében tudom elkészíteni. Törvényileg kötelesek törvényesen, érdemben válaszolni!
Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely gyermekjogi kérdésekkel kiemelten foglalkozik
A segítő együttműködést előre is köszönöm. Törvényileg kötelező törvényes eljárásukat továbbra is kérem, amely esetén kicsi gyermekeim ügye hamar megoldódna.
Valamennyi korábbi beadványomat fenntartom!
Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.
2017. 04. 21. dr. Hidasi Edit
Iktatószám:XXI-1/01035-1/2017
Dr. Hidasi Edit asszony részére
Tisztelt Asszonyom,
Az Alkotmánybírósághoz 2017. április 21-én elektronikus úton megküldött
részben közérdekű adatok megismerésére irányuló kérdéseire válaszolva – a
törvényes határidőn belül - az alábbiakról tájékoztatom.
- Politikai intézmény-e a jogalkalmazása során az Alkotmánybíróság, ahogy
ezt rengeteg köztudomású elemzés felveti?
- Ha az Alkotmánybíróság politikai intézmény a gyakorlatban, akkor mely
politikai elvek vezérlik? Vezérli-e az Alkotmánybíróságot pl. a
miniszterelnök 2007-es nyilatkozatában szereplő jogállamiság iránti
elkötelezettsége? (Orbán Viktor üzenete a fiataloknak 2007-ből -
https://www.youtube.com/watch?v=NtKwEovr...)
- A törvények vagy a politika a meghatározóbb az Alkotmánybíróság döntései
során?
- Hogyan lehet megismerni az Alkotmánybíróság döntéseinek valós
mozgatórugóit?
- Pl. hogyan ismerhetem meg, hogy dr. Szívós Mária alkotmánybíró milyen
szempontok szerint hozott elutasító döntést? Az alkotmánybírósági indoklás
jogi érveket nem tartalmazott.
Az Alaptörvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI.
törvény (Abtv.) értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének
legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az
Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának
megőrzése. Az Alkotmánybíróság feladatait a hatalommegosztás elvének mentén
látja el. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, csak az Alaptörvénynek és
a törvényeknek vannak alárendelve.
Az Alkotmánybíróság a döntéseit az Abtv. 56. § (3) bekezdése és 63. § (2)
bekezdése alapján minden esetben megindokolja. Végzések esetében (amikor az
Alkotmánybíróság nem hoz érdemi határozatot az ügyben) a döntést elegendő
rövidített indokolással ellátni.
- Hogyan történik az alkotmánybírósági döntések törvényességi monitoringja?
Az Abtv. 39. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkalmazott
jogkövetkezményeket az Alaptörvény és az Abtv. keretei között maga
állapítja meg. Az Alkotmánybíróság döntése – ha törvény eltérően nem
rendelkezik - mindenkire nézve kötelező, és ellene jogorvoslatnak nincs
helye.
- Foglalkozik-e az Alkotmánybíróság az alkotmánybíróval kapcsolatos, a
sajtó által feltárt aggályokkal, pl. a politikai elköteleződésbeli és
szakmai aggályokkal?
Az alkotmánybírák függetlenségét garantálják az összeférhetetlenségi és
kizárási szabályok [Abtv. 10.§, 62. §].
„Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban
összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon
belül meg kell szüntetnie. Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban
tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul
meg kell szüntetnie” [Abtv. 10. § (2)-(3) bekezdés].
„Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság
azon tagja, aki az indítványozónak vagy jogi képviselőjének a
hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként
vagy egyéb módon, a bírói döntés meghozatalában bíróként részt vett.
Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja,
akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége
folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem
várható” [Abtv. 62. § (1) és (2) bekezdés].
- Mit tesz az Alkotmánybíróság, hogy az Abtv.-ben rögzített törvényi
kötelezettség érvényre jusson, hogy az Alkotmánybíróság a demokratikus
jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok
védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a
hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény
védelmének legfőbb szerveként működjön.
Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe utalt feladatokat az Alaptörvényben és az
Abtv.-ben meghatározott eljárások keretében, az ott meghatározott eszközök
igénybevételével látja el.
- Az Alkotmánybíróság nagy számú, alkotmányjogi panaszt elutasító végzései
azt jelentik-e, hogy az Alkotmánybíróság szerint Magyarország – kevés
kivételtől eltekintve – tökéletesen működő jogállam, ideértve az
igazságszolgáltatást is?
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre állásfoglalás
nyújtására, ezért a kérdésre nem tudok válaszolni.
- Napi szinten ad hírt a sajtó és egyéb internetes fórumok az
igazságszolgáltatást érintő jogállamisági anomáliákról. Az Alkotmánybíróság
– törvényi kötelessége szerint – felvállalja-e az anomáliák orvoslását,
van-e erre kapacitása, amikor a törvényileg kötelező tisztességes eljárást
az igazságszolgáltatási fórumrendszer alacsonyabb szintjein jogellenesen
megtagadják?
Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe utalt feladatokat az Alaptörvényben és az
Abtv.-ben meghatározott eljárások keretében, az ott meghatározott eszközök
igénybevételével látja el. Feladata az Alaptörvényben biztosított jogok
védelme.
- Esetemben a sajtóban sokat tematizáltan aggályos bírói döntéseiről
elhíresült dr. Szívós Mária alkotmánybíró még azt sem találta problémásnak,
hogy a bíró átírta a törvényt és a bíró nem alkalmazta a fantom pereskedés
törvényi tilalmát, amely harmadéven tananyag a jogi egyetemen! Van-e erre
joga – törvényesen - az alkotmánybírónak?
Az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva (eljáró egyesbíró: Dr. Szívós
Mária) a Kúria Pfv.IV.21.583/2015/15. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla
7.Pf.21.290/2014/6. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék
28.P.26.093/2012/56. számú ítélete ellen benyújtott IV/1618/2016. számú
alkotmányjogi panaszát IV/1618-4/2016. számú végzésével - az Abtv.-ben és
az Ügyrendben meghatározott eljárási szabályok szerint eljárva –
visszautasította, mert az indítvány nem felelt meg az Abtv. 52. § (1) és
(1b) bekezdésében meghatározott határozott kérelem követelményének. Az
ügyben ezért az Alkotmánybíróság nem tudott foglalkozni érdemben.
Tájékoztatom, hogy az Abtv. 39. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság
– egyesbíróként meghozott – végzése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
- Milyen elvek mentén zajlik a szignálás az Alkotmánybíróságon?
Az előadó alkotmánybírót az Alkotmánybírósághoz érkezett ügy intézésére az
Alkotmánybíróság elnöke jelöli ki az ügy tematikájának és az ügytehernek a
figyelembe vételével.
- Kérem az ügystatisztika közzétételét, amikor a strasbourgi Európai Emberi
Jogi Bíróság az Alkotmánybíróság eljárását követően marasztalja el a magyar
államot.
Az Alkotmánybíróság nem vezet ilyen nyilvántartást.
- Kötelezőek-e a gyakorlatban az Alkotmánybíróságon a törvények, az
Alkotmánybíróság köteles-e betartani és betartatni a törvényeket? Minden
esetben? Esetemben is?
Az Alkotmánybíróság működése során köteles betartani az Alaptörvény és a
törvények rendelkezéseit. Indítvány alapján - vagy kivételesen hivatalból –
vizsgálja a jogszabályok, illetve bírói döntések Alaptörvénnyel való
összhangját. Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alaptörvény-ellenes
jogszabályt, jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést. Döntése
mindenkire kötelező.
- Az Alkotmánybíróság elnöke „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete”
című PhD disszertációját 2013 márciusában védte meg és 2000-től 2014-ig
Ausztria tiszteletbeli konzulja Szegeden. (
http://www.jogiforum.hu/interju/138) Köteles-e A GYAKORLATBAN is segíteni
az Alkotmánybíróság, ahogy az törvényi kötelessége, hogy egy törvényszegő
magyar ügyvéd ne tehesse tönkre kicsi, osztrák állampolgársággal is
rendelkező gyermekeimet?
- Elnök úr így nyilatkozott: „Miért választotta PhD értekezésének témájául
az ügyvédség alkotmányos helyzetének vizsgálatát? A pártállami időkben
különleges helyzetben működött az ügyvédség: politikailag gyanúsnak
számított, de gazdaságilag virágzott. Az ügyvédek megpróbálták túlélni ezt
az időszakot, ám sokan elestek a csatában. Apám nemcsak a praxisát, hanem a
teljes vagyonát is elvesztette. Az volt a balszerencséje, hogy egy
harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt
házastársa lett a háború után a kommunista párt székesfehérvári első
titkára. Mivel édesapám ott ügyvédeskedett, gyorsan eldőlt a sorsa. Ha
akkor hazamegy, talán meg is ölik. Szerencsére nem ment haza, hanem
bujkált. Ez ilyen világ volt. Édesapámtól mégsem hallottam rosszat az
úgynevezett szocializmus rendszeréről, sőt szociálisan még igazságosnak is
tartotta, soha nem szidta. Újra tudta kezdeni az életét, mert MEGMARADTAK A
GYEREKEI. Ő erre helyezte a hangsúlyt.” ÁT TUDJA-E ÉREZNI A KÖZTISZTELETRE
MÉLTÓAN GYERMEKKÖZPONTÚ CSALÁDBÓL SZÁRMAZÓ ELNÖK ÁLTAL VEZETETT
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, HOGY JOGÁSZ ÉDESANYAKÉNT JOGI ÉRVEKKEL GYERMEKEIM
ÉRDEKÉBEN KÉREM A TÖRVÉNYESSÉGET? KÖTELES-E AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
TÖRVÉNYESEN, A LEGMAGASABB SZINTŰ JOGFORRÁSOKBAN GARANTÁLT GYERMEKI JOGOKAT
IS ÉRVÉNYRE JUTTATNI?
- Elnök úr nyilatkozata így folytatódik: „Otthon mi általában csak pozitív
dolgokat hallottunk. Édesapám hívő ember volt, úgy tartotta, amit Isten
adott, azt joga is van elvenni. Ebből a pozitív célzatú nevelésből a mai
napig profitálok. ÉN IS MINDIG CSAK A JÓT PRÓBÁLOM LÁTNI A LEHETŐSÉGEK
KÖZÜL. … Bármi is történjék, ha az élet rábíz egy feladatot az emberre, azt
legjobb tudása szerint kell ellátnia.” Van-e gyermekeimnek esélye arra,
hogy az Alkotmánybíróság – törvényi kötelességével összhangban – biztosítja
ügyünkben a törvényességet?
- Elnök úr erről is nyilatkozott: „Hogyan látja ma az ügyvédség jövőjét?
Sok még a nyitott kérdés az ügyvédség jövőjével kapcsolatban. Az
ügyvédeknek a piacról kell megélniük. … Mi a különbség az ügyvéd és az
alkotmánybíró autonómiája között? Minden jogásznak van autonómiája, de ez
az autonómia minden esetben más és más. Az ügyvéd autonómiája mögött nem
pártatlansági, hanem tárgyilagossági kötelezettség áll. Egy ítélkező
bírónak pártatlannak kell lennie, egy alkotmánybírónak pedig elsősorban az
Alaptörvényhez kell hűnek lennie.” Az ügyvédi törvény kimondja: 1. § Az
ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - TÖRVÉNYES ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDON -
elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek
teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat
MEGEGYEZÉSSEL intézzék el. Az ügyvédi törvényszegést köteles-e az
Alkotmánybíróság leállítani.
- Elnök úr erről is nyilatkozott: „Az Alkotmánybíróság gyakran kap
hideget-meleget. Ön hogyan viseli a kritikákat? Akit alkotmánybírónak
választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két
következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem
vezet sehova; vagy IGYEKSZIK JAVÍTANI A MUNKÁJÁN, MERT A SZAKMAI KRITIKA
SEGÍT. … Soha nem rejtettem véka alá a véleményemet, az első naptól kezdve
őszintén beszéltem az Alkotmánybíróság ülésein, és MINDIG SZAKMAI ÉRVEK
MENTÉN IGYEKEZTEM KIFEJTENI A VÉLEMÉNYEMET. Szerencsére a kollégáim is
ilyenek, nem látom ennek az ellenkezőjét, és ez nagyon nagy erővel, örömmel
tölt el.” FOGJA-E – TÖRVÉNYI KÖTELESSÉGÉVEL ÖSSZHANGBAN - BIZTOSÍTANI ELNÖK
ÚR, HOGY ÜGYEMET TÖRVÉNYESEN BÍRÁLJA EL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG?
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az Abtv. alapján – a meghatározott
feltételeknek megfelelő – indítvány alapján vizsgálhatja a jogszabály,
jogszabályi rendelkezés illetőleg bírói döntés Alaptörvénnyel való
összhangját. Eljárását a jogszabályban meghatározott keretek között végzi.
Hatáskörét az Alaptörvény, valamint az Abtv. határozza meg. Az
Alkotmánybíróság elnökének feladatait és kötelezettségeit szintén az Abtv.
és az Ügyrend állapítja meg. Az ezekben a jogszabályokban megállapított
hatásköri és eljárási kereteken túl sajnos nem áll módjában az
Alkotmánybíróságnak egyedi ügyekben gyakorlati segítséget nyújtani, vagy
egyedi ügyekbe beavatkozni.
- A jogállamisági anomáliák ellen törvényes, karakán eszközökkel is
tiltakoznak az országgyűlési képviselők is. Nemcsak magyarul, hanem oroszul
is feltette írásbeli kérdését Kész Zoltán, Veszprém független képviselője
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. (Oroszul kérdezte a
képviselő a minisztert -
http://index.hu/belfold/2017/04/20/orosz...
) Segíti az Alkotmánybíróság munkáját, ha azt idegen nyelven (pl. angolul,
németül és/vagy akár oroszul is) benyújtom?
Nem segíti. Magyarországon a hivatalos nyelv, így az alkotmánybírósági
eljárásnak is a magyar. Ugyanakkor a nem magyar anyanyelvűek – nemzetközi
egyezményben meghatározott körben - az alkotmánybírósági eljárás során
jogosultak anyanyelvüket, regionális vagy kisebbségi nyelvüket használni;
őket az eljárás során hátrány nem érheti a magyar nyelv nem tudása miatt.
Az eljárás idegen nyelven való kezdeményezésének joga tehát csak a nem
magyar anyanyelvűeket illeti meg.
- Alaptörvény ellenes-e, hogy a bíróságok jelentős része – törvényi
kötelesség ellenére – nem teszi közzé a Bszi hatálybalépése óta valamennyi
ügyelosztási rendet?
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre ilyen jellegű
állásfoglalás nyújtására, ezért a kérdés megválaszolására nincs
lehetőségem.
- Alaptörvény ellenesek-e a semmivel nem indokolt bírócserék, akár egy 2
oldalnyi kúriai végzés két oldala között is? (Jelen esetben ez történt.)
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre ilyen jellegű
állásfoglalás nyújtására, ezért a kérdés megválaszolására nincs
lehetőségem.
- Az Alkotmánybíróság szerint lehet-e törvényesen törvényes ügyvédi
meghatalmazás nélkül és perindításra alkalmas keresetlevél nélkül
pereskedni és kicsi gyerekeket és az anyjukat jogellenesen tönkretenni?
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre ilyen jellegű
állásfoglalás nyújtására, ezért a kérdés megválaszolására nincs
lehetőségem.
- Az Alkotmánybíróság szerint – törvényesen - bíró bírót és/vagy ügyvédet
mentesíthet-e a törvényi kötelezettség alól?
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre ilyen jellegű
állásfoglalás nyújtására, ezért a kérdés megválaszolására nincs
lehetőségem.
- - Az Alkotmánybíróság szerint – törvényesen – bíró átírhatja-e a
törvényt?
Tekintettel arra, hogy a kérdés az Infotv. alapján nem mindősül közérdekű
adat megismerésére irányuló igénynek, illetve hogy az Alkotmánybíróságnak
az Alaptörvény, valamint az Abtv. alapján nincs hatásköre ilyen jellegű
állásfoglalás nyújtására, ezért a kérdés megválaszolására nincs
lehetőségem.
- Az Alkotmánybíróság köteles-e betartani a Be. 171. § (2) bekezdése
szerinti törvényi feljelentési kötelezettségét, pl. a törvényszegő
ügyvéddel szemben?
Be 171. § (2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön
törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott
bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével -
feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha
ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.
Az Alkotmánybíróság tagja, illetve főtitkára akkor köteles feljelentést
tenni, ha bűncselekmény jutott tudomására.
- Van-e mód alkotmánybírósági törvénysértés esetén új alkotmánybírósági
eljárás lefolytatására.
Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. [Abtv. 39. §
(2) bekezdés].
Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor
terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős
mértékben megváltoztak. [Abtv. 53. § (5) bekezdés].
2017. 04. 20-án dr. Hadházy Ákos (LMP) azt tematizálta a korrupció infón,
hogy félmilliárd Ft-ot költöttek a bíróságokon folyamat optimalizálásra.
- Ilyen programban az Alkotmánybíróság részt vett-e?
Nem vett részt.
- Kérem az Alkotmánybíróság protokolláris és továbbképzései költéseit
közzétenni.
Az Alkotmánybíróság holnapján közzéteszi a gazdálkodásával kapcsolatos,
jogszabályban meghatározott adatokat.
Az Alkotmánybíróság 2016. évi költségvetési kiadásait az alábbi táblázat
4-6. oldalán található táblázat tartalmazza:
http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ev...
Mindazonáltal tájékoztatom, hogy a 2016-os költségvetési évben protokoll
jellegű kiadásokra hozzávetőlegesen 9 688 704 forintot, továbbképzési
jellegű kiadásokra hozzávetőlegesen 2 305 160 forintot költött az
Alkotmánybíróság Hivatala. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezek az adatok
nem pontosak, mivel az Alkotmánybíróság költségvetésében nem könyveli külön
címre ezeket a jellegű kiadásokat.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel,
Bitskey Botond Dr.
főtitkár
(Embedded image moved to file: pic20119.jpg)
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
1535 Budapest, Pf. 773
.........................................
Tel: +36 1 488 3220
Fax: +36 1 488 3229