Tankerületi illetmények, juttatások

Tisztelt Belső-Pesti Tankerületi Központ!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Adatigénylésem a NAIH alábbi állásfoglalása tárgyi adataira irányul.

“Állásfoglalás a köztisztviselők, kormánytisztviselők számára biztosított azon juttatások nyilvánosságáról, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv a magánszférához köthető eseményekre, élethelyzetekre tekintettel folyósít
(...) részére
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Jogi Főosztály Egészségpolitikai Jogi Osztály (...)
Tisztelt Adatvédelmi Felelős Asszony!
Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalását kérte egy, a KiMitTud adatigénylő rendszeren érkezett közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény teljesíthetőségével összefüggésben. Az adatigénylés az Emberi Erőforrások Minisztériumnál vezetői beosztásban foglalkoztatottak havi szintű juttatásainak (rendszeres és nem rendszeres juttatásaik, köztük a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, a jutalom, a helyettesítési díj, céljuttatások, kereset-kiegészítés, a költségtérítések és hozzájárulások valamint a szociális jellegű juttatások) név szerinti megismerésére irányult.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontjának megfelelően a kormánytisztviselők illetményadatai, juttatásai az egyes személyek vonatkozásában személyes adatoknak minősülnek. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 179. §-a közérdekből nyilvános adatnak minősíti a kormánytisztviselő nevét, állampolgárságát, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv nevét, ezen szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetét, jelenlegi besorolását, besorolásának időpontját, a kormánytisztviselő munkakörének megnevezését és a betöltés időtartamát, a vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontját, a címadományozás adatait valamint a kormánytisztviselő illetményét.
Ezen adatkörön túl azonban más, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok is – így a köztisztviselő végzettsége, részletes munkaköre – közérdekből nyilvánosnak minősülhetnek az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján.

Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, az átláthatóság és ellenőrizhetőség – mint közérdek – kiemelt fontosságú. Ugyanakkor az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok (Infotv. 26. § (2) bekezdés) körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A vezetőknek kifizetett rendszeres, eseti, pénzbeni és természetbeni juttatások, így a szabadságmegváltás, jutalom, helyettesítési díj, kereset-kiegészítés, céljuttatás összege a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett személyes adatnak minősülnek, azokat bárki megismerheti, így a Minisztérium köteles az adatigénylés ezen részét, a kért bontásban teljesíteni.
A Kttv. 152. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatásokat azonban a közfeladatot ellátó szerv a magánszférához köthető eseményekre, élethelyzetekre tekintettel folyósítja a kormánytisztviselőnek, így azok név szerinti bontásban csak az érintettek hozzájárulásával hozhatóak nyilvánosságra, ezért hozzájárulás hiányában kizárólag összesített formában – mint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásával összefüggő közérdekű adat – adhatók ki.
Utólagos kérésére mellékelten megküldöm a Hatóság állásfoglalását, amely a közérdekű adat megismerése iránti igények teljesítéséhez szükséges másolat készítéséért megállapítható költségelemekre vonatkozik.
A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz továbbra is bizalommal.
Budapest,
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila elnök”

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre

1. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 179. §-a által közérdekből nyilvános adatnak minősített, kormánytisztviselő nevét, állampolgárságát, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetét, jelenlegi besorolását, besorolásának időpontját, a kormánytisztviselő munkakörének megnevezését és a betöltés időtartamát, a vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontját, a címadományozás adatait valamint a kormánytisztviselő illetményét név szerinti bontásban,

2. a Kttv. 152. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatásokat név szerinti bontásban, ha az érintettek ahhoz hozzájárulnak, vagy hozzájárulás hiányában kizárólag összesített formában – mint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásával összefüggő közérdekű adatot.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. szeptember 28.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Oláh Csaba dr.!

Közérdekből nyilvános információk 2022.-ből:

https://www.naih.hu/dontesek-infoszab-al...

“[...] jegyző részére
[...] Közös Önkormányzati Hivatal
Tisztelt Jegyző Asszony!
Ön konzultációs kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), melyben a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók adatainak közérdekű adatigénylés keretében történő továbbíthatóságáról kért állásfoglalást.
Levelében leírta, hogy az egyik önkormányzati képviselő fordult közérdekű adatigényléssel Önhöz, mint a közös önkormányzati hivatal jegyzőjéhez, és tájékoztatást kért a hivatal valamennyi köztisztviselőinek illetményéről, a ki nem vett szabadságokról, valamint az önkormányzat munkavállalóinak béréről, ki nem vett szabadságairól,
A kérdéseire sorrendben a Hatóság az alábbi tájékoztatást adja.
1. A törvényekben rögzített adatok körén túl, milyen adatok adhatók ki az adatigénylő számára; a köztisztviselőt/munkavállalót megillető szabadságnapok száma, ide értve a ki nem vett szabadságok számát, e körbe tartozik?
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 3. § 6. pontja alapján közérdekből nyilvános adat: „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.”
Az Infotv. 26. § (2) bekezdése ételmében: „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.”
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 226. § (1) bekezdése és (2) bekezdése b) pontja értelmében: a közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni a köztisztviselőkre is. Ahol e törvény kormánytisztviselőt említ, azon e fejezet alkalmazásában köztisztviselőt kell érteni.
A Kttv. 179. §-a szerint: „közérdekből nyilvános adatnak minősül
a) a kormánytisztviselő neve,
b) a kormánytisztviselő állampolgársága,
c) a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve,
d) a c) pontban meghatározott szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, e) a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja,
f) a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama,
..............................................................................................................................................................................................................................................................................
1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 [email address] Falk Miksa utca 9-11. Fax: +36 1 391-1410 www.naih.hu
Ügyszám: NAIH-2629-2/2022
Hiv. szám:[...]

g) a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja, h) címadományozás adatai,
i) a kormánytisztviselő illetménye.”
Az Infotv. 28. § (1) bekezdése értelmében a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A köztisztviselők illetményére vonatkozó személyes adat az idézett törvényi rendelkezés alapján közérdekből nyilvános adat, melyet bárki megismerhet. Az Infotv. azonban a közérdekből nyilvános személyes adatok esetében különbséget tesz az adatok megismerhetősége és az adatok terjesztése, illetve nyilvánosságra hozatala között.
Ezen adatokat az Infotv. 26. § (2) bekezdésének figyelembe vételével lehet közzé tenni, vagyis bárki számára elérhető módon hozzáférhetővé tenni, például internetes honlapon, vagy egy önkormányzati ülésre benyújtott előterjesztés részeként. A közérdekből nyilvános adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének betartásával terjeszthetőek, vagyis továbbíthatóak harmadik személyek számára, erre az adatigénylő figyelmét is fel kell hívni.
A Hatóság álláspontja az, hogy egy adott önkormányzat által kialakított illetményezési rendszer illetve az ezzel összefüggésben kezelt ismeretek: szabályok, rendelkezések, információk szintén közérdekű adatnak minősülnek.
A munkaviszonyban állók eseten az adatigénylés teljesítése akkor lehetséges, ha az érintett munkavállaló az Infotv. 26. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagyis a közfeladatot ellátó szerv [jelen esetben a közös önkormányzati hivatal] feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül. Ellenkező esetben anonimizált, illetve összesített adatszolgáltatás teljesíthető.
Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az adatok személyes adatként nem adathatóak ki az adatigénylőnek.
A fentieken túlmenően a Hatóság álláspontja az, hogy a megállapított éves szabadságnapok száma az alap és a szolgálati időre, beosztásra, besorolásra, illetve vezetői megbízásra tekintettel kapott pótszabadság mértéke közérdekből nyilvános adat, ugyanakkor a gyermekek után járó, vagy az egyéni, személyes élethelyzetre tekintettel járó egyéb pótszabadság mértéke már nem.
A ki nem vett szabadságok száma sem minősül az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak, így az erre vonatkozó adatokat személyes adatként nem lehet továbbítani, csupán összesített, illetve anonimizált adatszolgáltatás teljesíthető pl. szervezeti egységenként mekkora a ki nem vett szabadságnapok száma. Amennyiben az adott szervezeti egység munkatársainak száma nem haladja meg a négy főt, akkor a felfedési kockázat miatt javasolt a kis létszámú szervezeti egységeket összevontan kezelni.
2. Egy adatigénylés vonatkozhat egyszerre valamennyi köztisztviselőre/munkavállalóra? (pl. kikéri valamennyi köztisztviselő illetményét név szerint)
A Hatóság korábbi ügyekben tett állásfoglalásaiban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egy adatigényléssel akár az adott közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatott összes személy közérdekből nyilvános adatainak kiadását is lehet jogszerűen kérni, ez a kérdés azonban bizonyos differenciálást igényel, hozzátéve, hogy a szerv feladata- és hatáskörében eljáró köztisztviselők névadatainak kiadása egyértelműen jogszerű.
Kifejezetten kis létszámú foglalkoztatotti kör esetén ugyanis nem lenne értelme az adatigény elutasításának, hiszen a kért adatok egyes személyekre vonatkozó bontásban külön-külön is kikérhetők.
Nagyobb személyi kör esetén azonban felmerül a kérdés, hogy adott esetben nem minősül-e túlzónak az adatigény, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdek – úgymint a közhatalom működése és a közpénzek elköltése feletti társadalmi kontroll – anonimizált vagy összesített adatokkal
2

is kielégíthető, ugyanakkor az adatigény teljesítéséhez fűződő kockázat (úgymint készletező adatgyűjtés, jogellenes adatbázis építés) valós.
Felhívom a figyelmét, hogy az adatok kiadásáról vagy az adatigény elutasításáról az adatkezelőnek kell felelős döntést hoznia és szükség esetén álláspontját akár bíróság előtt is meg kell tudnia védeni.
A Hatóság azonban megfelelő megoldásnak tartja, ha az egyes illetményi adatok nem név szerint, hanem besorolási fokozat (főtanácsos, vezető-főtanácsos stb.) alapján kerülnek kiadásra. A szerv vezetőinek illetmény adatait természetesen név szerint kell kiadni.
3. Ha nem, konkrétan meg kell nevezni, kinek, s milyen adataira kíváncsi az adatigénylő?
Az Infotv. 28. § (3) bekezdése értelmében, ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Alapvető kritérium, hogy egyértelműen meghatározható legyen az igényléssel érintett adatok és személyek köre. A kérdés tehát az, hogy mely adatokat kell közérdekből nyilvános személyes adatként kiadni (hozzáférhetővé tenni) és melyeket kell védendő személyes adatként az érintett azonosítását lehetővé nem tévő módon kiadni, illetve összesített adatszolgáltatást teljesíteni. A közfeladatot ellátó szervnek ezen kívül meg kell indokolnia, hogy az igényelt adatok adott esetben miért nem adhatóak ki. Az adatigénylés elutasításának (részleges teljesítésének) megalapozottságát egy – esetleges – bírósági eljárás során közfeladatot ellátó szervnek kell bizonyítania (pl. az adat védendő és nem közérdekből nyilvános személyes adat).
4. Egy adatigénylés keretében, csak egy konkrétan megnevezett (név szerinti) köztisztviselő/munkavállaló adatai kérhetők/adhatók ki?
Ilyen korlátozó rendelkezést sem a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak, sem a bírósági gyakorlat nem ismer, ugyanakkor az adatigénylő nem terjeszthet be túlzó, megalapozatlan vagy ésszerűtlen adatigényt. Így az adatigénylések korlátját jelentheti, ha teljes szakmai, hivatásrendi adatbázisok kerülnének az adatigénylő birtokába, amely az érintettek álláskeresési, munkaerő piaci lehetőségeit aránytalanul korlátozhatná, illetve egyéb visszaélésekre is lehetőségeket adna.
Az Infotv. 33. §-a és 1. számú melléklete III. Gazdálkodási adatok 2. pontja alapján a közfeladatot ellátó szervek – így a közös önkormányzati hivatal is – köteles a közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve adatokat a honlapján, illetve ha nincs saját honlapja akkor az erre szolgáló központi honlapon, vagy egyéb az Infotv. 33. § (3) bekezdésében megállapított honlapon: negyedévente, a külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával elektronikusan közzétenni.
A [...].hu honlapon a fenti közzététel messzemenően informatív módon – bár nem negyed éves bontásban –, de megtalálható: https://www.[...]/kozerdeku-gazdalkodasi...
A személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő ügyben a jövőben is forduljon bizalommal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Budapest, 2022. március 2.
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila elnök
c. egyetemi tanár“

Adatigénylésem pontosítása:

Igényelem az Infotv. 26. § (2) bekezdése ételmében: „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja”
adatokat, kivéve a nevet, feladat-, munkakörönkénti bontásban :)

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória

Tisztelt Oláh Csaba dr.!

Közérdekből nyilvános adatok:
“Dr. Bíró Marcell közigazgatási államtitkár részére
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Budapest
Kossuth Lajos tér 1-3. 1055
Tisztelt Államtitkár Úr!
Ügyszám: NAIH/2015/7163/2/V. Hiv. szám: I-1/ME/3070/1/2015
A Miniszterelnöki Kabinetiroda konzultációs beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), amelyben a közérdekből nyilvános személyes adatok megismerésével és terjesztésével kapcsolatban kért jogértelmezést.
A beadvány apropójául Mesterházy Attila országgyűlési képviselő írásbeli kérdései (K/7385-87, K/6875, K/6835, K/6836, K/6861, K/6900, K/6909, K/6881) szolgáltak, amelyekben a Miniszterelnöki Kabinetirodától kérte ki a politikai tanácsadók nevét és illetményét.
Mindenekelőtt engedje meg, hogy tájékoztassam arról, hogy az országgyűlési képviselőket Magyarország Alaptörvényének 7. cikk (2) bekezdése szerinti interpelláció és kérdés értelmezésére a Hatóságnak kizárólag akkor van hatásköre, ha az az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti alapjogokat, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog értelmezését is érinti.
Tekintettel arra, hogy jelen beadványban a politikai tanácsadók közérdekből nyilvános személyes adatainak a kérdésre adott írásbeli válasz internetes nyilvánosságával kapcsolatban fogalmazott meg kérdést a Miniszterelnöki Kabinet, a Hatóság állásfoglalása az ügyben az alábbi.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 42. § (8) bekezdése értelmében kérdés esetén az országgyűlési képviselőnek lehetősége van arra, hogy a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kérje. Ugyanezen szakasz (9) bekezdése alapján az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ.
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 130. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 33. § (1) bekezdése alapján minden közfeladatot ellátó szerv az általános közzétételi lista (Infotv. 1. számú melléklete) szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a

hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni. A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
Az Infotv. 1. számú melléklet II/8. pontja értelmében a testületi szerv üléseiről készült jegyzőkönyveket a honlapon közzé kell tenni. Az Országgyűlés honlapján elérhetőek mind a kérdésre adott szóbeli válaszok a jegyzőkönyv részeként, mind a kérdésre adott írásbeli válaszok is, tehát a politikai tanácsadók mint kormánytisztviselők nevére és illetményére vonatkozó közérdekből nyilvános személyes adatokat ily módon az elektronikus közzététel útján az internet nyilvánossága elé kerülnének.
Az Infotv. 3. § 2. pontjának megfelelően a politikai tanácsadók mint kormánytisztviselők illetményadatai, juttatásai az egyes személyek vonatkozásában személyes adatoknak minősülnek. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
A közfeladatot ellátó személyek esetében ezen nyilvánosságot maga az Infotv. 26. § (2) bekezdése teremti meg az alábbi adatokra vonatkozóan:
- a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása,
- a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata,
- valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.
Az Infotv. 26. § (2) bekezdése tehát példálózóan felsorol mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét két további kategóriával egészíti
ki:
- azon személyes adatok, amelyeket az egyes törvények felsorolnak,
- illetve mivel képtelenség felsorolni minden olyan adatot, amely az egyes közfeladatot ellátó
személyek feladatával összefügg, azonban nyilvánosságuk elengedhetetlen a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez, a felsorolást a közfeladatával összefüggő egyéb személyes adat kategóriájával kinyitja az Infotv. 26. § (2) bekezdés.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 179. §-a közérdekből nyilvános adatnak minősíti a kormánytisztviselő nevét, állampolgárságát, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv nevét, ezen szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetét, jelenlegi besorolását, besorolásának időpontját, a kormánytisztviselő munkakörének megnevezését és a betöltés időtartamát, a vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontját, a címadományozás adatait valamint a kormánytisztviselő illetményét.
Ezen adatkörön túl azonban más, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok is – így a köztisztviselő végzettsége, részletes munkaköre, döntései, nyilatkozatai – közérdekből nyilvánosnak minősülhetnek az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján.
A „feladatkörrel összefüggő személyes adatok” csoportjába tartoznak kifejezetten a közfeladatot ellátó személy
- munkavégzése során, feladatköre ellátása érdekében tett nyilatkozatai,
- készített és/vagy kiadmányozott dokumentumok,
- megtett intézkedések, függetlenül attól, hogy azok jogszerűek voltak-e vagy sem;
- jogviszonyával összefüggő és a közfeladatot ellátó szerv által nyilvántartott azon adatok,
amelyek a feladatköre ellátására való alkalmassággal, az alkalmazási feltételeknek való 2

megfeleléssel, munkavégzése minőségével kapcsolatosak.
Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, az átláthatóság és ellenőrizhetőség – mint közérdek – kiemelt fontosságú. Ugyanakkor az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok (Infotv. 26. § (2) bekezdés) körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot.
Tipikusan a vezetőknek kifizetett rendszeres, eseti, pénzbeni és természetbeni juttatások, így például a szabadságmegváltás, jutalom, helyettesítési díj, kereset-kiegészítés, céljuttatás összege a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett személyes adatnak minősülnek, azokat bárki, az Infotv. 1. számú melléklet III/2. pontja alapján közzététel útján is megismerheti.
A Kttv. 13. § (2) bekezdése – az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése érdekében – az illetmény fogalmába sorolja a közszolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is.
A Hatóság eddigi gyakorlata során a Kttv. 152. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatásokat – lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás, albérleti díj hozzájárulás, családalapítási támogatás, szociális támogatás – azonban tipikusan olyan juttatásoknak értelmezte, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv a magánszférához köthető eseményekre, élethelyzetekre tekintettel folyósít a kormánytisztviselőnek, így azok név szerinti bontásban csak az érintettek hozzájárulásával hozhatóak nyilvánosságra, ezért hozzájárulás hiányában kizárólag összesített formában – mint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásával összefüggő közérdekű adat – adhatók ki.
Mind az Infotv. 26. § (2) bekezdése, mind a Kttv. 179. §-a alapján a kormánytisztviselők neve és illetménye közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.
Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerinti adatigénylést bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton benyújthatja. Az Infotv. 30. § (2) bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szerv az igénylő által kért formában köteles teljesíteni az adatigénylést.
Az Infotv. 26. § (2) bekezdésének utolsó mondatára tekintettel, amely szerint a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének, azok terjesztésével és internetes közzétételével kapcsolatban fogalmaz meg korlátokat:
- egyrészt a nyilvánosság céljával azonos céllal hozhatók nyilvánosságra az adatigénylő által, tehát a közhatalom működésének, gazdálkodásának, tevékenységének átláthatóságának megteremtésére;
- valamint a közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az általános közzétételi lista és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.
Mindez azonban nem jelenthet megtagadási okot, csupán az adatigénylőre hárítja a jogszerű terjesztés felelősségét.
Az országgyűlési képviselők által benyújtott kérdésre adott válasz esetében mind a plenáris ülésen, mind az írásbeli válasz esetén a honlapon elérhetővé válnak a kérdezett szerv, személy válaszai.
3

A kötelezően közzéteendő közérdekből nyilvános személyes adatok esetében (Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező adatkezelés) is érvényesülnie kell azon szabálynak (Infotv. 5. § (3) bekezdés), hogy a személyes adatok kezelését elrendelő törvénynek részletesen kell meghatároznia az adatkezelés körülményeit, így különösen az adatok fajtáit, az adatkezelés célját, feltételeit, időtartamát.
Amennyiben a válasz elektronikusan nem közzéteendő közérdekből nyilvános személyes adatokat is tartalmaz, úgy a Hatóság álláspontja szerint a kérdezett szerv úgy jár el mindkét alapjog érvényesülését a leginkább szem előtt tartva, ha a közzéteendő válasz az összesített adatokat tartalmazza, azonban lehetővé teszik a képviselő számára, hogy akár e-mailben, szóban, akár papír alapú írásbeli válaszban tájékoztatást kapjon a nevekről és az illetményekről, hiszen azok bárki számára megismerhető adatok a jelenleg hatályos jogszabályok alapján.
A közszférában foglalkoztatott nem döntéshozó, nem politikai közszereplő, nem nyilvános közéleti szereplése esetében a közérdekből nyilvános személyes adatok internetes nyilvánossága esetén a célhoz kötöttség elve rendkívül sérülékennyé válik, követhetetlen azok további felhasználása. Ahogy azonban azt a Hatóság egy korábbi ügyében is megállapította egy közfeladatot ellátó személy nevének nyilvánossága esetén, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-a alapján a médiarendszer egészének a feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi és az országos közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről való tájékoztatás céljából kezelhetőek a közfeladatot ellátó személyek neve.
Engedje meg azonban, hogy ezen ügy kapcsán tájékoztassam a két jog – az információs önrendelkezési jog és az információszabadság – találkozásával kapcsolatos eddigi jogalkalmazási gyakorlat gócpontjairól. Adatvédelmi biztosként 2006-ban ajánlással fordultam a jogalkotóhoz a közfeladatot ellátó személyek közfeladatával összefüggő személyes adatok nyilvánosságáról. Az ajánlásnak és jogalkotásnak is reagálnia kellett a közszféra mind átláthatóbb működésének és a közpénzek transzparens felhasználásának igényére. A korrupció visszaszorításának elvárása is indokolja a köztevékenység és a magánszféra világosabb elhatárolását, a közfeladat ellátásával összefüggő, nyilvános adatok pontosabb meghatározását.
Az információszabadságot és az adatvédelmet egyformán szem előtt tartó jogalkalmazó számára úgyszólván feloldhatatlan dilemma forrásává vált a törvénynek az a – kivételt nem ismerő – szabálya, hogy személyes adatot csak akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. E szabály következetes érvényesítése esetén például egy országgyűlési képviselő adott ügyben leadott szavazata – személyes adat lévén – csak az ő kifejezett hozzájárulásával, vagy külön törvényi rendelkezés alapján lett volna megismerhető. A korábbi adatvédelmi törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2005. június 1-jén hatályba lépett módosítása feloldotta ezt az ellentmondást, és általános szabállyá tette a közfeladattal összefüggő adatok nyilvánosságát és kivétellé azok védelmét. A közszférában foglalkoztatottak munkaviszonyával összefüggő adatok kezelését szabályozó törvények többségét a jogalkotó azonban nem hangolta az Avtv.-hez.
Az Avtv. módosításáig az Alkotmánybíróság jogértelmezése szolgált az adatvédelmi biztosi jogértelmezés mankójául, amelyben a két jog ütközéséből eredő ellentmondást oldotta fel. Ezen alapjog-értelmezés alapján a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása a személyek egy meghatározott csoportja esetében azonban alkotmányosan igazolható.
4

A demokratikus államélet, a tájékozott közvélemény biztosítása ugyanis indokolja, hogy az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb legyen. „Ehhez azonban személyes adataik ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggenek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is.” (ABH 1994, 329.)
Az Alkotmánybíróság egy 2010-es határozata egyértelművé tette, hogy a 2005-ös módosítással hatályba lépő szabály a korábbiakhoz képest „koncepcióváltást jelez, melynek lényege, hogy az érintettek nyilvános adatainak eddigi tételes meghatározása (neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre) helyett ma az a főszabály, hogy a közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes adatai nyilvánosak (kivételt törvény állapíthat meg).” Az Alkotmánybíróság hozzátette, „a vizsgált esetben [...] az adott jogszabály a jogalkalmazás során értelmezésre szorul. Körültekintő mérlegelést igényel (az érintett szervek és személyek azonosításán túlmenően) a »feladatkör«, illetve annak terjedelme. Az Avtv. [ezen] szabálya azonban ettől még nem minősül homályosnak vagy eleve értelmezhetetlennek. Pusztán arról van szó, hogy kétség vagy vita esetén a szabályozás logikája mentén a jogalkalmazónak kell azonosítania az Avtv. 19. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó, s ennek következtében megismerhető adatokat, valamint a kivételek körét is.” (408/B/2008. AB határozat)
A közfeladattal összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok egyértelmű értelmezése érdekében felmerülhet azok újragondolásának igénye, ehhez kiindulópontként szolgálhat az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítás szabadságát és az információszabadságot értelmező, több határozatában is hangsúlyozott elv, mely szerint „egy demokratikus társadalomban a közfeladatot ellátó személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb. Ez szükségszerűen adódik abból, hogy köztevékenységükkel kilépnek a magánszférából, így személyes adataik nem tartoznak teljes körűen a magánszférájukhoz. A közfeladat elvállalása következtében számolniuk kell azzal, hogy életük meghatározott része a nyilvánosság előtt zajlik: ők testesítik meg az államot, a közhatalmat, a közügyek intézőit, ők kezelik a közpénzeket, ők hozzák a polgárok szűkebb vagy szélesebb körét érintő döntéseket, és alkotják meg és alkalmazzák a jogszabályokat”.
Amennyiben a jogalkotás a közfeladatot ellátó személyek, így akár a rendőrök képmásának megismerhetősége esetében a szabályozás újragondolása mellett dönt, úgy a nyilvánosság és a magánszféra védelmének egymásra tekintettel való érvényesülését kell szem előtt tartania, mert természetesen a közfeladatot ellátó személyek esetében sem lehet parttalan a nyilvánosság. A nyilvánosság célja ugyanis a közszféra, tehát az állami, önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szervek, illetve a közpénzből gazdálkodó szervek átlátható működésének biztosítása. A személyes adatok nyilvánossága csak a közfeladat ellátása körében és alkotmányosan csak olyan mértékig indokolt, amely e cél eléréséhez szükséges. Ezt az alkotmányos indokot azért fontos hangsúlyozni, mert törvények meghatározott személyes adatok nyilvánosságát más okból – tehát nem a közszféra átláthatósága érdekében – is előírhatnak.
Konzultációs beadványára az álláspontom összességében tehát az, hogy ahogyan adatvédelmi 5

biztosként 2004-ben1 és 2006-ban is a politikai tanácsadók nevének és illetményének nyilvánossága mellett foglaltam állást, úgy a hatályos jogszabályokat is alapul véve álláspontom nem változott. Tekintettel azonban az Infotv. 26. § (2) bekezdésébe bekerült módosításokra, azok elektronikus közzététel útján való megismerhetővé tételének korlátozása kizárólag a megismerés módját befolyásolhatja.
Budapest, 2015. november
1 482/A/2004
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila elnök
c. egyetemi tanár“

Adatigénylés:

Igényelem azon, 2020. januárra és 2023. szeptemberre vonatkozó közérdekből nyilvános adatokat, amely “ közfeladatot ellátó személyek esetében a nyilvánosságot maga az Infotv. 26. § (2) bekezdése teremti meg az alábbi adatokra vonatkozóan:
- a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása,
- a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata,
- valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja”

KIVÉVE A NEVET,
FELADAT- / MUNKAKÖRÖNKÉNTI BONTÁSBAN.

Üdvözlettel:

Adatigénylő

Tisztelt Oláh Csaba dr.!

Közérdekből nyilvános adatai az adatot tartalmazó oldalanként számozva:

1.
Tankerületi dolgozók száma: 51 fő

2.
Létszámadatok 2021/ 2022. tanév - október 1. KIR STAT alapján
Tanulói létszám (tényleges):
22.482
Pedagógusok létszáma (tényleges):
2.287
Technikai dolgozók létszáma (tényleges):
356
Nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők létszáma (tényleges):
308
Tankerületi Központ dolgozói létszáma:
57

Létszámadatok 2020/ 2021. tanév - október 1. KIR STAT alapján
Tanulói létszám (tényleges):
22. 666 fő
Pedagógusok létszáma (tényleges):
2.578 fő
Technikai dolgozók létszáma (tényleges):
419 fő
Nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők létszáma (tényleges):
320 fő
Tankerületi Központ dolgozói létszáma:
53 fő

3.

A Belső-Pesti Tankerületi Tankerületi Központ szervezeti felépítése
TANKERÜLETI IGAZGATÓ
SZAKMAI VEZETŐ
KÖZNEVELÉSI, ÜGYVITELI ÉS HUMÁNPOLITIKAI FŐOSZTÁLY
GAZDASÁGI VEZETŐ
GAZDÁLKODÁSI, ÜZEMELTETÉSI ÉS PÁLYÁZATI FŐOSZTÁLY
Számviteli Osztály
Belső ellenőr
Kommunikációs és sajtó ügyintéző
Integritás tanácsadó Adatvédelmi tisztviselő Esélyegyenlőségi referens Információbiztonsági
felelős Védelmi referens
Üzemeltetési, Vagyongazdálkodási és

4.
Szervezet
Tankerületi igazgató: -
belsopestkukackk.gov.hu
Szakmai vezető, tankerületi igazgató h.
Marosi Beatrix
belsopestkukackk.gov.hu
Gazdasági vezető
Bank Júlia
belsopestkukackk.gov.hu
Köznevelési, Ügyviteli és Humánpolitikai Főosztály
Fazekas-Pap Katalin főosztályvezető
belsopestkukackk.gov.hu
Humánpolitikai Osztály
Pályi Kissné Szabó Anita mb. osztályvezető
belsopestkukackk.gov.hu
Köznevelési és Ügyviteli Osztály
Garamvölgyiné Mérei Judit osztályvezető
belsopestkukackk.gov.hu
Gazdálkodási, Üzemeltetési és Pályázati Főosztály
Urbánné Darók Kornélia főosztályvezető
belsopestkukackk.gov.hu
Pénzügyi Osztály
Sőregi Judit osztályvezető
belsopestkukackk.gov.hu

5.

Tájékoztató anyagok
Integritás tanácsadó
név: Pályi Kissné Szabó Anita
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: integritas.belsopestkukackk.gov.hu
Dokumentumok
Tájékoztató
Bejelentő adatlap
Adatvédelmi tisztviselő
név Dr. Oláh Csaba
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: csaba.olah2kukackk.gov.hu
Információbiztonsági felelős
név Bardócz István
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: istvan.bardoczkukackk.gov.hu
Esélyegyenlőségi referens
név Rapi István
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: istvan.rapikukackk.gov.hu

6.
A Belső-Pesti Tankerületi Központ foglalkoztatottjainak személyi juttatására vonatkozó adatok
2022. IV. negyedév
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint a foglalkoztatottak személyi juttatásaira vonatkozó adatok a Belső-Pesti Tankerületi Központnál az alábbiak szerint alakultak a 2022. október 01-től 2022. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan:
A Belső-Pesti Tankerületi Központ átlagos állományi létszáma:
Vezetők részére nyújtott juttatások
Törvény szerinti illetmények Céljuttatás, projektprémium, jutalom Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj Jubileumi jutalom
Béren kívüli juttatások Költségtérítések
Egyéb személyi juttatások
Összesen
Egyéb alkalmazottak részére nyújtott juttatások
Törvény szerinti illetmények Céljuttatás, projektprémium, jutalom Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj Jubileumi jutalom
Béren kívüli juttatások Költségtérítések
Egyéb személyi juttatások
Összesen
2.727 fő
303 370 817 Ft 3946800Ft 8260177Ft 3217550Ft
0 Ft 1137880Ft 3562977Ft 323 496 201 Ft
2 852 547 071 Ft 34 727 462 Ft 58 496 814 Ft 53 674 093 Ft
0 Ft 16 543 203 Ft 53 167 033 Ft 3 069 155 676 Ft

Adatigénylés:

Igényelem azt a közadatot, hogy a fenti, 6 eltérő oldalon közzétett közérdekből nyilvános adat alapján igaz-e, hogy 2022. negyedévében a szerv 7 vezetője havi átlag 15 405 000 forint közpénznyi fizetést, juttatást, pénzt kapott fejenként, kerekítve.

Üdvözlettel:

Adatigénylő

Tisztelt Oláh Csaba dr. Adatvédelmi Tisztviselő!

Adatigénylésemet ezzel a válaszából kimásolhatatlan URL-el teljesítette:

Klebelsberg Központ/kozerdeku-adatok

A Klebelsberg Központ megadott weboldalán a következő közérdekből nyilvános adatok hozzáférhetőek, megismerhetőek, nyilvánosan:

- Tankerületi dolgozók száma: 51 fő

- Létszámadatok 2021/ 2022. tanév - október 1. KIR STAT alapján
Tanulói létszám (tényleges):
22.482
Pedagógusok létszáma (tényleges):
2.287
Technikai dolgozók létszáma (tényleges):
356
Nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők létszáma (tényleges):
308
Tankerületi Központ dolgozói létszáma:
57
Létszámadatok 2020/ 2021. tanév - október 1. KIR STAT alapján
Tanulói létszám (tényleges):
22. 666 fő
Pedagógusok létszáma (tényleges):
2.578 fő
Technikai dolgozók létszáma (tényleges):
419 fő
Nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők létszáma (tényleges):
320 fő
Tankerületi Központ dolgozói létszáma:
53 fő

- TANKERÜLETI IGAZGATÓ,
SZAKMAI VEZETŐ,
KÖZNEVELÉSI, ÜGYVITELI ÉS HUMÁNPOLITIKAI FŐOSZTÁLY,
GAZDASÁGI VEZETŐ,
GAZDÁLKODÁSI, ÜZEMELTETÉSI ÉS PÁLYÁZATI FŐOSZTÁLY,
Számviteli Osztály,
Belső ellenőr,
Kommunikációs és sajtó ügyintéző,
Integritás tanácsadó,
Adatvédelmi tisztviselő,
Esélyegyenlőségi referens,
Információbiztonsági felelős,
Védelmi referens,
Üzemeltetési, Vagyongazdálkodási és Pályázati Osztály,
Humánpolitikai Osztály,
Köznevelési és Ügyviteli Osztály
Pénzügyi Osztály

- Ügyfélszolgálati vezető: nem releváns

- Tankerületi igazgató: -
[Betöltetlen állás]
belsopest kukac kk.gov.hu

- Szakmai vezető, tankerületi igazgató h.
Marosi Beatrix
belsopest kukac kk.gov.hu

- Gazdasági vezető
Bank Júlia
belsopest kukac kk.gov.hu

- Köznevelési, Ügyviteli és Humánpolitikai Főosztály
Fazekas-Pap Katalin főosztályvezető
belsopest kukac kk.gov.hu

- Humánpolitikai Osztály
Pályi Kissné Szabó Anita mb. osztályvezető
belsopest kukac kk.gov.hu

- Köznevelési és Ügyviteli Osztály
Garamvölgyiné Mérei Judit osztályvezető
belsopest kukac kk.gov.hu

- Gazdálkodási, Üzemeltetési és Pályázati Főosztály
Urbánné Darók Kornélia főosztályvezető
belsopest kukac kk.gov.hu

- Pénzügyi Osztály
Sőregi Judit osztályvezető
belsopest kukac kk.gov.hu

- Integritás tanácsadó
név: Pályi Kissné Szabó Anita
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: integritas.belsopest kukac kk.gov.hu

- Adatvédelmi tisztviselő
név Dr. Oláh Csaba
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: csaba.olah2 kukac kk.gov.hu

- Információbiztonsági felelős
név Bardócz István
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: istvan.bardocz kukac kk.gov.hu

- Esélyegyenlőségi referens
név Rapi István
levelezési cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
e-mail: istvan.rapi kukac kk.gov.hu

- A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje:

Készítette:
dr. Tolnai Marianna tankerületi igazgató

- 13. § Közérdekből nyilvános adat a Tankerületi Központban:

a) a kormánytisztviselő neve,
b) a kormánytisztviselő állampolgársága,
c) a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve,
d) a c) pontban meghatározott szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete,
e) a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja,
f) a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama,
g) a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja,
h) címadományozás adatai,
i) a kormánytisztviselő illetménye.

- Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

- 13. § A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

- 13. § A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és
a közfeladatot ellátó személy
jogállására vonatkozó
külön
törvény
rendelkezései
irányadóak.

- 13. § Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

- A Belső-Pesti Tankerületi Központ foglalkoztatottjainak személyi juttatására vonatkozó adatok
2022. IV. negyedév
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint a foglalkoztatottak személyi juttatásaira vonatkozó adatok a Belső-Pesti Tankerületi Központnál az alábbiak szerint alakultak a 2022. október 01-től 2022. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan:
A Belső-Pesti Tankerületi Központ átlagos állományi létszáma:
Vezetők részére nyújtott juttatások
Törvény szerinti illetmények Céljuttatás, projektprémium, jutalom Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj Jubileumi jutalom
Béren kívüli juttatások Költségtérítések
Egyéb személyi juttatások
Összesen
Egyéb alkalmazottak részére nyújtott juttatások
Törvény szerinti illetmények Céljuttatás, projektprémium, jutalom Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj Jubileumi jutalom
Béren kívüli juttatások Költségtérítések
Egyéb személyi juttatások
Összesen
2.727 fő
303 370 817 Ft 3946800Ft 8260177Ft 3217550Ft
0 Ft 1137880Ft 3562977Ft 323 496 201 Ft
2 852 547 071 Ft 34 727 462 Ft 58 496 814 Ft 53 674 093 Ft
0 Ft 16 543 203 Ft 53 167 033 Ft 3 069 155 676 Ft

- Vezetők részére nyújtott juttatások
323 496 201 Ft

Köszönöm szépen a fenti közérdekből nyilvános adatai megismerhetőségének szíves biztosítását, és azt a fentiekből megállapítható közadatot, hogy a
Tankerületi Központ 7 vezető kormánytisztviselője
havonta ezerre kerekítve átlag
15.405.000 forint közpénz,
millióra kerekítve átlag
15millió forint közpénz
juttatásért
végzi közfeladatát.

Adatigénylés

Kérem, amennyiben nem havi átlag 15millió forint juttatásért végzi a Tankerületi Központ 7 vezető kormánytisztviselője közfeladatát, szíveskedjen ezt a tényt és a törvény szerint megállapított illetményt közölni név nélkül a 7 vezető beosztás feltüntetésével.

Üdvözlettel:

Szigeti Viktória