Szerencsi cukorgyári épület felújítás

Tisztelt Adatigénylő!
Tájékoztatom, hogy a Szerencs volt cukorgyári irodaépület tárgyában hozzám
benyújtott közérdekű adatigénylés határidejét az Info. tv. (2011. évi
CXII. tv.) 29. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével 15 nappal
meghosszabítom. 
Kérem tájékoztatásom tudomásulvételét!
Üdv.: Oleárné dr. Kádas Marianna
jegyzp

Tisztelt Adatigénylő!
A Szerencs - Volt cukorgyári irodaépület projekttel kapcsolatban hozzám
küldött adatigénylésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom: 
A 2011. évi CXII. tv. (Info. tv.) 30. § (7) bek. alapján: "A közfeladatot
ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes
ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései
irányadóak", ezért adatigénylésében foglalt ilyen tárgyú dokumentumokat
nem áll módomban megküldeni. A közérdekből nyilvános adatok - az ön által
érintett tárgykörben is - az [1]ekr.gov.hu felületen rendelkezésre állnak,
ezért szíveskedjék a hivatalos, bárki által elérhető felületen fellehető
anyagokból tájékozódni. 
Kérem válaszom tudomásul vételét!
Üdv.: Oleárné dr. Kádas Marianna
jegyző   

References

Visible links
1. http://ekr.gov.hu/

Tisztelt Adatigénylő!

A Szerencs - Volt cukorgyári irodaépület projekttel kapcsolatban hozzám küldött
adatigénylésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom:

Adatigénylésével kapcsolatoban 2024. március 4-én küldött válaszomat
fenntartom. A 2011. évi CXII. tv. 21/A. pontjában foglaltak szerint az
alábbiak szerint jogosult jogorvoslatra: 

21/A. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható
per[1] * 

31. § (1)[2] *  Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény
elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a
29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen
eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított
költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat
(az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:
Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni..[3] * 

(2)[4] *  A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az
adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének
megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.

(3)[5] *  A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő
eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó
határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az
igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása,
nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért megállapított
költségtérítés összege miatt az igénylő a Hatóság vizsgálatának
kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a
bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat
megszüntetéséről, az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról
szóló vagy az 58. § (3) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő
harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló
határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(4)[6] *  A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli
jogképessége. A perbe a Hatóság az igénylő, az üzleti titok vagy
törvényben meghatározott más titok jogosultja az adatkezelő pernyertessége
érdekében beavatkozhat.

(5)[7] *  Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult
per kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a
törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes
közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.

(6)[8] *  A bíróság a per minden szakaszában – ideértve a felülvizsgálati
eljárást is – soron kívül jár el.

(6a)[9] *  Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését az
adatkezelő a 27. § (1) bekezdése alapján tagadja meg, és az adatot igénylő
a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása
felülvizsgálatának érdekében az (1) bekezdésben meghatározottak alapján
bírósághoz fordul, a bíróság a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását
kezdeményezi, egyidejűleg a peres eljárást felfüggeszti. A
titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményező és az eljárást
felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

(7)[10] *  Ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek
helyt ad, határozatában az adatkezelőt – az adatigénylés teljesítésére
rendelkezésre álló határidő meghatározásával – a kért közérdekű adat
közlésére kötelezi. A bíróság az adatigénylés teljesítéséért megállapított
költségtérítés összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó
szervet a költségtérítés összegének megállapítása tekintetében új
eljárásra kötelezheti.

31/A. §[11] *  (1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság
legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra
kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a
keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra
alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől
az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három munkanap.

(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg
közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre
vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra
hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson
adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

(3) Az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított három munkanapon
belül, de legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három
nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be. Ezzel egyidejűleg az
alperes az írásbeli ellenkérelmet tájékoztatás céljából – ha az számára
ismert – a felperes elektronikus levélcímére is megküldi, és a megküldés
tényét a bíróság számára valószínűsíti. Az e rendelkezések megsértésével
teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.

(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli
védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni
és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az
alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen
lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt
legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.

(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető
el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a
bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya
van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon
belüli határnapra kell kitűzni.

31/B. §[12] *  (1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát
követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének
csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson
rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt
lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak
nincs helye.

(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha

a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon
valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és
eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására
vagy cáfolatára, vagy

b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső
akadálya van és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását
továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának beszerzése érdekében
a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a
bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi.

(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi
tárgyalást – ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki – az elhalasztott
tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy
a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a
mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében
történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az
eljárást hivatalból megszünteti.

31/C. §[13] *  (1) A perben

a) igazolásnak – a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve –,

b) viszontkeresetnek,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

d) felfüggesztésnek – a 31. § (6a) bekezdésében, valamint a Pp. 126.
§-ában meghatározott eseteket kivéve –,

e) bírósági meghagyás kibocsátásának,

f) keresetkiterjesztésnek, és

g) beavatkozásnak – a 31. § (4) bekezdésében meghatározott esetet kivéve –

nincs helye.

(2) A perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 121.
§ (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés
tartama legfeljebb egy hónap.

(3) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított
tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és
kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől
számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél
ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti
tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a
fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.

(5) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől
számított hatvan napon belül köteles elbírálni.

Kovacs Imre <[14][FOI #24150 email]> ezt írta
(időpont: 2024. márc. 6., Sze, 11:41):

Tisztelt Marianna Dr Kádas!

Tisztelt Jegyző Asszony!

Az ön válasza nem felel meg az Infótv. előírásainak -már nem az első
esetben történik ez meg, hiszen volt, amikor költségtérítést kívánt
kérni az adatokért cserében, miközben azt jogszabály tiltotta- az
alábbiak miatt:
- az adatgazdának tájékoztatást kellett volna adnia az adatigénylőt az
Info tv. szerint megillető jogorvoslat lehetőségéről, mivel elutasította
az adatok (azok többségét) kiadását. Ezt elmulasztotta!
- nem elég egy WEB oldal linkjét megadni (Info tv. 30 §. 2. bek.), a
megadott elektronikus elérhetőségnek az igényelt adatra (dokumentumra)
kell mutatnia. Javaslom a bírósági gyakorlatot, illetve a NAIH
állásfoglalását áttanulmányozni.
-továbbá szintén törvénysértő, hogy nem vette figyelembe a 2011. évi
CXII. tv. (Info. tv.) 30. § (7) bekezdésének azon részét, mely szerint:
az Infotv. 30. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó esetekben
számlamásolatok megküldésére irányuló igényt például az adatkezelő az
igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a
jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével
is teljesítheti. Ön csak az első mondatát idézte be a válaszába, azonban
a második része a hivatkozott jogszabályi bekezdésnek egyértelműen
határozza meg, hogy mit kell tennie.

Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó
minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre
vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az
átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A
közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Felhívom a figyelmét a továbbiakra is:
Az Infotv. 30. § (7) bekezdésében foglalt úgynevezett mélységi korlát
azt jelenti, hogy az adatigénylés nem terjedhet addig, hogy a közérdekű
adatigénylő átvegye az (állami) ellenőrző szervek feladatát. (Kúria Pfv.
20.148/2019/8) A számlaszintű ellenőrzés vonatkozásában az Infotv. 30. §
(7) bekezdése az ahhoz fűzött miniszteri indokolás szerint nem zárja ki,
hogy az állampolgárok e szervek költségvetésével a költségvetést érintő
juttatásokkal, kedvezményekkel, vagyonának kezelésével, birtokolásával,
használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak
megterhelésével az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével,
illetve támogatások felhasználásával kapcsolatos egyes adatokat
megismerhessenek.
A jogszabály indokolása értelmében az adatigénylést akkor kell
teljesíteni, ha az igénylés elhatárolható a közfeladatot ellátó szervek
gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét
érintő ellenőrzésektől, hiszen azokra külön szervek jogosultak. (Kúria
Pfv.21.957/2018/7.)
A fentiek alapján megállapítható, hogy az adatigénylésem -a kérdéssel
érintett adatkörök, amelyekre irányuló az igénylés - nem az önkormányzat
vagy polgármesteri hivatal gazdálkodásának teljes körű megismerésére
irányul, nem átfogó vagy tételes ellenőrzésnek minősül, hiszen nem a
teljes gazdálkodási tevékenységét öleli fel.

Megjegyzem továbbá, hogy az adatigénylésemre először egy 15 napos
hosszabbítási igény érkezett az önök részéről, majd ezt követően küldték
a döntően elutasító választ. Egy önkormányzat esetében ez felvetheti a
rosszhiszeműséget is, hiszen az Alaptörvény a közfeladatot ellátó
szervektől nyitott és konstruktív hozzáállást vár el.

Fentiek alapján kérem, hogy 8 napon belül adja meg számomra a kért
adatokat (a pontos elektronikus elérhetőséggel együtt), amennyiben a
közérdekű adatigénylésem nem kerül teljesítésre, akkor a megfelelő jogi
lépéseket meg fogom tenni a NAIH, illetve az illetékes bíróság irányába.

Üdvözlettel:

Kovacs Imre

idézett részek megjelenítése