Súlyos hiányosságok és ellentmondások "Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok" című összefoglalójukban
Tisztelt Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztjük elő.
A http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszo... oldalon publikált, „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” című összefoglalójukban, és annak tartalmával összhangban a médiában történő nyilatkozataikban ex-katedra megállapításokat tesznek az elektromos cigaretta közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatait illetően. Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a hivatkozott dokumentum nem a teljes, rendelkezésre álló tudományos irodalomból merít, a témában fellelhető pozitív kutatási eredményeket szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyja, sok esetben túlzó megállapításokat tesz, kontextusukból kiragadott félinformációk alapján megfogalmazott feltételezéseket tényként közöl, így egyoldalú, elfogult, és súlyosan torzított képest fest az elektromos cigaretták egészségügyi kockázatait illetően.
Kérem, hogy szíveskedjenek a következő kérdésekben foglaltakra adott válaszaikat elektronikus másolatban megküldeni részünkre:
1.) Miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem vizsgálják a brit Public Health England 185 forrás elemzésén alapuló, 113 oldalas „E-cigarettes: an evidence update” című összefoglalóját (https://www.gov.uk/government/uploads/sy...), amely a következő megállapításokat teszi:
- az elektromos cigaretta a jelenlegi ismeretek szerint 95%-kal kevésbé egészségkárosító, mint a hagyományos dohányzás;
- a dohányosok ösztönzése az elektromos cigaretta kipróbálására segíthet a dohányzással kapcsolatos megbetegedések és halálozások számának visszaszorításában;
- a friss elemzések a „Cochrane Review”-val (http://www.cochrane.org/CD010216/TOBACCO...) összhangban azt támasztják alá, hogy az elektromos cigaretta segíthet a dohányzás elhagyásában és az elfogyasztott cigaretták számának csökkentésében, még azokban az esetekben is, amikor a dohányos nem kívánja abbahagyni a dohányzást;
- nincs bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretta aláásná a dohányzás visszaszorításának hosszú távú törekvéseit, sőt, valószínűleg épp segíti azt;
- az elektromos cigaretta jelentéktelenül kevés, korábban sosem dohányzó embert ösztönöz az eszköz kipróbálására?
2.) Miért állítják tényként, hogy „Az egyre több országban bevezetett szigorú szabályozások, a dohányzás zárt légtérben történő teljes tiltása késztette a távolkeleti fejlesztőket egy új nikotin élvezeti forma kitalálására, amelynek révén fenntartható az addikció és megkerülhetőek a füstöt okozó dohányzást tiltó rendelkezések.”, amikor Hon Lik, kínai vegyész, a modern elektromos cigaretta megalkotója minden egyes vele készített interjúban azt nyilatkozza, hogy olyan dohányosként, akinek nem használtak a hagyományos leszoktató megoldások, célja az volt, hogy a nikotinbevitel egy olyan formáját alkossa meg, amely a dohányos és környezete számára lényegesen kevesebb ártalommal jár, és egyben megkönnyíti a dohányzással való felhagyást?
3.) Miért állítják tényként, hogy „Az elektronikus cigaretta elterjedésének adott további lendületet, hogy a multinacionális dohánygyárak nehezen adják fel a piacaikat, a dohánytermékek fogyasztásának csökkenésével járó veszteségeiket új termékek gyártásával szeretnék pótolni.”, amikor közismert tény, hogy 2003 és 2012 között a dohánygyártók a füstmentes dohánytermékek piacára igyekeztek belépni, míg végül az e-cigaretta népszerűségének és elterjedtségének 2008-2012 között bekövetkezett rohamos növekedése késztette őket az erre a piacra történő belépésre, de a piac legnagyobb szeletét a mai napig a dohányipartól független gyártók és forgalmazók képviselik?
Lásd: http://www.tobaccotactics.org/images/3/3..., http://vaping360.com/the-battle-for-the-...
4.) A korábban nem dohányzók elektromos cigarettázási szokásainak vizsgálatakor, különös tekintettel a fiatalkorúakra, miért nem említik és veszik számításba Dr. Zentai István 2012-es, 800 hazai elektromos cigaretta használót megszólaltató felmérését (http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...), amely a következő eredményekre jutott: „Az elektromos cigaretta használók zöme tehát nem a fiatal felnőttek korosztályából kerül ki és különösen nem a 18 év alatti korosztályból. Ennek a radikális különbségnek az értelmezésén fontos lenne elgondolkodnia a döntéshozóknak és újragondolni azokat az érveket, amelyek az elektromos cigarettát rászoktató eszköznek állítják be.”?
5.) A fiatalkorúak elektromos cigarettázási szokásainak vizsgálatakor miért nem említik és veszik számításba Linda Bauld és társai „E-Cigarette Uptake Amongst UK Youth: Experimentation, but Little or No Regular Use in Nonsmokers” (http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...) részletes tanulmányának eredményeit, amely kimutatja, hogy az Egyesült Királyságban - annak ellenére, hogy ott közel húszszor annyi elektromos cigaretta használóról beszélhetünk, mint Magyarországon - nincs arra utaló jel, hogy a nemdohányzó fiatalok rendszeres elektromos cigaretta használata olyan mértékben fordulna elő, amely aggodalomra adna okot?
6.) Ugyanezen kérdésben miért nem tesznek említést arról, hogy az Önök által is idézett holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmánya szerint a megkérdezett 456 elektromos cigaretta használó között egyetlen személy volt, aki korábban nem dohányzott?
7.) A világszerte növekvő elektromos cigaretta használat kihangsúlyozása mellett miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy ezzel párhuzamosan a dohányosok száma folyamatos csökkenést mutat?
8.) Az elektromos cigarettázás vélt egészségügyi kockázatainak kihangsúlyozásakor miért rendre a közönséges levegővel hasonlítják össze azt, és miért nem a dohányzás jól ismert egészségügyi kockázataival?
9.) Miért állítják kategorikusan, a holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányára hivatkozva, hogy „A vizsgálat eredményei megerősítik a fentiekben már leírt összetevők listáját, miszerint az ecigarettákban propilén-glikol, glicerin, egyéb poliolok, nikotin, aldehidek, ketonok, illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrózaminok, fémek találhatóak.”, amikor maga a hivatkozott tanulmány is kijelenti, hogy „a folyadékok kis hányada tartalmazott dietilén-glikolt, benzolt, toulolt, valamint dohányspecifikus nitrozaminokat, de ezen anyagok jelenléte a folyadékok többségénél nem mutatható ki”?
10.) A holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányának fényében állításuk inkább nem így kellene-e, hogy hangozzon: „A vizsgálat eredményei alapján az e-cigarettákban propilén-glikol, glicerin, valamint opcionálisan nikotin található, egyes esetekben előfordulhatnak igen kis mennyiségben egyéb poliolok, aldehidek, ketonok, illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrozaminok és egyes fémek is”?
11.) Az Önök által is említett, jogszabályi harmonizáció előtt álló európai dohánytermék direktíva (http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/...) 20-as cikkének 2/b, 2/c, 3/c, 3/d, 3/e pontjai nem pontosan a holland Népegészségügyi Intézet által vázolt eseti anomáliák kiszűrésére tartalmaznak iránymutatást és bevezetendő követelményrendszert, ezáltal okafogyottá téve nemkívánatos összetevőkkel kapcsolatos félelmeiket?
12.) Miért állítják ugyanazon tanulmányra hivatkozva, hogy „a vizsgálat szerint a formaldehid koncentrációja háromszor magasabb is lehet az elektronikus-cigaretta párájában [mint a hagyományos cigaretták füstjében].", amikor mára a témában történt célzott kutatások (Farsalinos és társai: E-cigarettes generate high levels of aldehydes only in ‘dry puff’ conditions, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...) alapján egyértelmű, hogy „… túlhajtott porlasztó esetén annyi aldehidet lehet felszabadítani, amennyit csak akarunk, de ehhez nem üzemszerűen kell használni, illetve jelentősen túl kell hevíteni a folyadékot, amit egy elektromos cigaretta felhasználó fizikailag képtelen tolerálni. A készülékek teljesítménye nem hozható közvetlen kapcsolatba a magas aldehid-kibocsájtással mindaddig, amíg a felhasználó üzemszerűen és nem szárazon slukkolva használja. Természetesen senki nem akarja vagy képes száraz slukkokkal használni ezeket a készülékeket.”?
13.) Miért nem tartották fontosnak összefoglalójukban megfelelően kiértékelni és megemlíteni az Önök által hivatkozott, holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányának azon megállapítását, amely szerint „Az egyes vegyületek tekintetében a hagyományos dohányfüst és az e-cigaretták párája közötti összehasonlításban a legrelevánsabb összetevők mennyisége alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb az utóbbiban. … egyes rákkeltő összetevők, pl. a dohányspecifikus nitrozaminok jelenléte a dohányfüstben az e-cigarettánál mérhető értékek négyszázszorosa. A dohányfüstben jelen van továbbá több ezer vegyület, amik közül igen sok toxikus. Következésképp a méreganyagok jelenléte alapján, toxikológiai szempontból a dohányfüst esetén sokkal magasabbak a kockázati tényezők, mint az e-cigarettánál.”?
14.) Miért állítják tényként, hogy „Felnőttek esetén 40-60 mg, míg gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése, bőrön keresztüli felszívódása is életveszélyes mérgezést okozhat.", mikor napjainkban a tudományos társadalom jó része megkérdőjelezi ezt az elavult, több, mint száz éves, patkánykísérletekre alapozott becslést, és Bernd Mayer „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century” címen publikált tanulmánya (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...) ennek körülbelül a húszszorosát nevezi meg halálos dózisként, és 500-1000 mg nikotint tart felnőttek esetében az életveszélyes mérgezés alsó határának? A Bernd Mayer által korrigált értékeket támasztja alá Lars B. Christensen 2013 májusi, „Clinical Toxicology” lapjain megjelent cikke (http://www.eapcct.org/publicfile.php?fol...) is, amely három, szándékos, kifejezetten e-cigaretta utántöltő folyadékkal elkövetett, sikertelen öngyilkossági kísérletről számol be, amelyek közül a legmagasabb dózis, 1,500 mg nikotin szájon át történő elfogyasztása sem okozott halálos kimenetelű mérgezést.
15.) A nikotinnal kapcsolatos információk felkutatása során miért kerülte el figyelmüket az a tény, hogy azt 2014-ben veszélyességét illetően újraosztályozták, így az a legerősebb forgalomban lévő utántöltő esetén (24mg/ml) is csak CLP4-es kategória, tehát a folyékony szappannal egy besorolásban lévő, így például az EU 1272/2008 rendelkezése értelmében a jól ismert halálfejes emblémával sem kell azt már ellátni?
16.) Miért állítják a nikotinról, hogy „… aktív szerepet játszik az érelmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában is. Ugyancsak szerepe van a daganatok kialakulásában növekedésében, és az áttétek képződésében.”, amikor az Önök által hivatkozott tanulmányok (12, 13, 14, 15 és 16),
a) nem közvetlenül ezeket a kérdéseket vizsgálták,
b) megállapították, hogy a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kialakulása során a csökkentett mennyiségű, vagy teljes egészében hiányzó nikotin nem befolyásolta az eredményeket,
c) rendre a dohányfüst által kiváltott egészségügyi kockázatokat vizsgálták, a 12-es hivatkozást leszámítva mind abban az időben, amikor elektromos cigaretta még nem is létezett?
Részletesebben is bemutatva:
- 12: A Report of the Surgeon General: How Tobacco Smoke Causes Disease, amely kimondja, hogy a “light” cigaretták alacsonyabb nikotintartalma eleinte arra engedett következtetni, hogy kevesebb szív- és érrendszeri megbetegedést okozhat, valamint kisebb a rák kialakulásának kockázata, de bebizonyosodott, hogy nem így van;
- 13: Schuller HM. Mechanisms of smoking-related lung and pancreatic adenocarcinoma development, amely a cigarettafüstben levő nitrozaminok és a hasnyálmirigy, illetve a tüdő rákos megbetegedései közötti összefüggéseket vizsgálja;
- 14: Zhu BQ, Heeschen C, Sievers RE, et al. Second hand smoke stimulates angiogenesis and growth, amely a passzív dohányzás és a tumorokban képződő új véredények között talált kapcsolatot, a nikotin azonban a tanulmány szerint ebben a folyamatban csak mintegy katalizátorként van jelen;
- 15: Song P, Sekhon HS, Jia Y, et al. Acetylcholine is synthesized by and acts as an autocrine growth factor for small cell lung carcinoma, amely a nikotin hatását vizsgálta a már meglévő rákos sejtekre, de alapvetően a nikotin (illetve a több vizsgált stimuláns) okán felszabaduló acetilkolint és annak “körforgását” elemzi;
- 16: Jorgensen ED, Zhao H, Traganos F, et al. DNA damage response induced by exposure of human lung adenocarcinoma cells to smoke from tobacco- and nicotine-free cigarettes, amely kizárólag a füstre koncentrál, és kimondja, hogy a nikotinmentes cigaretta (egyéb növényekből) legalább ugyanolyan káros, mint a nikotinos.
17.) A nikotinfogyasztás veszélyeinek bemutatásakor miért nem említik és veszik számításba Helge L. Waldum és társai 1996-os kutatását (http://www.sciencedirect.com/science/art...), amely során két éven keresztül, napi 20 órában, heti öt napon át propilén-glikolban és vízben oldott nikotin páráját lélegeztették be patkányokkal, egy erős dohányos plazmakoncentrációjának a kétszeresét idézve elő az állatokban, és amely „semmilyen káros hatást nem tudott kimutatni, amennyiben a nikotin tiszta formában [az égetett dohány füstje nélkül] került belélegzésre”?
18.) Szintén a nikotin tárgykörében miért nem említik és veszik számításba Jenny Hansson és társai 2012-es kutatását (http://link.springer.com/article/10.1007...), amely a snüsz-fogyasztást vizsgálva nem talált semmiféle összefüggést a szervezetbe ilyen módon bejuttatott nikotin és a szívinfarktus kialakulásának kockázata között?
19.) Továbbra is a nikotin tárgykörében miért nem említik és veszik számításba Kevin J. Woolf és társai 2012-es kutatását (http://www.ajconline.org/article/S0002-9...), amely a nikotintartalmú terápiás célú eszközök hatását vizsgálta szívinfarktuson átesett pácienseken, és amely szerint a használt nikotinpótló eszközök semmilyen tünetet vagy kóros állapotot nem okoztak, a szívbetegek állapotára sem gyakoroltak semmilyen kimutatható mellékhatást?
20.) Amikor azt írják összefoglalójukban a nikotinról, hogy „Ugyanakkor a kisebb mennyiség rendszeres fogyasztása sem veszélytelen. Fontos tudni, hogy a szervezetbe kerülő nikotin önmagában is egészségre káros vegyület. Nem csupán a nikotinfüggőség fenntartásáért, azaz az addikcióért felelős, de aktív szerepet játszik az érelmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában is. Ugyancsak szerepe van a daganatok kialakulásában növekedésében, és az áttétek képződésében.", nem tartják-e rendkívül ellentmondásosnak, hogy ugyanarról a nikotinról beszélnek, amely elengedhetetlen összetevője az Önök által népszerűsített hagyományos leszoktató termékeknek is?
21.) Miért tartják az Önök által javasolt módszerek esetében elfogadhatónak, míg minden más esetben ellenjavalltnak a nikotin fogyasztását?
22.) Miért nem említik és veszik figyelembe a nikotin vélhető egészségkárosító hatásainak elemzése során Farsalinos és társai „Nicotine absorption from electronic cigarette use: comparison between first and new-generation devices” tanulmányának (http://www.nature.com/articles/srep04133) eredményeit, amely kimutatta, hogy az elektromos cigaretta használat során a nikotin felszívódása a vérkeringésbe lényegesen kevésbé hatékonyan történik, mint dohányzás esetén, így a szervezetbe jutó nikotin mennyiségét tekintve az elektromos cigaretta inkább az Önök által javasolt nikotinos leszoktató eszközökhöz áll közelebb, mint a dohányzáshoz, továbbá egy egész órányi folyamatos e-cigarettázás sem emeli meg annyira a nikotin plazmakoncentrációját, mint egyetlen szál cigaretta elszívása?
23.) Miért állítják, hogy „A propilén-glikol rövidtávon szem-, légcső- és torokirritációt okoz, de hosszabb távon a gyermekeknél fokozhatja a tüdőasztma kialakulásának a kockázatát, amikor az Önök által hivatkozott tanulmány egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy „a kialakult tünetegyüttes nem írható a propilén-glikol számlájára … a propilén-glikol éterei okozták a gyermekek egészségkárosodását, tehát nem a propilén-glikol”, továbbá a propilén-glikol a gyógyászatban előszeretettel használt, inhalációs készülékekben is, és olyan betegségek esetén is használatos, ahol a páciens tüdejének állapota az egészségestől igen távol áll, még tüdőtranszplantáción átesett betegek kezelésében is kutatják párájának felhasználási lehetőségeit?(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23668...)
24.) Miért állítják, hogy a folyadékban lévő glicerin hozzájárulhat tüdőgyulladás kialakulásához, amikor a glicerin alkohol, és nem pedig lipid, így a lipid pneumonia kialakulásában neki tulajdonított szerep ellentmond a legalapvetőbb kémiai törvényeknek? Amennyiben a médiában elhíresült két esetre kívánnak hivatkozni, hogyan kerülte el figyelmüket, hogy az Önök által is hivatkozott két forrás nem említi magát a glicerint, mint okot, hanem olajokra, illetve glicerinben oldott olajokra hivatkozik?
25.) Miért állítják, hogy „A kimutatott fémek, (króm, kobalt, nikkel, kadmium, ólom) illetve bizonyos sóik vagy ionjaik annak ellenére, hogy alacsony koncentrációban vannak jelen, genotoxikus illetve mutagén hatású rákkeltő anyagok. Ezeknél nincs meghatározott küszöbdózis, vagyis kisebb mennyiségben is elindíthatják a karcinogenezis folyamatát.", amikor mindegyik említett anyaghoz megtalálható a hozzá tartozó foglalkozás-egészségügyi határérték, és a témában készült kutatás alapján (Farsalinos és társai, „Are Metals Emitted from Electronic Cigarettes a Reason for Health Concern? A Risk-Assessment Analysis of Currently Available Literature”, http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/5215) megállapítható, hogy extrém magas, 1200 slukknyi e-cigaretta használat esetén kadmium, króm, réz ólom és nikkel tekintetében 2.6-37.4-szer alacsonyabb értékeket mutattak a vizsgált porlasztók, mint a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértékek, és a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél 665-77,500-szer alacsonyabb a szervezetbe jutó alumínium, bárium, vas, ón, titán, cink és cirkónium szintje a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél?
26.) Miért állítják, hogy „A fémek közül külön említést érdemel az ólom, amely a hagyományos cigarettával egyező mennyiségben van jelen az emittálódó párában”, amikor a fenti tanulmány szerint átlagosan pusztán hetede a nem a cigarettafüstben található, hanem a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértéknek, és átlagosan tizenhatoda a cigarettafüstben kimutatható ólom mennyiségének (Muhammad Waqar Ashraf: „Levels of Heavy Metals in Popular Cigarette Brands and Exposure to These Metals via Smoking”, http://www.hindawi.com/journals/tswj/201...
27.) Miért állítják, hogy „A vizsgálat megerősítette azt a tényt, hogy az e-cigaretta használat rombolja a légzőszervrendszert, megváltoztatja a limfociták számát, valamint emeli a daganatok kialakulásának esélyét, azonban az egészségügyi hatások függenek a használattól.", amikor a hivatkozott tanulmány (19) egyetlen szóban sem tesz említést limfocitákról vagy daganatokról?
28.) Amikor azt állítják, hogy „az e-cigaretta használat rombolja a légzőszervrendszert”, miért nem említik és értékelik ki Louise Neilson és társai „Development of an in vitro cytotoxicity model for aerosol exposure using 3D reconstructed human airway tissue; application for assessment of e-cigarette aerosol” (http://www.sciencedirect.com/science/art...) kísérletét, amely a következő eredményekre jutott: „annak ellenére, hogy jóval intenzívebb slukkolási rendszer alatt vizsgáltuk, az e-cigaretta párája nem fejtett ki akut citotoxikus hatást, a hagyományos cigarettafüsttel szemben. A vizsgált szövetekben majdnem teljes sejthalál volt kimutatható, miután 6 órán keresztül cigarettafüstnek tettük ki azokat, míg az e-cigaretta párájának ugyanennyi időn át kitett szövetekben nem figyeltünk meg csökkenést a sejtek életképességét illetően”?
29.) Miért használják hiteles forrásként a norvégiai Népegészségügyi Intézet kutatását (20), amikor az egyértelműen hibás módszertannal, a rendeltetésszerű használat paraméterein kívül, emberi használatra alkalmatlan, 350 fokos hevítés mellett méri a felszabaduló káros anyagokat?
30.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet kutatását, miért nem említik meg, hogy a túlhevítéssel történő méréseik ellenére még így is rendre a dohányfüsthöz képest jóval kisebb mennyiségben, NNK esetén huszadannyi, NNN esetén századannyi, formaldehid esetén negyvenedannyi, acetaldehid esetén ötszáznyolcvanadnyi, akrolein esetében pedig tizenhatodnyi mennyiségben mutatták ki azokat?
31.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet vitatható kutatását, akkor miért nem tesznek említést arról a megállapításáról, amely szerint az elektromos cigarettázástól kialakuló daganatos megbetegedések kockázata véleményük szerint rendkívüli módon kicsi és/vagy elhanyagolható valószínűségű?
32.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet vitatható kutatását, akkor miért nem tesznek említést arról a megállapításáról sem, amely szerint a „passzív e-cigarettázás”-nak nincs rákkeltő kockázata?
33.) Amikor azt állítják, hogy „Egy 2015-ös amerikai vizsgálat megerősítette az e-cigaretták irritációs hatását, mely a tüdőben található endothel sejtek károsodásához vezet.", miért nem említik és veszik számításba Helge L. Waldum és társai már korábban említett kutatását, vagy Brent Caldwell és társai nikotinos inhalátorok témájában végzett kutatását (http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...), amelyek az Önökével ellentétes megállapításokat fogalmaz meg?
34.) Miért nem említik azt az általánosan elfogadott tényt, hogy a passzív dohányzást okozó füst 85%-a úgynevezett járulékos füst, amely nem a kilélegzett dohányfüst eredménye, hanem az önmagában füstölgő dohánytermékek produktuma, és amely egyáltalán nincs jelen az elektromos cigaretták használata közben?
35.) Az elektromos cigaretta gőzének passzív hatásait illetően miért nem említik és veszik számításba Montse Ballbè és társai „Cigarettes vs. e-cigarettes: Passive exposure at home measured by means of airborne marker and biomarkers” (http://www.sciencedirect.com/science/art...) tanulmányát, amelyből a kutatócsoport egy korábbi tanulmányával („Salivary cotinine concentrations in daily smokers in Barcelona, Spain: a cross-sectional study”, http://www.biomedcentral.com/1471-2458/9...) összehasonlítva megállapítható, hogy az elektromos cigaretta párájából passzív belégzés esetén a napi nikotinfelvétel 0.025mg körüli érték, amely nemhogy ártalmatlan, de semmiféle biológiai hatással nem rendelkezik?
36.) Az elektromos cigaretta párájának potenciálisan káros összetevőinek vizsgálatakor miért nem említik és veszik számításba Rana Tayyarah és társa „Comparison of select analytes in aerosol from e-cigarettes with smoke from conventional cigarettes and with ambient air” (http://www.sciencedirect.com/science/art...) tanulmányának eredményeit, amely alátámasztja hogy az elektromos cigaretta párája lényegesen kevesebb potenciálisan káros összetevőt tartalmaz, mint a dohányfüst?
37.) Amikor azt állítják, hogy „Ugyanúgy, mint a dohányfüstben, itt is figyelmet érdemel a PM 2,5 méretű frakció, amelynek a kimutatása azért fontos, mert a tüdőben akkumulálódik. A vizsgálatok igen tág határok közötti értékeket állapítottak meg, azonban kiemelendő, hogy az egyes szívásokkal egy időben, mértéke meghaladhatja a 10 μg/m3-t, a WHO hosszútávon elfogadható iránymutató határértékét.", miért nem említik és veszik számításba az Önök által idézett 23-as tanulmány eredményeit, amely szerint „lényegesen kevesebb a PM 2,5 jelenléte, mint a cigarettafüst esetében”, illetve „az e-cigarettázó otthonában a PM 2,5 szennyezettség a nemdohányzók otthonához volt hasonlatos”?
38.) Ugyanitt miért nem elemzik a pontos adatokat, amelyek alapján az elektromos cigaretta által kibocsátott PM 2,5 mellett mért eredmények a 8.84–11.96 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak, a tiszta levegőjű helységben mért eredmények a 8.32–10.50 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak, míg a dohányfüstös helységben mért eredmények a 431.08–747.24 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak?
39.) Ugyanitt miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy amíg a cigarettafüst esetében a tanulmány folyamatos, egy órás intervallumon belül alig csökkenő, nagyon magas PM 2,5 szintet mutatott ki, addig az elektromos cigaretta slukkok által minimálisan megemelkedett PM 2,5 szint rendre már egy percen belül azonnali csökkenést mutatott, közelítve a „tiszta” levegőjű helységben mért értékek felé?
40.) Ugyanitt miért nem tartják fontosnak megemlíteni, hogy egy tetszőleges fejlett nagyváros forgalmasabb pontjainak levegője általában naponta többször is átlépi a 10 μg/m³ határértéket?
41.) A policiklusos aromás szénhidrogének tárgyalásakor miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy a hivatkozott tanulmány komoly elítélő módszertani kritikát kapott (http://www.sciencedirect.com/science/art...) a következők miatt:
- a helyiség, amiben a mérést végezték 20-500-szor magasabb PAH eredményeket produkált eleve, mint a kültéri levegő, tehát valószínű, hogy a helyiség volt szennyezett és nem kellően tiszta a vizsgálathoz;
- a kilélegzett nitrogénoxid normális értéken belül mozgott, kivéve egy alanyét;
- a kilélegzett nitrogénoxid vizsgálatánál nem volt placebo-s kontroll mérés;
- ugyanezen FeNO mérés ellentmond a korábbi kutatásoknak (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22194...
- egy kalap alá veszi a tanulmány a pára mikrorészecskéit a füsttel?
42.) Amikor azt állítják, hogy „Fontos lenne például az akkumulátor utántöltési folyamat biztonságosabbá tétele mellett az elektronikus cigaretta, a patronok és az utántöltő flakon csepegés és kinyitás elleni gyermek biztos zárral történő ellátása.", miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy a jelenleg forgalomban lévő utántöltők túlnyomó többsége a forgalmazók példás önszabályozásának köszönhetően gyerekzáras kupakkal van ellátva, valamint a jogszabályi honosításra váró európai dohánytermék direktíva egyszer és mindenkorra pontot tesz az üzemeltetési és gyermekbiztonsági kérdésekre?
43.) Amikor azt állítják, hogy „Az egyik legszomorúbb eset New York államban történt, ahol egy kisgyermek megitta az elektronikus cigarettához használt nikotintartalmú utántöltő folyadékot.", akkor miért nem osztják meg az olvasókkal a nyomozás lezárultával megállapított tényt, amely szerint a kisgyermek édesanyja kupak nélkül az asztalon hagyott egy - kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon nem beszerezhető - rendkívül tömény, 100mg/ml koncentrációjú nikotinoldatot, ezáltal ez a tragédia a szülői gondatlanságról, és nem az elektromos cigaretták veszélyeiről szól? (http://www.timesunion.com/news/article/C...)
44.) Nem tartják-e etikailag rendkívül aggályosnak, hogy egy kisgyermek tragédiájának elferdített körülményeit használják fel saját állításaik igazolására?
45.) Amikor azt állítják, hogy „Aggodalomra ad okot, hogy például a vattacukor, gumimaci vagy egyéb ízesítésű, illetve a feltűnő színű folyadékok vonzóvá tehetik a folyadékokat a gyermekek számára.", akkor miért nem tesznek említést a gyümölcsös ízesítésű nikotinos rágókról és cukorkákról, amelyek miatt 2013-ban történt tömeges nikotinmérgezés egy amerikai általános iskolában, amikor tizenhat 9-10 év közötti nebuló édességnek nézte a NiQuitin Mini nikotinos cukorkákat? (http://chicagoist.com/2013/02/20/16_chil...)
46.) Amikor azt állítják, hogy „Az American Association of Poison Control Centers jelentése alapján az USA-ban 2014-ben 3 783 elektronikus cigaretta használatával és nikotinos folyadékkal összefüggő mérgezést jelentettek. 2015. szeptember 30-ig 2 452 hasonló eset történt. A jelentés szerint 2015-ben havonta több mint 200 esetet regisztráltak.", miért nem említik meg, hogy ezek a bejelentések minden egyes e-cigarettával kapcsolatos bejelentést magukba foglalnak, és nem tesznek különbséget az enyhe fejfájásra, száraz torokra panaszkodó frissen átszokottaktól kezdve a bőrre cseppent utántöltő miatt aggódó felhasználóig és a valódi mérgezéses esetek között, továbbá miért nem említik meg, hogy ugyanezen intézmény kifejezetten az 5 év alatti gyermekekkel kapcsolatos bejelentései szerint az idei, részlegesen kiértékelt adatok alapján október 30-ig 2689 hívás érkezett e-cigaretta és utántöltője kapcsán, de 14,919 kézfertőtlenítő gélek és 29,080 ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók kapcsán, valamint 10,497 esetben hívták a központot mosószerek miatt.
47.) Ugyanitt az arányosság kihangsúlyozása érdekében miért nem említik meg, hogy egy 320 milliós lélekszámú országról van szó, ahol a felmérések szerint közel hárommillió elektromos cigaretta felhasználóval lehet számolni?
48.) Ugyanitt miért nem említik meg Steven Marcus, a New Jersey Poison Information & Education System igazgatójának a témában tett nyilatkozatát, amely szerint „lényegesen több hívást kapnak fogkrémet lenyelt gyermekek miatt”, továbbá „az elektromos cigaretta egyértelmű egészségügyi előnyt jelent a dohányosok számára, amelyet figyelembe kell venni, amikor a mérgezésre való csekély esélyt mérlegeljük”? (http://www.nj.com/news/index.ssf/2014/04...)
49.) Amikor azt állítják, hogy „Azonban az elektronikus cigaretta önmagában is veszélyes lehet hozzá nem értő használója számára. A túlhasznált készülékek akkumulátora robbanást idézhet elő mely potenciális veszélyt jelent a használók számára. Az Amerikai Egyesült Államokban előfordultak olyan sajnálatos esetek, mely során a használó első fokú égési sérüléseket szenvedett az arcán, valamint szájpadlásán felrobbanó készüléke miatt.", miért nem teszik hozzá, hogy a regisztrált események minden egyes esetben a felhasználó felelőtlenségére vezethetőek vissza, amiért azok nem tartották be az alapvető biztonságos üzemeltetésre vonatkozó útmutatást?
50.) Miért állítják, hogy „Az e-cigaretta mellett érvelők gyakran hangoztatják, hogy az eszköz segít a leszokásban. Erre azonban semmilyen tudományos tapasztalati alapon nyugvó bizonyíték nincs.", amikor az Önök által hivatkozott 33-as számú tanulmány ennek az ellenkezőjét mutatja ki, amely szerint a résztvevők 42 százaléka egy hónapot követően már nem gyújtott rá, sőt, a használók 64.9 százaléka folyamatosan csökkentette a nikotinszintjét is?
51.) Ugyanebben a kérdésben miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem vizsgálják azt az igen impresszív empírikus bizonyítékot, amelyet maguk a dohányzást évek óta sikeresen mellőző elektromos cigaretta használók szolgáltatnak?
52.) Ugyanebben a kérdésben miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem vizsgálják az amerikai CDC legfrissebb elemzését („Electronic Cigarette Use Among Adults: United States, 2014”, http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...), amely kimutatja, hogy az előző év során leszokott ex-dohányosok 55%-a használt elektromos cigarettát, és erősen cáfolja azt a feltételezést, hogy az elektromos cigaretta használat bármilyen kapu-effektust jelentene a dohányzás felé?
53.) Amikor azt állítják, hogy „Bár az e-cigaretta csökkentheti a megvonási tüneteket, nem ismert, hogy hatékonyan támogatja-e a leszokást, és a használatával el lehet-e érni hosszú távú absztinenciát.", miért nem említik és veszik figyelembe Farsalinos és társai „Characteristics, Perceived Side Effects and Benefits of Electronic Cigarette Use: A Worldwide Survey of More than 19,000 Consumers” felmérését (http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356), amely sok egyéb tanulságos információ mellett kimondja, hogy „az elektromos cigaretta hatásos eszköznek bizonyul a legerősebb dohányosok esetében is, hosszú távon is kiváltva a dohányzást”?
54.) Amikor azt állítják, hogy „Az e-cigaretta használata csökkentheti ugyan az elszívott cigaretták számát, azonban nem alkalmas a dohányzás kiváltására.", miért nem említik és veszik figyelembe Karolien Adriaens és társai „Effectiveness of the Electronic Cigarette: An Eight-Week Flemish Study with Six-Month Follow-up on Smoking Reduction, Craving and Experienced Benefits and Complaints” (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25358...) tanulmányának eredményeit, amely szerint két hónap e-cigaretta használat után 34%-os leszokási arány volt tapasztalható, és öt hónap után a leszokni nem kívánó kontrollcsoport tagjai között is 38%-os leszokási arányt tudtak felmutatni?
55.) Ugyanebben a kérdésben miért nem említik és veszik figyelembe Pasquale Caponnetto és társai „EffiCiency and Safety of an eLectronic cigAreTte (ECLAT) as Tobacco Cigarettes Substitute: A Prospective 12-Month Randomized Control Design Study” (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...) felmérését, amely kimondja, hogy „a leszokni nem kívánó dohányosok körében az elektromos cigaretta, függetlenül annak nikotintartalmától, csökkentette az elfogyasztott cigaretták számát és tartós dohányzás-absztinenciát okozott, jelentős mellékhatások nélkül”.
56.) Ugyanebben a kérdésben miért nem említik és veszik figyelembe Peter Hajek és társai „Electronic cigarettes: review of use, content, safety, effects on smokers and potential for harm and benefit” (http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...) tanulmányát, amely kimondja, hogy „Az elektromos cigaretták a hagyományos dohánytermékekkel versenyeztetve csökkenthetik a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések és halálozások számát. Az elektromos cigaretták dohánytermékként, vagy még szigorúbban történő szabályozása a jelenlegi bizonyítékok fényében nem javasolt. Javasoljuk, hogy az egészségügyi szakemberek fontolják meg az elektromos cigaretták kevésbé egészségkárosító alternatívaként történő ajánlását azon dohányosok számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak a hagyományos leszoktató módszerekkel megszabadulni a dohányzástól.”.
57.) Miért jelentik ki tényként, hogy „A dohányzás visszaszorításának célja nem kizárólag a nemdohányzók védelme, hanem a dohányzás denormalizálása, társadalmi elfogadottságának csökkentése is. Ez ellen a cél ellen hat, ha az emberek cigaretta imitációkat használnak, olyan esetekben is, amikor hagyományos cigarettát nem lehet használni.", amikor ez egyrészt nem több, mint puszta feltételezés, másrészt ellentmondanak neki azon nemzetközi statisztikák, amelyekből jól látható, hogy az elektromos cigaretta dinamikus elterjedésével párhuzamosan folyamatosan csökken a dohányzó népesség aránya?
Vö: http://www.cdc.gov/media/releases/2015/p..., http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...
58.) Amikor a dohányzás újranormalizálásának vagy a dohányzáshoz vezető kapu-effektus esélyeiről nyilatkoznak az elektromos cigaretta kapcsán, miért nem említik meg, hogy ezen feltételezések az elektromos cigaretta térnyerésének ellenére sem látszódnak beigazolódni?
Lásd: http://www.forbes.com/sites/jacobsullum/...
59.) Amikor olyan vádakat fogalmaznak meg, miszerint „A gyártók és a forgalmazók a korábbi a dohánytermékek népszerűsítésében szerzett tapasztalataikat és jelentős forrásokat felhasználva nemcsak új innovatív reklámokkal, hanem kutatások finanszírozásával és publikálásával erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a dohányzás egészséges alternatívájaként, ártalmatlan, illetve ártalomcsökkentő szokásként, vagy akár leszokás támogatást is segítő eszközként fogadtassák el az e-cigarettát a nemdohányzókkal és a dohányzókkal egyaránt.", a teljes körű tájékoztatás jegyében miért nem tesznek említést arról a jelenségről, hogy a gyógyszeripar szereplői termékeik népszerűsítésében szerzett tapasztalataikat, közhivatali kapcsolataikat és jelentős forrásokat felhasználva nemcsak új innovatív reklámokkal, hanem kutatások finanszírozásával és publikálásával erőfeszítéseket tesznek arra, hogy ne a dohányzás kevésbé egészségkárosító alternatívájaként, hanem rendkívül ártalmas, illetve a dohányzásnál egészségkárosítóbb szokásként, vagy akár dohányzás leváltására nem alkalmas eszközként fogadtassák el az e-cigarettát a nemdohányzókkal és a dohányzókkal egyaránt?
Lásd:
http://www.tobaccotoday.info/2014/06/16/...
http://velvetgloveironfist.blogspot.hu/2...
http://www.asktheeu.org/en/request/1067/...
http://vaperanks.com/how-e-cigarettes-ar...
60.) Miért állítják, hogy „Külön kell hangsúlyozni azt a tényt, hogy a zárt térben elszívott e-cigaretta párája is veszélyes lehet a környezetre, hasonlóan a passzív dohányzáshoz.", amikor az erre irányuló kutatások és tanulmányok ennek rendre az ellenkezőjét támasztják alá?
Lásd:
Grant O’Connell és társai, „An Assessment of Indoor Air Quality before, during and after Unrestricted Use of E-Cigarettes in a Small Room”, http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/4889/...
Igor Burstyn, „Peering through the mist: systematic review of what the chemistry of contaminants in electronic cigarettes tells us about health risks”
McAuley és társai, „Comparison of the effects of e-cigarette vapor and cigarette smoke on indoor air quality”, http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23033...
Ann McNeill és társai, „A critique of a World Health Organization-commissioned report and associated paper on electronic cigarettes”, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...
61.) Miért állítják, hogy „Alkalmazása ugyan csökkentheti a megvonási tüneteket, de inkább fenntartja, sőt fokozhatja is a nikotinfüggőséget, mintsem megszüntetné azt.", amikor a témában végzett felmérések (Farsalinos és társai: „Characteristics, Perceived Side Effects and Benefits of Electronic Cigarette Use: A Worldwide Survey of More than 19,000 Consumers” (http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356), Dr. Zentai István: „Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről” (http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...)) ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják, miszerint a használók nagy többsége folyamatosan csökkenti a szervezetébe bevitt nikotinmennyiséget, és egyes esetekben teljesen fel is hagynak a nikotin fogyasztásával?
62.) Nem tartják-e intézményük céljaival, és az egészségvédelem eszméjével ellentétesnek, hogy amíg hazánkban évente mintegy 21.000 – egy Paks méretű helység lélekszámánál is több - ember veszti életét a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatt, és amíg az elektromos cigaretta világszerte emberek millióinak tette lehetővé, hogy felhagyjanak a dohányzással, addig Önök minden rendelkezésre álló eszközt megragadnak, hogy a dohányosokat eltántorítsák annak az eszköznek a kipróbálásától, használatától, amely potenciálisan az életüket mentheti meg?
63.) A felmerült kérdések fényében egyetértenek-e azzal, hogy összefoglalójuk összeállításakor valótlan információ vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő megjelenítésével, jelentős információ elhallgatásával, a szakmai gondosság követelményét sértő, nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jártak el, ténylegesen és potenciálisan korlátozva a népesség önrendelkezési lehetőségét azáltal, hogy érzékelhetően rontják a tájékozott, a szükséges információk birtokában hozott döntés képességét?
64 a.) Amennyiben a fenti kérdésre nemmel válaszolnak, kérem indokolják meg döntésüket.
64 b.) Amennyiben a fenti kérdésre igennel válaszolnak, kérem fejtsék ki, hogy milyen lépéseket terveznek az illetékesek felelősségre vonását illetően, továbbá milyen lépéseket terveznek, hogy az ehhez hasonló incidensek a jövőben ne történhessenek meg, továbbá milyen lépéseket terveznek a hiteles és elfogulatlan tájékoztatás körülményeinek helyreállítása érdekében.
65.) Kérem nevezzék meg, hogy jogi szempontból mely intézmény, osztály, vagy tisztségviselő tartozik közvetlen felelősséggel az összefoglaló tartalmáért.
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részünkre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.
Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésünk teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számunkra.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. Számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. §(1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.
Segítő együttműködését előre is köszönjük.
Kelt: 2015. november 18.
Villanypára Egyesület
http://www.vaper.hu/
Tisztelt Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet!
Szeretnénk érdeklődni, hogy immáron késedelmes közérdekű adatigénylésünkre mikor várhatunk választ, illetve várhatunk-e választ egyáltalán, vagy forduljunk inkább a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Üdvözlettel:
Villanypára Egyesület
Tisztelt Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet!
Miután a törvény által előírt válaszadási kötelezettségüknek a rendelkezésükre álló időkeret kétszeresén belül sem sikerült eleget tenniük, így a mai nappal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulunk jogorvoslatért.
Üdvözlettel:
Villanypára Egyesület
Tisztelt Villanypára Egyesület!
Ön 2015. november 19. napon „Súlyos hiányosságok és ellentmondások "Az
elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök
használatával járó kockázatok" című összefoglalójukban” tárgyban
közérdekűként nyújtott be adatigénylést a Nemzeti Egészségfejlesztési
Intézethez, mellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
Az Országgyűlés 2015. december 15. napon megtartott ülésén „Az egyes
egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról” szóló
egységes javaslat elfogadásával módosította „A nemdohányzók védelméről és
a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló
1999. évi XLII. törvényt.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése szerint „A közfeladatot
ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló
eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló
adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 27. § (6) bekezdése szerint a döntés
megalapozására szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5)
bekezdésben meghatározott időtartamon belül – elutasítható, ha „az adat
megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy
feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását,
így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések
előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Fent ismertetettekre hivatkozva közérdekűként benyújtott adatigénylését a
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet elutasítja.
Tisztelettel,
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
-------------------------------------------------------------
From: Villanypára Egyesület
[[1]mailto:[FOI #5652 email]]
Sent: Thursday, November 19, 2015 11:51 PM
To: Titkárság OEFI
Subject: Közérdekű adat igénylés - Súlyos hiányosságok és ellentmondások
"Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök
használatával járó kockázatok" című összefoglalójukban
Tisztelt Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése
alapján a következő adatigénylést terjesztjük elő.
A
[2]http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszo...
publikált, „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló
elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” című
összefoglalójukban, és annak tartalmával összhangban a médiában történő
nyilatkozataikban ex-katedra megállapításokat tesznek az elektromos
cigaretta közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatait illetően. Nem
tudtuk nem észrevenni, hogy a hivatkozott dokumentum nem a teljes,
rendelkezésre álló tudományos irodalomból merít, a témában fellelhető
pozitív kutatási eredményeket szinte teljes egészében figyelmen kívül
hagyja, sok esetben túlzó megállapításokat tesz, kontextusukból kiragadott
félinformációk alapján megfogalmazott feltételezéseket tényként közöl, így
egyoldalú, elfogult, és súlyosan torzított képest fest az elektromos
cigaretták egészségügyi kockázatait illetően.
Kérem, hogy szíveskedjenek a következő kérdésekben foglaltakra adott
válaszaikat elektronikus másolatban megküldeni részünkre:
1.) Miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem vizsgálják a brit Public
Health England 185 forrás elemzésén alapuló, 113 oldalas „E-cigarettes: an
evidence update” című összefoglalóját
([3]https://www.gov.uk/government/uploads/sy...),
amely a következő megállapításokat teszi:
- az elektromos cigaretta a jelenlegi ismeretek szerint 95%-kal kevésbé
egészségkárosító, mint a hagyományos dohányzás;
- a dohányosok ösztönzése az elektromos cigaretta kipróbálására segíthet a
dohányzással kapcsolatos megbetegedések és halálozások számának
visszaszorításában;
- a friss elemzések a „Cochrane Review”-val
([4]http://www.cochrane.org/CD010216/TOBACCO...)
összhangban azt támasztják alá, hogy az elektromos cigaretta segíthet a
dohányzás elhagyásában és az elfogyasztott cigaretták számának
csökkentésében, még azokban az esetekben is, amikor a dohányos nem kívánja
abbahagyni a dohányzást;
- nincs bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretta aláásná a dohányzás
visszaszorításának hosszú távú törekvéseit, sőt, valószínűleg épp segíti
azt;
- az elektromos cigaretta jelentéktelenül kevés, korábban sosem dohányzó
embert ösztönöz az eszköz kipróbálására?
2.) Miért állítják tényként, hogy „Az egyre több országban bevezetett
szigorú szabályozások, a dohányzás zárt légtérben történő teljes tiltása
késztette a távolkeleti fejlesztőket egy új nikotin élvezeti forma
kitalálására, amelynek révén fenntartható az addikció és megkerülhetőek a
füstöt okozó dohányzást tiltó rendelkezések.”, amikor Hon Lik, kínai
vegyész, a modern elektromos cigaretta megalkotója minden egyes vele
készített interjúban azt nyilatkozza, hogy olyan dohányosként, akinek nem
használtak a hagyományos leszoktató megoldások, célja az volt, hogy a
nikotinbevitel egy olyan formáját alkossa meg, amely a dohányos és
környezete számára lényegesen kevesebb ártalommal jár, és egyben
megkönnyíti a dohányzással való felhagyást?
3.) Miért állítják tényként, hogy „Az elektronikus cigaretta
elterjedésének adott további lendületet, hogy a multinacionális
dohánygyárak nehezen adják fel a piacaikat, a dohánytermékek
fogyasztásának csökkenésével járó veszteségeiket új termékek gyártásával
szeretnék pótolni.”, amikor közismert tény, hogy 2003 és 2012 között a
dohánygyártók a füstmentes dohánytermékek piacára igyekeztek belépni, míg
végül az e-cigaretta népszerűségének és elterjedtségének 2008-2012 között
bekövetkezett rohamos növekedése késztette őket az erre a piacra történő
belépésre, de a piac legnagyobb szeletét a mai napig a dohányipartól
független gyártók és forgalmazók képviselik?
Lásd:
[5]http://www.tobaccotactics.org/images/3/3...,
[6]http://vaping360.com/the-battle-for-the-...
4.) A korábban nem dohányzók elektromos cigarettázási szokásainak
vizsgálatakor, különös tekintettel a fiatalkorúakra, miért nem említik és
veszik számításba Dr. Zentai István 2012-es, 800 hazai elektromos
cigaretta használót megszólaltató felmérését
([7]http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...),
amely a következő eredményekre jutott: „Az elektromos cigaretta használók
zöme tehát nem a fiatal felnőttek korosztályából kerül ki és különösen nem
a 18 év alatti korosztályból. Ennek a radikális különbségnek az
értelmezésén fontos lenne elgondolkodnia a döntéshozóknak és újragondolni
azokat az érveket, amelyek az elektromos cigarettát rászoktató eszköznek
állítják be.”?
5.) A fiatalkorúak elektromos cigarettázási szokásainak vizsgálatakor
miért nem említik és veszik számításba Linda Bauld és társai „E-Cigarette
Uptake Amongst UK Youth: Experimentation, but Little or No Regular Use in
Nonsmokers”
([8]http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...)
részletes tanulmányának eredményeit, amely kimutatja, hogy az Egyesült
Királyságban - annak ellenére, hogy ott közel húszszor annyi elektromos
cigaretta használóról beszélhetünk, mint Magyarországon - nincs arra utaló
jel, hogy a nemdohányzó fiatalok rendszeres elektromos cigaretta
használata olyan mértékben fordulna elő, amely aggodalomra adna okot?
6.) Ugyanezen kérdésben miért nem tesznek említést arról, hogy az Önök
által is idézett holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmánya
szerint a megkérdezett 456 elektromos cigaretta használó között egyetlen
személy volt, aki korábban nem dohányzott?
7.) A világszerte növekvő elektromos cigaretta használat kihangsúlyozása
mellett miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy ezzel
párhuzamosan a dohányosok száma folyamatos csökkenést mutat?
8.) Az elektromos cigarettázás vélt egészségügyi kockázatainak
kihangsúlyozásakor miért rendre a közönséges levegővel hasonlítják össze
azt, és miért nem a dohányzás jól ismert egészségügyi kockázataival?
9.) Miért állítják kategorikusan, a holland Népegészségügyi Intézet
2014-es tanulmányára hivatkozva, hogy „A vizsgálat eredményei megerősítik
a fentiekben már leírt összetevők listáját, miszerint az ecigarettákban
propilén-glikol, glicerin, egyéb poliolok, nikotin, aldehidek, ketonok,
illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrózaminok, fémek
találhatóak.”, amikor maga a hivatkozott tanulmány is kijelenti, hogy „a
folyadékok kis hányada tartalmazott dietilén-glikolt, benzolt, toulolt,
valamint dohányspecifikus nitrozaminokat, de ezen anyagok jelenléte a
folyadékok többségénél nem mutatható ki”?
10.) A holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányának fényében
állításuk inkább nem így kellene-e, hogy hangozzon: „A vizsgálat
eredményei alapján az e-cigarettákban propilén-glikol, glicerin, valamint
opcionálisan nikotin található, egyes esetekben előfordulhatnak igen kis
mennyiségben egyéb poliolok, aldehidek, ketonok, illékony szerves
vegyületek, dohány-specifikus nitrozaminok és egyes fémek is”?
11.) Az Önök által is említett, jogszabályi harmonizáció előtt álló
európai dohánytermék direktíva
([9]http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/...) 20-as
cikkének 2/b, 2/c, 3/c, 3/d, 3/e pontjai nem pontosan a holland
Népegészségügyi Intézet által vázolt eseti anomáliák kiszűrésére
tartalmaznak iránymutatást és bevezetendő követelményrendszert, ezáltal
okafogyottá téve nemkívánatos összetevőkkel kapcsolatos félelmeiket?
12.) Miért állítják ugyanazon tanulmányra hivatkozva, hogy „a vizsgálat
szerint a formaldehid koncentrációja háromszor magasabb is lehet az
elektronikus-cigaretta párájában [mint a hagyományos cigaretták
füstjében].", amikor mára a témában történt célzott kutatások (Farsalinos
és társai: E-cigarettes generate high levels of aldehydes only in ‘dry
puff’ conditions,
[10]http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...) alapján
egyértelmű, hogy „… túlhajtott porlasztó esetén annyi aldehidet lehet
felszabadítani, amennyit csak akarunk, de ehhez nem üzemszerűen kell
használni, illetve jelentősen túl kell hevíteni a folyadékot, amit egy
elektromos cigaretta felhasználó fizikailag képtelen tolerálni. A
készülékek teljesítménye nem hozható közvetlen kapcsolatba a magas
aldehid-kibocsájtással mindaddig, amíg a felhasználó üzemszerűen és nem
szárazon slukkolva használja. Természetesen senki nem akarja vagy képes
száraz slukkokkal használni ezeket a készülékeket.”?
13.) Miért nem tartották fontosnak összefoglalójukban megfelelően
kiértékelni és megemlíteni az Önök által hivatkozott, holland
Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányának azon megállapítását, amely
szerint „Az egyes vegyületek tekintetében a hagyományos dohányfüst és az
e-cigaretták párája közötti összehasonlításban a legrelevánsabb összetevők
mennyisége alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb az utóbbiban. … egyes
rákkeltő összetevők, pl. a dohányspecifikus nitrozaminok jelenléte a
dohányfüstben az e-cigarettánál mérhető értékek négyszázszorosa. A
dohányfüstben jelen van továbbá több ezer vegyület, amik közül igen sok
toxikus. Következésképp a méreganyagok jelenléte alapján, toxikológiai
szempontból a dohányfüst esetén sokkal magasabbak a kockázati tényezők,
mint az e-cigarettánál.”?
14.) Miért állítják tényként, hogy „Felnőttek esetén 40-60 mg, míg
gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése, bőrön keresztüli
felszívódása is életveszélyes mérgezést okozhat.", mikor napjainkban a
tudományos társadalom jó része megkérdőjelezi ezt az elavult, több, mint
száz éves, patkánykísérletekre alapozott becslést, és Bernd Mayer „How
much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal
dose to dubious self-experiments in the nineteenth century” címen
publikált tanulmánya
([11]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...) ennek
körülbelül a húszszorosát nevezi meg halálos dózisként, és 500-1000 mg
nikotint tart felnőttek esetében az életveszélyes mérgezés alsó határának?
A Bernd Mayer által korrigált értékeket támasztja alá Lars B. Christensen
2013 májusi, „Clinical Toxicology” lapjain megjelent cikke
([12]http://www.eapcct.org/publicfile.php?fol...)
is, amely három, szándékos, kifejezetten e-cigaretta utántöltő folyadékkal
elkövetett, sikertelen öngyilkossági kísérletről számol be, amelyek közül
a legmagasabb dózis, 1,500 mg nikotin szájon át történő elfogyasztása sem
okozott halálos kimenetelű mérgezést.
15.) A nikotinnal kapcsolatos információk felkutatása során miért kerülte
el figyelmüket az a tény, hogy azt 2014-ben veszélyességét illetően
újraosztályozták, így az a legerősebb forgalomban lévő utántöltő esetén
(24mg/ml) is csak CLP4-es kategória, tehát a folyékony szappannal egy
besorolásban lévő, így például az EU 1272/2008 rendelkezése értelmében a
jól ismert halálfejes emblémával sem kell azt már ellátni?
16.) Miért állítják a nikotinról, hogy „… aktív szerepet játszik az
érelmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában is. Ugyancsak szerepe van a
daganatok kialakulásában növekedésében, és az áttétek képződésében.”,
amikor az Önök által hivatkozott tanulmányok (12, 13, 14, 15 és 16),
a) nem közvetlenül ezeket a kérdéseket vizsgálták,
b) megállapították, hogy a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek
kialakulása során a csökkentett mennyiségű, vagy teljes egészében hiányzó
nikotin nem befolyásolta az eredményeket,
c) rendre a dohányfüst által kiváltott egészségügyi kockázatokat
vizsgálták, a 12-es hivatkozást leszámítva mind abban az időben, amikor
elektromos cigaretta még nem is létezett?
Részletesebben is bemutatva:
- 12: A Report of the Surgeon General: How Tobacco Smoke Causes Disease,
amely kimondja, hogy a “light” cigaretták alacsonyabb nikotintartalma
eleinte arra engedett következtetni, hogy kevesebb szív- és érrendszeri
megbetegedést okozhat, valamint kisebb a rák kialakulásának kockázata, de
bebizonyosodott, hogy nem így van;
- 13: Schuller HM. Mechanisms of smoking-related lung and pancreatic
adenocarcinoma development, amely a cigarettafüstben levő nitrozaminok és
a hasnyálmirigy, illetve a tüdő rákos megbetegedései közötti
összefüggéseket vizsgálja;
- 14: Zhu BQ, Heeschen C, Sievers RE, et al. Second hand smoke stimulates
angiogenesis and growth, amely a passzív dohányzás és a tumorokban képződő
új véredények között talált kapcsolatot, a nikotin azonban a tanulmány
szerint ebben a folyamatban csak mintegy katalizátorként van jelen;
- 15: Song P, Sekhon HS, Jia Y, et al. Acetylcholine is synthesized by and
acts as an autocrine growth factor for small cell lung carcinoma, amely a
nikotin hatását vizsgálta a már meglévő rákos sejtekre, de alapvetően a
nikotin (illetve a több vizsgált stimuláns) okán felszabaduló acetilkolint
és annak “körforgását” elemzi;
- 16: Jorgensen ED, Zhao H, Traganos F, et al. DNA damage response induced
by exposure of human lung adenocarcinoma cells to smoke from tobacco- and
nicotine-free cigarettes, amely kizárólag a füstre koncentrál, és
kimondja, hogy a nikotinmentes cigaretta (egyéb növényekből) legalább
ugyanolyan káros, mint a nikotinos.
17.) A nikotinfogyasztás veszélyeinek bemutatásakor miért nem említik és
veszik számításba Helge L. Waldum és társai 1996-os kutatását
([13]http://www.sciencedirect.com/science/art...),
amely során két éven keresztül, napi 20 órában, heti öt napon át
propilén-glikolban és vízben oldott nikotin páráját lélegeztették be
patkányokkal, egy erős dohányos plazmakoncentrációjának a kétszeresét
idézve elő az állatokban, és amely „semmilyen káros hatást nem tudott
kimutatni, amennyiben a nikotin tiszta formában [az égetett dohány füstje
nélkül] került belélegzésre”?
18.) Szintén a nikotin tárgykörében miért nem említik és veszik számításba
Jenny Hansson és társai 2012-es kutatását
([14]http://link.springer.com/article/10.1007...), amely
a snüsz-fogyasztást vizsgálva nem talált semmiféle összefüggést a
szervezetbe ilyen módon bejuttatott nikotin és a szívinfarktus
kialakulásának kockázata között?
19.) Továbbra is a nikotin tárgykörében miért nem említik és veszik
számításba Kevin J. Woolf és társai 2012-es kutatását
([15]http://www.ajconline.org/article/S0002-9...),
amely a nikotintartalmú terápiás célú eszközök hatását vizsgálta
szívinfarktuson átesett pácienseken, és amely szerint a használt
nikotinpótló eszközök semmilyen tünetet vagy kóros állapotot nem okoztak,
a szívbetegek állapotára sem gyakoroltak semmilyen kimutatható
mellékhatást?
20.) Amikor azt írják összefoglalójukban a nikotinról, hogy „Ugyanakkor a
kisebb mennyiség rendszeres fogyasztása sem veszélytelen. Fontos tudni,
hogy a szervezetbe kerülő nikotin önmagában is egészségre káros vegyület.
Nem csupán a nikotinfüggőség fenntartásáért, azaz az addikcióért felelős,
de aktív szerepet játszik az érelmeszesedés, a szívinfarktus
kialakulásában is. Ugyancsak szerepe van a daganatok kialakulásában
növekedésében, és az áttétek képződésében.", nem tartják-e rendkívül
ellentmondásosnak, hogy ugyanarról a nikotinról beszélnek, amely
elengedhetetlen összetevője az Önök által népszerűsített hagyományos
leszoktató termékeknek is?
21.) Miért tartják az Önök által javasolt módszerek esetében
elfogadhatónak, míg minden más esetben ellenjavalltnak a nikotin
fogyasztását?
22.) Miért nem említik és veszik figyelembe a nikotin vélhető
egészségkárosító hatásainak elemzése során Farsalinos és társai „Nicotine
absorption from electronic cigarette use: comparison between first and
new-generation devices” tanulmányának
([16]http://www.nature.com/articles/srep04133) eredményeit, amely
kimutatta, hogy az elektromos cigaretta használat során a nikotin
felszívódása a vérkeringésbe lényegesen kevésbé hatékonyan történik, mint
dohányzás esetén, így a szervezetbe jutó nikotin mennyiségét tekintve az
elektromos cigaretta inkább az Önök által javasolt nikotinos leszoktató
eszközökhöz áll közelebb, mint a dohányzáshoz, továbbá egy egész órányi
folyamatos e-cigarettázás sem emeli meg annyira a nikotin
plazmakoncentrációját, mint egyetlen szál cigaretta elszívása?
23.) Miért állítják, hogy „A propilén-glikol rövidtávon szem-, légcső- és
torokirritációt okoz, de hosszabb távon a gyermekeknél fokozhatja a
tüdőasztma kialakulásának a kockázatát, amikor az Önök által hivatkozott
tanulmány egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy „a kialakult
tünetegyüttes nem írható a propilén-glikol számlájára … a propilén-glikol
éterei okozták a gyermekek egészségkárosodását, tehát nem a
propilén-glikol”, továbbá a propilén-glikol a gyógyászatban előszeretettel
használt, inhalációs készülékekben is, és olyan betegségek esetén is
használatos, ahol a páciens tüdejének állapota az egészségestől igen távol
áll, még tüdőtranszplantáción átesett betegek kezelésében is kutatják
párájának felhasználási
lehetőségeit?([17]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23668...)
24.) Miért állítják, hogy a folyadékban lévő glicerin hozzájárulhat
tüdőgyulladás kialakulásához, amikor a glicerin alkohol, és nem pedig
lipid, így a lipid pneumonia kialakulásában neki tulajdonított szerep
ellentmond a legalapvetőbb kémiai törvényeknek? Amennyiben a médiában
elhíresült két esetre kívánnak hivatkozni, hogyan kerülte el figyelmüket,
hogy az Önök által is hivatkozott két forrás nem említi magát a glicerint,
mint okot, hanem olajokra, illetve glicerinben oldott olajokra hivatkozik?
25.) Miért állítják, hogy „A kimutatott fémek, (króm, kobalt, nikkel,
kadmium, ólom) illetve bizonyos sóik vagy ionjaik annak ellenére, hogy
alacsony koncentrációban vannak jelen, genotoxikus illetve mutagén hatású
rákkeltő anyagok. Ezeknél nincs meghatározott küszöbdózis, vagyis kisebb
mennyiségben is elindíthatják a karcinogenezis folyamatát.", amikor
mindegyik említett anyaghoz megtalálható a hozzá tartozó
foglalkozás-egészségügyi határérték, és a témában készült kutatás alapján
(Farsalinos és társai, „Are Metals Emitted from Electronic Cigarettes a
Reason for Health Concern? A Risk-Assessment Analysis of Currently
Available Literature”, [18]http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/5215)
megállapítható, hogy extrém magas, 1200 slukknyi e-cigaretta használat
esetén kadmium, króm, réz ólom és nikkel tekintetében 2.6-37.4-szer
alacsonyabb értékeket mutattak a vizsgált porlasztók, mint a
gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértékek, és a foglalkozási
ártalomra vonatkozó határértékeknél 665-77,500-szer alacsonyabb a
szervezetbe jutó alumínium, bárium, vas, ón, titán, cink és cirkónium
szintje a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél?
26.) Miért állítják, hogy „A fémek közül külön említést érdemel az ólom,
amely a hagyományos cigarettával egyező mennyiségben van jelen az
emittálódó párában”, amikor a fenti tanulmány szerint átlagosan pusztán
hetede a nem a cigarettafüstben található, hanem a gyógyszeripari
inhalátorokban megengedett határértéknek, és átlagosan tizenhatoda a
cigarettafüstben kimutatható ólom mennyiségének (Muhammad Waqar Ashraf:
„Levels of Heavy Metals in Popular Cigarette Brands and Exposure to These
Metals via Smoking”,
[19]http://www.hindawi.com/journals/tswj/201...
27.) Miért állítják, hogy „A vizsgálat megerősítette azt a tényt, hogy az
e-cigaretta használat rombolja a légzőszervrendszert, megváltoztatja a
limfociták számát, valamint emeli a daganatok kialakulásának esélyét,
azonban az egészségügyi hatások függenek a használattól.", amikor a
hivatkozott tanulmány (19) egyetlen szóban sem tesz említést limfocitákról
vagy daganatokról?
28.) Amikor azt állítják, hogy „az e-cigaretta használat rombolja a
légzőszervrendszert”, miért nem említik és értékelik ki Louise Neilson és
társai „Development of an in vitro cytotoxicity model for aerosol exposure
using 3D reconstructed human airway tissue; application for assessment of
e-cigarette aerosol”
([20]http://www.sciencedirect.com/science/art...)
kísérletét, amely a következő eredményekre jutott: „annak ellenére, hogy
jóval intenzívebb slukkolási rendszer alatt vizsgáltuk, az e-cigaretta
párája nem fejtett ki akut citotoxikus hatást, a hagyományos
cigarettafüsttel szemben. A vizsgált szövetekben majdnem teljes sejthalál
volt kimutatható, miután 6 órán keresztül cigarettafüstnek tettük ki
azokat, míg az e-cigaretta párájának ugyanennyi időn át kitett szövetekben
nem figyeltünk meg csökkenést a sejtek életképességét illetően”?
29.) Miért használják hiteles forrásként a norvégiai Népegészségügyi
Intézet kutatását (20), amikor az egyértelműen hibás módszertannal, a
rendeltetésszerű használat paraméterein kívül, emberi használatra
alkalmatlan, 350 fokos hevítés mellett méri a felszabaduló káros
anyagokat?
30.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet
kutatását, miért nem említik meg, hogy a túlhevítéssel történő méréseik
ellenére még így is rendre a dohányfüsthöz képest jóval kisebb
mennyiségben, NNK esetén huszadannyi, NNN esetén századannyi, formaldehid
esetén negyvenedannyi, acetaldehid esetén ötszáznyolcvanadnyi, akrolein
esetében pedig tizenhatodnyi mennyiségben mutatták ki azokat?
31.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet
vitatható kutatását, akkor miért nem tesznek említést arról a
megállapításáról, amely szerint az elektromos cigarettázástól kialakuló
daganatos megbetegedések kockázata véleményük szerint rendkívüli módon
kicsi és/vagy elhanyagolható valószínűségű?
32.) Ha már forrásként használják a norvégiai Népegészségügyi Intézet
vitatható kutatását, akkor miért nem tesznek említést arról a
megállapításáról sem, amely szerint a „passzív e-cigarettázás”-nak nincs
rákkeltő kockázata?
33.) Amikor azt állítják, hogy „Egy 2015-ös amerikai vizsgálat
megerősítette az e-cigaretták irritációs hatását, mely a tüdőben található
endothel sejtek károsodásához vezet.", miért nem említik és veszik
számításba Helge L. Waldum és társai már korábban említett kutatását, vagy
Brent Caldwell és társai nikotinos inhalátorok témájában végzett kutatását
([21]http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...),
amelyek az Önökével ellentétes megállapításokat fogalmaz meg?
34.) Miért nem említik azt az általánosan elfogadott tényt, hogy a passzív
dohányzást okozó füst 85%-a úgynevezett járulékos füst, amely nem a
kilélegzett dohányfüst eredménye, hanem az önmagában füstölgő
dohánytermékek produktuma, és amely egyáltalán nincs jelen az elektromos
cigaretták használata közben?
35.) Az elektromos cigaretta gőzének passzív hatásait illetően miért nem
említik és veszik számításba Montse Ballbe és társai „Cigarettes vs.
e-cigarettes: Passive exposure at home measured by means of airborne
marker and biomarkers”
([22]http://www.sciencedirect.com/science/art...)
tanulmányát, amelyből a kutatócsoport egy korábbi tanulmányával („Salivary
cotinine concentrations in daily smokers in Barcelona, Spain: a
cross-sectional study”, [23]http://www.biomedcentral.com/1471-2458/9...)
összehasonlítva megállapítható, hogy az elektromos cigaretta párájából
passzív belégzés esetén a napi nikotinfelvétel 0.025mg körüli érték, amely
nemhogy ártalmatlan, de semmiféle biológiai hatással nem rendelkezik?
36.) Az elektromos cigaretta párájának potenciálisan káros összetevőinek
vizsgálatakor miért nem említik és veszik számításba Rana Tayyarah és
társa „Comparison of select analytes in aerosol from e-cigarettes with
smoke from conventional cigarettes and with ambient air”
([24]http://www.sciencedirect.com/science/art...)
tanulmányának eredményeit, amely alátámasztja hogy az elektromos cigaretta
párája lényegesen kevesebb potenciálisan káros összetevőt tartalmaz, mint
a dohányfüst?
37.) Amikor azt állítják, hogy „Ugyanúgy, mint a dohányfüstben, itt is
figyelmet érdemel a PM 2,5 méretű frakció, amelynek a kimutatása azért
fontos, mert a tüdőben akkumulálódik. A vizsgálatok igen tág határok
közötti értékeket állapítottak meg, azonban kiemelendő, hogy az egyes
szívásokkal egy időben, mértéke meghaladhatja a 10 µg/m3-t, a WHO
hosszútávon elfogadható iránymutató határértékét.", miért nem említik és
veszik számításba az Önök által idézett 23-as tanulmány eredményeit, amely
szerint „lényegesen kevesebb a PM 2,5 jelenléte, mint a cigarettafüst
esetében”, illetve „az e-cigarettázó otthonában a PM 2,5 szennyezettség a
nemdohányzók otthonához volt hasonlatos”?
38.) Ugyanitt miért nem elemzik a pontos adatokat, amelyek alapján az
elektromos cigaretta által kibocsátott PM 2,5 mellett mért eredmények a
8.84–11.96 µg/m^3 értékhatáron belül mozogtak, a tiszta levegőjű
helységben mért eredmények a 8.32–10.50 µg/m^3 értékhatáron belül
mozogtak, míg a dohányfüstös helységben mért eredmények a 431.08–747.24
µg/m^3 értékhatáron belül mozogtak?
39.) Ugyanitt miért nem tesznek említést arról a tényről, hogy amíg a
cigarettafüst esetében a tanulmány folyamatos, egy órás intervallumon
belül alig csökkenő, nagyon magas PM 2,5 szintet mutatott ki, addig az
elektromos cigaretta slukkok által minimálisan megemelkedett PM 2,5 szint
rendre már egy percen belül azonnali csökkenést mutatott, közelítve a
„tiszta” levegőjű helységben mért értékek felé?
40.) Ugyanitt miért nem tartják fontosnak megemlíteni, hogy egy
tetszőleges fejlett nagyváros forgalmasabb pontjainak levegője általában
naponta többször is átlépi a 10 µg/m^3 határértéket?
41.) A policiklusos aromás szénhidrogének tárgyalásakor miért nem tesznek
említést arról a tényről, hogy a hivatkozott tanulmány komoly elítélő
módszertani kritikát kapott
([25]http://www.sciencedirect.com/science/art...) a
következők miatt:
- a helyiség, amiben a mérést végezték 20-500-szor magasabb PAH
eredményeket produkált eleve, mint a kültéri levegő, tehát valószínű, hogy
a helyiség volt szennyezett és nem kellően tiszta a vizsgálathoz;
- a kilélegzett nitrogénoxid normális értéken belül mozgott, kivéve egy
alanyét;
- a kilélegzett nitrogénoxid vizsgálatánál nem volt placebo-s kontroll
mérés;
- ugyanezen FeNO mérés ellentmond a korábbi kutatásoknak
([26]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22194...
- egy kalap alá veszi a tanulmány a pára mikrorészecskéit a füsttel?
42.) Amikor azt állítják, hogy „Fontos lenne például az akkumulátor
utántöltési folyamat biztonságosabbá tétele mellett az elektronikus
cigaretta, a patronok és az utántöltő flakon csepegés és kinyitás elleni
gyermek biztos zárral történő ellátása.", miért nem tesznek említést arról
a tényről, hogy a jelenleg forgalomban lévő utántöltők túlnyomó többsége a
forgalmazók példás önszabályozásának köszönhetően gyerekzáras kupakkal van
ellátva, valamint a jogszabályi honosításra váró európai dohánytermék
direktíva egyszer és mindenkorra pontot tesz az üzemeltetési és
gyermekbiztonsági kérdésekre?
43.) Amikor azt állítják, hogy „Az egyik legszomorúbb eset New York
államban történt, ahol egy kisgyermek megitta az elektronikus cigarettához
használt nikotintartalmú utántöltő folyadékot.", akkor miért nem osztják
meg az olvasókkal a nyomozás lezárultával megállapított tényt, amely
szerint a kisgyermek édesanyja kupak nélkül az asztalon hagyott egy -
kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon nem beszerezhető - rendkívül
tömény, 100mg/ml koncentrációjú nikotinoldatot, ezáltal ez a tragédia a
szülői gondatlanságról, és nem az elektromos cigaretták veszélyeiről szól?
([27]http://www.timesunion.com/news/article/C...)
44.) Nem tartják-e etikailag rendkívül aggályosnak, hogy egy kisgyermek
tragédiájának elferdített körülményeit használják fel saját állításaik
igazolására?
45.) Amikor azt állítják, hogy „Aggodalomra ad okot, hogy például a
vattacukor, gumimaci vagy egyéb ízesítésű, illetve a feltűnő színű
folyadékok vonzóvá tehetik a folyadékokat a gyermekek számára.", akkor
miért nem tesznek említést a gyümölcsös ízesítésű nikotinos rágókról és
cukorkákról, amelyek miatt 2013-ban történt tömeges nikotinmérgezés egy
amerikai általános iskolában, amikor tizenhat 9-10 év közötti nebuló
édességnek nézte a NiQuitin Mini nikotinos cukorkákat?
([28]http://chicagoist.com/2013/02/20/16_chil...)
46.) Amikor azt állítják, hogy „Az American Association of Poison Control
Centers jelentése alapján az USA-ban 2014-ben 3 783 elektronikus cigaretta
használatával és nikotinos folyadékkal összefüggő mérgezést jelentettek.
2015. szeptember 30-ig 2 452 hasonló eset történt. A jelentés szerint
2015-ben havonta több mint 200 esetet regisztráltak.", miért nem említik
meg, hogy ezek a bejelentések minden egyes e-cigarettával kapcsolatos
bejelentést magukba foglalnak, és nem tesznek különbséget az enyhe
fejfájásra, száraz torokra panaszkodó frissen átszokottaktól kezdve a
bőrre cseppent utántöltő miatt aggódó felhasználóig és a valódi mérgezéses
esetek között, továbbá miért nem említik meg, hogy ugyanezen intézmény
kifejezetten az 5 év alatti gyermekekkel kapcsolatos bejelentései szerint
az idei, részlegesen kiértékelt adatok alapján október 30-ig 2689 hívás
érkezett e-cigaretta és utántöltője kapcsán, de 14,919 kézfertőtlenítő
gélek és 29,080 ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók kapcsán, valamint
10,497 esetben hívták a központot mosószerek miatt.
47.) Ugyanitt az arányosság kihangsúlyozása érdekében miért nem említik
meg, hogy egy 320 milliós lélekszámú országról van szó, ahol a felmérések
szerint közel hárommillió elektromos cigaretta felhasználó
48.) Ugyanitt miért nem említik meg Steven Marcus, a New Jersey Poison
Information & Education System igazgatójának a témában tett nyilatkozatát,
amely szerint „lényegesen több hívást kapnak fogkrémet lenyelt gyermekek
miatt”, továbbá „az elektromos cigaretta egyértelmű egészségügyi előnyt
jelent a dohányosok számára, amelyet figyelembe kell venni, amikor a
mérgezésre való csekély esélyt mérlegeljük”?
([29]http://www.nj.com/news/index.ssf/2014/04...)
49.) Amikor azt állítják, hogy „Azonban az elektronikus cigaretta
önmagában is veszélyes lehet hozzá nem értő használója számára. A
túlhasznált készülékek akkumulátora robbanást idézhet elő mely potenciális
veszélyt jelent a használók számára. Az Amerikai Egyesült Államokban
előfordultak olyan sajnálatos esetek, mely során a használó első fokú
égési sérüléseket szenvedett az arcán, valamint szájpadlásán felrobbanó
készüléke miatt.", miért nem teszik hozzá, hogy a regisztrált események
minden egyes esetben a felhasználó felelőtlenségére vezethetőek vissza,
amiért azok nem tartották be az alapvető biztonságos üzemeltetésre
vonatkozó útmutatást?
50.) Miért állítják, hogy „Az e-cigaretta mellett érvelők gyakran
hangoztatják, hogy az eszköz segít a leszokásban. Erre azonban semmilyen
tudományos tapasztalati alapon nyugvó bizonyíték nincs.", amikor az Önök
által hivatkozott 33-as számú tanulmány ennek az ellenkezőjét mutatja ki,
amely szerint a résztvevők 42 százaléka egy hónapot követően már nem
gyújtott rá, sőt, a használók 64.9 százaléka folyamatosan csökkentette a
nikotinszintjét is?
51.) Ugyanebben a kérdésben miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem
vizsgálják azt az igen impresszív empírikus bizonyítékot, amelyet maguk a
dohányzást évek óta sikeresen mellőző elektromos cigaretta használók
szolgáltatnak?
52.) Ugyanebben a kérdésben miért hagyják figyelmen kívül, és miért nem
vizsgálják az amerikai CDC legfrissebb elemzését („Electronic Cigarette
Use Among Adults: United States, 2014”,
[30]http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...), amely kimutatja,
hogy az előző év során leszokott ex-dohányosok 55%-a használt elektromos
cigarettát, és erősen cáfolja azt a feltételezést, hogy az elektromos
cigaretta használat bármilyen kapu-effektust jelentene a dohányzás felé?
53.) Amikor azt állítják, hogy „Bár az e-cigaretta csökkentheti a
megvonási tüneteket, nem ismert, hogy hatékonyan támogatja-e a leszokást,
és a használatával el lehet-e érni hosszú távú absztinenciát.", miért nem
említik és veszik figyelembe Farsalinos és társai „Characteristics,
Perceived Side Effects and Benefits of Electronic Cigarette Use: A
Worldwide Survey of More than 19,000 Consumers” felmérését
([31]http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356), amely sok egyéb tanulságos
információ mellett kimondja, hogy „az elektromos cigaretta hatásos
eszköznek bizonyul a legerősebb dohányosok esetében is, hosszú távon is
kiváltva a dohányzást”?
54.) Amikor azt állítják, hogy „Az e-cigaretta használata csökkentheti
ugyan az elszívott cigaretták számát, azonban nem alkalmas a dohányzás
kiváltására.", miért nem említik és veszik figyelembe Karolien Adriaens és
társai „Effectiveness of the Electronic Cigarette: An Eight-Week Flemish
Study with Six-Month Follow-up on Smoking Reduction, Craving and
Experienced Benefits and Complaints”
([32]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25358...) tanulmányának
eredményeit, amely szerint két hónap e-cigaretta használat után 34%-os
leszokási arány volt tapasztalható, és öt hónap után a leszokni nem kívánó
kontrollcsoport tagjai között is 38%-os leszokási arányt tudtak
felmutatni?
55.) Ugyanebben a kérdésben miért nem említik és veszik figyelembe
Pasquale Caponnetto és társai „EffiCiency and Safety of an eLectronic
cigAreTte (ECLAT) as Tobacco Cigarettes Substitute: A Prospective 12-Month
Randomized Control Design Study”
([33]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...) felmérését,
amely kimondja, hogy „a leszokni nem kívánó dohányosok körében az
elektromos cigaretta, függetlenül annak nikotintartalmától, csökkentette
az elfogyasztott cigaretták számát és tartós dohányzás-absztinenciát
okozott, jelentős mellékhatások nélkül”.
56.) Ugyanebben a kérdésben miért nem említik és veszik figyelembe Peter
Hajek és társai „Electronic cigarettes: review of use, content, safety,
effects on smokers and potential for harm and benefit”
([34]http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...)
tanulmányát, amely kimondja, hogy „Az elektromos cigaretták a hagyományos
dohánytermékekkel versenyeztetve csökkenthetik a dohányzással
összefüggésbe hozható megbetegedések és halálozások számát. Az elektromos
cigaretták dohánytermékként, vagy még szigorúbban történő szabályozása a
jelenlegi bizonyítékok fényében nem javasolt. Javasoljuk, hogy az
egészségügyi szakemberek fontolják meg az elektromos cigaretták kevésbé
egészségkárosító alternatívaként történő ajánlását azon dohányosok
számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak a hagyományos leszoktató
módszerekkel megszabadulni a dohányzástól.”.
57.) Miért jelentik ki tényként, hogy „A dohányzás visszaszorításának
célja nem kizárólag a nemdohányzók védelme, hanem a dohányzás
denormalizálása, társadalmi elfogadottságának csökkentése is. Ez ellen a
cél ellen hat, ha az emberek cigaretta imitációkat használnak, olyan
esetekben is, amikor hagyományos cigarettát nem lehet használni.", amikor
ez egyrészt nem több, mint puszta feltételezés, másrészt ellentmondanak
neki azon nemzetközi statisztikák, amelyekből jól látható, hogy az
elektromos cigaretta dinamikus elterjedésével párhuzamosan folyamatosan
csökken a dohányzó népesség aránya?
Vö: [35]http://www.cdc.gov/media/releases/2015/p...,
[36]http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...
58.) Amikor a dohányzás újranormalizálásának vagy a dohányzáshoz vezető
kapu-effektus esélyeiről nyilatkoznak az elektromos cigaretta kapcsán,
miért nem említik meg, hogy ezen feltételezések az elektromos cigaretta
térnyerésének ellenére sem látszódnak beigazolódni?
Lásd:
[37]http://www.forbes.com/sites/jacobsullum/...
59.) Amikor olyan vádakat fogalmaznak meg, miszerint „A gyártók és a
forgalmazók a korábbi a dohánytermékek népszerűsítésében szerzett
tapasztalataikat és jelentős forrásokat felhasználva nemcsak új innovatív
reklámokkal, hanem kutatások finanszírozásával és publikálásával
erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a dohányzás egészséges
alternatívájaként, ártalmatlan, illetve ártalomcsökkentő szokásként, vagy
akár leszokás támogatást is segítő eszközként fogadtassák el az
e-cigarettát a nemdohányzókkal és a dohányzókkal egyaránt.", a teljes körű
tájékoztatás jegyében miért nem tesznek említést arról a jelenségről, hogy
a gyógyszeripar szereplői termékeik népszerűsítésében szerzett
tapasztalataikat, közhivatali kapcsolataikat és jelentős forrásokat
felhasználva nemcsak új innovatív reklámokkal, hanem kutatások
finanszírozásával és publikálásával erőfeszítéseket tesznek arra, hogy ne
a dohányzás kevésbé egészségkárosító alternatívájaként, hanem rendkívül
ártalmas, illetve a dohányzásnál egészségkárosítóbb szokásként, vagy akár
dohányzás leváltására nem alkalmas eszközként fogadtassák el az
e-cigarettát a nemdohányzókkal és a dohányzókkal egyaránt?
Lásd:
[38]http://www.tobaccotoday.info/2014/06/16/...
[39]http://velvetgloveironfist.blogspot.hu/2...
[40]http://www.asktheeu.org/en/request/1067/...
[41]http://vaperanks.com/how-e-cigarettes-ar...
60.) Miért állítják, hogy „Külön kell hangsúlyozni azt a tényt, hogy a
zárt térben elszívott e-cigaretta párája is veszélyes lehet a környezetre,
hasonlóan a passzív dohányzáshoz.", amikor az erre irányuló kutatások és
tanulmányok ennek rendre az ellenkezőjét támasztják alá?
Lásd:
Grant O’Connell és társai, „An Assessment of Indoor Air Quality before,
during and after Unrestricted Use of E-Cigarettes in a Small Room”,
[42]http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/4889/...
Igor Burstyn, „Peering through the mist: systematic review of what the
chemistry of contaminants in electronic cigarettes tells us about health
risks”
McAuley és társai, „Comparison of the effects of e-cigarette vapor and
cigarette smoke on indoor air quality”,
[43]http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23033...
Ann McNeill és társai, „A critique of a World Health
Organization-commissioned report and associated paper on electronic
cigarettes”,
[44]http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...
61.) Miért állítják, hogy „Alkalmazása ugyan csökkentheti a megvonási
tüneteket, de inkább fenntartja, sőt fokozhatja is a nikotinfüggőséget,
mintsem megszüntetné azt.", amikor a témában végzett felmérések
(Farsalinos és társai: „Characteristics, Perceived Side Effects and
Benefits of Electronic Cigarette Use: A Worldwide Survey of More than
19,000 Consumers” ([45]http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356), Dr.
Zentai István: „Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről”
([46]http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...))
ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják, miszerint a használók nagy
többsége folyamatosan csökkenti a szervezetébe bevitt nikotinmennyiséget,
és egyes esetekben teljesen fel is hagynak a nikotin fogyasztásával?
62.) Nem tartják-e intézményük céljaival, és az egészségvédelem eszméjével
ellentétesnek, hogy amíg hazánkban évente mintegy 21.000 – egy Paks méretű
helység lélekszámánál is több - ember veszti életét a dohányzással
kapcsolatos megbetegedések miatt, és amíg az elektromos cigaretta
világszerte emberek millióinak tette lehetővé, hogy felhagyjanak a
dohányzással, addig Önök minden rendelkezésre álló eszközt megragadnak,
hogy a dohányosokat eltántorítsák annak az eszköznek a kipróbálásától,
használatától, amely potenciálisan az életüket mentheti meg?
63.) A felmerült kérdések fényében egyetértenek-e azzal, hogy
összefoglalójuk összeállításakor valótlan információ vagy valós tény
megtévesztésre alkalmas módon történő megjelenítésével, jelentős
információ elhallgatásával, a szakmai gondosság követelményét sértő, nem
az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség
és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jártak el,
ténylegesen és potenciálisan korlátozva a népesség önrendelkezési
lehetőségét azáltal, hogy érzékelhetően rontják a tájékozott, a szükséges
információk birtokában hozott döntés képességét?
64 a.) Amennyiben a fenti kérdésre nemmel válaszolnak, kérem indokolják
meg döntésüket.
64 b.) Amennyiben a fenti kérdésre igennel válaszolnak, kérem fejtsék ki,
hogy milyen lépéseket terveznek az illetékesek felelősségre vonását
illetően, továbbá milyen lépéseket terveznek, hogy az ehhez hasonló
incidensek a jövőben ne történhessenek meg, továbbá milyen lépéseket
terveznek a hiteles és elfogulatlan tájékoztatás körülményeinek
helyreállítása érdekében.
65.) Kérem nevezzék meg, hogy jogi szempontból mely intézmény, osztály,
vagy tisztségviselő tartozik közvetlen felelősséggel az összefoglaló
tartalmáért.
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az
egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részünkre a feladó
e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet
e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a
[47]kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.
Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésünk
teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az
adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének
ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével
jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével
összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni.
Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a
kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az
esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát,
dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés
teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét
tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az
adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számunkra.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. Számú állásfoglalásából
következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. §(1b) bekezdése alapján
nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és
elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH
állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság
ellenőrzésére sem.
Segítő együttműködését előre is köszönjük.
Kelt: 2015. november 18.
Villanypára Egyesület
[48]http://www.vaper.hu/
-------------------------------------------------------------------
Ezt a közérdekűadat-igénylést a KiMitTud weboldalon keresztül küldték el.
Az adatigénylésre a választ, illetve bármilyen kapcsolódó visszajelzést,
kérjük, erre az e-mail címre küldje meg:
[49][FOI #5652 email]
Ha a(z) Országos Egészségfejlesztési Intézet nem a(z)
[50][Országos Egészségfejlesztési Intézet request email] címen fogadja a részére benyújtott
Közérdekűadat-igényléseket, kérjük, írja ezt meg nekünk:
[51]http://kimittud.atlatszo.hu/help/contact
Jognyilatkozat: Ezt az üzenetet és az ön válaszát is közzétesszük a
KiMitTud weboldalon. További információkat a KiMitTud szolgáltatás
segítségével kezdeményezett közérdekűadat-igénylésről itt olvashat:
[52]http://kimittud.atlatszo.hu/help/about
Amennyiben megkeresésekre válaszoló munkatársként hasznosnak találta ezt a
szolgáltatást, kérje meg szervezete webmesterét, hogy helyezzen el a
honlapunkra ([53]kimittud.atlatszo.hu) mutató hivatkozást az önök
közérdekű adatokat tartalmazó weboldalán!
References
Visible links
1. mailto:[FOI #5652 email]
2. http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszo...
3. https://www.gov.uk/government/uploads/sy...
4. http://www.cochrane.org/CD010216/TOBACCO...
5. http://www.tobaccotactics.org/images/3/3...
6. http://vaping360.com/the-battle-for-the-...
7. http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...
8. http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...
9. http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/...
10. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...
11. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...
12. http://www.eapcct.org/publicfile.php?fol...
13. http://www.sciencedirect.com/science/art...
14. http://link.springer.com/article/10.1007...
15. http://www.ajconline.org/article/S0002-9...
16. http://www.nature.com/articles/srep04133
17. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23668...
18. http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/5215
19. http://www.hindawi.com/journals/tswj/201...
20. http://www.sciencedirect.com/science/art...
21. http://ntr.oxfordjournals.org/content/ea...
22. http://www.sciencedirect.com/science/art...
23. http://www.biomedcentral.com/1471-2458/9...
24. http://www.sciencedirect.com/science/art...
25. http://www.sciencedirect.com/science/art...
26. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22194...
27. http://www.timesunion.com/news/article/C...
28. http://chicagoist.com/2013/02/20/16_chil...
29. http://www.nj.com/news/index.ssf/2014/04...
30. http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...
31. http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356
32. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25358...
33. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles...
34. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...
35. http://www.cdc.gov/media/releases/2015/p...
36. http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/...
37. http://www.forbes.com/sites/jacobsullum/...
38. http://www.tobaccotoday.info/2014/06/16/...
39. http://velvetgloveironfist.blogspot.hu/2...
40. http://www.asktheeu.org/en/request/1067/...
41. http://vaperanks.com/how-e-cigarettes-ar...
42. http://www.mdpi.com/1660-4601/12/5/4889/...
43. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23033...
44. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.11...
45. http://www.mdpi.com/1660-4601/11/4/4356
46. http://www.vaper.hu/hirek/63-dr-zentai-i...
47. http://kimittud.atlatszo.hu/
48. http://www.vaper.hu/
49. mailto:[FOI #5652 email]
50. mailto:[Országos Egészségfejlesztési Intézet request email]
51. http://kimittud.atlatszo.hu/help/contact
52. http://kimittud.atlatszo.hu/help/about
53. http://kimittud.atlatszo.hu/
Pifkó Krisztián hozzászólt ()
A mai napon, a NAIH eljárását követő harminc napos határidőn belül, a Villanypára Egyesület keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre az adatigénylés magalapozatlan indokkal történő elutasításának jogi úton történő rendezése érdekében.