Sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozók részvétele a lakáspályázatokon ill. az önkormányzati dolgozóknak bérbe adott lakások szabályozása

Tisztelt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a következő információkat:

1. A Nők és lakhatás - Mit tehetnek az önkormányzatok? című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest által szervezett szakmai beszélgetésen, 2022. május 20-án, Kovács Márton alpolgármester arról beszélt, hogy civil szervezetekkel közösen koncepciót dolgoztak ki, miszerint két 100+ m2-es lakást újítanának fel, gyermekotthonokból kilépő lányok számára lakás biztosítása céljából, amihez pályázati támogatást keresnek.(1)

Kérem, tájékoztassanak, mi történt ezzel a tervezett pályzattal!

2. Ugyanebben a beszélgetésben az alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat vagyonrendeletének 2022. május 31-i módosításakor rendeletbe foglalják a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatását.(1)

Ténylegesen a vagyonrendelet 2022. május 31-i módosításakor nem a sérülékeny csoportok támogatásának, hanem a szolgálati jelleggel, munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kötődően történő lakásbérbeadás rendeletbe foglalására került sor. Miközben az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik, ezzel szemben a szolgálati jelleggel, munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kötődően történő lakásbérbeadásra kérelem alapján kerül sor. A kérelmek elbírálásánál figyelembe veendő szempontok meghatározása elnagyolt, a tényezők súlyozása nem ismert.

Ugyanakkor a Képviselő-testület 168/2022.(V.31.) Kt. határozatot hozta, hogy az üres lakásokra meghirdetett pályázati felhívás szempontrendszerébe kerüljön be a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozás. A határozat „iránymutatást” adott, hogy a pályázatokról döntő két önkormányzati bizottság vegye figyelembe ezt a körülményt, a Humánszolgáltatási Igazgatóság vezetője által fél év múlva kidolgozott szempontrendszer szerint.(2)

A határozat végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló(3) nem tartalmazza a szempontrendszert, és nem világos, hogy milyen kötelezettségeket ró az alkalmazókra. Rendeleti szabályozás esetén az alkalmazandó szempontrendszer nyilvános, és a döntéshozókra nézve kötelező. A határozat szövege nem tartalmazza, az előterjesztésben szerepel, hogy a téma visszakerülhet a Képviselő-testület elé, „amennyiben annak rendeletbe történő beemelésére szükség mutatkozik”.

Van-e nyilvánossá tehető adat arról, hogy a döntéshozást vita, kérdés, mérlegelés előzte meg a következő kérdésekben:

2.1. Milyen előnye és hátránya van az érintettek (pályázók, döntéshozók stb.) számára, ha a sérülékeny csoportok támogatását rendeletbe foglalják, illetve ha csak határozatot hoznak róla?

2.2. Mi volt az oka, hogy az alpolgármester a nyilvános szakmai rendezvényen az előbbit jelentette be, de a képviselő-testület - vita és kérdés nélkül - az utóbbi mellett döntött?

2.3. Milyen előnye és hátránya van, ha a szolgálati jelleggel, munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kötődően történő lakásbérbeadás pályázat, illetve kérelem beadási lehetőség meghirdetésével történik?

2.4. Mi az oka, hogy a szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadással ellentétben, a saját dolgozóknak történő lakásbérbeadás nem pályázati úton, hanem kérelemre történik? A megnevezésén kívül miben különbözik ez a pályázattól, amennyiben egy lakás bérbevételére több kérelem érkezik?

2.5. A nyilvánossá tehető önkormányzati vélemények szerint nem okoz-e problémát, hogy az azonos lakásra beérkező kérelmek elbírálásánál figyelembe veendő szempontok részletei és súlyozása a rendeletben nem szerepel?

2.6. Mi az oka, hogy a saját dolgozóknak történő lakásbérbeadás esetén nem kell érvényesíteni a sérülékeny csoportok támogatását, mert az csak pályázat kiírása esetén kötelező, miközben az önkormányzati dolgozók között is nyilvánvalóan vannak sérülékeny csoportba tartozók?

2.7. Miért nem jelöltek határidőt és felelőst annak felülvizsgálatára, hogy a tapasztalatok alapján (a határozati előterjesztés megfogalmazása szerint) „szükség mutatkozik-e” a sérülékeny csoportok támogatásának „rendeletbe történő beemelésre”?

3. A határozat alapján kidolgozott szempontrendszerre vonatkozó kérdések:

3.1. Kérem, küldjék meg a szempontrendszert!

3.2. A pályázók számára hogyan lesz megismerhető a szempontrendszer?

3.3. A döntéshozó önkormányzati bizottságoknak kötelező lesz-e a testületi határozat alapján a hivatal által kidolgozott szempontrendszer alapján eljárni, vagy attól eltérően is dönthetnek?

3.4. A pályázók megismerhetik-e az eredményüket (pl. saját és a nyertes pályázat összesített pontszáma)?

3.5. Ki és mikor hozott döntést a fenti kérdésekben, és hogyan tájékoztatják ezekről a pályázókat?

4. Az általam eddig ismert egyetlen dokumentum, amely kérdésre vagy vitára utal ebben a témában, a Közoktatási, Közművelődési, Sport, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 2022. május 24-i ülésenek jegyzőkönyve, mely a 3. napirend kapcsán ennyit tartalmaz: „Dr. Toók Gabriella ismerteti az előterjesztést a kérdésekre választ adva.”

Ez a szóban forgó bizottság jegyzőkönyveinél rendszeresen használt eljárás, miszerint fontos témákban elhangzott hozzászólásoknak csak a tényére utal, anélkül, hogy a tartalomból bármit dokumentálna és engedne megismerhetővé tenni a nyilvános ülésen éppen részt vevők körén kívül.

Kérem, küldjék meg a napirendi pontnak a vita tartalmát is tartalmazó jegyzőkönyvét, vagy pedig a jegyzőkönyvezéshez önként készített (a jogszabályok szerint ilyen módon nyilvános adatnak számító, és soha nem selejtezhető) hangfelvételét.

5. A Képviselő-testület 2023. március 30-i ülésén a 15. napirendi pontként fogadta el az „Ök tulajdonában álló lakások bérbe adása szolgálati jelleggel, munkavégzési jogviszonyhoz kötődően” című előterjesztést. A pályázat szövege, a rendeletnek megfelelően, nem pályázati úton, hanem kérelem benyújtása alapján elnyerhető bérleti jogról szól. A felhívás jellegéből és konkrétan az előterjesztés szövegéből is kiderül, hogy egy lakásra több kérelem beérkezése várható, tehát az eljárás nagyon hasonlít a pályázatéhoz, mégsem az.

Az egyik különbség, hogy a meghirdetett szempontrendszer nem tartalmaz utalást a sérülékeny csoportokba tartozás figyelembe vételére, miközben a kérelmet benyújtók között értelemszerűen lehetnek ilyen csoportba tartozó emberek. A Kt. határozat szerint csak a pályázatok esetén veszik figyelembe a sérülékeny csoportokhoz tartozást. A kérelem alapján történő bérbevételi lehetőségről tájékoztató felhívás csak még általánosabban utal a szociális körülményekre mint elbírálási szempontra.

Kérem, ha a 2. pontban általánosságban feltett kérdésen kívül, ez a konkrét eset rávilágít, miért különböztetik meg lakáspályázatot az ugyanazon lakásért versengő saját dolgozó kérelmezőkre vonatkozó eljárástól, akkor legyenek szívesek kiegészíteni a tájékoztatást.

6. Van-e nyilvánossá tehető adat arról, hogy az önkormányzat bármilyen szervénél mérlegelés, vita, kérdés keletkezett azzal kapcsolatban, hogy Fővárosi Szolidaritási Alaphoz benyújtott (és időközben részben elnyert)(4) pályázatok kapcsán is érdemes volna átláthatóbbá, közérthetőbbé tenni a szabályozást, számonkérhetőbbé tenni a döntéshozókat a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó emberek szociális alapú lakáspályázatokon való részvételének illetve az önkormányzat saját dolgozói számára lakásbérbeadást célzó kivételek tekintetében?

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. április 6.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos

(1) „A konfliktus egy okozat, ami például a kevés kiadható ingatlanunkból adódik. Nyilván próbálunk ezen segíteni, nem tudom szebben mondani, abból a vagyonfelélésből, amit elkezdtünk a II. kerületben, tehát ingatlanok eladásából, próbálunk felújítani bérlakásokat. Hogy ez mégse legyen igazából vagyonfelélés, hanem visszaforgassuk az eszközeinkbe. Nyilván itt akkor felmerül a kérdés, hogy az önkormányzat csinálja meg, a vagyonkezelő csinálja meg, vonjon be esetleg más szervezeteket, civileket. De a végén mindig sajnos ott vagyunk, hogy még mindig nagyon kevés ingatlanunk van, sokkal többen jelentkeznek, mint amit tudunk biztosítani. A bizottság azon hadakozik, hogy tényleg, melyik ujját harapja le, hogy kinek tudjon biztosítani a II. kerületben bármilyen szociális alapú bérlakást. Nálunk ez okoz, azt gondolom, problémát és valamilyen feszültséget.
(…)
Jöjjünk vissza a NANE és a Perféria Központ által kidolgozott, legalábbis a II. kerület számára kidolgozott anyagra. Itt ugye arról van szó, hogy rendelkezik a II. kerületi önkormányzat két elég nagy ingatlannal, ezek 100 m2 feletti ingatlanok. És ide a gyermekotthonokból kilépő lányoknak biztosítanánk lakhatást. 4 vagy 5 lány költözne együtt, őket támogatná egy szociális munkásunk. Hogy ezt el tudjuk a következő két évben érni, ehhez találunk támogatókat, mert egyedül biztosan nem fogja tudni a II. kerület ezt véghezvinni, akkor szerintem már valamit tettünk, és léptünk is előre.
De ennél szerintem sokkal tovább is tekinthetünk ebben a két évben. A fővárosban illetve a II. kerületben is elindult már az Utcáról Lakásba Egyesülettel például a lakásügynökség. Szeretnénk lakásügynökséget mi is létrehozni a kerületben. Ez nyilván tovább bővítené a II. kerület lehetőségeit, hogy akár szociális, akár szolgálati lakásokat, vagy akár piaci lakásokat tudjon biztosítani a kerületben dolgozóknak, illetve élőknek.
(…) 31-én lesz testületi ülésünk, akkor fog bejönni a vagyonrendeletünk módosításra. Nem csak kimondottan a nők és lakhatás témakörében szeretnénk módosítani, ha meglesz a többségünk a képviselő-testületben, a vagyonrendeletünket. Hogy amikor bármilyen ingatlant pályáztatunk, legyen piaci, legyen szociális, akkor ott a két érintett bizottság legyen olyan kedves, és figyeljen arra, hogy támogatott célcsoportok is kerüljenek be a pályázók közé. Legyenek ezek nők, egyedülálló szülők vagy anyák, legyenek ezek megváltozott munkaképességűek, vagy bármilyen olyan célcsoport, akit úgy gondolunk, hogy mindenképpen lakhatáshoz kell segíteni, mert sokkal nehezebb a helyzetük a lakáspiacon, mint egy bármilyen másik célcsoportnak.”

Forrás: Leirat a Nők és lakhatás - Mit tehetnek az önkormányzatok? Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest, 2022. május 20. videófelvételéből, kb. 1:09:25-től és 1:15:15-től: https://www.facebook.com/events/38036629...

(2) Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) rendeletmódosítása, és Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat 168/2022.(V.31.) Kt. határozata, előterjesztés és jegyzőkönyv a Képviselő-testület 2022. május 31-i üléséről
https://archiv.masodikkerulet.hu//data/c...
https://archiv.masodikkerulet.hu/data/cm...

(3) Beszámoló a Képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról; előterjesztés a Képviselő-testület 2023. február 28-i ülésére
https://archiv.masodikkerulet.hu//data/c...

(4) https://fszka.hu/2023/04/03/dontes-a-fov...