Önkormányzati bizottság vitájának teljes jegyzőkönyve

Tisztelt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre

__a Önkormányzat Közoktatási, Közművelődési, Sport, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága ülései alábbi napirendjeinek hozzászólásait tartalmazó teljes jegyzőkönyvet (a vitában hozzászóló képviselők által elmondottak utólagos válogatása, rövidítése, átszerkesztése nélkül):__

1. 2020. február 20-i ülés, 9. napirend (Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata)

2. 2021. július 6-i ülés, 6. napirend (Egyebek)

3. 2022. szeptember 27-i ülés, 11. napirend (Javaslat pályázati felhívás elfogadására az állami támogatással épült Budapest II. kerület Lajos u. 18-20./Bécsi út 17-21. szám alatti épület üres lakásai bérleti jogának elnyerésére)

4. 2022. szeptember 27-i ülés, 16. napirend („Csináld Magad Társadalom” - lakossági közösségépítő pályázat kiírására a pályázati maradvány összegek terhére)

A Bizottság üléseinek jegyzőkönyvezése során tapasztalt, feltételezett hiányosságokról, a jegyzőnek szóló technikai javaslataimról közérdekű bejelentés is készül. Ha az adatigénylés teljesítéséhez esetleg indoklást, egyeztetést tartanak szükségesnek, miért tűnnek hiányosnak, túlzottan leegyszerűsítőnek, konkrétumot vagy belső logikát nélkülözőnek a honlapon szereplő, a viták jegyzőkönyveinek nevezett lejegyzések, állok rendelkezésre.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2022. november 1.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos

Tisztelt jegyzői igazgató, kedves dr. Silye Tamás!
Tisztelt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal!

Köszönöm a válaszukat! Igen, a hivatkozott törvényhely értelmezésének átgondolására szeretném késztetni önöket a jegyzőkönyv készítése és hitelesítése során.

Főleg a hajléktalanság megelőzésének és a fedél nélkül élő emberek segítésének kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatai kapcsán olvasom a Közoktatási, Közművelődési, Sport, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előterjesztéseit és jegyzőkönyveit, és több problémát látok ezekkel. Az egyik, hogy többször nem értem a hozzászólások tartalmát, illetve előfordul, hogy vita során a hozzászóló mintha nem venne tudomást az elhangzottakról. Ráadásul ezt csak ennek a bizottságnak a jegyzőkönyveinél tapasztaltam, más bizottságok, pl. a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság jegyzőkönyvei eddig teljesen érthetők voltak, és a Képviselő-testület jegyzőkönyveinél sem merült fel ilyen probléma.

Ha igazam van is, természetesen lehet, hogy éppen ebben a bizottságban a hozzászólók úgy fogalmaznak, hogy kevésbé lehet érteni, mit akarnak mondani, mint egy másik bizottságban. Vagy hogy egy hozzászóló úgy vitatkozik egy másikkal, hogy annak tartalmára nem reagál.

De az is lehet, hogy a hivatkozott 52. § (1) bek. g) pontját a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítő úgy értelmezi, hogy az ülésen a hozzászólás és az ülésen elhangzottak lényegét rövidebben írja le, mint hogy az mindenkinek érthető legyen.

A jogszabály nem ír elő szó szerinti jegyzőkönyvezést, és ha az élőbeszéd esetlegességével együtt rögzítenék az elhangzottakat, az nehezítheti is az olvasást. Ugyanakkor, a tapasztalatom szerint a jegyzőkönyvezés során törekednek arra, hogy az elhangzottakat minél teljesebben leírják, éppen hogy ne legyen szubjektív megítélés tárgya, mi számít a konkrét témák és hozzászólások esetén ”lényegnek”, amit a törvény szerint jegyzőkönyvezni kell. A többi testületi szervük hitelesített jegyzőkönyveinél nem érzem, hogy ott mintha kimaradna valami, vagy inkoherens lenne a jegyzőkönyvezett vita, az adatigénylésemben szereplő napirendeknél viszont igen.

A hozzászólások „lényege” jegyzőkönyvezésének pl. olyan esetben van jelentősége, ha a Szociális Szolgáltatásfejlesztési Koncepció kétévenkénti felülvizsgálatának előterjesztésében legalább 15 év óta szerepel, hogy a nappali melegedő kötelező önkormányzati szolgáltatás ellátási szerződésében megjelölt szolgáltatási hely nem felel meg a jogszabályi követelménynek. Az előterjesztések azt is tartalmazzák, hogy infrastukturális fejlesztésre vagy a kerület területén más szolgáltatási helyre van szükség. A képviselők ezt kérdés és vita nélkül, egyangúlag megszavazzák, majd az önkormányzat nem csinál semmit, és két év múlva kezdődik előlről.

Addig példátlanul, egy képviselő 2020-ban és 2021-ben egy-egy bizottsági ülésen szóvá tette a problémát. Ugyanakkor a jegyzőkönyv alapján nem értem sem az észrevétel tartalmát, sem az arra adott válaszok tartalmát.

A Koncepció következő, nemrég elfogadott felülvizsgálatának előterjesztésében már nincs szó a jogi problémáról, miközben az ellátási szerződés és a szolgáltatási hely azonos maradt. A képviselők, a korábbi sokéves szokásnak megfelelően, kérdés és vita nélkül megszavazták, semmi nem derül ki arról, miért változott az önkormányzat álláspontja.

Másfél évtized alatt tehát, két bizottsági ülés jegyzőkönyvének néhány, számomra nem jól érthető mondatát találtam a jegyzőkönyvekben a nappali melegedő kötelező szolgáltatás ellátási szerződéssel való teljesítésének minőségéről. Szeretném érteni, hogy a szakbizottságban ennyit tartottak-e érdemesnek megbeszélni a problémáról, vagy a jegyzőkönyvet készítő és hitelesítő értelmezte a „lényeget” úgy az elhangzottakhoz képest, hogy ennek eredményeként kevéssé érthető dokumentum született.

Belátom, hogy ebben sok az esetlegesség, éppen ezért választottam egy közelmúltbeli bizottsági ülésnek azt a napirendjét is, amelynél a legvilágosabban kiderül a jegyzőkönyvezés és hitelesítés problémája.

A 2022. szeptember 27-i ülés 16. napirendjének vitája és szavazása, valamit a 17. napirend kapcsán a hozzászólás hiányának megállapítása a jegyzőkönyv szerint összesen 30 percig tartott. A jegyzőkönyvet készítők az ez idő alatt folyt vitából mindössze 8 mondatot tartanak lényegesnek.

A jegyzőkönyv szerint a jegyző írásban törvényességi észrevételekkel élt a napirenddel kapcsolatban, amit az ülésen felolvastak. A jegyzőkönyvbe az észrevételek tartalmáról semmi nem került be, és mellékletben sem találom a jegyző anyagát. A jegyzőkönyv alapján fel sem merülhet, hogy a jegyző észrevételeinek tartalma ne tartozna a lényeghez, két alpolgármester hozzászólásából is az derül ki, hogy lényegesnek tartják őket.

Nem gondolom, hogy a hivatkozott 52. § (1) bek. g) pontját lehetővé teszi a „lényeg” olyan értelmezését, hogy a jegyző észrevételeinek tartalmából semmi ne kerüljön a jegyzőkönyvbe; éppen arra gondolok, hogy a hozzászólásban felolvasott jegyzői iratnak a jegyzőkönyv szövegében vagy mellékleteként teljes egészében szerepelnie kellene.

Az sem gondolom, hogy az 52. § (1) bek. k) pont értelmezhető volna úgy, hogy a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése esetén elegendő volna csak a jezés tényét, nem pedig a tartalmát szerepeltetni az ülésen elhangzottakat hitelesen tartalmazó jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyvet hitelesítő képviselő a jegyzőkönyv szerint az ülés vége előtt 13 perccel távozott. Vajon ez nem korlátozza a hitelesítés feladatának elvégzését? Nyilván hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv, de minden lényeges körülmény eldönthető ez alapján? Hogyan döntik el, hogy a hitelesítőnek mennyi időt kell személyesen jelen lenni azon az ülésen, amelynek a jegyzőkönyvét hitelesíti?

Kérem, egyeztessük ezeket a felvetéseket, mind a konkrét napirendeknél elhangzottak tartalma, mint a jegyzőkönyvezés önöknél használt elvei és gyakorlata tisztázása céljából. Levelet írok a jegyzőnek, a bizottsági elnöknek és a jegyzőkönyvet hitelesítőnek, először a 2022. szeptember 27-i ülés, aztán az adatigénylésben szereplő 2020-as és 2021-es ülés kapcsán. Győzzenek meg, hogy a jegyzőkönyveik tartalma megfelel a jogszabályban előírtaknak, vagy kérjük a kormányhivatal véleményét ebben az ügyben, amely a továbbiakra nézve is adhat iránymutatást.

Hozzáteszem, nagyon sajnálom, hogy az önkormányzatnál annyira ritka és szokatlan a nyilvános megbeszélés a fedél nélkül élő embereknek nyújtott kötelező szolgáltatásra kötött ellátási szerződés végrehajtásának régóta tartó problémájáról, hogy szó szerint mondatonként „vadászni” kell arra, rendkívül időt pocsékolóan, hogyan foglalkoztak ezzel a problémával az önkormányzat testületi szervei az elmúlt 15 évben, merthogy dokumentált módon alig foglalkoztak.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos

Tisztelt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, kedves dr. Silye Tamás!

Köszönöm, hogy a levelemet továbbította a bizottsági elnöknek véleményezésre, így nekem ebben a körben nem kellett megtegyem. Érdeklődöm, kapott-e választ a bizottsági elnöktől, és mi a Polgármesteri Hivatal véleménye a kérdésben.

Egyetértek, hogy a jegyzőkönyvezés és hitelesítés tartalmi kérdései a képviselők illetékessége, bár van átfedés a hivatal kompetenciájával is, pl. a nappali melegedőre vonatkozó jogszabályok ismerete a hivatali apparátustól inkább elvárható, mint a képviselőktől. A téma kifejezetten jogi vonatkozásaiért viszont, úgy gondolom, a jegyző a felelős.

Ha hajlandók közérdekű bejelentésnek tekinteni a folyamat szabályosságára vonatkozó észrevételeimet, akkor azokat már régen meg kellett volna válaszolniuk. A hosszú hivatali szünet nyilván magyarázhatja a késést, az Önkormányzat részéről tapasztalható érdemi együtt nem működés összességében így is szembetűnő. Kérem, közöljék, mire számítsak önöktől, az egyeztetési folyamatnak mi a következő lépése, és mikor?

Köszönettel és üdvözlettel:
Bódis Lajos

Tisztelt II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, kedves dr. Silye Tamás!

Köszönöm a véleményét, úgy látom, hogy a fenti levelezésünkben is a Polgármesteri Hivatal részéről található ellentmondásokat csak együttműködéssel nem tudjuk feloldani.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos