Külföldi magyarok adóztatása

Tisztelt Adatigénylő!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítom.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Tisztelt Adatigénylő!

2019. május 6-án fenti tárgyban közérdekű adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV), mellyel kapcsolatban alábbiakról tájékoztatom.

A közérdekű adatigénylésben foglaltak alapján az 1. kérdés tekintetében elsődlegesen az szorul tisztázásra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a magánszemély adókötelezettségét nem az állampolgárság, hanem a magánszemély illetősége alapján határozza meg.

Anyagi jogi szempontból az illetőség megállapításakor nem kizárólag az Szja tv. belföldi illetőségű magánszemélyt megállapító fogalom-meghatározására kell tekintettel lenni. Amennyiben csupán az Szja tv. 3. §-ának 2. pontja alapján vizsgálnánk az illetőséget, annak a) pontja szerint a magyar állampolgárság okán a belföldi illetőség sok esetben megállapítható lenne, s így az állampolgársági alapon történő teljes körű adókötelezettség előírása valóban téves következtetéshez vezethetne. Az illetőség megállapításához azonban a Magyarország és az esetlegesen érintett másik állam belföldi illetőségre vonatkozó belső szabályozását, illetve a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény 4. cikkének előírásait együttesen kell értelmezni.

A beadványban jelzett külföldön élő és dolgozó magánszemélyek feltehetően külföldön rendelkeznek bejelentett lakóhellyel, így az ottani belső jogszabályok alapján a másik állam szintén belföldi adóügyi illetőségűnek tekinti őket (ezt támaszthatják alá a külföldi államok által kiállított illetőségigazolások is). Ha a magánszemély mindkét állam belső jogszabályai alapján belföldi illetőségűnek minősül, akkor az ellentmondás feloldására szolgálnak a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezményeink adóügyi illetőség megállapítására vonatkozó cikkei. Az Egyezmény az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az állampolgárság (ebben a sorrendben) alapján állapítja meg a magánszemély illetőségét.

Amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Ha mindkét Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, a döntő kritérium, hogy melyik Állam állampolgára. Ha az állampolgárság alapján sem dönthető el az illetőség, mert mindkét Állam állampolgára, vagy egyiké sem, akkor a szerződő Államok illetékes hatóságainak kell kölcsönös egyetértéssel rendezni a kérdést.

A leírtak alapján feltehető, hogy a kérdéses magánszemélyeknek, még ha mindkét államban van is bejelentett lakóhelyük, azonban a szorosabb személyi és gazdasági kapcsolataik – huzamos külföldi tartózkodásukból fakadóan – a másik államhoz fűzik őket, így nem Magyarországot kell a létérdekek központjának tekinteni. Az Szja tv. szerint állandó lakóhelynek minősül „az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott-lakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik”.

Az előzőekben ismertetettek alapján kijelenthető, hogy azokat az egyébként magyar állampolgársággal rendelkező magánszemélyeket, akik külföldön élnek és dolgoznak, Magyarországról származó és itt adóköteles jövedelemmel nem rendelkeznek, nem terheli hazánkban adókötelezettség, így adóbevallást sem kell benyújtaniuk, következésképpen „büntetésre” sem kell számítaniuk.

A 2-6. kérdésekben statisztikai adatokat kér a külföldön élő magyar állampolgárok megszerzett jövedelmeivel összefüggő adókötelezettségek teljesítése, illetőleg azok elmulasztása esetére a NAV által alkalmazott jogkövetkezmények kapcsán. Tájékoztatom, hogy az adatigénylésben megjelölt és részletezett adatokkal az állami adó- és vámhatóság nem rendelkezik.

A 7. kérdés kapcsán az rögzíthető, hogy a nemzetközi adóügyi együttműködés keretében történő automatikus és spontán adatcserék alapján a külföldi adóhatóságoktól beérkező, magyar adóügyi illetőségű adózókra vonatkozó jövedelem/bevétel adatok vonatkozásában a NAV az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében
a) támogató eljárást indít,
b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.

A közérdekű adatigénylésben feltett 8. kérdésre vonatkozóan a korábbiakban kifejtettek szerint irányadó, hogy az egyes jogcímen megszerzett bevételhez, jövedelemhez kapcsolódó adókötelezettség meghatározásánál döntő jelentősége az érintett magánszemély adóügyi illetőségének meghatározásának és nem az érintett magánszemély adózó állampolgárságán van.

Az adóügyi illetőség meghatározásakor az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) első fejezetében előírt kötelezettségei keretében az adózó köteles az állami adó- és vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani, továbbá az adómentességre, illetve adókedvezményre való jogosultságot igazolni.

A fentiek szerinti együttműködési kötelezettség az adóigazgatási eljárás olyan alapelve, amelynek nem teljesítését a törvény eljárási bírság kiszabásával szankcionálja.
Főszabályként az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és megállapításait bizonyítékokkal alátámasztani. E bizonyítási teher csak a törvény által meghatározott esetben fordulhat meg. Ennek egyik példája a fent említett eset, amikor az adózót megillető adókedvezmény, vagy adómentesség jogszerű igénybevételének bizonyításához a törvény az adózó bizonyítási kötelezettségét követeli meg.

A megkeresésben foglalt 9-13. kérdésekre vonatkozóan az hangsúlyozandó, hogy az adóhatóság hatáskörét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII.29.) Korm. rendelet 3/A. § (1) bekezdése rendezi. Ennek értelmében az állami adó- és vámhatóság jár el
a) az adó, a költségvetési támogatás,
b) az adó-visszaigénylés, -visszatérítés,
c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése,
d) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása,
e) az általános közigazgatási rendtartás alapján a végrehajtás tekintetében a hatáskörébe tartozó kötelezettségek,
f) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása
ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.

Fentiek alapján, a NAV olyan állami szerv, melynek nem tartozik a feladatkörébe állampolgársági kérdésekben való állásfoglalás.
Az állampolgárság az állampolgár és az adott állam viszonyát tükrözi és egy természetes személy állampolgárságának a keletkezését, megszerzését és megszűnését minden szuverén állam a belső jogában önmaga határozza meg. Az állampolgárságot az adóhatóság az adóztatás során kizárólag, mint tényt kezeli, nem jogosult azt felülvizsgálni.

Az állampolgárság szerinti diszkrimináció tilalmát az Európai Unió szerződései is garantálják, melyek Magyarországra nézve kötelező jelleggel bírnak. Ez alapján tilos bármilyen állampolgárság szerinti megkülönböztetés a tagállamok állampolgárai között, azaz például egy tagállam a területén élő külföldi állampolgárokat nem különböztetheti meg hátrányosan a saját állampolgáraival szemben.

Ez tagállami szinten azt jelenti, hogy egy nemzeti jogszabály rendelkezéseit az adott állam saját állampolgáraira és a területén élő külföldi állampolgárokra is egyaránt alkalmazni kell. Az egyenlő elbánás elvét, a pozitív és negatív diszkrimináció tilalmát az Air. alapelvi szinten rögzíti, mely szabály az Szja tv. 1/A. §-ban is megjelenik.
Az Szja tv. alapelvként rögzíti továbbá, hogy Magyarországon minden magánszemélynek, aki jövedelmet szerez (állampolgárságtól függetlenül), részt kell vállalnia a közterhek viselésében. Az Szja tv. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.
A személyi jövedelemadó alanya tehát főszabályként a bevételt szerző magánszemély, életkorától, cselekvőképességétől, állampolgárságától függetlenül, kivéve, ha más törvény eltérően rendelkezik.

Az Szja tv. 2. § (4) bekezdése általános szabályként mondja ki, hogy a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Ahogyan az már a korábbiakban az 1. kérdés vonatkozásában kifejtésre került az Szja tv. a magánszemély adókötelezettségét tehát nem az állampolgársága, hanem a magánszemély illetősége alapján határozza meg. Az illetőség pedig nem azonos fogalom az állampolgársággal.

Az Szja tv. 3. § 2. pontja értelmében belföldi illetőségű magánszemély
- a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
- az uniós polgárok közül azok a személyek, akik a 2007. évi I. törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogukat az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolják,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású,
- a hontalan személy.

Előzőeken túl belföldi illetőségű az a magánszemély is, akinek
- kizárólag belföldön van állandó lakóhelye,
- létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel,
- szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg.

Fentiekből látható, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező személy nem feltétlenül bír magyar illetőséggel, és egy külföldi állampolgár is magyar illetőségűnek minősülhet, ami miatt Magyarországon teljes körű adókötelezettség terheli.
Mindezeket figyelembe véve az Szja tv. az adókötelezettség megállapítása során nem különbözteti meg hátrányosan a magyar állampolgárokat, ezért a jogszabály módosításának kezdeményezését a NAV nem tartja indokoltnak.

Tájékoztatom továbbá arról, hogy a külföldről származó jövedelem adó- és járulékkötelezettségének meghatározásához segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető 04. számú információs füzet, mely a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeinek adóztatására és járulékfizetésre vonatkozó szabályok megismeréséhez és értelmezéséhez kíván támogatást adni. Az említett információs füzet itt elérhető: https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz (a Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek cím alatt).

Jogorvoslati tájékoztató

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16 - 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) is fordulhat.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, vagy lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.

Kérem tájékoztatásom elfogadását.

Budapest, 2019. június 5.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal