KRÉTA

Tisztelt Közép-Budai Tankerületi Központ!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen kijelölhető, kimásolható elektronikus másolatban megküldeni részemre

- az Info törvény mellékletében meghatározot II. 6. közzétételi egységben közzétett alábbi KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOT, vagy annak egyértelmű elérhetőségét biztosító URL-t:
a közfeladatot ellátó szerv által fenntartott
Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer adatbázis, illetve nyilvántartás leíró adatai közül

1.) a GDPR 6. cikk (3) szerint az (1) c) , e) pont szerinti
kötelező adatkezelés JOGszabályi ALAPjáRA hivatkozással meghatározott adatkezelési célokat, és
2.) a KRÉTA nyilvántartás/adatbázis kötelező adatkezelésnek az adatkezelője személyét, azaz a tankerületi központot, valamint
az adatkezelés időtartamát,
a kezelendő adatok fajtáit meghatározó TÖRVÉNYI JOGSZABÁLYHELYET (jogalapot), amely nem az általános adatvédelmi rendelet rendelkezése,

figyelemmel arra, hogy az Info törvény 2. § szerint kötelezően alkalmazandó 5. § (3) szerint
az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés (kötelező adatkezelés) esetén
a kezelendő adatok fajtáit,
az adatkezelés célját és feltételeit,
az adatkezelő személyét, valamint
az adatkezelés időtartamát

az adatkezelést elrendelő TÖRVÉNY
határozza meg, de minisztériumi vagy kormányrendelet nem,

figyelemmel a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 1. §-re és a 2. § (2) és az 1. melléklet szerinti IV. közzétételi egységben a nyilvántartásról a külön leíró adatokat az Adatbázisokat meghatározó séma alapján, a 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet VI.-nek megfelelően kötelező tartalmára (
az adatbázisnak / nyilvántartásnak a nyilvántartást elrendelő jogszabályban rögzített címmel megegyező hivatalos megnevezése,
az a szervezet, mely a nyilvántartást elrendelő hatályos jogszabály, ill. amely SZMSZ-e szerint felelős az adatok begyűjtéséért, karbantartásáért,
az adatok begyűjtéséért, karbantartásáért felelős szerv címe hivatkozással a szerv honlapján elhelyezett elérhetőségi adatokra URL formájában,
az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellege az Infotv. 65. § (1) bekezdés i) pont alapján,
az adatbázis, nyilvántartás frissítésének gyakorisága listaelemenként,
a nyilvántartás által lefedett érintetti kör az Infotv. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján,
a nyilvántartás témaköreit, célját, természetét, tartalmát, illetve főbb lefedett témáinak speciális jellemzőit összegző leírás, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, és
a FELHATALMAZÓ JOGSZABÁLY, amely elrendeli az adatok nyilvántartását, karbantartását
a felhatalmazó jogszabályra való hivatkozás akár szövegesen, akár konkrét URL formájában,
a 305/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. melléklet IV.-nek megfelelően az Infotv. 3. § 20. pontja szerint definiált adatközlő szerv neve,
az URL cím, amelyen a dokumentum elérhető, és
az az időpont, amikor a közzétételi egységre vonatkozó leíró adat utoljára módosításra került).

Az igényelt adatot ez nem tartalmazza, ezért ennek megadását adatigénylésem elutasításának kell tekinteni: https://kk.gov.hu/download/2/a6/03000/KB..., https://kk.gov.hu/kozerdeku-adatok-kb.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. november 19.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Közép-Budai Tankerületi Központ!

Az Info Törvény melléklet II. 6. közzétételi egység KRÉTA nyilvántartásának leíró közadatára irányuló adatigénylésem tárgyában felhívom figyelmét tankerületi központ közérdekből nyilvános adatára.

I. A tankerület által vezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi
Alaprendszer nevű KRÉTA elektronikus nyilvántartásban kezelt és feldolgozott tanulói adatok fajtáit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tanügyi nyilvántartások adatairól rendelkező szakaszok és bekezdések határozzák meg, az érintett tanulók nyilvántartott személyes adatai forrása a Tankerület, a személyes adatok nyilvántartásban kezelésének időtartama tanuló adatai esetében 10 év, a tankerületi adatkezelés jogalapja közfeladat ellátása - az állami köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI.10.) Korm. Rend. 8/A.§, az érintett gyerekek és fiatal felnőtt érintettek személyes adatai 10 évig tartó tankerületi kezelésének célja a tankerületi központ tanügy-igazgatási, adminisztrációs és oktatásmenedzsment feladatainak ellátása. Ezek a nyilvános közadatok itt hozzáférhetőek: https://kk.gov.hu/download/2/03/23000/ny....

II. A Közép-Budai Tankerületi Központ által vezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi
Alaprendszer nevű KRÉTA elektronikus nyilvántartásban
kezelt és feldolgozott tanulói adatok fajtáit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tanügyi nyilvántartások adatairól rendelkező szakaszok és bekezdések határozzák meg,
az érintett tanulók nyilvántartott személyes adatai forrása a Tankerület,
a személyes adatok nyilvántartásban kezelésének időtartama tanuló adatai esetében 10 év,
a tankerületi adatkezelés jogalapja közfeladat ellátása - az állami köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI.10.) Korm. Rend. 8/A.§, az érintett gyerekek és fiatal felnőtt érintettek személyes adatai 10 évig tartó tankerületi kezelésének célja a tankerületi központ tanügy-igazgatási, adminisztrációs és oktatásmenedzsment feladatainak ellátása,
mely nyilvános közadatokat a Közép-Budai Tankerületi Központ ennek a honlapnak (URL:https://kk.gov.hu/kozerdeku-adatok-kb) a
II. A szerv nyilvántartásai: A nyilvántartások listája
nevű alábbi URL-jén hozta nyilvánosságra: https://kk.gov.hu/download/2/a6/03000/KB....

III. A Közép-Pesti Tankerületi Központ egyáltalán nem vezet Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer nevű KRÉTA elektronikus nyilvántartást. (Semmilyen más nyilvántartást sem.) Tanulói személyes adatokat elektronikus nyilvántartásban nem kezel, nem dolgoz fel. A tankerületi központ tanügy-igazgatási, adminisztrációs és oktatásmenedzsment feladatainak ellátása céljából nem kezeli gyerekek és fiatal felnőttek személyes adatait, és tanulói érintetti adatok tankerületi kezelésére nem ismer, nem alkalmaz jogalapot, jogszabályt,
mely nyilvános közadatokat a Közép-Pesti Tankerületi Központ ennek a honlapnak (URL:https://kk.gov.hu/kozerdeku-adatok-kop) a
II.4. Adatbázisok, nyilvántartások nevű egységében
hozta nyilvánosságra a következőképp:
A Közép-Pesti Tankerületi Központ nem üzemeltet saját hatáskörben nyilvántartást.

IV. A Sárospataki Tankerületi Központ https://kk.gov.hu/kozerdeku-adatok-sarosp URL-en a II. 6. egységben hozta nyilvánosságra a KRÉTA nyilvántartása közadatait ezen a néven:
A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív), az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei,
és ezen az URL-en:
https://kk.gov.hu/download/5/96/03000/2_...
Ez a közadategység azonban nem tartalmazza teljeskörűen és pontosan a KRÉTA web-alapú, tanügyigazgatás célú nyilvántartás adatkezelése jogszabályban meghatározott közadatait.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. november 19.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Közép-Budai Tankerületi Központ!

Az Info Törvény melléklet II. 6. közzétételi egység KRÉTA nyilvántartásának leíró közadatára irányuló adatigénylésem tárgyában felhívom figyelmét tankerületi központ közérdekből nyilvános adatára.

Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ által vezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer nevű KRÉTA elektronikus nyilvántartásban
kezelt és feldolgozott tanulói adatok fajtáit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41.§ - 44/C §
és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tanügyi nyilvántartások adatairól rendelkező szakaszok és bekezdések határozzák meg,
az érintettek a köznevelési intézményekben tanulók köre mellett a szülők is, és az érintettek nyilvántartott személyes adatai forrása nem ismert, nem megismerhető,
a személyes adatok nyilvántartásban kezelésének időtartama tanuló adatai esetében 10 év,
a tankerületi adatkezelés jogalapja közfeladat ellátása - az állami köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI.10.) Korm. Rend. 8/A.§, valamint
jogszabályon alapuló adatkezelés vagy hozzájáruláson alapuló adatkezelés,
az érintett gyerekek és felnőtt érintettek személyes adatai 10 évig tartó tankerületi kezelésének célja a tankerületi központ tanügy-igazgatási, adminisztrációs és oktatásmenedzsment feladatainak ellátása, továbbá
a tanulói adatok kezelésének célja tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése, jogok gyakorlása, és
a szülői adatok kezelésének célja tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése, jogok gyakorlása, a tanuló törvényes képviseletével összefüggő feladatok ellátása, kapcsolattartás,
mely nyilvános közadatokat az Észak-Budapesti Tankerületi Központ ennek a honlapnak (URL:https://kk.gov.hu/download/c/b7/23000/ko...) a

II. 6. Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ által fenntartott adatbázisok,
illetve nyilvántartások leíró adatai:

II_6_A_nyilvantartasok_adatbazisok_adatai.pdf
nevű alábbi URL-jén hozta nyilvánosságra: https://kk.gov.hu/admin/download/f/17/23..., és
Az alaptevékenység keretében gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a
hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei:

II_6_Az_adatkezelesi_tevekenysegek_nyilvantartasa.pdf
nevű alábbi URL-jén hozta nyilvánosságra:
https://kk.gov.hu/admin/download/1/27/23...,
amely Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ 7. számú igazgatói utasítása az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásáról nevű,
TK/188/02377-1/2018. számú, érvényes adatkezelési nyilvántartás, leíró adatokkal.

Tisztelt Tankerületi Központ!

Az információszabadságról szóló törvény alapján kérem, szíveskedjen részleteiben is kimásolható elektronikus másolatban megismerhetővé tenni a vélelmezetten a GDPR hatályosulásakor keletkezett, bármikor érvényes, tankerületi központ igazgatói utasítását az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásáról,
ha ilyen készült és bármikor érvényes volt.
Amennyiben ilyet már nem kezel, de korábban kezelt, kérem a nyilvántartás iratának iktatási számával közölni a nyilvántartás készítésének tényét, vagy azt a tényt, hogy ilyen adatkezelési tevékenységek nyilvántartása dokumentum sem 2018.-ban, sem máskor nem készült.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. november 19.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Közép- Budai TKK (KK)!

Köszönettel olvastam tájékoztatását, melyben ezt írta:
Tájékoztatom továbbá, hogy a Közép-Budai Tankerületi Központ közérdekű
adatigénylését a TK/187/01413 iktatószámú válaszaiban teljesítette.
Kérem, szíveskedjen részemre megküldeni a fenti számú válaszait.

Üdvözlettel:

Kiss László

Tisztelt Közép- Budai TKK (KK)!

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni azt az információt, hogy
1. hatáskörébe tartozó államigazgatási ügy-e az
Nktv. 37.§, 38. § szerinti eljárás, és
2. az Nktv. 37.§, 38. § szerinti eljárás alapvető eljárási szabályáról rendelkezik-e az Nktv. 38.§ (3) bekezdése („A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”)
3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (Ákr.) a 2.-ben hivatkozott és idézett jogszabályban nem felsorolt, más rendelkezéseit - pl. a lentieket - alkalmazza-e az Nktv. 37.§, 38. § szerinti eljárásában,
4. az Nktv. 37.§, 38. § szerinti ügy intézését segítő útmutatót, tájékoztatást ismer-e, készített-e.

Ákr.

13. § [A képviselet általános szabályai]
(1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
a) helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
b) az ügyfél és képviselője együtt
is eljárhat.

20. § [Az eljárás hivatalos nyelve]
(1) * A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának.
(2) A települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét.
(3) * A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.

21. § [Külföldiek nyelvhasználati joga]
(1) Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.
(2) A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.

15. A kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme

29. § [Általános szabályok]
(1) A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért
a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása az érdekeit nem sérti,
b) * lehetőség szerint lakcímén kell meghallgatni,
c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint
d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell.
(2) Az, aki nem cselekvőképes, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor hallgatható meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője, vagy - érdekellentét esetén - eseti gondnoka vagy eseti gyámja (a továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul. A szóbeli nyilatkozat, illetve a tanúvallomás megtételére csak a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása esetén a hatóság mellőzi a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést.
(3) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
30. § [Az adatok zárt kezelésére és az iratbetekintési jog korlátozására vonatkozó különös szabályok]
A hatóság a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról. Az erről szóló végzést a törvényes képviselővel is közölni kell.
31. § [Az idézésre vonatkozó különös szabályok]
Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen, a hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselő gondoskodik az idézett személy megjelenéséről.

17. Betekintés az eljárás irataiba
33. § [Az iratbetekintési jog]
(1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba.
(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.
(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.
(5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.
(6) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeit és a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét.
34. § [Az iratbetekintési jog korlátai]
(1) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.
(2) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.
(3) A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését követően is -, vagy azt végzésben elutasítja.

28. Idézés
58. § [Az idézés általános szabályai]
(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni.
(2) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön.
(3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
59. § [Az idézés helye]
(1) A hatóság az illetékességi területén lakcímmel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét akkor idézheti a székhelyére, ha *
a) ezt jogszabály írja elő,
b) az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel,
c) a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait,
d) * az idézni kívánt személy lakcímén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy
e) azt az idézett személy kéri.
(2) A fővárosban működő hatóság a főváros egész területéről idézhet.
60. § [Az idézett személy megjelenési kötelezettsége]
(1) Ha az idézett személy
a) a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy
b) az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,
eljárási bírsággal sújtható.
(2) Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) * Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy honvéd, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjának munkáltatóját keresi meg.
(4) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.
(5) Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet.

31. Az ügyfél nyilatkozata
63. § [Az ügyfél nyilatkozata]
Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.
64. § [Az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepe]
(1) Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.
(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat - ide nem értve, ha vele szemben a 66. § (2) bekezdésében vagy (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll fenn -, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a 105. § (2) bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.
(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

33. Tanú
66. § [A tanúra vonatkozó általános szabályok]
(1) A tanúként idézett személy - az e törvényben meghatározott kivétellel - köteles tanúvallomást tenni.
(2) Tanúként nem hallgatható meg
a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.
(3) A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha
a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy
d) diplomáciai mentességben részesülő személy.
67. § [A tanúmeghallgatás]
(1) A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is.
(2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
(3) A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg.
(4) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.
(5) A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást.
(6) Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút a hatóság az írásbeli tanúvallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti.

40. Az eljárás akadályozásának következményei
77. § [Az eljárás akadályozásának következményei]
(1) Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
(2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege - ha törvény másként nem rendelkezik - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
(3) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

112. § [A jogorvoslathoz való jog]
(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
(2) Önálló jogorvoslatnak van helye
a) * a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) * az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,
k) * az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint
l) * a végrehajtást elrendelő
végzés ellen.
113. § [Jogorvoslati eljárások]
(1) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
a) a közigazgatási per,
b) a fellebbezési eljárás.
(2) Hivatalból induló jogorvoslati eljárások
a) a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
b) a felügyeleti eljárás,
c) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
60. Közigazgatási per
114. § [A közigazgatási per lehetősége]
(1) Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.

Üdvözlettel:
Kiss László

Tisztelt Közép- Budai TKK (KK)!

Levelében azt írta, hogy
"Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt
áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett,
illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet
címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az
üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt
mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az
esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét
lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal
visszaélnie.

This message and any attachment are confidential and are legally
privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity
to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are
not the intended recipient, please telephone or email the sender and
delete this message and any attachment from your system. Please note that
any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the
information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone
other than the recipient designated above by the sender is unauthorised
and strictly prohibited."

Kérem, segítsen értelmezni a fentieket.
Ön bárki számára megismerhető közadatokat, vagy közérdekből nyilvános adatokat adhat meg egy közadatigénylésre megírt válaszában. Ha bármit nem hozhat nyilvánosságra az interneten, azt nem foglalhatja bele az adatigénylésre küldött válaszába. Ezért az üzenetének nem lehet "bizalmas" tartalma, olyan, melyet kizárólag az adatigénylő ismerhet meg. A válasz elküldésével a válasz teljes tartalmát a világhálón bárki számára megismerhetővé tette Ön mint felelős adatgazda. A következő kérését, vagy utasítását lehetetlen teljesíteni: ha "nem az üzenet
címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az
üzenet küldőjét és törölje az üzenetet", ugyanis az adatigénylő címzetten kívül senki más, a válaszát a neten olvasó személy sem címzettje a levelének, melyet, ha akarna se tudna törölni. És mit ért felhasználáson? Bárki hivatkozhatja az Ön válaszában foglalt közadatokat, a válaszát, az adatigénylést. Ez nyilván felhasználás, és a felület így működik, erre lehetőséget ad.

Adatigénylésem:
Ismer bármilyen konkrét előírást, ami arról rendelkezne, hogy "tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie" a nem címzett olvasónak?
Ezt az információt igényelem, az összeset. Hadd tudja meg mindenki, mi és miért tilos, vagy tényleg tilos-e.

Üdvözlettel:
Kiss László

Közép-Budai Tankerületi Központ
1027 Budapest, Fő u. 80.
Telefon: +36 1 795-8090
e-mail: [email address]
Iktatószám: TK/187/00093-2/2024
Tárgy: válasz közérdekű adatigénylésre

Tisztelt Cím!

Hivatkozással a Közép-Budai Tankerületi Központhoz (a továbbiakban: Tankerületi Központ)
2024. január 2. napján érkeztetett elektronikus megkeresésére az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
28-31. §-ai alapján az alábbiakról tájékoztatom:

Tájékoztatom, hogy az ön által közérdekű adatigénylés keretében megfogalmazott
megkereséseinek tárgya nem tartozik az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjai fogalmi körébe, ezért
adatigénylését elutasítom.

Tájékoztatom, hogy az Infotv. 52. § (1) bekezdésére tekintettel a közérdekű adatok
megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti
Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.,
levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.) vizsgálatot kezdeményezhet.
Tájékoztatom továbbá, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel
összefüggésben az Infotv. 31. §-a szerinti körben bírósághoz fordulhat. A per a járásbíróság
hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti
Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) az illetékes.
Budapest, 2024. január 16.

Hajnissné Anda Éva
tankerületi igazgató

Tisztelt Tankerületi Központ!

Kérem, szíveskedjen megírni azt, hogy ezt a 2023. decemberi adatigényemet elutasította-e:

"Tisztelt Közép- Budai TKK (KK)!

Köszönettel olvastam tájékoztatását, melyben ezt írta:
Tájékoztatom továbbá, hogy a Közép-Budai Tankerületi Központ közérdekű
adatigénylését a TK/187/01413 iktatószámú válaszaiban teljesítette.
Kérem, szíveskedjen részemre megküldeni a fenti számú válaszait.

Üdvözlettel:
Kiss László"

Üdvözlettel:
Kiss László