Közérdekű bejelentés jogszabályok közötti ellentmondás feloldására

Tisztelt Kúria!

2004. évi XXIX. törvény 141-143. § alapján a következő közérdekű bejelentést szeretném beterjeszteni.

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS EGYES JOGSZABÁLYOK ÜTKÖZÉSÉRŐL

Az alábbi jogszabályok között ellentmondás kapcsán szeretnék közérdekű bejelentést tenni:

1. 1992. évi LXVI. Törvény
2. 146/1993. (X. 26.) Korm. Rendelet
3. 2006. évi V. törvény

A jogszabályok közötti ellentmondás nem teszi lehetővé, hogy aki az 1992. évi LXVI. Törvény 26. § (1) betartása közben, a 26.§ (4) által előírt polgári jogi aktust nem tudja biztosítani, ezért „lakcím nélküli” státuszba kényszerül, a 2006. évi V. Törvény 31. § -ában előírt adatokat az ott előírt részletességben biztosítsa, így jogsértő állapotba kényszerül.

Ezen ellentmondás feloldásáért fordulok a Tisztel Kúriához.

Részletes kifejtés:

Az 1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következőket állapítja meg:

"26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(4) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges."

A 26. § (1) értelmében a korábbi lakcím elhagyásáról három napon belül szükséges megtenni az állampolgárnak a bejelentést.

A 26. § (4) értelmében azonban hozzájárulás beszerzése szükséges, amelyet nem minden esetben áll módjában a jogkövető állampolgárnak beszerezni.

A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása tárgyában a következőképp szól a kötelezettség elmulasztásáról:

"29. § (1) Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki."

A fenti rendelet 29.§ (1) alapján 30000 forint bírsággal sújtható, aki ezt a bejelentést elmulasztja.

Akit megakadályoz az 1992. évi LXVI. Törvény 26. § (4) bekezdésben szükséges feltétel beszerzése, azoknak a 146/1993. (X. 26.) Korm. Rendelet (továbbiakban Vhr.) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 36. §-a nyújt erre a bejegyzésre egyedül lehetőséget, mely így szól:

"36. § (4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni."

A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (továbbiakban Cégtörvény) 31. § előírja, hogy egy cégjegyzékben szereplő személy esetében az adatokat utca, házszám… szinten kell tartalmaznia, azonban ilyen adattal nem rendelkező magyar állampolgárral ezen jogszabály nem foglakozik.

A 31.§ így szól:
"31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni."

A 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról „A személyazonosság ellenőrzése, egyéb adatok ellenőrzése” szakaszában a 13. pont értelmében a személy ellenőrzése az ügyvéd által az írja elő, hogy a személy ellenőrzése az iratokat össze kell vetni a nyilvántartásban szereplő adatokkal, ami „lakcím nélküli” bejegyzés esetében is sikeresen megtörténhet, ellenben a Cégtörvény 31. §-nak történő megfelelés hiányában a szükséges bejelentés nem elvégezhető.

A fenti ellentmondás érintheti természetesen az Alaptörvény XV. Cikk (1) szakaszát is miszerint „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”, ellenben a Cégtörvény az általa nem kért részletességű lakcímbejelentéssel nem bíró személyeket a törvény előtt nem kezeli egyenlőként.

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Kúriát, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel oldja fel a fenti jogszabályok között felfedezhető inkoherenciát:
• Vizsgálja meg, hogy az 1992. évi LXVI. Törvény egy kötelező előíráshoz hogyan írhat elő egy nem kötelező érvényű polgári jogi aktust; illetve tegye meg a hatáskörébe eső lépéseket ezen előírás megszüntetéséhez.
• Vizsgálja meg, hogy a Cégtörvény hogyan írhat elő olyan adatot, amely nyilvántartásból kell származzon, de a nyilvántartásban nem biztos, hogy a törvényben előírt részletezettséggel rendelkezik; illetve tegye meg a hatáskörébe eső lépéseket ezen előírás megszüntetéséhez.

Üdvözlettel: Varga Viktor

Tisztelt Kúria!

Korábban "Közérdekű bejelentés jogszabályok közötti ellentmondás feloldására" tárgyal, a http://kimittud.atlatszo.hu/request/koze...
címen elérhető közérdekű bejelentést tettem.

Tudomásom szerint határideje valószínűleg lejárt, érdeklődni szeretnék, hogy mi a helyzet ezzel a bejelentéssel.

Üdvözlettel:

Varga Viktor

Tisztelt Kúria!

Érdeklődnék, hogy mikor várható válasz a korábbi közérdekű bejelentésemre.

Üdvözlettel:
Varga Viktor