Kormányzási koherencia és döntéshozatal a romániai visszaszolgáltatással kapcsolatos magyar kormányzati hivatalos álláspont kialakításában és érvényesítésében II.

Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma!

2015. május 12-én közérdekű adatkéréssel fordultam a Miniszterelnökséghez a magyar kormány egyik tagja, Szőcs Géza úr nyilatkozataival kapcsolatosan. Mivel a Miniszterelnökség annak ellenére sem volt képes jogszabályokkal alátámasztott válaszokat adni, hogy megpróbáltam a lehető legegyszerűbb módon fogalmazni, ami után már csak a piktogramos változat következhetett volna és tekintettel arra, hogy a Miniszterelnökségtől kapott kevés konkrétum egyike az, hogy az ügyben érintett két személy, Balogh Zoltán úr és Szőcs Géza úr tevékenységéhez a Miniszterelnökségnek és általában véve a magyar kormánynak semmi köze nincs (legalább is csak így lehet értelmezni a kérdésekre adott válaszokat, a teljes levelezés itt érhető el: http://kimittud.atlatszo.hu/request/korm...), kénytelen vagyok Balogh Zoltán miniszter úrhoz fordulni a kérdéseimmel:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

A romániai (elsősorban erdélyi, bánsági, partiumi, székelyföldi)
magyar közösség és történelmi magyar egyházak, az elmúlt 25 év
román kormányai által megtett bizonyos lépések ellenére, továbbra
sem tudott, tudtak hozzájutni az 1920-as és az 1947-es
békeszerződések után elvesztett, vagy államosított vagyontárgyaik
jelentős részéhez. Sőt, a hosszas pereskedések és rendkívüli anyagi
és más természetű erőfeszítések nyomán visszaszerzett
vagyontárgyaik is veszélybe kerültek a romániai
igazságszolgáltatási szervek, központi, vagy helyi hatóságok
lépései miatt, melyek következtében még visszaszolgáltatott
vagyontárgyak "újraállamosítására" is sor került (ld. a
sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Főgimnázium esete). Az
elkövetkezőkben pedig újabb, a magyar helyi közösségekre,
magánszemélyekre vagy történelmi magyar egyházakra rendkívül
kedvezőtlen lépések, döntések várhatók, amit az is megerősít, vagy
legalábbis előrevetít, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség
(DNA) vizsgálatokat kezdett a Szatmár megye több településén már
visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében. Szintén e folyamathoz
tartozik, hogy a román igazságszolgáltatási szervek európai
körözést adtak ki a jelenleg Magyarországon tartózkodó Markó Attila
volt RMDSZ-képviselő ellen és a magyar illetékes intézményeknek
hamarosan döntést kell hozniuk az említett személy kiadatása
ügyében.

A fentieket figyelembe véve ellentmondást vélek felfedezni
Magyarország kormánya két tisztségviselőjének e kérdéskörrel
kapcsolatos állításaiban:

a) Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter 2015. május 9-én a
következőket nyilatkozta Szatmárnémetiben:
"Balog Zoltán elmondta: egyházi beszélgetőpartnerei súlyos
aggodalmát tapasztalta azokkal a folyamatokkal kapcsolatban,
amelyek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítását,
visszafordítását jelzik.

'Úgy gondolják, hogy ez jogállami bizonytalanságot jelent,
akadályozza őket abban a munkában, amit évekkel ezelőtt elkezdtek.
Felhívtam a román hatóságok figyelmét, hogy Budapesten is aggódunk
emiatt' – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, azt látják, hogy
a román hatóságok törvényesen visszaszolgáltatott ingatlanok sorsát
próbálják megkérdőjelezni később alkotott szabályok alapján.

'Úgy gondoljuk, hogy ez nem felel meg a jogállami követelményeknek.
Az egyházak és a magyar intézmények működésének a biztonsága is
jogállami kategória, és kérjük, hogy ezt mindenképpen tartsák be' –
fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter hozzátette, értik, elfogadják, hogy szükség van a
korrupció elleni küzdelemre, és fontosnak is tartják azt, 'de az
nem lehet indok arra, hogy visszacsináljanak olyan egyházi
ingatlan-visszaszolgáltatásokat, amelyek törvényesek voltak'"
(forrás:
http://www.e-nepujsag.ro/op/article/balo...)

b) Szőcs Géza úr - állítólag - kormánybiztosként aláírt egy
petíciót, melyben több romániai román és magyar és - ezek szerint -
magyarországi magyar hivatalos személy, művész, intézményvezető
stb. az Árkosi Művelődési Központ helyzetének rendezését kérik. A
Krónika napilap állítása szerint, Szőcs Géza - állítólag -
kormánybiztosként túlment az Árkosi Művelődési Központ helyzetének
rendezésén és az ingatlan visszaszolgáltatásának megsemmisítését
kéri:
"Szőcs Géza, a magyar kormány kormánybiztosa például így ír: 'A
restitutio in integrum gondolatának az elmúlt 25 évben
politikusként és magánemberként is következetes híve voltam és
vagyok. (...) Az árkosi kastéllyal kapcsolatosan kivételesen ettől
eltérő a véleményem. E kastélynak a kultúra ápolásában betöltött
szerepe, ennek fontossága nézetem szerint felülírja a föntebb leírt
szempontokat.'

A kormánybiztos szerint az épületnek vagy az állam tulajdonában
kellene maradnia, vagy csak abban az esetben kellene visszaadni a
családnak, ha az száz évre szóló szerződést köt a jelenlegi
haszonélvezővel, a jelenlegi feltételekkel." (forrás:
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megk...)

Kérem, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre és amennyiben
szükséges elektronikus másolatban megküldeni részemre a kérdésekkel
kapcsolatos dokumentumokat:

1. A romániai magyar közösségek, magánszemélyek és történelmi
magyar egyházak vagyontárgyainak visszaszolgáltatásával kapcsolatos
magyar kormányzati álláspontot Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr
álláspontja tükrözi? Mint a fentebbi idézetekből látszik, a két
álláspont kizárja egymást, hiszen Szőcs Géza úrnak a
visszaszolgáltatás valamilyen - nem eljárási hibán alapuló - indokú
megsemmisítésére vonatkozó igénye összeegyeztethetetlen Balog
Zoltán úr álláspontjával, mely még a visszaszolgáltatás bizonyos -
esetleges - eljárási hibán alapuló megsemmisítését is a
jogállamiság szellemével ellentétes lépésnek tekinti.

2. Amennyiben Balog Zoltán úr a fentebb idézett nyilatkozatát nem a
kormány tagjaként tette, kérte-e annak pontosítását, hogy az
idézett nyilatkozat szigorúan a magánvéleményét tükrözi? Mikor és
hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

3. Amennyiben Szőcs Géza úr álláspontja tükrözi a magyar kormány
álláspontját, akkor ez azt jelenti-e, hogy a jövőben a magyar
kormány az eddigi álláspontjával ellentétben nem a román kormányok
által kormányzati ciklusokon átívelően vállalt "restitutio in
integrum" maradéktalan és belátható időn belüli teljesítését
támogatja, hanem - saját kezdeményezésére, vagy a román kormánnyal
kötött valamilyen hátéralku eredményeként - módosítja a magyar
közösségeknek, magánszemélyeknek, vagy történelmi magyar
egyházaknak nyújtott erkölcsi, jogi stb. támogatás jellegét?

4. Amennyiben Szőcs Géza úr nem a kormány tagjaként írta alá az
említett petíciót, akkor tett-e lépéseket annak egyértelművé tétele
érdekében, hogy ez az álláspontja szigorúan magánvélemény? Mikor és
hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

5. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként nyilatkozta a Balog
Zoltán úr - és feltételezhetően a magyar kormány - álláspontjával
ellentétes véleményét, ennek nyilvános jellege nem sérti-e a
kormány intézményeinek azon - esetleges - belső szabályzatát,
rendelkezéseit, melyek az intézmény(ek) munkatársainak magánéleti
viselkedését is érintik? Magyarán, a magyar kormány tagja
magánemberként állíthat-e nyilvánosan olyasmit, ami egyértelműen
ellentétes a kormány hivatalos álláspontjával?

6. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként csatlakozott ahhoz a
petícióhoz, melynek aláírói visszaszolgáltatást a jogos örökösök
hátrányára fordítanák vissza, e petícióhoz csatlakozáshoz igénybe
vette-e annak az állami intézménynek az infrastruktúráját, melynek
munkatársa (elektronikus postafiók, számítógép stb.)?

7. Szintén 2015. május 9-én Dragoş Neamu, a Romániai Múzeumok
Országos Hálózatának ügyvezető igazgatója ismertette azt a
tanulmányt, mely nehezményezi, hogy több mint 110 romániai múzeum
épületét szolgáltatták vissza az államosítás előtti
tulajdonosoknak, külön kiemelve, hogy ezek jelentős része a Román
Ortodox Egyházhoz, illetve a történelmi magyar egyházakhoz került?
És arról számolt be, hogy bár elismerik a tulajdonhoz fűződő
jogokat, de ezeket felülírja az épületekben működő múzeumoknak a
kultúra ápolásában betöltött szerepe, fontossága
(forrás:http://adevarul.ro/cultura/patrimoniu/pe...).
Ennek tudatában az ön/önök megítélése szerint, Szőcs Géza úr
álláspontja a magyar kormány (illetve Balog Zoltán úr), vagy a
román kulturális szerv képviselőjének álláspontjához áll közelebb?

8. A magyar kormány a romániai magyar közösség, magánszemélyek és
történelmi magyar egyházak tulajdon-visszaszolgáltatási ügyeivel
kapcsolatos álláspontja kialakításában figyelembe veszi-e a
romániai román és magyar nyelvű sajtóban megjelent információkat?

9. Ha igen, akkor napi, heti, vagy rendszertelenebb anyagok
(sajtófigyelések, elemzések, tájékoztatók stb.) alapján? Mi a
romániai visszaszolgáltatási folyamattal kapcsolatos legutóbbi
összefoglaló, döntéselőkészítő anyag készítésének időpontja,
forrása(i)?

10. Ezeket az anyagokat a kormány saját intézményei, vagy külső
intézmények készítik?

11. Amennyiben a kormány saját intézményei készítik ezeket az
anyagokat, akkor milyen nyilvános forrásokból dolgoznak (a figyelt
publikációk listája)?

12. Amennyiben ezeket az anyagokat a kormányhoz nem tartozó
vállalkozások, vagy magánszemélyek készítik, akkor melyek ezek a
vállalkozások, vagy kik ezek a magánszemélyek, milyen szerződéses
jogviszony alapján, milyen nyilvános forrásokból dolgoznak és
milyen értékű szerződések alapján?

13. Ha tisztázták, hogy Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr -
egymást kizáró - álláspontja közül melyik képviseli a magyar
kormány hivatalos álláspontját, mit szándékoznak tenni a helyzet
tisztázása érdekében?

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés megállapítására kerül sor. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot és a szkennelés költségét.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2015. augusztus 6.

Üdvözlettel:

Pászkán Zsolt

Tisztelt Közadat (EMMI)!

2015. augusztus 6-án benyújtott közérdekű adatkérésemre 2015. augusztus 24-én továbbított válaszuk voltaképpen egyetlen feltett kérdésre sem adott választ. Mivel kénytelen vagyok megállapítani, hogy a
„válaszadásuk” voltaképpen a tartalmi kérdéseket megkerülő hárítás, újra megismétlem a kérdéseimet, most viszont
rámutatva arra, hogy pontosan milyen jellegű dokumentumokat várok önöktől és ezzel alátámasztva, hogy nem véleményt, hanem létező, vagy elvileg elengedhetetlen dokumentumokat, adatokat kérek önöktől, melyek hiánya is felvetheti a törvénysértések lehetőségét. Tehát továbbra is fenntartom, hogy kérésem közérdekű adatokra vonatkozik, illetve annak tisztázására, hogy ezek léteznek-e, vagy a kormányzati munka voltaképpen a törvények megkerülésével, figyelmen kívül hagyásával, netalán megsértésével történik.

Kérdéseim kontextusba helyezéséhez a következő törvényszövegekre vagyok kénytelen hivatkozni:

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” (Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés, D) cikk)

„(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A
tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből,
törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és
azonnali kártalanítás mellett lehet.” (Magyarország Alaptörvénye,
Szabadság és felelősség, XIII. cikk)

„(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek
feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
A Kormány az Országgyűlésnek felelős. […]
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.”
(Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 15. cikk)

„(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.”
(Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 17. cikk)

„(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között
önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó
ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány
vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott
felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más
miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel,
kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
[…]
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait,
javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.” (Magyarország Alaptörvénye, A kormány, 18. cikk)

„1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt
nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós
közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az
érdeksérelem másképpen nem hárítható el.” (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK)

„5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot,
valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó
szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;” (2011. évi CXII. törvény
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 3. Értelmező rendelkezések)

A közérdekű adatigénylésemben kizárólag és hangsúlyosan
azokra „a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre,
szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő
értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó
jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat”-okra tartottam igényt, melyek tisztázzák az általam felvetett kérdést.

Tehát megismétlem a kérdéseimet, ezúttal megjelölve, hogy milyen dokumentumokhoz szeretnék hozzájutni.

1. A romániai magyar közösségek, magánszemélyek és történelmi
magyar egyházak vagyontárgyainak visszaszolgáltatásával kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot Balog Zoltán úr, vagy Szőcs Géza úr állásfoglalása tükrözi? Mint az eredeti közérdekű adatkérésben szereplő idézetekből látszik -
(http://www.e-nepujsag.ro/op/article/balo...),
illetve (http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megk...), a két álláspont kizárja egymást, hiszen Szőcs Géza úrnak a visszaszolgáltatás valamilyen - nem eljárási hibán alapuló – indokú megsemmisítésére vonatkozó igénye összeegyeztethetetlen Balog Zoltán úr álláspontjával, mely még a visszaszolgáltatás bizonyos - esetleges - eljárási hibán alapuló megsemmisítését is a jogállamiság szellemével ellentétes lépésnek tekinti.

Releváns dokumentumok:
- a határon túli magyar közösségek, (magyar állampolgársággal is és anélküli) magánszemélyek, egyházi és világi szervezetek idegen országok által államosított vagyontárgyai visszaszolgáltatásának nyomon követéséért, cselekvési tervekért, kormányzati álláspontok és lépések kidolgozásáért felelős személyek, szervek, vagy intézmények dokumentumai (ld. Magyarország Alaptörvényének ezzel kapcsolatos, fentebb idézett és a kormányra – nemcsak erkölcsi kötelességet, hanem – feladatokat is kiszabó rendelkezéseit). Ha az említett csoportok jogaival kapcsolatosan a magyar kormány egyetlen
kormányzati tisztségviselőt, szervet, vagy intézményt sem bízott
meg feladatokkal, akkor, kérem, közölje ennek okát. Felhívom a
figyelmüket, hogy a szóban forgó jogok által érintett ingó és
ingatlan vagyontárgyak anyagi értéke több milliárd euró, erkölcsi
értéke pedig felbecsülhetetlen. Tehát, véleményem szerint, jogos a kérdés, hogy van-e/vannak-e ennek a kérdésnek felelősei a kormányon belül? Ha igen, kik/mik azok? Milyen jogi alappal tevékenykednek (törvény, miniszteri rendelet, kormányhatározat, megbízólevél, más hasonló dokumentum)? Ki nyilatkozhat az ezzel kapcsolatos kérdésekről és ki képviseli hivatalosan a kormány álláspontját az említett visszaszolgáltatási ügyekben?

2. Amennyiben Balog Zoltán úr a fentebb idézett nyilatkozatát nem a kormány tagjaként tette, kérte-e annak pontosítását, hogy az idézett nyilatkozat szigorúan a magánvéleményét tükrözi? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

Releváns dokumentumok:
- nyilatkozat Balog Zoltán úr részéről, a sajtóanyaggal szembeni
helyreigazítási kérelem dokumentuma stb. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány
illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására
(felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel
kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali
kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok,
dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

3. Amennyiben Szőcs Géza úr álláspontja tükrözi a magyar kormány álláspontját, akkor ez azt jelenti-e, hogy a jövőben a magyar kormány az eddigi álláspontjával ellentétben nem a román kormányok által kormányzati ciklusokon átívelően vállalt "restitutio in integrum" maradéktalan és belátható időn belüli teljesítését támogatja, hanem - saját kezdeményezésére, vagy a román kormánnyal kötött valamilyen háttéralku eredményeként - módosítja a magyar közösségeknek, magánszemélyeknek, vagy történelmi magyar egyházaknak nyújtott erkölcsi, jogi stb. támogatás jellegét?

Releváns dokumentumok:
- az 1. pont alapján meghatározott kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény hivatalos nyilatkozata,
állásfoglalása, egyéb e kérdésre vonatkozó dokumentuma.

4. Amennyiben Szőcs Géza úr nem a kormány tagjaként írta alá az
említett petíciót, akkor tett-e lépéseket annak egyértelművé tétele
érdekében, hogy ez az álláspontja szigorúan magánvélemény? Mikor és hol? (Kérem csatolja az ezt igazoló dokumentumot/dokumentumokat.)

Releváns dokumentumok:
- nyilatkozat Szőcs Géza úr részéről, a sajtóanyaggal szembeni
helyreigazítási kérelem dokumentuma stb. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány
illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására
(felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel
kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali
kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok,
dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

5. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként nyilatkozta a Balog Zoltán úr - és feltételezhetően a magyar kormány – álláspontjával ellentétes véleményét, ennek nyilvános jellege nem sérti-e a kormány intézményeinek azon - esetleges - belső szabályzatát, rendelkezéseit, melyek az intézmény(ek) munkatársainak magánéleti viselkedését is érintik? Magyarán, a magyar kormány tagja magánemberként állíthat-e nyilvánosan olyasmit, ami egyértelműen ellentétes a kormány hivatalos álláspontjával?

Releváns dokumentumok:

- a kormányzati tisztségviselők hivatali és hivatalon kívüli
tevékenységét, viselkedését, állásfoglalási jogosultságait
szabályozó rendelkezések, dokumentumok (szervezési és működési szabályzatok, munkaköri leírások, belső rendelkezések stb.)

6. Amennyiben Szőcs Géza úr magánszemélyként csatlakozott ahhoz a petícióhoz, melynek aláírói visszaszolgáltatást a jogos örökösök hátrányára fordítanák vissza, e petícióhoz csatlakozáshoz igénybe vette-e annak az állami intézménynek az infrastruktúráját, melynek munkatársa (elektronikus postafiók, számítógép stb.)?

Releváns dokumentumok:

- nyilatkozat Szőcs Géza úr részéről. Amennyiben nincs ilyen
nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány
illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására
(felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel
kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali
kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok,
dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

7. Szintén 2015. május 9-én Dragoş Neamu, a Romániai Múzeumok
Országos Hálózatának ügyvezető igazgatója ismertette azt a
tanulmányt, mely nehezményezi, hogy több mint 110 romániai múzeum épületét szolgáltatták vissza az államosítás előtti
tulajdonosoknak, külön kiemelve, hogy ezek jelentős része a Román Ortodox Egyházhoz, illetve a történelmi magyar egyházakhoz került?
És arról számolt be, hogy bár elismerik a tulajdonhoz fűződő
jogokat, de ezeket felülírja az épületekben működő múzeumoknak a kultúra ápolásában betöltött szerepe, fontossága
(forrás: http://adevarul.ro/cultura/patrimoniu/pe...).
Ennek tudatában az ön/önök megítélése szerint, Szőcs Géza úr
álláspontja a magyar kormány (illetve Balog Zoltán úr), vagy a
román kulturális szerv képviselőjének álláspontjához áll közelebb?

Releváns dokumentumok:

- az idegen hatalmak által államosított magyar magán- és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében illetékes kormányzati tisztségviselők/szervek/intézmények hivatalos nyilatkozata.
Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor indított-e/indít-e
vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye
e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

8. A magyar kormány a romániai magyar közösség, magánszemélyek és történelmi magyar egyházak tulajdon-visszaszolgáltatási ügyeivel kapcsolatos álláspontja kialakításában figyelembe veszi-e a romániai román és magyar nyelvű sajtóban megjelent információkat?

Releváns dokumentumok:

- az idegen hatalmak által államosított magyar magán- és
közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében illetékes
kormányzati tisztségviselők/szervek/intézmények hivatalos
nyilatkozata. Amennyiben nincs ilyen nyilatkozat, akkor
indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes
tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok, dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).
- az illetékes kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény által
kormányzati struktúrán belüli információgyűjtési (pl.
sajtófigyelési) utasítás (személyiségi adatokat nem sértő) tartalma (a jelen közérdekű adatkérés által érintett területre vonatkozó megbízás, figyelt kiadványok stb.)
- az illetékes kormányzati tisztségviselő/szerv/intézmény által
külső beszállítókkal (magánszemélyek, vagy nem kormányzati szervek, intézmények, magáncégek stb.) kötött információgyűjtési (pl. sajtófigyelési) megrendelések (személyiségi adatokat nem sértő) tartalma (a jelen közérdekű adatkérés által érintett területre vonatkozó megbízás, figyelt kiadványok stb.)
Amennyiben nincsenek sem belső utasítások, sem külső beszállítókkal kötött megbízási szerződések, akkor indított-e/indít-e vizsgálatot a kormány illetékes tisztségviselője/szerve/intézménye e kérdés
tisztázására (felhívom a figyelmüket, hogy a kormányzati
tevékenységgel kapcsolatosan felmerült hiányosságok tisztázása
hivatali kötelességük, ennek elmulasztása és a „rögzített” adatok,
dokumentumok ebből következő hiánya nem képezhet jogi alapot a közérdekű adatigénylés elutasításának!).

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben
megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu
weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a
szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód.
Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról,
amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés
megállapítására kerül sor. Ebben az esetben kérem, hogy a
tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot és a szkennelés költségét.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy
részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése
alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt
küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

2015. október 31.

Üdvözlettel:

Pászkán Zsolt