Fokozott ellenőrzés elrendelése 2016. év folyamán Magyarország teljes közigazgatási területére vonatkozóan

Tisztelt Országos Rendőr-főkapitányság!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy amikor az országos rendőrfőkapitány 2016. év folyamán Magyarország teljes közigazgatási területére vonatkozóan fokozott ellenőrzést rendelt el, akkor döntését milyen adatokra, körülményekre alapította. Kérem, szíveskedjen megjelölni elrendelésenként, hogy mi indokolta, hogy Magyarország teljes közigazgatási területére vonatkozóan elrendelje a fokozott ellenőrzést. Kérem, szíveskedjen megjelölni annak okait, hogy miért ebben az elrendelésekben megjelölt időtartamban rendelte el a fokozott ellenőrzést az országos rendőrfőkapitány.

Korábbi hasonló megkeresésekre adott válaszában (2900-197/28-2/2018.KOZA és 2900-197/26-3/2018.KOZA) az országos Rendőr-főkapitányság arra hivatkozott, hogy „a fokozott ellenőrzés elrendelésére a Rendőrség Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdésében, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. §-ában meghatározott alapfeladatainak hatékony ellátása érdekében került sor”. Erre tekintettel hangsúlyozni szeretném, hogy az adatigénylés nem a fokozott ellenőrzéssel elérni kívánt cél (a rendőrségi feladatok ellátása) megismerésére irányul, hanem arra, hogy kiderüljön, milyen tények alapján jutott arra a következtetésre, hogy e cél(ok) eléréséhez az elrendelésekben szereplő időtartamú és ilyen területi kiterjedtségű (azaz az egész országra vonatkozó) fokozott ellenőrzésre van szükség.

Az igényelt adatok egy része az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerinti, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, és tisztában vagyok vele, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ugyanakkor ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A fentiekre tekintettel a döntés megalapozására szolgáló adatok megismerésére vonatkozóan terjesztek elő adatigénylést és kérem, hogy a rögzített adatok ezen köre vonatkozásában is tegye az adatokat megismerhetővé, mert álláspontom szerint nem állnak fenn a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerésére irányuló igény elutasításának törvényi feltételei.

Az Alkotmánybíróság a 6/2016. (III. 11.) határozatában rámutatott, hogy „[a] nyilvánosságkorlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül.” Ugyanebben a határozatában mutatott rá, hogy „[a] közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. A fentiek alapján tehát a dokumentum egésze – a tartalmától függetlenül – nem minősíthető döntést megalapozó adatnak.”

Az Alkotmánybíróság érvelése korábbi határozatainak is megfelel; amint arra a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában is rámutatott, „[a]mennyiben az adatkezelő szerv a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, ezt [...] megfelelően indokolni köteles. Ennek az indokolásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.”

A bírói gyakorlat is következetes a téren; a BDT2018. 3810. alapján „[a] NAIH és a bíróságok gyakorlata szerint döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatók el a nyilvánosságtól azon információk, amelyek ténylegesen a döntési folyamat részét képezik és nyilvánosságra hozataluk valamilyen konkretizálható veszéllyel járna. […] Elutasítható a döntés meghozatalát követően az adat megismerésére irányuló igény akkor is, ha az adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja. Ez utóbbi feltétel bizonyítását a joggyakorlat egyértelműen megkívánja, a tartalmi vizsgálat követelményét előírja, és az információszabadság korlátozásának tág értelmezését nem engedi meg. A közfeladatot ellátó szerveknek ilyen esetben azt kell mérlegelniük, hogy – a döntés meghozatalát követően – az igényelt adat tekintetében fennáll-e olyan közérdek, amely a nyilvánosság korlátozását indokolja. A szerv vezetője döntését indokolni köteles […]”

Azok az indokok ugyanakkor, amelyek a 2016-ban a fokozott ellenőrzés elrendelését szükségessé tették, nem szolgálhatnak további jövőbeni döntések alapjául. A közbiztonsági, közrendvédelmi helyzet ugyanis dinamikusan változik, és nyilvánvaló, hogy 2016. évet követően annak teljesen új felmérése és értékelése lesz szükséges, és csak az akkor aktuális helyzetnek és adatoknak az értékelése alapján lehet arról állást foglalni, hogy további hasonló intézkedésekre, döntésekre szükség van-e. Erre tekintettel úgy véljük, hogy nem állhatnak fent az adatok döntés meghozatala (azaz a fokozott ellenőrzés elrendelése) utáni visszatartásának feltételei.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre megküldeni.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2019. november 8.

Üdvözlettel:

Moldova Zsófia