Érdeklődés kapcsolattartási ügyekben elrendelt végrehajtás joggyakorlatáról

Tisztelt Budapest Főváros XVI. Kerületi Kormányhivatala Gyámügyi Osztálya!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjenek elektronikus másolatban megküldeni részemre az alábbi kérdésekre adott válaszokat.

1. Hány védelembe vételi eljárás indult kérelemre 2014. január 1. óta a BFKH XVI. Kerületi Hivatala Gyámügyi Osztályán (a továbbiakban Gyámhivatal), amelyet 2018. június 26-ig első fokon jóvá is hagytak (azaz elrendelték a védelembe vételt), illetve hány olyan, amelyet ugyaneddig az időpontig első fokon elutasítottak?

2. Az 1. pontbeli elutasított védelembe vételi kérelmek esetén hányszor fordult elő, hogy a Gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 86. §-t figyelmen kívül hagyva, védelembe vételi tárgyalás nélkül hozott végzést a kérelem elutasításáról?

3. Az Infotv. 3. § 6. pontja, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvény (Kttv.) 179. §-ának értelmében legyenek szívesek megadni a következő közérdekből nyilvánosnak minősülő adatokat: Dr. Péter Enikő gyámügyi osztályvezető jelenlegi szolgálati jogviszonyának illetőleg besorolásának kezdete, valamint illetménye, és Dr. Oswald Zoltán gyámügyi előadó jelenlegi szolgálati jogviszonyának illetőleg besorolásának kezdete, valamint illetménye.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását első körben a Gyer. 33. §-a szabályozza, amely előírja a gyámhivataloknak azokat az általános intézkedéseket, amelyeket a kapcsolattartásnak az annak biztosítására kötelezett gondozó szülő általi indokolatlan akadályozása esetén a kiskorú gyermek és külön élő szülője jogai érvényesülése érdekében meg lehet/kell tenni. Az alábbi kérdések ezen intézkedések alkalmazásának gyakorlatára vonatkoznak.

4. 2014. január 1. és 2018. június 26. között hány kiskorúval való kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó kérelem érkezett a Gyámhivatalhoz és ebből hányat bíráltak el?

5. A 4. pontbeli elbírált kérelmek esetében hány elmaradt/akadályozott kapcsolattartás vonatkozásában állapították meg a gondozó szülő önhibáját és rendelték el a kapcsolattartás pótlását? Ez hány végzést jelent összesen (ugyanis egy végzésben több pótlást is el lehet rendelni), mekkora volt a legnagyobb első fokon kiszabott pénzbírság, és ezt az adott ügyben mennyi idővel az első akadályozást követően rendelték el?

6. 2014. január 1. és 2018. június 26. között hány olyan kapcsolattartási ügye volt/van a Gyámhivatalnak, amelyben az akadályozás már legalább 6 hónapja fennáll(t), azaz amelyben az első kérelem beérkezésétől számítva a legutolsóig legalább 6 hónap telt el? Ezek közül hány esetben folytatódott az ügy (azaz nyújtottak be újabb végrehajtási kérelmet) az első pénzbírság jogerőre emelkedésén túl is?

7. A 6. kérdésben említett esetekben, első jogerős pénzbírságot követően hány gyermek kapcsolattartási ügyében került sor második (és esetleg további) pénzbírság(ok) kiszabására is első fokon?

8. Az 5. kérdésben szereplő, pótlást elrendelő végzések közül hány esetben fordult elő, hogy a kapcsolattartás biztosítására kötelezett a kapcsolattartásra jogosult jelzése szerint a végzésben előírt 6 hónapos teljesítési határidőt túllépve sem teljesítette a pótlásokat? Ezekre vonatkozóan hány esetben alkalmazta a Gyámhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 135. § (2) bekezdését, illetve 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 131. § (2) bekezdése alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 176. § szerinti pénzbírság ismételt kiszabását, mint szankciót?

9. A 6. kérdésben szereplő 6 hónapnál is hosszabb ügyek esetében, illetőleg a 7. kérdésben szereplő, a kapcsolattartást egy jogerős pénzbírság kiszabását követően is akadályozó gondozó szülőkre vonatkozóan hány esetben alkalmazta a Gyámhivatal a Gyer. 33. § (8) bekezdését, azaz kezdeményezte a gyermekelhelyezés megváltoztatását, illetve tett rendőrségi feljelentést jogerős pénzbírságot követően is fennálló akadályozás miatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 210. §-ára hivatkozva, vagy kiskorú veszélyeztetése miatt a Btk. 208. §-ára hivatkozva?

10. A 8. kérdésben szereplő helyzetekben (még mindig a 2014. január 1. és 2018. június 26. közti időintervallum vonatkozásában) hány esetben alkalmazta a Gyámhivatal a Gyer. 33. § (6) bekezdésében lehetővé tett eszközöket akkor, amikor erre irányuló kérelem érkezett a kapcsolattartásra jogosulttól? Tehát hány kérelem érkezett védelembe vételre és hány esetben kérték a kapcsolattartás szervezési körülményeinek megváltoztatását, és ezek közül hány esetben intézkedett a Gyámhivatal a kérelemnek megfelelően?

11. A 9. kérdésben vázolt állapotú kapcsolattartási ügyek esetében (még mindig a 2014. január 1. és 2018. június 26. közti időintervallum vonatkozásában) hány alkalommal alkalmazta a Gyámhivatal a Ket. 134. § e) pontját, illetve 2018. január 1-től az Ákr. 131. § (2) bekezdése alapján használandó Vht. 174. § d) pontját, valamint a 180. § és 180/A. §-okat a gyermek átadásának rendőrségi segítséggel történő végrehajtására?

12. 2017. április 4-től a Gyer. 30/A. §-a lehetővé teszi a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kvtv.) szerinti közvetítői eljárás kérelemre vagy hivatalból történő elrendelését a felek közti, kapcsolattartással összefüggő konfliktus békés feloldása érdekében. Hány esetben került sor ennek alkalmazására akár kérelemre, akár hivatalból 2018. június 26-ig, illetőleg hány esetben került sor az ilyen irányú kérelem elutasítására?

13. A Gyer. 30. § (4) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:182. § (2) bekezdése értelmében a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást - így pl. a gyermek betegsége miatt elmaradt kapcsolattartást is -, pótolni kell. 2014. január 1. és 2018. június 26. között hány olyan végrehajtási kérelem érkezett a Gyámhivatalhoz, amely a gyermek (igazolt) betegsége miatt elmaradt kapcsolattartás pótlására irányult, és ezekből hány esetben rendelte el a Gyámhivatal a pótlást első fokon?

14. Olyan kapcsolattartási ügyek esetében, amelyek legalább egy évig elhúzódnak, és a gondozó szülő több kiszabott figyelmeztetést és pénzbírságot követően sem hagy fel a kapcsolattartás akadályozásával, a Gyer. illetve Vht. által rendelkezésre bocsátott egyéb eszközök közül melyek alkalmazására volt már példa 2014. január 1. óta a Gyámhivatalnál a gyermekek és külön élő szüleik jogainak érvényesítése érdekében? Ezek eredményre vezettek-e, azaz befejezte-e ennek hatására a gondozó szülő a kapcsolattartás akadályozását?

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjenek részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltsék fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztassanak arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítanának meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljenek dokumentumlistát, dokumentumonként tüntessék fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekintik megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldjék meg számomra.

Felhívom szíves figyelmüket, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Továbbá arra is felhívom a figyelmet, hogy a Btk. 220. §-ának értelmében a közérdekű adattal való visszaélés, annak meghamisítása vagy eltitkolása bűncselekménynek minősül és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Segítő együttműködésüket előre is köszönöm.

Kelt: 2018. június 26.

Üdvözlettel:
Kovács Dániel

Tisztelt Veressné Horváth Zsanett!

Köszönettel megkaptam válaszukat.

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy annak ellenére, hogy 2018 januárjában teljesen hasonló jellegű kérdések vonatkozásában már éltem közérdekű adatigényléssel az Önök hivatala felé, érdekes módon ezúttal úgy gondolták, hogy ezt a mostanit már nem kell Önöknek teljesíteniük. Ha akkor meg tudták adni azokat az adatokat, amelyek nyilván már akkor "sem álltak az Önök kezelése alatt", akkor vajon most miért nem?

Felhívom figyelmét, hogy az Önök által is adott indoklásban a közérdekű adat fogalmának definíciójába beletartozik a szakmai tevékenység eredményességének értékelésére vonatkozó adat is. A kérdéseim nyilvánvaló módon ilyenekre irányultak, és mivel a válaszok megadásához egyszerű dokumentum válogatásokon kívül mást nem nagyon kellett volna csinálni, ezért ez nem minősül olyan új adatnak, amelyet Önök nem kezelnek. Ha ugyanis ez így volna, akkor nyilván nem tudnák értékelni a saját munkájuk eredményességét sem - amelyet el sem tudok elképzelni, hogy ne tennének meg rendszeresen. (Illetve el tudok, de ez most nem ide tartozik.) Ezért - mint arról már nyilván értesültek is -, vizsgálatot indítottam a NAIH-nál az ügyben.

Szeretném azt is jelezni, hogy a fent már említett januári adatigénylésemre adott válaszukban három olyan valótlan információ is szerepel, amelyet a birtokomban lévő dokumentumokkal könnyedén tudok bizonyítani, és amely emiatt a Btk. 220. §-ával ütközve közérdekű adat meghamisítása bűncselekmény gyanúját veti fel, amelyet az adatok jellegéből kiolvashatóan csak szándékosan lehetett elkövetni.

Amennyiben a jelen ügyben is bármilyen visszaélést tapasztalok, akkor kénytelen leszek mind polgári, mind pedig büntetőjogi úton megindítani az eljárást az Önök hivatala ellen.

Üdvözlettel:

Kovács Dániel

Tisztelt Veressné Horváth Zsanett!

Ismét felszólítom Önöket, hogy teljesítsék az adatigénylést, és ne szegüljenek szembe a NAIH felszólításának sem, különben nagyon komoly jogi következményekkel számolhatnak!

Üdvözlettel:
Kovács Dániel