Egyházi személyek adómentessége
Tisztelt Nemzeti Adó- és Vámhivatal!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre az alábbi kérdésekre adott válaszaikat!
A 2011. évi CCVI. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, és az adózás rendjéről szóló törvények szerint a bevett egyházak papjainak-lelkészeinek havi fizetése, valamint az egyházi szolgáltatásokért kapott jövedelme adómentes, de adóbevallást nekik is be kell adniuk.
Mekkora volt a legnagyobb ily módon bevallott legnagyobb havi jövedelem a legutolsó évben, amelyről adatokkal rendelkeznek? Természetesen az adótitok tiszteletben tartásával csak a legnagyobb havi javadalmazás összegére vagyunk kíváncsiak, nem érdekel az illető neve/egyháza.
Mekkora az a lelkészi/papi legnagyobb havi vagy évi jövedelem, amelyet ily módon bevallva a NAV hitelesnek és elfogadhatónak tart? Ha egy lelkész mondjuk tízmilliós havi jövedelmet kap az egyházától, azt is elfogadják adómentesnek, vagy akkor egy bizonyos rész fölött már adót kell fizetnie?
Ha egy egyházi személy – magánszemélyként – üzletrészt vásárol egy gazdasági vállalkozásban, és ott jövedelemre (akár alkalmazottként, akár osztalékként) tesz szert, azt hogyan kell leadóznia?
Lelkész ellen indulhat-e vagyonosodási vizsgálat, ha bevallott havi jövedelméhez képes feltűnően nagyobb luxusban él?
Ha egy egyházi személy milliárdos cégben lesz többségi tulajdonos, és erről bejelentést kapnak, megvizsgálják-e, honnan volt erre pénze?
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.
Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.
Segítő együttműködését előre is köszönöm.
Kelt: 2020. május 25.
Üdvözlettel:
Lukacs Csaba
Lukács Csaba részére
a KiMitTud oldalon történő közzététel útján
Tisztelt Címzett!
2020. május 25-én a KiMitTud weboldalon keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott közérdekű adatigénylésére válaszul az alábbiakról tájékoztatom.
A személyi jövedelemadó bevallások adattartalma nem tartalmaz információt a magánszemélyek foglalkozására vonatkozóan. Ennek okán a lelkészi/papi jövedelmekről információval a NAV nem rendelkezik.
A kérdésekre adott részletes válaszok a következők.
1.
A 2011. évi CCVI. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, és az adózás rendjéről szóló törvények szerint a bevett egyházak papjainak-lelkészeinek havi fizetése, valamint az egyházi szolgáltatásokért kapott jövedelme adómentes, de adóbevallást nekik is be kell adniuk.
Mekkora volt a legnagyobb ily módon bevallott legnagyobb havi jövedelem a legutolsó évben, amelyről adatokkal rendelkeznek? Természetesen az adótitok tiszteletben tartásával csak a legnagyobb havi javadalmazás összegére vagyunk kíváncsiak, nem érdekel az illető neve/egyháza.
Mekkora az a lelkészi/papi legnagyobb havi vagy évi jövedelem, amelyet ily módon bevallva a NAV hitelesnek és elfogadhatónak tart? Ha egy lelkész mondjuk tízmilliós havi jövedelmet kap az egyházától, azt is elfogadják adómentesnek, vagy akkor egy bizonyos rész fölött már adót kell fizetnie?
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján egyházi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 38. c) alpontja alapján az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony munkaviszonynak minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. § (6) bekezdése alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni.
A leírtakat figyelembe véve az egyházi jogi személy és az egyházi személy közötti jogviszony alapján kifizetett díjazás az Szja tv. 24. §-a szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után az egyházi személynek 15 százalék mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
Tájékoztatom, hogy az Szja tv. bizonyos esetekben mentesíti az egyházi személy jövedelmeit az adókötelezettség alól.
Így például adómentes bevétel:
• az egyházi jogi személy által egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély közvetlenül vagy közvetve nyújt (Szja tv. 1. számú melléklet 4.8 pont),
• a központi költségvetésből jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen nyújtott támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.8 pont)
• a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház belső szabályában meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatás, ideértve az egyházi jogi személy által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint az egyházi jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás (Szja tv. 1. számú melléklet 8.20 pont).
Amennyiben egy magánszemélynek az adóévben csak adómentes bevétele keletkezett, akkor nem kell adóbevallást benyújtania.
2.
Ha egy egyházi személy – magánszemélyként – üzletrészt vásárol egy gazdasági vállalkozásban, és ott jövedelemre (akár alkalmazottként, akár osztalékként) tesz szert, azt hogyan kell leadóznia?
Ha egy egyházi személynek minősülő magánszemély magánszemélyként köt valamilyen ügyletet és abból jövedelme származik, a jövedelem adókötelezettségét szintén az Szja tv. 2. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
Ebből eredően, amennyiben a jövedelem megszerzése nem az egyházi személyi minőségéhez köthető, például üzletrészt, ingatlant, ingóságot értékesít magánszemélyként, akkor a jövedelem adókötelezettségét az Szja tv.-nek az adott jövedelemtípusra irányadó szabályai alapján kell meghatározni.
3.
Lelkész ellen indulhat-e vagyonosodási vizsgálat, ha bevallott havi jövedelméhez képest feltűnően nagyobb luxusban él?
Ha egy egyházi személy milliárdos cégben lesz többségi tulajdonos, és erről bejelentést kapnak, megvizsgálják-e, honnan volt erre pénze?
A közbeszédben „vagyonosodási vizsgálatként” elterjedt ellenőrzést, mint önálló ellenőrzéstípust az adójogszabályok nem ismerik. Ez a gyakorlatban a vagyonosodási becslés – mint bizonyítási módszer – alkalmazását jelenti a személyi jövedelemadót érintő ellenőrzések keretében.
A vagyonosodási becslés alkalmazásának az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények, a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények nyomozóhatóság részéről fennálló gyanúja esetén van helye (465/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet 87. § (1) bekezdés).
Jogorvoslati tájékoztató
A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló (illetve a meghosszabbított) határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében a Fővárosi Törvényszéken (1363 Budapest, Pf. 16 - 1055 Budapest, Markó utca 27.) keresettel élhet.
A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsértés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) is fordulhat.
A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítésért megállapított költségtérítés összege miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, vagy lezárásáról, továbbá az adatkezelő jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére történő felszólítása eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani.
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Budapest, 2020. június 9.
Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
