Egyértelműen értelmezhető szabályozás?

Tisztelt Kormánytag!

Az információszabadságról szóló törvény alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
az Nkt. és rendelete rendelkezésével kapcsolatban, valamint a Kormány illetve a felelős kormánytag és minisztériuma jogszabály-előkészítési tevékenysége eredményeként 2023.-ban megállapított törvényi jogszabállyal˙ kapcsolatban azt, hogy
a nevelés,
a szülő,
a törvényes képviselő,
("a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik" fordulatból) a rendelkezik, és általában az ezeket tartalmazó Nkt. jogszabály
a jogalkotás alapvető követelményeinek˙ maradéktalanul megfelel-e,
és ha igen, akkor pontosan
mi a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma a szülő-nek,
a nevelés-nek,
a rendelkezik-nek,
a törvényes képviselő-nek,
figyelemmel a kormányfőnek az iskolai neveléssel kapcsolatos nyilvános értelmezésére˙, de leginkább a sarkalatos törvény˙ vonatkozó rendelkezéseire˙- a kiskorúságra, cselekvőképességre és jognyilatkozatra, az apai, anyai, gyermeki jogállásra, a szülői felügyelet tartalmára (nevelés, törvényes képviselet), szülői felügyelet gyakorlására, a gyám, eseti gyám, gondnok törvényes képviseleti jogára és kötelességére, továbbá a hatályát vesztett Csjt. rendelkezésében˙ külön az iskola és külön az életpálya megválasztására, az új Ptk.-ban ugyanezen szabályozásban˙ már egyben, a felsorolás utolsó elemére: az iskola, életpálya megválasztására, és az "életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával" rendelkezésre,
továbbá

kérem a konkrét tervezet-indokolás közzététele hiányában a nyilvánosság előtt ismeretlen okból, célból az új Ptk.-ban megváltoztatott Csjt. szabályozás˙ utólagos hatásvizsgálatának˙ dokumentációját, ha a Kormány felelős tagja összevetette a szabályozás˙ megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal,

valamint
kérem az Nkt. '26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok' vonatkozó rendelkezésének módosításával a gyermek törvényes képviselője adata kötelező kezelésének indokolás nélküli megszüntetése okát, célját, várható hatását, különös tekintettel a Ptk. 1:2. §-ben foglalt értelmezési alapelvre, mely szerint a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat - az Nkt. 4. § 27a)-t is - a Ptk.-val összhangban kell értelmezni, és tekintettel az Nkt. 3. § (2)-ben foglalt és az Nkt. rendeletében ismétlődő 'törvényes képviselő'-re.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. január 21.

Üdvözlettel:
Kiss László

˙Jat.
II. Fejezet A jogalkotás alapvető követelményei (... A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.... Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. ...)
9. Utólagos hatásvizsgálat
21. § (1) A Kormány tagja folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok – a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti – utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

˙61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről (Jszr.) I. Fejezet
A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó általános követelmények
... (2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot
a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében,
b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval kell megállapítani. ...

˙Nkt.
3. § (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal.
(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.
4. § E törvény alkalmazásában 27a. szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
a) vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
b) örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
c) gyámja vagy
d) nevelőszülője.
72. § (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

Ptk.
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.
4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények]
4:115. § [Az anyai jogállás]
4:132. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában; közös gyermekké fogadás] (1) Az örökbefogadott az örökbefogadó és annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
4:137. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása] (1) Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni.
4:144. § [Az örökbefogadás megszűnésének joghatása a leszármazáson alapuló rokonságra] Az örökbefogadás felbontásával felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek, de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek nem állnak helyre.
4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei] (2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.
XVII. Fejezet A szülői felügyelet tartalma
2. A gyermek gondozása és nevelése
4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása]
(1) A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
(2) A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.
(3) Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
4. A gyermek törvényes képviselete
4:161. § [A gyermek törvényes képviselete]
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.
(2) A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el.
4:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt]
A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni.
4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]
(1) A szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.
(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.
(3) Eseti gyám kirendelését bármely érdekelt, bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A szülő eseti gyám kirendelése céljából köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a (2) bekezdésben megjelölt okból az ügyben nem járhat el.
(4) Az eseti gyám az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.
4:154. § [A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele a gyermek gondozásában és nevelésében]
A gyermek gondozása, nevelése során egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – részt vehet az a személy, akinek saját vagy a szülővel közös háztartásában a gyermek huzamos időn át nevelkedik.
4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]
(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.
4:167/A. § [A közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]
(1) A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.
(2) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.
4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]
(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.
(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

(Csjt.
72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően — közös szülői felügyelet hiányában is — együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat — így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát — korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.)

˙kormany.hu: "... a gyerekek nevelése, különösen a szexuális nevelésnek a dolgai mindig a családokra meg a szülőkre tartoznak. Ezt nem veheti el tőlük senki, az iskola meg különösen nem, ..."