dr. Fazekas Sándor elnök úrnak, Fővárosi Törvényszék - 4. kerületi "LAKÁSMUTYI" ügy

dr. Fazekas Sándor elnök úrnak, Fővárosi Törvényszék
ügyszám a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon: 6.P.IV.21.928/2015/50.
eljáró bíró: dr. Kovács Ágnes
felperesnek kézbesítve: 2017. 06. 12-én, 15 napos fellebbezési határidővel

tájékoztatást kap az ügyről:
- a jogállamiságért törvényes eszközökkel küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- a jogállamisági anomáliákat tematizáló sajtó
- a korrupcióinfón igazságszolgáltatási anomáliákat is tematizáló dr. Hadházy Ákos társelnök úr, LMP
- a „cigánybűnözést” tematizáló Jobbik
- Legfőbb Ügyészség
- Országos Bírósági Hivatal

NYILVÁNOS
közérdekű adatigénylés
- 15 napon belüli, törvényi válaszadási kötelezettséggel -
- a törvényes nemzetközi jogérvényesítés, pl. az Európai Bizottság előtti alapjogi panaszhoz előkészítő iratként, együttműködve a jogállamiságért törvényes eszközökkel küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórummal

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr! Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Tisztelt a jogállami eljárásra mind törvényeink, mind – bírósági vezetői szóhasználat szerint - „kenyéradó gazdájuk”, az OBH elnökének iránymutatásai szerint köteles, áldozathibáztatás ellen érzékenyített jogász kollegák!

A Fővárosi Törvényszék honlapján sajtóközlemény olvasható „kiválóak az időszerűségi mutatóink” címmel. (http://fovarositorvenyszek.birosag.hu/hi...)
Idézek a közleményből: „2016-ban is az Országos Bírósági Hivatal elnöke által megfogalmazott STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEKNEK igyekezett megfelelni a Fővárosi Törvényszék” – kezdte beszédét dr. Fazekas Sándor a Fővárosi Törvényszék, az Országos Bírósági Hivatal, valamint az Országos Bírói Tanács 2017. május 22-én – a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőzően tartott – közös sajtótájékoztatóján. … Az időszerű ítélkezésről szólva a törvényszék elnöke kiemelte: a Fővárosi Törvényszék az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghirdetett „A szolgáltató bíróságért!” és a „Fenntartható Fejlődés” programok keretében kiemelkedő vállalásokat tett az időszerűség javítása érdekében. … Dr. Fazekas Sándor beszédében felhívta a figyelmet a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságok megalapozott ítélkező tevékenységét bizonyító eredményekre is: a kerületi (FKMB) bíróságok által hozott elsőfokú határozatok felülbírálata során a büntető szakágban 6,49%-ra, a polgáriban 5,01%-ra, a gazdaságiban 8,14%-ra, a közigazgatásiban 6,55%-ra, míg a munkaügyiben 9,66%-ra csökkent az elmúlt esztendőben a hatályon kívül helyezési mutató, ami egyértelmű javulást tükröz. … Beszédének végén dr. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a 2016-os év eredményeit megőrizve, 2017-ben is kiemelt cél a magas színvonalú és időszerű ítélkezési tevékenység biztosítása a Fővárosi Törvényszéken.”

A közlemény alapján tehát Elnök úr elégedett a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságok munkájával és polgári ügyszakon – az eddigi statisztika fényében - mintegy 95 %-os eséllyel fogja jóváhagyni a Fővárosi Törvényszék a kerületi bíróság döntését.

A közelmúlt sajtóhíre szerint: „A hónap végén megszüntetik a munkaviszonyát annak az igazgatóhelyettesnek, aki sajátos stílusú körlevélben adott utasítást a Fővárosi Törvényszék dolgozóinak. A törvényszék elnöke NEM TUDOTT a levélről, "nyelvezetével és stílusával" NEM TUD AZONOSULNI, VIZSGÁLATOT INDÍTOTT, amely a vezető távozásához vezetett.” (http://index.hu/belfold/2017/06/09/megva...)

2013-ban is volt példa bírósági vezető távozására, hiszen lemondott dr. Polgárné dr. Vida Judit, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, mert a bíróság belső újságjában, a Kisbíróban, aminek főszerkesztője lett, híres íróktól plagizált. (http://cink.hu/az-ev-sztorija-a-coelhot-...)

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr!
Törvényileg kötelezően, 15 napon belül, érdemben, törvényesen megválaszolandó, - összhangban az Infotv. 3. § 5. pontjával - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylés keretében kérem az Átlátszó NYILVÁNOS közérdekű adatigénylési felületén (Ki mit tud? – www.atlatszo.hu) közzétenni alábbiakat:

- Elnök úrnak a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságokkal kapcsolatban MIRŐL VAN TUDOMÁSA?
- Milyen törvényes eszközzel lehet Elnök úr figyelmét a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságokkal kapcsolatos jogállamisági anomáliákra, törvényességi aggályokra HATÉKONYAN FELHÍVNI, hogy Elnök úrnak TUDOMÁSA LEGYEN a bírósági anomáliáról?
- Milyen szempontrendszer szerint dönti el Elnök úr, hogy MIVEL TUD AZONOSULNI?
- Milyen törvényes módon lehet bekerülni abba az 5 %-ba, ahol a másodfokú bíróság megváltoztatja az első fok döntését?

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint a bíró a kontextusból kiragadottan független, vagy összhangban az Alaptörvénnyel, a TÖRVÉNYNEK ALÁRENDELTEN független.

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszék, hogy a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a bíróknak a gyakorlatban, pl. konkrét ügyekben kötelező-e betartani és betartatni a törvényeket.

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy hogyan biztosítja a Fővárosi Törvényszék, hogy a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a bírók betartsák és betartassák a törvényeket.

Mindkét bírósági vezető távozását sajtócikkek előzték meg.
- Ezért a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a nyilvánosság elősegíti-e a törvényes döntéshozatalt és ez csak a sajtónyilvánosságra vonatkozik-e vagy pl. a nyilvános közérdekű adatigénylés is ilyennek számít.

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a bíró átírhatja-e a gyakorlatban a törvényt, pl. törvényesen adhat-e a bíró mentességet kogens, bírói mérlegelést nem engedő törvényi rendelkezés(ek) alól. Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a tényállásában teljesen eltérő BH felülírhatja-e a kogens törvényi rendelkezést. Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a bíró tehet-e semmivel, így semmilyen jogszabállyal alá nem támasztott, ám a döntése alapjául szolgáló bírói kinyilatkoztatásokat. Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)

Miközben rendkívül gyakoriak a botrányosan törvénytelen bírósági döntésekről szóló köztudomású hírek, a 95 %-os másodfokú jóváhagyási ráta azt mutatja, hogy a bírói kar összezár.
- Ezért a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy hogyan biztosítják, hogy az első fokú eljárásban előfordult durva anomáliák LEGALÁBB MÁSODFOKON ORVOSLÁST NYERJENEK. Lehet-e a másodfok azon a véleményen, hogy mivel bíró kollega követte el a szabályszegést, elnézi neki, jogellenesen felmentést ad a bíró kollegának a törvények betartása és betartatása alól? Amely bírósági törvénytelenség végeredményben a fellebbező fél terhére esik.

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon kötelező-e, irányadó-e az Alaptörvényben rögzített diszkriminációmentesség, törvény előtti egyenlőség, tisztességes eljáráshoz fűződő jog.
- Rögzítem, hogy a roma és a cigány értéksemleges kifejezések, hiszen a „roma” és a „cigány” szavak pl. önkormányzataik elnevezésében és nemzeti büszkeségünk, a 100 Tagú Cigányzenekar nevében is használatosak.
- Sajtónyilvános, hogy az LMP társelnöke kiemelt figyelemmel kíséri az Országos Roma Önkormányzat költéseit. (Pl. Hadházy Ákos az ATV Start című műsorában beszélt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körül zajló botránysorozatról. - http://www.atv.hu/belfold/20160629-hadha...)
- A Jobbik „cigánybűnözést” tematizál. (Mit ért a jobbik cigánybűnözés alatt? válasz: Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, uzsorázás stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni annak etnikai jellege miatt. Ki kell jelenteni, hogy a cigánybűnözés létezik, terjed. Nem a kifejezésen kellene vitatkozni, hanem megoldani a problémát. - https://jobbik.hu/kiskate/mit-ert-jobbik...)
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy cigányként jogosult-e a fél a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon jogosulatlan előnyökre. Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr!
Az Ön fenti idézett, köztudomású nyilatkozata szerint „2016-ban is az Országos Bírósági Hivatal elnöke által megfogalmazott stratégiai célkitűzéseknek igyekezett megfelelni a Fővárosi Törvényszék”.
- Az Országos Bírósági Hivatal elnökének – köztudomásúan – stratégiai célkitűzése a bírósági ügyelosztási rend, a jogállami, a szolgáltató, az időszerű, az áldozathibáztatás ellen érzékenyített bíróság, az integritás.
- Mégis a Bszi. hatálybalépésétől – a törvényi kötelesség ellenére – nincsenek közzétéve a bírósági ügyelosztási rendek, nem követhető a szignálás, továbbá sajtónyilvános, köztudomású a gyakori, elképesztő szakmaiatlanság.
- Ezért a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy hogyan törekszenek a jogállami, a szolgáltató, az időszerű, az áldozathibáztatás ellen érzékenyített bírósági működés megvalósítására.
- Pl. – a törvényi kötelességük szerint – közzéteszik-e a bírósági ügyelosztási rendeket? (Ahogy erre van példa más törvényszékeken!)
- Közzéteszik-e, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon kik vettek részt áldozathibáztatás elleni érzékenyítésen és kik részesültek a korrupcióinfón feltárt aggályos juttatásokból? (Jó buli az államreform! - http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinf...)

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr! Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Egy 4. kerületi lakásmutyival kapcsolatos ügyhöz van szükség fenti válaszaikra. (Ügyszám a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon: 6.P.IV.21.928/2015/50., eljáró bíró: dr. Kovács Ágnes)
- A fellebbezésre a 2017. 06. 12-i kézbesítéstől számítva 15 nap áll rendelkezésre, amelyben fel lesz tüntetve jelen közérdekű adatigénylés.
- Egyrészt reményt ad, hogy ha a Fővárosi Törvényszéken – természetszerűleg – az irat "nyelvezetével és stílusával" is AZONOSULNI kell tudnia Elnök úrnak, akkor – bízzunk benne, hogy törvényi kötelességével összhangban – Elnök úr NEM FOG AZONOSULNI nyílt bírósági jogsértésekkel.
- Ezennel – tekintettel a NYILVÁNOS formára – úgy tekintem, hogy Elnök úr TUD JELEN ÜGYRŐL.
- Kérem, ne mondja, hogy a bíró „független”, mert Ön szakvizsgáztat is, én is szakvizsgáztam Önnél, így természetesen mindketten ismerjük az Alaptörvényt, hogy a bíró a TÖRVÉNYNEK ALÁRENDELTEN független. Nem mindegy, hogy a bíró a kontextusból kiragadottan független vagy a törvénynek alárendelte, ahogy ezt az Alaptörvény is kötelező erővel kimondja.
- A 6.P.IV.21.928/2015/50. sz. ügy – törvényes bírósági eljárás esetén – régóta, megnyugtatóan lezárult volna.
- Másrészt ilyen gyakori, sajtónyilvános bírósági anomáliák mellett rendkívüli aggodalomra ad okot a 95 %-os jóváhagyási mutató, így készülni kell a törvényes jogérvényesítés egyéb formáinak igénybevételére, pl. a nyilvánosság, a sajtó, civil szervezetek, pártok, nemzetközi fórumok bevonására (pl. Európai Bizottságnál alapjogi panasz, kötelezettségszegési eljárás kezdeményezése, megkeresés a European Network of Councils for the Judiciary (ENCJ) felé, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, ENSZ fórumok, stb.).
- Jelenleg úgyis kiemelt figyelmet fordítanak nemzetközi fórumokon a magyar jogállamiság anomáliáira, a 7. cikk szerinti vizsgálat is folyamatban van, többek között civileket ért jogsértések miatt. A törvénytelen igazságszolgáltatás is a civil személyek elleni jogsértés.
- Ezúton szeretném biztosítani Önt, tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr, hogy megfelelő jogi és nyelvtudás rendelkezésre áll.
- Bízom benne, hogy – törvényi kötelességükkel összhangban – másodfokon biztosítani fogják a törvényességet.
- Az ügy máris nyilvánosan dokumentált.

Az ügy röviden:
- Egy – jogállami eljárás esetén – nagyon egyszerű megítélésű, 4. kerületi lakásmutyi ügyről van szó.
- Az idős örökhagyóval – állítólag – öröklési szerződést kötött az – értéksemleges szóhasználattal élve – cigány szerződéses örökös, aki azonban örökhagyót sokszorosan, közokiratokkal dokumentáltan nem tartotta el.
- A szerződéses örökös – értéksemleges szóhasználattal élve - cigány származása kizárólag azért releváns az ügyben, mert folyamatosan, sokszor panaszoltan jogellenes előnyt kapott a hivatalos eljárásokban. Arra, hogy cigány személy jogellenes előnyben részesül, van sajtónyilvános példa. Pl. az ORÖ esetében is ezt tematizálja az LMP. Így felmerül, hogy a nem cigány származásúak számára biztosítható-e az Alaptörvényben biztosított törvény előtti egyenlőség.
- Az örökösödési szerződést – kogens törvényi kötelezettség ellenére – nem jegyeztették be az ingatlan nyilvántartásba, így az állítólagos öröklési szerződés csak örökhagyó halála után került elő.
- A kerületi közjegyző – jogellenesen, az ingatlannyilvántartásba történő kötelező, kogens törvényi rendelkezést felülírva, egy kiragadott, eltérő tényállású BH-ra hivatkozással – átadta a szerződéses örökösnek a hagyatékot, ezzel – jogellenesen – felperesi pozícióba kényszerítve az egyéb örököst.
- A kerületi rendőrség – sokszor panaszoltan, jogellenesen, botrányosan törvénytelen részrehajlással és dilettantizmussal – megpróbálta elszabotálni a nyomozást. A rendőrség szerint ez kizárólag a polgári ügyszakra tartozó ügy, miközben sajtónyilvános esetek is igazolják azt a nyilvánvaló, köztudomású tényt, hogy adott ügynek lehet mind polgári jogi, mind büntetőjogi relevanciája.
- Köszönet a Legfőbb Ügyészségnek és a Fővárosi Főügyészségnek, hogy új eljárásra utasította a kerületi ügyészséget és rendőrséget.
- A büntetőjogi szálat a kerületi ügyészség, most azzal próbálja ismételten eltussolni, hogy bár csak a nyomozás befejezése után vette észre, hogy egyéb sértettek is vannak, őket jogellenesen megpróbálja megfosztani a sértetti jogaik törvényben biztosított teljes körű gyakorlásától. A sértettek panasszal élnek.
- Fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy bűncselekmény alapos gyanúja nem merült fel! (Holott a bíróság előtt is ismert volt a sértettek köre, akiket – jogellenesen – kihagytak a nyomozásból.) Továbbá a bíróságnak a törvény szerint feljelentési kötelezettsége van!
- Továbbá a bíróság nem biztosította az egyéb örökösöknek a perbeli részvételt.
- A bíróság – törvényi kötelessége ellenére – nem biztosította a jogi képviselő nélkül eljáró felperes törvényes jogérvényesítésének elősegítését, holott a jogi képviselő nélkül eljáró felperes pontos törvényhelyekre hivatkozott. Ezzel szemben alperes – jogellenesen – folyamatos eljárási előnyöket kapott a bíróságtól.
- A bíróság – törvényi kötelessége ellenére – nem volt hajlandó tájékoztatást adni a bizonyítással kapcsolatos elvárásairól, a jogkövetkezményekről.
- A bíróság – törvényi kötelessége ellenére – nem volt hajlandó figyelembe venni felperes terjedelmes, számottevően teljes bizonyító erejű, közokirati bizonyítékait, amelyekről az ítéletben – a bíróság törvényi kötelessége ellenére – szó sem esik.
- Így a bíróság arra jutott – semmivel alá nem támasztott kinyilatkoztatással -, hogy nem probléma, hogy az állítólagos öröklési szerződés - törvényi kötelezettség ellenére - nem volt bejegyezve az ingatlannyilvántartásba.
- Így a bíróság kinyilatkoztatása szerint nem probléma, hogy az öröklési szerződésről a hatóságok és bárki más is, csak az örökhagyó halála után szerezhettek tudomást.
- A bíróság jogellenes álláspontja szerint, mivel az öröklési szerződést csak az örökhagyó életében lehetett volna megtámadni, ezért irreleváns, hogy a szerződéses örökös eltartotta-e az örökhagyót, a bíróság említésre sem méltatja a terjedelmes, teljes bizonyító erejű közokirati bizonyítékokat, hanem a szerződéses örökösnek ítélte jogellenesen az ingatlant és számottevő egyéb jogellenes költséget is okozott.
- Tehát a bíróság – durván törvénysértően, semmivel alá nem támasztott bírósági kinyilatkoztatások alapján – kidolgozott egy jogellenes ingatlan tulajdonszerzési módot, hogy a bíróság szerint lehetséges eltartás nélkül is a jogellenesen eltitkolt öröklési szerződés alapján örökölni.
- Felperes sokszor kérte, hogy a bíróság – törvényi kötelességével összhangban – adjon tájékoztatást a bizonyítandó tényekről, ám a bíróság az ítélet alapjául szolgáló, törvénysértő meglátását, mely szerint, ha a szerződéses örökös jogellenesen, sikeresen titkolja el az öröklési szerződést, akkor eltartás nélkül is tulajdont szerez, a bíróság felperes előtt mindvégig, szintén durván jogsértően titkolta.
- Felperes többször rámutatott, hogy magának a bírónak is törvényi kötelessége lenne feljelentést tenni a bűncselekmény alapos gyanúját felvető alperesi tulajdonszerzési szándék miatt, hiszen a csalás tényállása szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A bíró ezt a törvényi kötelességét sem teljesítette, felperesi felvetésekre ebben a tekintetben sem reagált.
- Ezért a jogellenes bírósági törvényátírásért a bíróság 432.300 Ft illetéket rótt ki, továbbá – semmivel alá nem támasztott kinyilatkoztatással – 360.270 Ft perköltséget ítélt meg a jogellenes kedvezményeket kapó alperesnek.
- Az ügyben az elnöki és integritás panaszok nem jártak eredménnyel.
- Jelen perben a fenti módon pernyertes fél – értéksemleges szóhasználattal – cigány, továbbá - lakókörnyezete elmondása szerint - jelenleg is egy idős embertől megszerzett ingatlanban él és prémium kategóriás autóval jár, miközben - lakókörnyezete elmondása szerint – nincs munkaviszonya. Az ORÖ-vel kapcsolatos, az LMP által tematizált botrányok felvetik, hogy cigány személy egyes esetekben előjogokat élvez, így fontos kideríteni előzetesen, hogy a Fővárosi Törvényszék, valamint az illetékességi területén működő bíróságok esetében a gyakorlatban megvalósul-e a törvény előtti egyenlőség.

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr! Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Mindenképpen szükséges előzetesen megismerni a jogi álláspontjukat közérdekű adatigényléseim tekintetében.
- Törvényi kötelességük 15 napon belül érdemben, törvényesen válaszolni.
- Válaszadásuk esetleges elmaradása esetén a NAIH-hoz és a bírósághoz lehet fordulni, továbbá közérdekű adat eltitkolása büntetőjogilag is aggályos.
- Így mindenképpen szeretném megkapni a válaszokat, hiszen jelen ügyben az első fokon eljárt bíró – durván törvénysértően - NEM ALKALMAZTA A TÖRVÉNYT.

Az első fokon eljárt bíró hallatlan egyéb eljárási törvénytelenséget is megengedett magának:
- Pl. előfordult az ügyben, hogy a bíró a fellebbezési határidő letelte előtt jogerősített és a benyújtott fellebbezést nem vette figyelembe a 44. alszámú végzésnél.
- Előfordult az ügyben az is, hogy az igazolási kérelem elutasítása esetén a törvényileg kötelező fellebbezési jogot nem biztosította. Sőt ítéletet is úgy hozott, hogy az igazolási kérelem elutasítása esetén a törvényileg kötelező fellebbezési jog nyitva áll.
- A bíró ítélete sem felel meg a Pp. követelményeinek, közérdekű adatigénylésre, felperesi kérelmekre nem reagált.
- Tehát a bíró a rendkívül törvénytelen ítéletét – minden előzetes figyelmeztetés nélkül, igazolási kérelem mellett, amelyre a törvény fellebbezési jogot biztosít – úgy hozta meg, hogy sem a Pp.-ben, sem az Infotv.-ben foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
- A bíró – jogellenesen - semmilyen felperesi kérelmet, igényt nem vett figyelembe. Pl. még említés szintjén sem tért ki arra, hogy az örökhagyó halálát követően is a felperes és családja viseli az ingatlan terheit.
- A bíró – jogellenesen – figyelmen kívül hagyta, hogy tudott arról, hogy mások is érintettek az ügyben, azokat megfosztotta a perbeli részvétel lehetőségétől, amelyet törvény tesz lehetővé.
- A bíró – jogellenesen – így juttatott egy mintegy 7,2 millió Ft értékű ingatlant, annak évek óta felperes és családja által viselt fenntartási költségeit és rekonstruálatlanul kalkulált – semmivel alá nem támasztott kinyilatkoztatással – 360.270 Ft perköltséget az eljárásban jogellenes kedvezményeket kapó alperesnek. Továbbá a bíró jogellenes bírósági törvényátírásért a bíróság 432.300 Ft illetéket rótt ki.
- Mindemellett a központi honlapon – törvényi kötelezettség ellenére - nincs közzétéve a Bszi. hatálybalépése óta hatályos ügyelosztási rend, így nem lehet nyomon követni, hogy a szignálás ehhez a bíróhoz törvényes volt-e.
- Továbbá nem nyomon követhető, hogy ez a bíró – magyar és uniós közpénzből finanszírozottan – kapott-e áldozathibáztatás elleni érzékenyítést és az LMP-s korrupcióinfón tematizált aggályos juttatást.

Ez az ügy első fokon egyébként olyan bíróságon zajlott, amelynek az egyik vezetője – teljes bizonyító erejű közokiratban, jogforrási hivatkozás nélkül, durván jogsértően – kinyilatkoztatta, hogy közérdekű adatigényléssel internetes felületen keresztül nem lehet élni.
- A kerületi bíróság érintett vezetője nem ismerte a törvényt, de nem is nézett utána a kérdésnek, sőt azt sem vette figyelembe, hogy pl. az Átlátszó NYILVÁNOS közérdekű adatigénylési felületén eddig mintegy 10.000 adatigénylést intéztek és több mint 5000 adatgazdától igényelhető adat.
- Így nem csoda, bár súlyosan jogsértő, ha szerintük a kérdéseim nem közérdekű adatok, holott a bíróság szakmai tevékenységének alapvető minimuma, hogy törvényesen jár-e el, ezért ez a szakmai tevékenységre vonatkozó adat mindenképpen közérdekű.
- Nem meglepetés, bár súlyosan jogsértő, hogy ezen a bíróságon az integritás és az elnöki panasz sem volt eredményes.

Tehát ez az ügy azt mutatja, hogy jelen esetben a kerületi bíróságon hallatlan a törvénytelen dilettantizmus mind az eljáró bírónál, mind az eljárt bírósági vezetőnél olyannyira, hogy nyíltan semmibe vesznek kogens törvényi rendelkezéseket.
- Ezért a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a BÍRÓSÁGI ANOMÁLIÁK MILYEN FOKA KELL EGY ÁTFOGÓ VIZSGÁLATHOZ? Sajtónyilvános, hogy a pletykálást betiltó levélnél lefolytattak egy vizsgálatot. Lesz-e ebben az ügyben vizsgálat a 4. kerületi bíróságon? Kérésükre minden további szükséges információval, összefoglalóval készséggel állok rendelkezésükre azzal, hogy a teljes iratanyag megvan Önöknél.
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a gyakorlatban LEHET-E ÚGY JOGELLENESEN TULAJDONT SZEREZNI, HOGY A SZERZŐDÉSES ÖRÖKÖS JOGELLENESEN, SIKERESEN ELTITKOLJA AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉST, AKKOR ELTARTÁS NÉLKÜL IS TULAJDONT SZEREZ, amely lehetőséget a bíróság felperes előtt mindvégig, szintén durván jogsértően eltitkolta.
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon A GYAKORLATBAN IRÁNYADÓ-E, HOGY TÖRVÉNYESEN, TISZTESSÉGESEN KELL ELJÁRNI és az eljárásnak TÖRVÉNYESNEK ÉS TISZTESSÉGESNEK IS KELL LÁTSZANIA.
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a gyakorlatban lehet-e jogszerűen jogerősíteni fellebbezési határidő letelte előtt, miközben a fellebbezési határidőben fellebbezés került benyújtásra. Mi alapján történhetett meg ez a gyakorlatban jelen ügyben? Lehet-e a másodfokú bíróság álláspontja az, hogy szemet huny a bírósági jogsértés felett? Mi alapján?
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a gyakorlatban lehet-e jogszerűen kiüresíteni/megtagadni a törvényben biztosított fellebbezési jogot és lehet-e a felperest az ügy érdemében elmarasztalni, mert pl. a jogszabályra mert hivatkozni az ügyben és – jogszabályi hivatkozás alapján – kérni merte a bíró törvényes eljárását. Mi alapján történhetett meg ez a gyakorlatban jelen ügyben? Lehet-e a másodfokú bíróság álláspontja az, hogy szemet huny a bírósági jogsértés felett?
- A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon a gyakorlatban a bíró figyelmen kívül hagyhatja-e a törvényi rendelkezéseket, pl. az Alaptörvényt, Ptk.-t, Pp.-t, Be.-t, Infotv.-t, stb. Mi alapján történhetett meg ez a gyakorlatban jelen ügyben? Lehet-e a másodfokú bíróság álláspontja az, hogy szemet huny a bírósági jogsértés felett?

A bíróság – jogforrási hivatkozás nélkül – kinyilatkoztatta, hogy „a megjelenést az a körülmény nem akadályozta, hogy a felperes a bírósági ügyvitelt súlyosan aggályosnak ítéli meg”.
- Ezért a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérem közzétenni továbbá, hogy a Fővárosi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő bíróságokon van-e olyan A GYAKORLATBAN MŰKÖDŐ, TÖRVÉNYES JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉG, amellyel az önkényesen eljáró bíró súlyosan jogsértő anomáliáit a félnek nem kell elszenvednie és biztosítható - törvényi kötelezettségükkel összhangban - a törvényes eljárás.

Az ügyben előfordult anomáliák felsorolása nem teljes körű. Ám ezen feltárt bírósági szabályszegések alapján dönteni lehet arról, hogy a Fővárosi Törvényszék – törvényi kötelességével összhangban – hajlandó-e biztosítani a törvényes eljárást vagy elfogult-e, mert nem képes az ügy tárgyilagos megítélésére.

Nyilván jelen beadvány célja is az, hogy törvényes módon el lehessen érni, hogy legalább másodfokon biztosított legyen a törvényesség.

Tisztelt dr. Fazekas Sándor elnök úr! Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
A „pletykálkodást” betiltó bírósági vezetőnél arra hivatkoztak, hogy nem tudtak az ügyről.
- Nos, erről az ügyről – NYILVÁNOSAN dokumentáltan – TUDNAK!
- Ha törvényes eszközül szükség lesz nemzetközi jogérvényesítésre, pl. alapjogi panaszra az Európai Bizottság előtt, akkor erre hivatkozni fogok, hogy én próbáltam megkérdezni, hogy biztosítható-e a törvényileg kötelező törvényesség.
- Így nagyon szépen megkérem Önöket, hogy – törvényi kötelességükkel összhangban – érdemben, törvényesen válaszoljanak.
- Amíg a törvényileg kötelező válaszaikat meg nem adják, mind a polgári, mind a büntető vonalon igazolási kérelemmel élünk.

Köztudomású, hogy az integritási szabályzat, az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum reformbíró alapítójának kezdeményezésére a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtt van.
- A bírói integritás kérdése jelen ügyben is releváns, érdemi, törvényes panaszügyintézés nem volt.
- Az ENSZ kutatásai szerint a bíróságokat jelentősen érinti a korrupciós kockázat.
- Köztudomású, hogy az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum továbbá kilátásba helyezte, hogy az OLAF-hoz fordul az LMP-s korrupcióinfón tematizált aggályos juttatások miatt.
- Köztudomású, hogy az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum kiemelt témája a bírósági ügyelosztási rendekkel, szignálásokkal kapcsolatos anomáliák.
- A 7. cikk szerinti eljárás is a magyar jogállamisági anomáliákat vizsgálja.
Így zajlik egy nagyon komoly jogvédelmi munka, hogy a magyar jogállamisági anomáliák enyhítéséhez – törvényes eszközül – nemzetközi fórumokon keressünk hatékony, jogállami segítséget.
- Természetesen jogállamban (Magyarország az Alaptörvény szerint jogállam) a másodfokú bíróságnak is törvényi kötelessége biztosítani a törvényes, tisztességes eljárást.

2017. 06. 13-i sajtóhír: „Írásos jogi véleményt küldött a lex CEU miatt az Alkotmánybíróságnak a volt köztársasági elnök és három nagynevű jogtudós. Védhetetlennek tartják a jogszabályt.” (http://hvg.hu/itthon/20170613_solyom_las..., http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0...) Ebből idézek: „Az európai jogi kultúrákban – különböző változatokban ismert – általános jogelv A NEMO TENETUR AD IMPOSSIBILE / NEMO POTEST AD IMPOSSIBILE OBLIGARI (senkitől sem várható el lehetetlen/senki sem kötelezhető lehetetlenre) elengedhetetlen része a jogállamiság elvének.” Kérem, hogy Önök se kérjenek lehetetlent, ne szolgáltassák ki a felet a jogellenes bírói önkénynek!

Az ügy közügy. Hiszen idős emberek nem lehetnek kiszolgáltatva az ilyen típusú jogtalan, szerződéses örökös általi tulajdonszerzésnek, hiszen közokiratokkal is igazolt, hogy a szerződéses örökös nem tartotta el az örökhagyót.

Jelen eljárásban a felperes a sértett/áldozat. Az ügyben további sértettek is vannak.

Kérjük, hogy az ügyből a sértettekre semmiféle anyagi és egyéb teher ne háruljon!

Felperes valamennyi korábbi beadványát fenntartja.

Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.

2017. 06. 15. dr. Hidasi Edit