Autó értékesítés az elnökhelyettes számára

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a Dr. Sziklay Júlia és a Hatóság között 2023.10.06-én Gépjármű értékesítés tárgyban létrejött,
6.800.000- Ft értékű szerződést.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Mivel adatigénylésemben elektronikus másolatban és elektronikus úton kérem az adatok kiadását, ezért az adatigénylés teljesítéséért az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései alapján költségtérítés megállapítására nincs mód. Ha az adatok kiadása a kért módon lehetetlen volna, és iratmásolatok adathordozókra másolásához és kézbesítéséhez kapcsolódóan a hivatkozott törvényi rendelkezések alkalmazásával mégis költségtérítést állapítanának meg, úgy kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson erről. Ebben az esetben azt is kérem, hogy a tájékoztatásban tételesen jelölje meg a költségtérítés számítása során figyelembe vett költségtényezőket.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2026. október 9.

Üdvözlettel:

Videk Borbála

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

A levél érvelése elég problémás!

1. A nyilvánosság nem ugyanaz, mint a személyes adatok korlátlan közzététele

Egy szerződés tartalmazhat például magánszemély lakcímét, aláírását, bankszámlaszámát vagy más, a szerződés nyilvánosságához nem szükséges személyes adatot. Ezek védelme indokolhat kitakarást.
De ha a szerződés egy közfeladatot ellátó szerv vagyonával, egy gépjármű értékesítésével és 6,8 millió forinttal kapcsolatos, akkor a szerződés lényegi tartalma, a felek jogviszonya és az ellenérték közérdekű ellenőrzés tárgya lehet.
A személyes adatok védelme tehát indokolhatja a dokumentum egyes részeinek kitakarását. Önmagában nem indokolja, hogy a szerződés érdemi tartalma ne legyen megismerhető.

2. A levél lényegében arra hivatkozik, hogy az e-mailben történő teljesítés honlapon való közzétételt eredményezhet, és ezért a célhoz kötöttségre tekintettel kell eljárni.
Itt szerintem egy lényeges különbség van:
- A Hatóság kezeli és megküldi a szerződés adatait egy adatigénylőnek.
- Az adatigénylő esetleg közzéteszi a dokumentumot egy nyilvános honlapon.
Ez két különböző cselekmény, különböző szereplőkkel és eltérő jogi megítéléssel. Az első jogszerűségét nem lehet pusztán azzal kétségessé tenni, hogy a második később bekövetkezhet.
Ráadásul a közérdekű adatigénylés intézménye éppen azt szolgálja, hogy az állami szervek működése ellenőrizhető legyen. Ha az adatigénylő lehetséges későbbi publikálása önmagában korlátozó tényezővé válna, az jelentősen gyengítené ezt a funkciót.

3. Miért különösen érdekes ez a NAIH esetében?
A NAIH-nak természetesen ugyanúgy védenie kell a személyes adatokat, mint bármely más szervnek. Ugyanakkor az információszabadság és a személyes adatok védelme közötti határ kijelölése a saját feladatai közé tartozik.
Ezért az indokolásnak különösen világosan kellene megmutatnia:
- pontosan mely személyes adatok védelme kerül veszélybe;
- miért nem elegendő ezek kitakarása;
- milyen konkrét jogszabályi okból következne, hogy a szerződés e-mailben történő megküldése helyett más teljesítési mód szükséges.
A levélben idézett általános adatvédelmi elv önmagában nem ad választ ezekre a kérdésekre.

A rendelkezésre álló irat alapján a NAIH érvelése legalábbis hiányosnak tűnik. Ha a célhoz kötöttségre hivatkozás lényegében azt jelenti, hogy a NAIH azért nem küld meg egy szerződést, mert az adatigénylő azt közzéteheti, akkor ez az érvelés szerintem komoly jogi kritikát érdemel.

Üdvözlettel, Videk Borbála