Alpolgármesterek munkamegosztása és válaszadás állampolgári, képviselői levelekre

Tisztelt Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre az alábbi információkat.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

1.

Kérem, küldjék meg az önkormányzat jelenlegi alpolgármestereinek konkrét feladat- és hatásköreinek leírását.

Mivel az alpolgármesterek feladatkörét a polgármester határozza meg, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata alig tartalmaz konkrétabb utalásokat, mint az Mötv., és egyáltalán nem lehet benne megkülönböztetni az egyes alpolgármesterek feladatait. Az SZMSZ 64. § (6) bek. szerint az alpolgármester „a polgármester irányításával közreműködik különösen: a) a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában; b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást ellátó szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban; c) a bizottságok, a Részönkormányzat, valamint a képviselők munkájának segítésében; d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében.

Ez a feladatleírás azonban túl általános, a konkrét témakörökben való illetékességek azonosítására nem használható. Az önkormányzati honlapon egyedül dr. Varga Előd Bendegúz bemutatkozásánál találtam elnagyolt, de használható feladatleírást.

Kérem, személyekre lebontva tájékoztasson Berg Dániel, Kovács Márton, Szabó Gyula, dr. Varga Előd Bendegúz alpolgármesterek feladat- és hatásköreiről.

Kérem, hogy az adatigénylést lehetőleg az önkormányzat honlapján teljesítse, és válaszként a linket küldje meg, mivel az alpolgármesterek konkrét feldatai általános érdeklődésre is számot tarthatnak.

2.

Kérem, tájékoztasson, vannak-e az alpolgármesterekre vonatkozó szabályok, formális elvárások arra nézve, hogy az állampolgárok, képviselők közügyekben hozzájuk írt, hagyományos vagy elektronikus leveleire válaszoljanak, vagy a leveleket a megfelelő helyre eljuttassák.

Az SZMSZ 64. § (6) bek. b) pontja szerint az alpolgármestereknek van ilyen feladatuk, a részletszabályok és a monitorozás eljárása érdekel, mivel az SZMSZ előírása a tapasztalat szerint nem ad elengedő útmutatást az alpolgármestereknek.

Az adatigénylést annak kapcsán határoztam el, hogy az egyik alpolgármester egy kerületi internetes csoportban kitérő választ adott a feladatairól, korábban pedig nem reagált olyan e-mailekre, amelyeket a vélt illetékességi területein küldtek neki (fedél nélkül élő embereknek nyújtott kötelező önkormányzati szolgáltatás szabályossága, a komposztálást közterületen végző lakosság segítése, bizonyos technológiák engedélyezése és más technológiák megtiltása).

Világos nekem, hogy az önkormányzat mint szervezet törvényt sért, ha nem válaszol ilyen e-mailekre, amelyek jogilag közérdekű bejelentésnek számítanak, és a törvény előírja a válaszadást. Nem világos viszont a munkamegosztás és a felelősség.

Az is világos, hogy a jegyző e-mail címére vagy az önkormányzatnál kapcsolattartáshoz megadott más címre érkező mailekre a jegyzőn vagy a polgármesteren keresztül választ kell kapniuk az állampolgároknak. Azonban az önkormányzat a vezetői részére is üzemeltet hivatalos e-mail címeket, és az állampolgárok különböző közlések alapján vélelmezhetik, hogy az illetékességeikben közreműködnek a problémamegoldásban és a válaszadásban. Hogy vagy maguk is önállóan válaszolnak a megtett intézkedéseikről, vagy továbbítják a szervezet olyan helyére, ahol a nevükben válaszolnak.

Az önkormányzati képviselők viselkedése nagyon különbözik e téren (ami a politikusi kommunikációjuk, stílusuk része): az önálló utánajárástól és válaszadástól kezdve, az ismeretlen szempontok szerint szelektív válaszadáson át, odáig, hogy jellemzően sosem válaszol. A saját tapasztalataim és mások történetei alapján életszerűnek tartom azt vélelmezni, hogy az alpolgármesterekek vannak szakterületeik, azonon hatással lehetnek a döntésekre, és az átlagos képviselőnél gyakrabban fordulunk hozzájuk.

3.

Az alpolgármesterek esetenként önkormányzati napirendek előterjesztőiként tűnnek illetékesnek egy-egy témakörben. Ezzel kapcsolatban a 2023. május 30-i képviselő-testületi ülés 08. napirendjének vitájában történtek kapcsán kérem a jegyző tájékoztatását, amelyhez hasonló a polgármester közlése szerint több alkalommal előfordult a közelmúltban (jegyzőkönyv 117-121. old.).

Önmagán túlmutatónak, döntéshozási kultúrát alakítónak tartom az alpolgármesterek szerepére, munkamegosztására nézve, ezért szerepel az adatigénylésben. Korábban kérdeztem az ügyben az önkormányzat hivatalos facebook-oldalán, a hivatkozott önkormányzati ülés hivatalos közvetítése alatt, a polgármester hivatalos felhasználói profiljától, amire nem kaptam válaszzt, ezért kérdezem a bonyolultabb formában, amire a törvény szerint válaszolni kell.

Az SZMSZ 22. § (2) bek. alapján úgy értelmezem, hogy az előterjesztő alpolgármester köteles lett volna véleményezni a polgármester módosító javaslatát, és csak annak befogadása esetén lett volna mellőzhető a szavazás a módosító javaslatról. A polgármesternek az SZMSZ szerint nem létezik olyan kivételes jogosítványa, amelyre a jegyzőkönyvben a polgármester és a jegyző hivatkozik.

Feltételezem, hogy a vitahelyzeteket csökkenteni gondosabb előkészítéssel és egyeztetéssel lehet. A vitahelyzeteket természetesen kezelni lehet a jelenlegi SZMSZ alapján írásbeli előterjesztésekkel, rászánva az időt ezek benyújtására és a szavazásra. Ha az SZMSZ értelmezése nem egyértelmű, akkor időt lehet fordítani az átnézésre és a közös értelmezésre is. Ha az előterjesztéseket valamelyik alpolgármester adja be, felkészülhet arra, hogy esetleg vitára is sor kerül, amiben helyt kell állnia. Ha a képviselő-testület a polgármesternek több jogkört akar, és vita esetén mellőzhetőnek tartja az előterjesztőt, amennyiben az nem a polgármester, akkor próbálhat ilyen szabályt alkotni.

Ezek helyett a lehetőségek helyett, amit kockázatosnak tartok a szabálykövetés szempontjából, és ezért kérem a jegyző tájékoztatását a saját és a polgármester elhangzott SZMSZ-értelmezésről, hogy az SZMSZ-ben szereplő előterjesztői (alpolgármesteri) kötelességeket mellőzzék, és a polgármesternek az SZMSZ-ben nem szereplő jogkört adjanak.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2023. szeptember 3.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos

Tisztelt II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, kedves dr. Silye Tamás!

Köszönöm az információk megküldését!

Bár nem minden kérdésre kaptam közvetlen választ, úgy tekintem, hogy megtudtam, amit adatigényléssel meg lehet tudni, ezért ezt a visszajelzést állítom be. A közvetlenül nem megválaszolt, közvetve megadott válaszaikat az alábbiak szerint értettem, ha tévednék, akkor legyenek szívesek visszajelezni.

1. Az alpolgármesterek feladatleírása természetesen érthető. Az a javaslatom nem teljesült, hogy az adatigénylést lehetőleg az önkormányzat honlapján közölt információ linkjével teljesítsék, és keresés után sem találom az információkat a honlapon.

Ezután az érdeklődők internetes kereséssel talán rátalálnak az Átlátszó KiMitTud oldalon a II. kerületi alpolgármesterek feladatleírására. De továbbra is javaslom, hogy ezt az önkormányzat saját honlapján is hozzák nyilvánosságra ezt az információt, mivel logikus, hogy a tájékozódni kívánó kerületi lakosok és a más ügyfelek elsősorban ott keresnek ilyet.

2. A válaszukból az értettem meg, hogy állampolgári és képviselői közérdekű bejelentéseket az alpolgármesterek önállóan megválaszolhatnak, vagy kiadmányozhatják a hivatali apparátus által előkészített válaszokat. Nem tájékoztattak ugyanakkor olyan szabályról, rögzített elvárásról, amely konketizálná, hogyan végzik az SZMSZ 64. § (6) bek. b) pontja szerinti közreműködést a lakossággal való kapcsolattartásban, ha hozzájuk érkezik közérdekű bejelentés.

Az világos, hogy ezek megválaszolása a törvény szerint az önkormányzat számára kötelező, ha az elmulasztása miatt az állami szervnél panaszt teszek, az várhatóan megállapítja a törvénysértést. Ami továbbra sem világos, illetve a levelükből nemleges válaszra következtetek, hogy ha az alpolgármesterhez - és nem a jegyzőhöz - érkezik közérdekű bejelentés az illetékességében, van-e olyan rögzített munkáltatói elvárás feléjük, hogy a megfelelő helyre továbbítsák vagy maguk keressenek választ rá.

Nyilván a polgármester, ha akarja, az intézkedés elmaradásáért számonkérheti az alpolgármestert. De ez egyrészt nem adatigényléssel megismerhető közérdekű információ, másrészt bizonytalanságot jelent, hogy az alpolgármestereknek a hivatali címére küldött közérdekű bejelentést megválaszolják-e. A gyakorlati tapasztalatom is az, hogy a jegyzőnek küldött beadványokat nagyobb arányban megválaszolják, mint az alpolgármester, polgármester hivatali címére küldött beadványokat. A következtetésem, hogy közérdekű bejelentést a jegyzőnek és nem az alpolgármesternek érdemes címezni, mivel a jegyző feladata a válaszadásban jól meghatározott, az alpolgármester feladata ebben nincs konkrétan meghatározva.

3. A válaszukból azt értettem meg, hogy 2023. május 30-i képviselő-testületi ülésen történtek tanulságainak levonása nem történt meg olyan módon, hogy az adatigényléssel megismerhető közérdekű információ legyen.

Az SZMSZ és a jegyzőkönyv alapján számomra úgy tűnik, az előterjesztő alpolgármester és az ülést vezető polgármester nem az SZMSZ szerint járt el, a jegyző pedig nem megfelelően tájékoztatott az SZMSZ előírásáról. Eddig ezt cáfoló érvet nem sikerült megismernem.

A válaszukban közölt információ arra utal, hogy továbbra sem érzékelik a problémát: az SZMSZ 22. § (2) bek. szerinti eljáráshoz semmi köze annak, hogy az előterjesztő a többi képviselővel együtt megszavazta a polgármester által szóbeli módosítással ellátott saját előterjesztését, amelyet írásba kellett volna foglalni, és a szavazás előfeltétele az előterjesztő egyetértése lett volna.

A probléma súlyát egyáltalán nem az előterjesztés tárgya, és nem is az egyszeri hiba adja, hanem az, hogy a polgármester közlése szerint hasonló eset rendszeresen előfordul, mégsem gondolkodnak a szabálykövetésben, vagy a szabály olyan megváltoztatásában, finomításában, hogy igazodjon az ésszerűnek tartott gyakorlathoz. A képviselő-testület kiszámítható működése, az előterjesztő alpolgármesterek munkavégzése és felelőssége szempontjából problémás, ezért foglalkozom vele, ha a polgármester pillanatnyi döntésével magához von jogszabályban rögzített hatáskört. Ha ebben sem ő, sem a jegyző nem lát problémát. Ha az eljárást kifogásoló képviselőt úgy keverik le, ahogyan az a jegyzőkönyvben olvasható, és hagyják folytatás nélkül az ügyet, ahogy azóta tapasztalható.

Tudomásul veszem, hogy ebben a tárgyban közérdekű bejelentéssel nem kérdezhető tovább a jegyző. Megjegyzem, annak semmi akadálya nem lenne, hogy az adatigénylés egy részét saját mérlegelés alapján közérdekű bejelentésként értelmezze és kezelje, figyelembe véve azt is, hogy a beadvány részben magának a jegyzőnek a képviselő-testületi ülésen tett közléseit kifogásolja.

Tapasztaltam, hogy a hivatalos közösségi oldalon erről feltett kérdésre az önkormányzati és polgármesteri kommunikáció nem kíván válaszolni. Az SZMSZ-nek a gyakorlathoz igazodó esetleges módosítását célzó képviselő-testületi előterjesztés, amely megoldhatná a problémát, nem jelent meg a honlapon. Az önkormányzati képviselők és vezetők nem kötelező információadása keretében az állampolgárok felé nem olvastam ilyen szándékról.

Ezek együtt a kormányhivatali bejelentés - az egyébként legkevésbé adekvátnak tűnő forma - felé tolja az aktív állampolgárt, aki nem többet és nem kevesebbet, mint kiszámítható önkormányzati működést szeretne látni.

Üdvözlettel:
Bódis Lajos