A tényállásában teljesen eltérő BH felül írja-e a törvény kogens, tehát bírói mérlegelést NEM engedő rendelkezését?

tárgy: A tényállásában teljesen eltérő BH felül írja-e a törvény kogens, tehát bírói mérlegelést NEM engedő rendelkezését?

másolatban:
- a jogállamiságért törvényes eszközökkel küzdő Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum
- az igazságszolgáltatási anomáliákat feltáró és tematizáló sajtó
- Országos Bírósági Hivatal

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Tisztelt Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság!
Tisztelt Ügyészség!
Tisztelt Jogász kollegák!

Az idős, nehéz sorsú örökhagyót kizárólag családja támogatta, a családtagjai voltak a gondnokai is.

Örökhagyó halálakor jelentkezett egy szerződéses örökös, aki állítása szerint évekig eltartotta volna az örökhagyót, ám az állítólagos eltartásról sem a gyámhivatal, sem az önkormányzat, sem az egészségügyi intézmények, sem a közmű szolgáltatók, sem örökhagyó családja, sem örökhagyó lakókörnyezete nem tudott. Sokszorosan nyilvánvaló és teljes bizonyító erejű közokiratokkal alátámasztott, hogy az állítólagos szerződéses örökös örökhagyót NEM tartotta el.

Törvényileg kötelező volt az öröklési szerződést bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba, ám erre – a törvényi kötelezettség megszegésével – nem került sor. Így hiába ellenőrizte a gyámhivatal törvényi kötelességével összhangban, gondosan évekig az ingatlan nyilvántartást, az állítólagos öröklési szerződés senkinek nem jutott tudomására.

Ám a hagyaték átadásakor a közjegyző hivatkozott egy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH-ra.
- Így a közjegyző szerint a BH felülírta a törvényt, tehát a közjegyző szerint hiába a törvényi kötelezettség, mégsem volt kötelező bejegyezni az öröklési szerződést az ingatlan nyilvántartásba.
- A közjegyző közelebbről nem indokolta, jogforrásokkal nem támasztotta alá azt az álláspontját, hogy egy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH miért írná felül a törvény kogens rendelkezését.
- A hagyatékot a közjegyző fenti álláspontjára tekintettel átadta a szerződéses örökösnek, aki nyilvánvalóan nem tartotta el az örökhagyót.
- Ezt a közjegyzői döntést a Fővárosi Törvényszékszintén jóváhagyta, ahol szintén nem tértek ki arra, hogy a tényállásában az esettől teljesen eltérő BH miért írná felül a törvényt.
- Így a közjegyző és a Fővárosi Törvényszék a családot felperesi pozícióba kényszerítette.

Az öröklési szerződés egyéb tekintetben is aggályos, amelyről a hivatalos szervek kaptak jelzést.

Az ügy jelenleg a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt van, amely már konkrétan hivatkozik arra, hogy a Fővárosi Törvényszék egyébként jogforrással alá nem támasztott álláspontja is az, hogy tényállásában az esettől teljesen eltérő BH felülírja a törvényt. A perben az alperes – hiába a pártatlan bírósági eljárás törvényi kötelessége – eljárási kedvezményeket kap, előfordult, hogy a felperesnek kellett a bírót a törvényre figyelmeztetnie.

Az ügy büntetőjogi vonatkozásai tekintetében a kerületi nyomozó hatóságok semmiféle aggályt nem találtak.
- A felettes ügyészségek új eljárásra utasították a kerületi szerveket, ám – súlyos törvényességi aggályok mellett – a megismételt nyomozás sem hozott semmiféle eredményt, az állítólagos szerződéses örököst ki sem hallgatták.
- Az ügydöntő egyetlen tanú az állítólagos szerződéses örökös szintén nagyon nehéz sorsú, idős ismerőse.
- Az ő, egyébként visszaemlékezésre alapított, nagyon bizonytalan vallomása felülírja a közokiratokkal alátámasztott tényeket, így pl. a gyámhivatal, az önkormányzat irataival bizonyított tényeket.
- A jelzett törvényességi aggályok törvényes, érdemi kivizsgálása eddig nem történt meg.

Így az ügy jelenlegi helyzetében szükséges arról tájékozódni, hogy van-e remény egyáltalán a törvényileg kötelező törvényes hivatali eljárásra, vagy kizárólag a törvényes nemzetközi jogérvényesítés a célravezető.
Ezért – összhangban az Infotv. 3. § 5. pontjával - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜKRE vonatkozó közérdekű adatigénylésként kérdezem:
1. A bíró és a közjegyző átírhatja-e a törvényt? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
2. A bíró és a közjegyző figyelmen kívül hagyhatja-e a törvényt? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
3. A bíró és a közjegyző jogalkotó-e vagy jogalkalmazó? (Jogállami válasz: JOGALKALMAZÓ)
4. A bíró köteles-e betartani a demokratikus államberendezkedés egyik legalapvetőbb elvét, a hatalmi ágak elkülönültségét, tehát a hatalommegosztás Alaptörvényben is rögzített elvét? (Jogállami válasz: IGEN)
5. A közjegyzőt a bíró mentesítheti-e a törvény betartása és betartatása alól? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
6. A bíró és a közjegyző alárendelt-e a TÖRVÉNYNEK a gyakorlatban? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)
7. A tényállásában teljesen eltérő BH felül írja-e a törvény kogens, tehát bírói mérlegelést NEM engedő rendelkezését? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
8. A peres félnek kell-e viselnie a bíró és a közjegyző általi jogsértés következményeit? Igen? Nem? (Jogállami válasz: NEM)
9. Köteles-e a bíró feljelenteni az öröklési szerződéssel kapcsolatos, súlyos aggályokat a Be. 171. § (2) bekezdésével összhangban? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)
10. Integritás sértés-e, ha a bíró nyilvánvalóan a dokumentáltan törvénysértő alperesi oldalnak kedvez? Igen? Nem? (Jogállami válasz: IGEN)

Továbbá a Bszi. szerint kötelező közzétenni a Bszi. hatálybalépése óta valamennyi bírósági ügyelosztási rendet. A szignálás törvényessége így ellenőrizhető. Ezért kérem, hogy ennek a törvényi kötelességüknek szíveskedjenek eleget tenni.

Közérdekű adatigénylésemet az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum közzéteszi internetes oldalán, köszönet érte.

Jelen nyilvános közérdekű adatigénylés előkészítő irat a törvényes nemzetközi jogérvényesítéshez, pl. ALAPJOGI PANASZHOZ az EURÓPAI BIZOTTSÁG és az EURÓPAI PARLAMENT PETÍCIÓS BIZOTTSÁGA felé, amely idősügyi kérdésekkel kiemelten foglalkozik

A segítő együttműködést előre is köszönöm.
Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.
2017. 04. 03. dr. Hidasi Edit