A recski sárlavina károsultjainak kárpótlásával összefüggő adatok

A(z) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által végrehajtandó, az igénylés kezelésével kapcsolatos belső felülvizsgálatra várakozik.

Párbeszéd Magyarországért Párt

Tisztelt Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a recski sárlavina károsultjainak kárpótlása (1269/2023. (VII. 10.) Korm. határozat) céljából lefolytatott felmérések dokumentációját, illetve a vizsgálatok fő megállapításait.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.
Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a kimittud.atlatszo.hu weboldalon töltse fel.

Az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdése alapján adatigénylésem teljesítéséért költségtérítés kizárólag akkor állapítható meg, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ilyen esetben az adatkezelő jogosult az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét költségtérítésként meghatározni. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatokra tekintettel költségtérítést állapítana meg. Ebben az esetben kérem, hogy a tájékoztatásban mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadását az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérheti, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére sem.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2024. január 19.

Üdvözlettel:

Párbeszéd Magyarországért Párt

Orgoványi Gábor, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

1 Melléklet

Tisztelt Párbeszéd Magyarországért Párt!

Mellékelten megküldöm az Ön részére Gulyásné dr. Gyurka Tímea tű. ezredes, Hivatalvezető Asszony válaszlevelét a 2024. január 19-én benyújtott, recski sárlavina károsultjainak kárpótlása tárgyú adatigénye vonatkozásában.

Tisztelettel,

  Orgoványi Gábor
       tű. százados
Biztonsági Főosztály
      BM 20-558
+36/20-8200-558

idézett részek megjelenítése

Párbeszéd Magyarországért Párt

Tisztelt Orgoványi Gábor!

Mielőtt feljebbvitelként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnánk az adatigénylésünkre adott válaszuk végett, tisztelettel felhívom a figyelmét az alábbi állásfoglalásokra, amelyeket a Hatóság elnöke, Dr. Perintfalvi Attila tett közzé.

>>Az Infotv. 27. § (5) bekezdése alapján: „A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti”.

A döntés megalapozását szolgáló adatoknak az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt esetben a nyilvánosság kizárásának elsődleges célja kizárólag az adott döntéshozatali eljárás védelme illetéktelen külső befolyástól. A vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat értelmében az ebbe a körbe tartozó információk kizárólag csak az adott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköre ellátásához szükséges döntése meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített adatok lehetnek. A döntés megalapozását szolgáló jelleg kizárólag az adatoknak az adott, konkrét döntéshozatali eljáráshoz való érdemi kapcsolata révén állhat fenn.

Az adat döntés megalapozását szolgáló minőségéből ugyanakkor még nem következik a nyilvánosság teljes kizárása. Az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint a szerv vezetője minden egyes adat tekintetében vizsgálni köteles azt, hogy az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek közül melyik bizonyul erősebbnek. Ennek során figyelembe kell venni azt, hogy van-e folyamatban olyan döntéshozatali eljárás, amelyre hatással lehet az adott információ nyilvánossága. Másrészt mérlegelni kell, hogy a nyilvánosság mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. A nyilvánosságnak az említett rendelkezés alapján történő korlátozása így akkor lesz alkotmányos, amennyiben a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná vagy súlyosan veszélyeztetné a döntéshozatal befolyástól mentességét. Kizárólag adminisztratív megfontolások, „kényelmi szempontok” nem élvezhetnek elsőbbséget az említett alapjog érvényesülésével szemben. [25/2014. (VII. 22.) AB határozat]

...

A fentiek mellett figyelemmel kell lenni arra „[H]a az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog”.[5/2014. (II. 14.) AB határozat] Az információszabadság korlátozásával szemben ezért tartalmi követelményeknek is érvényesülniük kell. A tartalmi vizsgálat révén állapítható meg, hogy a nyilvánosság-korlátozás tekintetében érvényesül-e a szükségesség és az arányosság követelménye. Ezért minden egyes információ esetében vizsgálni kell, hogy megismerni kívánt közérdekű adatok elzárása feltétlenül szükséges-e. Mérlegelni kell továbbá, hogy az adatok „milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, s valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel”. [6/2016. (III. 11.) AB határozat] Végezetül figyelembe kell venni, hogy az igényelt adatokhoz való hozzáférés valóban hátrányosan érintené-e a védendő érdekeket.

Az Alkotmánybíróság 32/1992. (V. 29.) AB határozatában kimondta, hogy egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntés szakmai álláspontjait megismerjék.

A döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosságával kapcsolatban ugyanakkor a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat utal arra, hogy „az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az ún. munkadokumentumokra. […] Éppenséggel garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik.”

Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatóak el a nyilvánosságtól azok az információk, amelyek valóban a döntési folyamat részét képezik, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét, vagy például egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna. Az Infotv. a döntés meghozatala után is védelmet ad azoknak az adatoknak, amelyeknek a megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.

Mindezek alapján a döntés-előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása tehát nem irányulhat a döntés-előkészítés átláthatatlanná tételére, hanem az a célja, a közfeladatot ellátó szerv belső döntés-előkészítő tevékenységét illetéktelen befolyástól mentesen láthassa el.

A Fővárosi Ítélőtábla (32.Pf.20.913/2018/4-II.) elvi döntést hozott, amikor kimondta: „Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.”

A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának körében alapvető elvként határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni: „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.

Ennek megfelelően az Infotv. 30. § (5) bekezdése a közfeladatot ellátó szerv kötelezettségeként határozza meg, hogy amennyiben a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.<<

(Ügyszám: NAIH-2945-2/2022)

Továbbá:

>>A környezeti információk, mint közérdekű adatok megismerhetőségét az Infotv. szabályozási rendszerében vizsgálva megállapítható, hogy a környezeti információkra a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét korlátozó előírások (az Infotv. 27. § (5)- (6) bekezdései) nem vonatkoztathatók, mert nem csupán formai szempontokon nyugszik a döntés-előkészítő jelleg, hanem tartalmi szempontokon.

Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata szerint döntés megalapozásául szolgáló adatnak elsősorban a különféle tervezetek, vélemények, belső munkaszervezéshez kapcsolódó adatok tekinthetőek, a szerv befolyástól mentes működése érdekében. A vizsgált dokumentumok azon része, amely környezeti információkat tartalmaz, nem tekinthető döntés megalapozására szolgáló adatnak, hanem csupán a döntésekhez is felhasznált, szükséges adatnak.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a régi Btk. 177/B. §, (illetve az új Btk. 220. §-a) értelmében a közérdekű adattal való visszaélés, így a közérdekű adat eltitkolása bűncselekményt valósíthat meg, így az adatigénylés teljesítésének jogellenes megtagadása esetén büntetőeljárás is kezdeményezhető...<<

(Ügyiratszám: NAIH/2017/2408/2/V)

Mindezen állásfoglalások ismeretében kérem legyen szíves az adatigénylésnek jogszerűen eleget tenni!

Üdvözlettel:

Párbeszéd Magyarországért Párt