A Fővárosi Törvényszék 18.P. tanácsánál kötelezőek-e a törvények?

NYILVÁNOS KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉS
ANTISZEMITIZMUS PANASZT ELŐKÉSZÍTŐ IRATKÉNT IS

ügyszám a Fővárosi Törvényszéken: 18.P.25.620/2016
(minden tájékoztatásom nélkül új ügyszám: 18.P.23.553/2017)
kézbesítés számomra: 2017. 12. 11. (15 napos határidő), kitűzött tárgyalás: 2018. 01. 24.
ezen határidőkre vonatkozóan is igazolási kérelemként is és elnöki panaszként is

Tisztelt Fővárosi Törvényszék! Tisztelt, törvényes eljárásra törvényileg köteles, áldozathibáztatás ellen érzékenyített jogász kollegák!

Ismeretes, hogy dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnökének új elnöki ciklusára fontos célkitűzése, hogy „a legfontosabb, hogy az új eljárási kódexek – a közigazgatási és a POLGÁRI PERRENDTARTÁS, valamint a büntetőeljárási törvény – maradéktalan és hatékony bevezetését kell biztosítani”. (https://mno.hu/belfold/az-ember-akinek-a...)

A 18.P.25.620/2016 sz. ügy azonban azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszéken – törvényi kötelesség ellenére - még a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt sem sikerült maradéktalanul és hatékonyan bevezetni, amely harmad éven tananyag a jogi egyetemen. Jelen per egy teljesen törvénytelen és gagyi badarság, amellyel már azért évek óta gyötör engem jogellenesen a bíróság és felperesi oldal.

Ezért kérem, hogy az ügyben ne kerüljön sor addig tárgyalásra, amíg alábbi kérdésekre nincs törvényes, érdemi válasz.
- Az Infotv. szerint 15 napon belül kötelességük válaszolni! Jelen beadvány igazolási kérelem is.
- Nem engem kell a bíróságnak rendre utasítani, hogy szakmai kérdéseket teszek fel, hanem törvényesen kell eljárniuk, ideértve azt is, hogy törvényesen kell válaszolniuk.

Ez a per tragikomikus.
- Van ebben – a rengeteg anyagi jogi és eljárásjogi felperesi oldali és bírósági anomália mellett - ifjú tehetségként említett időskori nyugdíjba vonult budapesti osztrák nagykövet, akinek utódja nő, ám mégis férfiként szerepel a teljes bizonyító erejű közokirat bírósági iratokban.
- Mégis engem gyötör a bíróság két éve, engem szólít fel, hogy ezen nem létező személyeknek írtam-e.
- Ha nem nyilatkoznék, akkor a bíróság valónak fogadja el, hogy köztudomásúan nem létező személyeknek írtam! Tiltakozom!
- Ilyen jogellenes perekben felperesi oldal már többször ítéltetett meg magának törvénytelenül több millió Ft-os összegeket, hogy elárvereztethessék jogellenesen az otthonunkat, a leánykori lakásomat, hogy osztrák gyermekeim a köztudomásúan szörnyűséges magyar állami gondozásba kerüljenek! Tiltakozom!

Az ügyből – törvényes eszközként – nemzetközi botrány lesz. A jobboldali-szélsőjobb osztrák koalíció Ausztria máris a nemzetközi figyelem középpontjában van. Israel to Boycott Austria's New Far-right Cabinet Ministers (https://www.haaretz.com/israel-news/1.82...)

Ezért az Infotv. 3. § 5. pontja alapján, a szakmai tevékenységükre vonatkozó közérdekű adatigényként kérdezem alábbiakat:
1. A 18.P.25.620/2016 sz. ügyben nincs perindításra alkalmas keresetlevél és törvényes ügyvédi meghatalmazás. A keresetlevélen hamis felperes neve és a lakóhelye (egy külföldi hotel van feltüntetve).
1.1. Szabad-e a Fővárosi Törvényszéken perindításra alkalmatlan keresetlevél alapján, illetve nem törvényes ügyvédi meghatalmazással eljárni? Igen? Nem? (Jogállami válasz: nem!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg igen, akkor milyen jogforrás alapján?
1.2. Ismernie és alkalmaznia kell-e a bírónak a harmadéves jogi egyetemi tananyagot, így a keresetlevél kötelező elemeire vonatkozó törvényi rendelkezéseket? Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?
1.3. Fel kell-e jelentenie a bírónak – a Be. 171. § (2) bekezdése szerinti törvényi kötelességének megfelelően – felperesi oldal hamis adatközlését? Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján? A magyar jogalkalmazás terén van példa arra, hogy közokirat hamisítás miatt van szankció. (Pl. https://www.nlcafe.hu/sztarok/20161123/j..., https://abcug.hu/szelvedore-ragasztotta-...)
1.4. Zaklathatja-e a bíró – évek óta – jogellenesen az alperest, semmibe veheti-e alperes jogi érveit? Igen? Nem? (Jogállami válasz: nem!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg igen, akkor milyen jogforrás alapján?
1.5. Sajtónyilvános, hogy devizahiteles perekben a Fővárosi Törvényszék rengeteg keresetlevelet elutasított. Hogy lehet, hogy ezeknél a pereknél ismerték a Pp. vonatkozó rendelkezését a bírók?

2. A perindításra alkalmatlan keresetlevél alapján jogellenesen zajló eljárásban ellenem egy teljességgel megalapozatlan, ebben a részletében is durván törvénysértő ideiglenes intézkedést hozott a bíróság, amelyet fellebbezésem ellenére jogerősített.
2.1. A bíróságra kötelező-e a törvény ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezései, így pl. az, hogy „az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye”. (Pp. 156. § (6) bekezdés) Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?
2.2. Az alperesi fellebbezést önkényesen figyelmen kívül lehet-e hagyni? Igen? Nem? (Jogállami válasz: nem!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg igen, akkor milyen jogforrás alapján?

3. A per tárgya az, hogy én fordulhatok-e illetékes magyar és osztrák hivatalos szervekhez gyermekeim védelmében. Felperesi oldal szerint ez tilos. Több ízben keresett felperesi oldal így egyenként több millió Ft-ot jogellenesen, ezért jogellenes foglalás alatt van az otthonunk, a leánykori vagyonom.
3.1. Szabad-e az anyának élni a törvényben biztosított lehetőséggel és szabad-e illetékes magyar és osztrák hivatalos szervekhez és egyéb illetékes nemzetközi fórumokhoz fordulni gyermekei védelmében? Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?
3.2. Lehet-e jogellenesen szankcionálni az anyát, aki él a törvényben biztosított jogával? Igen? Nem? (Jogállami válasz: nem!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg igen, akkor milyen jogforrás alapján?

4. A 18.P.25.620/2016 sz. ügy hallatlan gagyi kivitelezésű. Felperesi oldal azzal vádol engem, hogy írtam volna a volt osztrák nagykövetnek, aki egy ifjú tehetség. (A volt osztrák nagykövetről köztudomású, hogy 67. éves, időskori nyugdíjba vonult. - https://de.wikipedia.org/wiki/Ralph_Sche...) Azután az is kérdés a bíróságon, hogy a jelenlegi nagykövet úrnak írtam-e. Csakhogy a jelenlegi budapesti osztrák nagykövet – köztudomásúan - NŐ! (https://www.bmeia.gv.at/oeb-budapest/ueb...)
És én vagyok felszólítva 15 napos határidővel nyilatkozat tételre, különben a bíróság valónak fogadja el azon felperesi állításokat, hogy köztudomásúan nem létező személyeknek írtam volna. Hangsúlyozom továbbá, hogy nincs az ügyben perindításra alkalmas keresetlevél és törvényes ügyvédi meghatalmazás sem köztudomású tények igazolják, hogy felperesi oldal képtelenségeket állít.
4.1. Irányadó-e a Fővárosi Törvényszéken, hogy a köztudomású tényeket – a Pp.-vel összhangban - nem kell bizonyítani? Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?
4.2. A bíróság – a törvényi tiltás ellenére – a gyakorlatban zaklathatja-e az alperest, miközben nyilvánvaló, hogy a felperesi felvetések minden valóságalapot nélkülöznek? Igen? Nem? (Jogállami válasz: nem!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg igen, akkor milyen jogforrás alapján?

5. Az én igazolási kérelmeimet a bíróság – jogellenesen – el sem bírálja, nem biztosítja a törvényi fellebbezési lehetőséget sem, azon túl, hogy perindításra alkalmatlan keresetlevél és törvénytelen ügyvédi meghatalmazás alapján jogellenesen gyötör évek óta.
- Továbbá a per szünetelt, mert felperes a tárgyalást elmulasztotta.
- Erre megkapom, hogy az alperes (aki én vagyok!) nem mulasztotta el a tárgyalást, mert alperes nem volt szabályszerűen megidézve.
- Ehhez képest a tárgyaláson olyan végzés született, amely azóta jogerős! Tehát ha a fél nem volt szabályszerűen megidézve, akkor hogyan is lehetett immár jogerős döntést hozni a tárgyaláson?
- Továbbá felperesi jogi képviselő és az ő jogi képviselője(!) a tárgyalás napján tárgyalási ütközést jelentett be. Ismeretes, hogy a tárgyalási napok hónapokkal korábban ismertek, tehát elfogadhatatlan, hogy a tárgyalás napján – semmivel nem igazoltan és semmiféle konkrétummal alá nem támasztottan – jelentik be a távolmaradást, ráadásul egy a jogi képviselőt képviselő jogi képviselőét is, akiről nekem nincs is tudomásom!
Kérdezem ezért, hogy miért ad a bíróság eljárási előnyöket felperesi oldalnak.

6. Törvényes megoldásként egyezség is megfelelne nekem. Kérdezem ezért, hogy a bíróság – törvényi kötelességével összhangban – meg tudná-e győzni a felperesi ügyvédet, hogy jogi szempontból értékelhetetlen a beadványa, álljon el a pertől. Az ügyvéd egyébként is törvényileg köteles a felek megállapodását elősegíteni. (Működő jogállamban a bíróság alkalmazná a törvényt és elutasítaná a perindításra alkalmatlan keresetlevelet!)

7. Közérdekű adatigényléseimre nem kaptam választ! Kérdezem, hogy az Infotv.-t a bíróság magára nézve kötelezőnek tartja-e. Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?

8. Kérdezem, hogy az elnöki célkitűzéseknek, pl. jogállami, szolgáltató, gyermekbarát, időszerű igazságságszolgáltatás jelen per hogyan felel meg?

9. Sajtócikkből idézek: „Magyarországon a jogkörnyezet tökéletes talajt ad a bürokratikus, költséges és elhúzódó jogi eljárások indítására, ami a különválást követően az áldozat további sakkban tartásának egyik leghatékonyabb eszköze a bántalmazó kezében … így gyakorlatilag a jogrend garantál további hozzáférést és zsarolási alapot az elkövetőnek az áldozathoz … „(https://444.hu/2017/12/08/vak-voltam-es-...) Mit tesz a Fővárosi Törvényszék, amely jelentős forrásokat költött áldozathibáztatás elleni bírói érzékenyítésre, fenti jelenség ellen?

10. Kérem, hogy ha a bíróságnak kétsége van, hogy köteles-e törvényesen eljárni, forduljon az Európai Bírósághoz és/vagy az Alkotmánybírósághoz. Kérdezem, hogy számíthatok-e arra, hogy a bíróság konzultál az ügyemben más szakmai fórumokkal. Igen? Nem? (Jogállami válasz: igen!) Ha a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint esetleg nem, akkor milyen jogforrás alapján?

11. Dr. Ravasz László bíró úr, az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum alapítója 2017. 12. 15-i beszédében rámutatott, hogy az igazságszolgáltatásban sokszor alkalmaznak szakmai alkalmatlansági és/vagy fegyelmi szankciókat. Milyen bírósági jogsértések esetén alkalmazzák a törvényi szakmai alkalmatlansági és/vagy fegyelmi szankciókat?

12. Milyen törvényes eszközzel lehet elérni a törvényességet, ennek a jogellenes pernek a megszüntetését? Alapjogi és/vagy antiszemitizmus panasszal? Sajtónyilvánossággal?

Válaszaikat köszönöm. Törvényileg kötelesek válaszolni!

Kérem, hogy az ügyből rám semmiféle anyagi és egyéb teher ne háruljon!

Valamennyi korábbi beadványomat fenntartom.

Valamennyi észrevétel ismeretlen tettes(ek) ellen irányul.

Boldog Hanukát! Boldog Adventet és Karácsonyt! Mindannyiuknak minden jót kívánunk osztrák gyermekeim nevében is!

2017. 12. 19. (eredeti iratként 2017. 12. 20-án) dr. Hidasi Edit