eszlelo es jelzorendszer protokoll kiadott.pdf

PROTOKOLL

A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer
folyamatairól

1.  kiadás

Jóváhagyta:

Nyitrai Imre
helyettes államtitkár

Kiadta:

Czibere Károly
államtitkár

Kiadva:
2016. április

A protokoll használata, kapcsolódása más szakmai szabályozó-
dokumentumokhoz
A módszertani útmutató célja egységessé és kiszámíthatóvá tenni a szociális igazgatásról
és  a  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  (továbbiakban:  Szt.)  64.  §  (2)
bekezdésében,  illetve  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szóló  1997.  évi
XXXI.  törvény  (továbbiakban:  Gyvt.)  17.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott  észlelő-  és
jelzőrendszer  működését.  Mivel  az  észlelő-  és  jelzőrendszer  működése  ágazatközi
megközelítésben,  eltérő  szakmák,  más-más  szabályozási  környezetben  működő  hatóságok,
szervezetek és személyek közös működését, együttes fellépését feltételezi,  különösen fontos
ezen  együttműködési  keretek  pontos  meghatározása,  leírása.  A  protokoll  egyszerre  szól  a
jogszabályban  meghatározott  észlelő-  és  jelzőrendszer  tagjainak,  valamint  az  azt
működtető  és  a  jelzéseket  fogadó  család-  és  gyermekjóléti  szolgáltatóknak.  Az  ellátást
igénybevevők  védelme,  azonos  tartalmú  és  minőségű  ellátáshoz  való  jogai  érvényesítése
érdekében,  -  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  gyermekjóléti,  gyermekvédelmi
intézmények, valamint  személyek szakmai  feladatairól és  működésük feltételeiről  szóló
15/1998.  (IV.30.)  NM.  rendelet  (továbbiakban:  NMr.)  6.  §  (1)  bekezdésében  foglaltak
szerint  –  jelen  dokumentumban  foglaltakat  a  miniszter  közzéteszi,  melynek  betartása
kötelező1 és számon kérhető.

A protokoll felépítése az észlelő- és jelzőrendszer működésének folyamatát követi. Felvázolja
a jelzés megszületésének, a jelzés megküldésének folyamatát, valamint bemutatja, hogy azt
követően  milyen  szakmai  cselekmények  épülnek  egymásra,  így  a  dokumentum  leírja  az
egyes  folyamatokat  és  az  adott  folyamatelemek  tartalmát,  így  az  azokhoz  kapcsolódó
elvárt  szakmai  lépéseket,  azok  felelőseit,  határidejét  és  a  kapcsolódó  dokumentációs
tevékenység  szabályait.  Az  előírt  tartalmak,  a  cselekvések  sorrendje,  a  szükséges
dokumentáció,  illetve  mindezek  határideje  lehet  jogszabály  által  előírt,  illetve  szakmailag
indokolt,  amelynek  egységes  keretet  biztosít  a  protokoll.  Az  ilyen  módon  létrejövő
szabályrendszer  a  jogszabályi  keretek  adta  lehetőségnél  részletesebben,  a  szakmai
feladatellátás gyakorlatának megfelelő szinten rendszerezi a jogi és szakmai szabályokat.

Az  protokoll  használata  során  javasolt  legelőször  beazonosítani,  hogy  hol  tartunk  az  adott
folyamatban.  Ebben  a  tájékozódásban  a  folyamatábra  nyújt  segítséget.  Ezt  követően
lapozzunk  az  egyes,  aktuális  folyamatelemekhez  és  kövessük  az  ott  meghatározott
instrukciókat  a  biztosítandó  szakmai  tartalom,  valamint  határidők,  felelősök  és
dokumentumok  meghatározása  tekintetében.  Az  egyes  döntési  pontoknál  (rombuszok)
elágazhatnak  a  folyamatok,  így  mindig  az  adott  döntési  ponton  született  döntés  alapján
haladjunk  tovább.  Az  egyes  folyamatok  és  tartalmak  konkrét  gyakorlati  megvalósítását
elősegítő - jól láthatóan eltérő formátumú dőlt betűvel és eltérő betűmérettel jelölt - ajánlások
segítik.

1 A jogszabály által kötelező érvényűvé tett feladat a jogszabály értelmezése alapján.
3

Az észlelő- és jelzőrendszer működését, működtetését három dokumentum szabályozza,
amelyek egymásra épülve rendszerbe foglalják a vonatkozó jogi és szakmai szabályokat.

A  jelzőrendszer  szakmai  kereteit,  működésének  és  működtetésének  szabályait  a  „Szakmai
ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer
működésének  és  működtetésének  szabályairól”  című  dokumentum  tartalmazza.  A
dokumentum  elsősorban  strukturális  kérdésekkel  foglalkozik,  szakember  szintre  bontva  az
észlelő-  és  jelzőrendszer  különböző  szereplőinek  feladatait,  kompetenciahatárait,
együttműködésük szakmai kereteit.

A  „Protokoll  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgáltatás  által  működtetett  észlelő-  és
jelzőrendszer folyamatairól” című dokumentum tartalmazza a fenti keretben meghatározott,
ágazatközi együttműködésben megvalósuló jelzések folyamatát, annak szakmai szabályait. A
dokumentum  valamennyi  célcsoportra  kiterjedően  szabályozza,  hogy  mikor  kell  jelezni,
milyen  tartalommal  és  a  jelzést  fogadó  szolgáltatónak  milyen  feladatai  vannak  a  jelzést
követően.

Míg  az  előző  két  dokumentum  a  globálisan  kezeli  a  krízishelyzetben,  veszélyeztetettség
esetén előírt szakmai lépéseket, addig a harmadik szakmai szabályozó fókusza speciálisan a
gyermekek  bántalmazása.  „A  gyermekvédelmi  észlelő-  és  jelzőrendszer  működtetése
kapcsán  a  gyermek  bántalmazásának  felismerésére  és  megszüntetésére  irányuló
szektorsemleges  egységes  elvek  és  módszertan”  című  dokumentum  az  első  két
szabályozóban  meghatározott  szakmai  keretbe  illesztve,  célzottam  a  gyermekbántalmazás
észlelése  során  előírt  intézkedések  rendszerét  tartalmazza.  A  gyermekbántalmazás
felismerését,  a  szükséges  intézkedések  megtételét  szabályozó  dokumentum  valamennyi  a
gyermekek ellátásában érintett ágazat számára egységes és kötelező.

A három szabályrendszer egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra mutatja be:
Szakmai  ajánlás  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgáltatás
által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének
Protokoll  a  család
és működtetésének szabályairól
-  és  gyermekjóléti  szolgáltatás

által  működtetett  észlelő-  és  jelzőrendszer
Funkció:  az  észlelő  és  jelzőrendszer  működésének,
folyamatairól
működtetésének szabályozása
Funkció: szakmai folyamatok meghatározása
Célcsoport: minden ellátotti célcsoport
Célcsoport: minden ellátotti célcsoport
Kikre  vonatkozik:  jelzőrendszeri  tagok,  család-  és
gyermekjóléti szolgáltatók
Kikre  vonatkozik:  jelzőrendszeri  tagok,  család-  és

gyermekjóléti szolgáltatók

A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és
megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan
Funkció: egységes eljárásrend és módszertan a bántalmazással összefüggő esetek ellátására
Célcsoport: gyermekek
Kire vonatkozik: jelzőrendszeri tagok, család- és gyermekjóléti szolgáltatók

4

A jelzés folyamata az észlelő és jelzőrendszer működése során

A probléma
észlelése

Nem
Fennáll-e a
A szakember saját
veszélyeztetettség
szakmai eszközeivel
gyanúja?
kezeli a problémát
Igen
A gyermekjóléti szolgálatnak
tett jelzés mellett, azonnali
Igen
Fennáll-e az életet
és testi épséget
jelzés a hatóság felé, azonnali
Utánkövetés
veszélyeztető
intézkedés kezdeményezése
Jelzőrendszeri szakember
Jelzőrendszeri szakember
tényező?
1-6 hónap
Határidő: haladéktalanul
Nem
Jelzés a család- és
Igen
Fennáll-e
gyermekjóléti
továbbra is a
szolgálat felé
probléma?
Jelzőrendszeri
szakember Határidő:
azonnal, de legkésőbb
Nem
három munkanapon
belül
Nincs szükség

további intézkedésre
Folytatás a 18. oldalon

5

A probléma észlelése

Folyamatelem tartalma, cselekvések
A  jelzőrendszeri  tag  (hatóság,  intézmény,  civil  szervezet,  egyház,  magánszemély)  saját
szakmai  működése  során,  vagy  egyéb  úton  tapasztalja,  vagy  tudomást  szerez  a  gyermek
veszélyeztetettségéről,  illetve  család,  személy  krízishelyzetéről,  szociális,  mentálhigiénés
problémáiról, illetve az ilyen problémákat figyelemmel kíséri.

Észlelés,  jelen  esetben  egyénnel,  családdal,  gyermekkel  kapcsolatos  bármely  probléma
érzékelése, melyhez már egy megismerő, feltáró folyamat is társul. Magában hordozza azt a
tényt,  hogy  tudjuk,  hogy  milyen  cselekményről,  eseményről  van  szó,  tudjuk,  mivel  jár,  mit
jelent,  mi  a  következménye,  tehát  az  érzékelést,  a  tapasztalt  problémákat  már  egységesíti,
„megfoghatóvá”  értelmezhetővé  teszi  a  szakember  számára.  Az  észlelés  következtében
létrejövő cselekmény egy iránya maga a jelzés megtétele.

Mi a probléma? Mit tartunk annak?
A probléma vagy veszély egyértelműen valamilyen helyzetről, szituációról, nehezítő, károsító
hatást feltételez, ezért beavatkozásra ösztönöz.
Ezek  lehetnek,  szociális  (adósságteher,  lakhatási  probléma,  stb.)  vagy  mentálhigiénés
problémák,  egyéb  krízishelyzetek,  a  gyermekek  testi,  lelki,  értelmi,  érzelmi,  erkölcsi
fejlődését  akadályozó,  vagy  veszélyeztető  tényezők,  cselekvések  és  megnyilvánulhatnak  a
gyermek  vagy  egyén  saját  fejlődési  fázisára  jellemző  készség,  képesség  elmaradását  jelző
tünetekben. (pl. olvasási nehezítettség, fejlődésbeli regresszió, elmaradás, stb.).

A cselekvések folyamata:
  a probléma észlelését követően a szakember feltárja annak körülményeit, hátterét,
  azonosítja  a  problémát,  megvizsgálja  fennáll-e  krízishelyzet,  vagy  veszélyeztető
tényező gyanúja,
  a probléma azonosítását követően cselekvései fókuszában az észlelt krízishelyzet, az
egyént, családot veszélyeztető tényezők állnak,
  felkészül a problémamegoldásra az egyéni tapasztalatok, ismeretek bevonásával,
  a  rendelkezésre  álló  szakmai  eszközöket  számba  veszi,  amelyek  adekvát  választ
nyújthatnak az észlelt probléma megoldására,
  beavatkozás  biztosítása,  amely  során  a  szakember  saját  szakmai  kompetenciáit,
szakmájának  eszköztárát  felhasználva  reagál  a  problémára,  megvizsgálva  azt,  hogy
mindezen eszközökkel képes-e eredményt elérni annak megoldásában,
  szükség  esetén  feltérképezi  a  családi  kapcsolatrendszert,  egyéb  az  egyén,  család
kapcsolatrendszerében fellelhető segítő erőforrásokat.
6

A cselekvések határidői
Az első határidő magáé az észlelőé, aki a problémát észlelte.
Az  észlelést  követően,  saját  kompetencia  körében  súlyoz  és  eldönti,  hogy  ő  maga  tud-e
segíteni, rendelkezik-e eszközökkel a probléma megoldásához.
Amennyiben igen, a lehető legrövidebb időn belül megkezdi a probléma kezelését.
Amennyiben  annak  kezelése  nem  kompetenciája,  haladéktalanul  jelez  az  illetékes
szakember,  vagy  intézmény  felé.  Abban  az  esetben,  ha  nem  ismeri  a  kompetens  támaszt
nyújtót, úgy a család- és gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri.

A cselekvésekért felelős személy(ek)
Maga az észlelő – minden jelzőrendszeri tag.
Szükséges dokumentáció
A jelzőrendszer tagja saját szakmai szervezetének szabályzatainak, irányadó jogszabályainak
megfelelő  módon  dokumentál.  Magánszemély  is  rögzítheti  írásban  (pl.:  levél,  e-mail)  vagy
egyéb módon (pl.: fénykép, videó).
A probléma észlelésének helyén (iskola, védőnő, gyermekorvos, munkaügyi hatóság, szociális
ellátó rendszer, stb.) szükséges a külön dokumentum elkészítése.
Dokumentálni  szükséges:  az  észlelt  problémát,  a  probléma  észlelésének  időpontját,  a
problémával érintett ügyfél személyes adatait, elérhetőséget, megtett intézkedéseket, bevont,
meghallgatott személyeket, levont konklúziót, eset kimenetét.

A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Az  észleléstől  számított  3  napon  belül  meg  kell  kezdeni,  és  a  cselekvési  idő  tartama  alatt
folyamatosan.

Fenn áll-e a veszélyeztetettség gyanúja?
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A jelzőrendszeri tag egyéni feltáró beszélgetés keretében mélyebben megismerkedik az észlelt
problémával. Saját kompetenciáinak megfelelően mérlegel, esetleg bevon a folyamatba külső
szakembert, egyéb személyt a helyes döntés meghozatala érdekében (pl.: orvos, pszichológus,
stb.)
Amennyiben nem tudja megítélni, hogy a tapasztalt probléma veszélyezteti-e a családot,
gyermeket,  egyént,  haladéktalanul  jelzéssel  él  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgálat  felé.
Ugyancsak  haladéktalanul  jelzéssel  él,  ha  életet,  testi  épséget  veszélyeztető  körülményt
tapasztal!  Gyermek  esetén  az  azonnali  intézkedést  szükségessé  tévő  súlyos
veszélyeztetettség  esetén  a  jelzést  a  területileg  illetékes  gyámhivatal  felé  és  a  család  és
gyermekjóléti szolgálat felé is meg kell tenni.

A cselekvések határidői
Észlelést követően azonnal.
7

A cselekvésekért felelős személy(ek)
A problémát észlelő szakember, illetve a feltárásba bevont egyéb szakemberek.
Szükséges dokumentáció
A probléma észlelésének helyén (iskola, védőnő, gyermekorvos, stb.) szükséges a külön, az
adott szakma, szakterület szabályai szerint előírt dokumentáció elkészítése.
Dokumentálni szükséges:
  a probléma észlelésének időpontját,
  az észlelt problémát,
  a problémával érintett ügyfél személyes adatait,
  elérhetőségét,
  megtett intézkedéseket,
  bevont forrásrendszert,
  meghallgatott személyeket, levont konklúziót,
  eset kimenetlét.

A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
15 munkanapon belül.

8

Teendők, amennyiben a jelzőrendszeri tag nem tapasztal veszélyeztető
tényezőt

A szakember saját

Fennáll-e a
Nem
veszélyeztetettség
szakmai eszközeivel

gyanúja?
kezeli a problémát

Utánkövetés

Jelzés a család- és
Igen
Fennáll-e

gyermekjóléti
továbbra is a
szolgálat felé
probléma?

Nem

Nincs szükség
további intézkedésre

A jelzőrendszeri tag saját eszközeivel kezeli a problémát
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A szakember egyéni kompetenciái alapján a saját szakmai eszköztár, képességek és készségek
felhasználásával,  speciális  segítséget  nyújt,  kísérletet  tesz  a  probléma  megoldására,  (pl.
védőnő  az  egészségügyi  tudásával,  pedagógus  a  nevelési,  oktatási  lehetőségek
megragadásával,  lelkész  egyéni  beszélgetéssel,  munkaügyi  hatóság  álláskeresési
tanácsadással, szociálpolitika segélyezési rendszerrel, stb.).

A cselekvések határidői
A  problémától  és  a  helyzettől  függően  azonnal,  egyéb  esetekben  előre  egyeztetett
időpontokban.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
A  különböző  szakterületek  munkatársai,  akik  a  gyermekkel,  családdal,  egyénnel,  tehát  a
potenciális-igénybevevővel, annak forrásrendszerével, családjával kapcsolatban állnak.
9

Szükséges dokumentáció
Az  egyéni  támogatás  menetét  az  adott  jelzőrendszeri  tag  saját  szakterülete  dokumentációs
elvárásainak  megfelelően  regisztrálja,  az  ügyfél  általi  beszámolóban  szereplő  egyéb
segítségforrásokat feljegyzi.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Az  esetsegítés  során  folyamatosan  regisztrálva  a  megtett  intézkedéseket,  tevékenységet  az
ügyféllel kapcsolatosan.

Utánkövetés
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Kiemelt  figyelem  a  potenciálisan  segítségre  szorult  egyén,  család  irányába,  rendszeres
kontroll egy bizonyos időn keresztül a korábbi problémafókusszal. A szakember figyelemmel
kíséri,  hogy  a  korábbi  probléma  megoldódott-e,  nem  történt-e  visszaesés,  a  kialakult
egyensúly nem borult-e fel, nem alakult-e ki újabb probléma.

A cselekvések határidői
Problémamegoldást követően esettől függően 1-6 hónap időintervallumban.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
A problémát észlelő, a problémát kezelő, a problémába bevont segítő.
Szükséges dokumentáció
A  jelzőrendszeri  tag  az  utánkövetés  tartalmi  elemeit,  időpontját,  végső  megállapítást,
lezárásának  időpontját  rögzíti  az  adott  szakterület  meghatározott  dokumentációs  szabályai
szerint. Amennyiben további intézkedésre nincs szükség: lezárás, irattárba helyezés.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Az  utánkövetés  dokumentációja  az  annak  keretében  megvalósuló  tevékenységekhez
kapcsolódóan, azt követően, annak tevékenységadminisztrációja során valósul meg.

Fenn áll-e továbbra is a probléma?
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Az észlelő- és jelzőrendszer szakembere az utánkövetés során folyamatosan monitorozza az
egyén/család  helyzetét,  állapotát,  tevékenységének  eredményességét.    Ennek  során,
amennyiben  azt  tapasztalja,  hogy  a  korábban  észlelt  probléma  nem  áll  fenn,  az  eset,  vagy
beavatkozás  lezárására  kerül  sor  az  adott  szakterületben  meghatározott  szabályok  szerint.
Amennyiben a szakember azt tapasztalja, hogy a korábban észlelt probléma továbbra is fenn
áll,  kiújult,  esetleg  súlyosbodott,  a  probléma  már  saját  szakmai  eszközeivel  nem  kezelhető,
vagy  nem  egyértelműen  eldönthető,  hogy  veszélyeztetettséggel  állunk-e  szemben,  úgy  a
jelzést meg kell tennie a család- és gyermekjóléti szolgálat felé.
A cselekvések határidői
A jelzés szükségességessége esetén az értékelést követően azonnal.
10

A cselekvésekért felelős személy(ek)
Értékelést végző személy, szakember.
Szükséges dokumentáció
A  cselekvést  végző  személy,  intézmény  saját  székhelyén,  intézkedési  helyén,  probléma
definiálása, megtett intézkedés dokumentálása.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Folyamatos.

Nincs szükség további intézkedésre
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Utánkövetés  összegzésére  kerül  sor.  Amennyiben  szükséges  az  esetlegesen  a  segítségbe
bevont szakemberek értesítése a lezárásról.
A cselekvések határidői
Eset végső lezárása.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
Segítségnyújtó/k
Szükséges dokumentáció
Minden  szakember,  intézmény  saját  telephelyén  a  lezárt  adminisztráció  az  előírásoknak
megfelelő tárolásról gondoskodik.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Irattárba helyezés, jogszabály által megszabott ideig történő őrzés.
11

Teendők, amennyiben a jelzőrendszeri tag krízishelyzetet, vagy
veszélyeztető tényezőt tapasztal

Fennáll-e a

veszélyeztetettség
gyanúja?

Igen

A gyermekjóléti szolgálatnak
Igen
Fennáll-e az életet
tett jelzés mellett, azonnali
és testi épséget
jelzés a hatóság felé, azonnali
veszélyeztető
intézkedés kezdeményezése

tényező?

Nem

Jelzés a család- és
gyermekjóléti

szolgálat felé

Fennáll-e az életet és testi épséget veszélyeztető tényező?
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A szakember ezen a ponton megvizsgálja, hogy az adott helyzet jelent-e közvetlen veszélyt az
ellátottra,  családra,  szükséges-e  azonnali  beavatkozás  életük,  testi  épségük  megóvása
érdekében. Fenn áll-e pl. a gyermek családban neveléséhez szükséges alapvető szükségletek
biztosításának  hiánya,  vagy  ez  utóbbiak  biztosítottak-e  a  felnőtt  cselekvőképes,  illetve
korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személyek esetében.

Magas kockázatú, beavatkozást igénylő élethelyzetek általában:
1.  Krízisre utaló jelek (öngyilkossági kísérlet, cry for help, élelem hiánya, hideg lakás
télen,  vagy  évszaktól  függetlenül  extrém  hőmérsékleti  viszonyok,  autonómia
elvesztése,  érzelmi  teher  elviselésének  képtelensége,  realitáshoz  fűződő  viszony
zavara,  a  verbális  kifejezőkészség  csökkent  szintje,  észlelés-percepció  torzulása,
frusztrált  énműködés,  elhúzódó  gyász,  figyelem  beszűkülése,  tanult  tehetetlenség
jelei stb.).
2.  Anyagi-megélhetési  problémák  (krónikus  szegénység  jelei,  lakhatási  problémák,
adósságcsapda, tartós munkanélküliség stb.).
12

3.  Lakhatási
problémák,  hajléktalanság  (veszélyes  állagú,  vagy  elégtelen
lakókörnyezet,  lakhatatlanná  vált  lakóhely,  lakhatás  elvesztése,  kilakoltatás,  válás
következtében lakhatás megszűnése, hozzátartozói erőszak miatt menekülés, stb.)
4.  Idős  korral  összefüggő  kockázatok  (elmagányosodás,  családi  -  kapcsolati  háló
szétesése,  vagy  működési  zavarai,  társ  elvesztése,  elhúzódó  gyász,  önellátási
képesség  csökkenése-elvesztése,  krónikus  betegség  jelei,  szociális  aktivitás
csökkenése-elvesztése,  időskori  szegénység  jelei:  pl.:  éhezés,  hiányos  táplálkozás,
nem megfelelő ruházat stb.).
5.  Mentálhigiénés
problémák,
pszichés
betegségek
körére
(egészségügyi
jelzőrendszeri  tag  jelzése,  család  jelzése,  munkahelyi  jelzés,  szomszédság,  baráti
kör jelzése a diagnosztizált betegségről, megváltozott viselkedésről, a munkavégzés
képességének csökkenéséről, szuicid veszélyről stb.).
6.  Szenvedélybetegségre  utaló  jelek  (életmódban  bekövetkezett  változás,  viselkedési
kontroll  elvesztése,  munkahely  elvesztése,  eladósodottság,  egészségromlás,
kriminalizálódás, családi kapcsolatok megromlása, erőszak, stb.).

Az általános kockázatokon túli, a gyermeket nevelő családok életében jelentkező magas
kockázatú élethelyzetek az alábbiak pl.:
  függőség a családban,
  családtagok indulati kontrolljának a zavara,
  a családtagok valamelyikének megnövekedett pszichés terhe,
  indokolatlan, vagy ismeretlen eredetű, esetleg tagadott sérülések,
  orvos, vagy egyéb szakember segítségének megtagadása, tiltakozás ellene,
mindez megnyilvánulhat kötelező védőoltások, orvosi szűrések megtagadásában,
  „kezelések” túl korai befejezése, korai távozás saját felelősségre a kórházból,
  orvosi, védőnői, addiktológiai, szakorvosi, tanácsok, javaslatok be nem tartása,
  elutasítás, apátia és ezekkel kapcsolatos verbális és nonverbális megnyilvánulások,
  korlátok  hiánya  vagy  épp  eltúlzott  jelenléte,  indokolatlan  sűrűsége  a  nevelésben,
ellátásban, (ráhagyó vagy megbetegítő)
  gyermek elfogadásának hiánya.

A  gyermek,  vagy  felnőtt  ellátotton  tapasztalható,  figyelemfelkeltő  tünetek,  melyek
beavatkozást igénylő helyzetre hívják fel a figyelmet:
  üres tekintet,
  korhoz képest nagyon alacsony testsúly,
  visszafogott verbális kommunikáció,
  szemkontaktus hiánya,
  autoagresszivitás,
  félénkség, riadalom, túlérzékenység,
  alvászavar,
  fejlődésbeli, vagy egyéb regresszió
  pszichoszomatikus tünetek,
  társadalmi izolálódás.
13

Ha  nem  áll  fenn  életveszély,  testi  épséget  veszélyeztető  tényező,  akkor  értesíti  a  család-és
gyermekjóléti szolgálatot.

A cselekvések határidői
Amennyiben fenn áll életveszély, testi épséget veszélyeztető tényező, úgy haladéktalan jelzés
a  hatóság,  a  szolgáltató  és  a  központ  felé.  Ebben  az  esetben  azért  szükséges  mindkét
szolgáltatást  nyújtó  felé  egy  időben  megküldeni  a  jelzést,  hogy  az  intézkedés  mindkét  fél
részéről haladéktalanul, időveszteség nélkül megtörténhessen!
A cselekvésekért felelős személy(ek)
A veszélyeztetettségre utaló jeleket észlelő személy.
Szükséges dokumentáció
Az  észlelő,  a  veszélyeztetett  személy  személyazonosító  adatait,  elérhetőségét,
veszélyeztetettség tényét, ezen túl a rendszerben jelen lévő és a segítségre szoruló személlyel
kapcsolatban lévő segítő adatait, tevékenységeit, a kért intézkedéseket, a jelzés továbbításának
útját, helyét, (kinek jelzett?).
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
A probléma megismerését, felismerését követően rendszeresen és folyamatosan.

A család- és gyermekjóléti szolgálatnak tett jelzés mellett, azonnali jelzés a gyámhivatal
– illetve más illetékes hatóság - felé, azonnali intézkedés kezdeményezése
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A  jogszabály  rendelkezése  szerint  a  jelzőrendszer  tagjai  a  család-  és  gyermekjóléti
szolgálatnak  tett  jelzés  mellett  kötelesek  hatósági  eljárást  kezdeményezni  a  gyermek
bántalmazása,  illetve  súlyos  elhanyagolása  vagy  egyéb  más,  súlyos  veszélyeztető  ok
fennállása,  továbbá  a  gyermek  önmaga  által  előidézett  súlyos  veszélyeztető  magatartása
esetén2.  A  törvény  rendelkezése  szerint,  ha  a  gyermek  felügyelet  nélkül  marad,  vagy  testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti,
és  emiatt  azonnali  elhelyezése  szükséges,  a  gyámhatóság,  valamint  a  rendőrség,  az
idegenrendészeti  hatóság,  a  menekültügyi  hatóság,  az  ügyészség,  a  bíróság,  a  büntetés-
végrehajtási  intézet  parancsnoksága  (a  továbbiakban:  beutaló  szerv)  a  gyermeket  ideiglenes
hatállyal elhelyezi3.
Krízishelyzet  esetén  az  észlelő-  és  jelzőrendszer  tagja,  azonnal  szóban,  személyesen,  vagy
telefonon  keresztül  teszi  meg  jelzését.  Az  életet  és  testi  épséget  veszélyeztető  magatartás
ismeretéről,  tényéről  szóló  jelzését  –  amennyiben  arról  tudomást  szerzett,  esetleg  azt
közvetlenül  tapasztalta  -  írásban  teszi  meg,  akkor  is,  ha  arról  csak  közvetett  módon,  pl.

2 Gyvt. 17. §. (2) bek.
3 Gyvt. 72. §.
14

telefonos  jelzés  útján  szerzett  tudomást.  Ezekben  az  esetekben  az  időveszteség  elkerülése
érdekében  az  írásbeli  jelzés  történhet  utólagosan  is.  Bántalmazás,  vagy  más  személy  elleni
bűncselekmény  gyanúja  esetén,  amennyiben  ismert  a  feltételezett  elkövető,  akkor  fontos,
hogy  a  jelzés  során  a  lehető  legpontosabb  információkat  rögzítsük  annak  személyéről,
adataikról,  a  helyszínről,  a  bejelentő  elérhetőségeinek  megadásával,  a  kért  intézkedés
megjelölésével.
A cselekvések határidői
Haladéktalanul.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
Akinek tudomására jut.
Szükséges dokumentáció
-  a cselekvéssel kapcsolatos összes információ dokumentálása és tárolása az adott
szakterület szabályai szerint,
-  a  hatóságnál  keletkezett  jegyzőkönyv  egy  példányának  megőrzése,  amennyiben  a
járási  hivatalnál  az  azonnali  intézkedést  igénylő  élethelyzet  jelzését  a  jelzőrendszeri
tag személyesen teszik meg.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Haladéktalan, rendszeres és folyamatos.

Jelzés a család- és gyermekjóléti szolgálat felé
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Amennyiben  a  szakember  a  család,  egyén,  gyermek  krízishelyzetére,  veszélyeztetettségére
utaló  problémákkal  szembesül,  vagy  nem  tudja  megítélni,  hogy  azok  fennállnak-e,  akkor
jelzéssel él a család- és gyermekjóléti szolgálat felé:
-  Jelző lap kitöltése vagy ennek hiányában írásos dokumentum megküldése a család- és
gyermekjóléti szolgálat felé.
-  Visszajelzés fogadása a család- és gyermekjóléti szolgálat felől.
-  Esetkonferencián, esetmegbeszélésen történő részvétel (megjelölt időpontban).
-  Amennyiben az esettel kapcsolatosan újabb információ merül fel, továbbítja azokat a
szolgálat vagy központ felé.
A jelzést a jelzőrendszeri tag mindig a települési család- és gyermekjóléti szolgálatnak teszi
meg,  kivéve  abban  az  esetben,  ha  tudomása  van  arról,  hogy  a  gyermekkel  kapcsolatos
gyermekvédelmi  gondoskodás  körébe  tartozó  hatósági  intézkedés  van  folyamatban.
Amennyiben bármelyik  szolgáltatóhoz olyan jelzés érkezik,  amelyben nem  ő az esetfelelős,
azt haladéktalanul továbbítja az illetékes szolgálat/központ felé.

A cselekvések határidői
15

-  a szakember saját szakmai eszközeivel történő segítségnyújtása során akkor, amikor
kompetencia határát meghaladja az eset kezelése,
-  akkor, amikor a szakember nem tudja eldönteni, hogy fennáll-e krízishelyzet, vagy
veszélyeztető tényező.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
Minden állampolgár, de első sorban a  jogszabály által nevesített, a  család- és gyermekjóléti
szolgálat jelzőrendszeréhez tartozó intézmények, szakemberek.
Szükséges dokumentáció
-  jelző: veszélyeztetettséget jelző lap,
-  fogadó:  esetnapló4,  visszajelző  lap,  a  gyermek  veszélyeztetettsége  esetén,  vagy
hatósági intézkedés feltételezésekor: T-lap, GYSZ-1, GYSZ-25.
-  Egyéni
dokumentáció
követése,
visszajelzés
iktatása,
esetkonferencia,
esetmegbeszélés jegyzőkönyveinek dokumentálása, egyéni cselekvések regisztrálása.

A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
A veszélyeztetettség, krízishelyzet súlyától függően azonnal, de legkésőbb három
munkanapon belül.

A veszélyeztetettség kialakulásában különböző tényezők játszanak szerepet.
A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezők közül:
Kiemelten súlyos problémák:
●  éhezés, nem megfelelő táplálkozás,
●  fizikai bántalmazás a családban,
●  pszichés bántalmazás a családban,
●  a gyermek szexuális zaklatása,
●  felügyelet nélküliség (életkortól és belátási képességtől függően),
●  elhanyagolás, gondozatlanság,
●  alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek,
●  hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények, tartósan súlyos egészségügyi
probléma (pl. TBC).

Súlyos problémák:
●  családon kívüli ideiglenes elhelyezés.
●  megállapítható alkoholizmus a családban.
●  antiszociális, kriminalizálódó baráti kör,
●  csavargás,

4 NMr. 8. § (4)
5 A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes
gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm.
rendelet 2. számú melléklete
16

●  szülői ház engedély nélküli elhagyása,
●  három éves kor felett nem szobatiszta a gyermek (nincs szervi probléma),
●  nem megfelelő szellemi fejlődés a gyermeknél,
●  értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése,
●  köznevelési intézményből való indokolatlan hiányzás (18 év alatt),
●  szabálysértési intézkedés, büntetőeljárás kiskorú gyermekkel és együtt élő
családtaggal szemben,
●  alacsony jövedelmi viszonyok,
●  problémás válás, gyermekelhelyezési per,
●  lakhatási probléma,
●  tartós munkanélküliség,
●  alacsony szocioökonómiai státusz,
●  alulképzettség,
●  egészségügyi probléma.

A veszélyeztetettség tényezői tehát a következők lehetnek:
●  Anyagi  tényezők:  az  elsődleges  életszükségletek  kielégítetlenek,  tehát  a  táplálkozás
hiánya,  a  gyermek  nem  megfelelő  táplálása,  egészségtelen  zsúfolt  lakáskörülmény,
önálló fekhely hiánya (nem tudja kipihenni magát), nem megfelelő ruházkodás, nem
tudnak fűteni. Nem biztosítják a gyermek oktatásának támogatását.
●  Erkölcsi  tényezők:  a  környezet  bűnöző,  erkölcstelen  életmódja,  ezáltal  erkölcsileg
rossz  példát  mutat  a  gyermeknek  vagy  szexuális,  vagy  lelki  bántalmazás,  vagy  ha  a
gyermek saját maga helyezkedik szembe a társadalmi normákkal.
●  Egészségügyi  tényezők:  környezet  egészségrontó  hatása  (pl.  egészségtelen  lakhatási
körülmények, vagy a gyermek fizikai bántalmazása); szülők tartós betegsége; fertőző
betegségek  a  családban;  a  beteg  gyermek  nem  megfelelő  életmódja,  kezelés
elmulasztása, megtagadása.
●  Nevelési,  ill.  nevelődési  tényezők:  amikor  a  környezet  a  gyermek  számára  a  nevelés
társadalmilag  elvárható  minimumát  sem  biztosítja  (szülői  elhanyagolás);  a  szülők
következetlensége, kettős nevelése /double byne/, a gyermekkel szembeni követelések
hiánya, illetve ennek ellenkezője, a túl magas mérce.
●  A  gyermek  önmagát  veszélyeztető  magatartása:  ilyenek  leggyakrabban  a  gyermek
szökése,  csellengés,  tankötelezettség  elmulasztása,  bűnelkövetés,  alkohol  és
drogfogyasztás.

17

A jelzés fogadásának folyamata a család- és gyermekjóléti szolgálatoknál

Jelzés
Jelzés
fogadása
Nem
Írásban
Felhívás a jelzés
érkezett a
írásban történő
jelzés?
megküldésére
Megküldés a területileg
illetékes szolgáltató számára
Igen
család- és gyermekjóléti
szolgáltató azonnal, de
legkésőbb 1 munkanapon
Nem
Területileg
belül
illetékes a
Életet és testi épséget

szolgáltató?
veszélyeztető helyzet esetén
illetékességtől függetlenül
intézkedést tesz!
Igen
Az ellátott élete és testi
épsége megóvása érdekében
Igen
A jelzés alapján
szükséges azonnali
szükséges azonnali
intézkedések megtétele
intézkedés?
család- és gyermekjóléti
szolgáltató azonnal

Kapcsolatfelvétel
család- és gyermekjóléti
szolgáltató 3 napon belül
Első interjú
Visszajelzés
3 napon belül
15 napon belül

18

A jelzés
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A jelzés minimális tartalmi elemei:
-  veszélyeztetett gyermek/személy neve, címe, elérhetősége, hozzátartozó elérhetősége,
-  a jelzést tevő észrevételei, a tapasztaltak rövid, tömör leírása.
NEM KELL A PROBLÉMÁT DEFINIÁLNI ÉS MINŐSÍTENI!
Lehetőség szerinti további elemei:
-  a jelzést adó eddig tett intézkedései, elérhetősége,
-  a gyermek/személy személyes adatai,
-  a gyermek esetében a törvényes képviselőjének adatai, elérhetősége.

Főszabály:  a  jelzés  mindig  írásban  érkezzen!  Halasztást  nem  tűrő,  azonnali  beavatkozást
kívánó jelzés történhet szóban, de azt követően meg kell küldeni írásban is.
A cselekvések határidői
Súlyos veszélyeztetettség esetében, az észlelést követően haladéktalanul jelez.
Amennyiben  saját  kompetenciáján  belül  el  tud  járni,  azt  megteszi  és  amennyiben  a
beavatkozás nem jár megnyugtató eredménnyel, megteszi a jelzést a szolgálat/központ felé.
Lényeges,  hogy  a  jelzés  megtételével  nem  szűnik  meg  a  jelzőrendszeri  tagok  felelőssége,  a
probléma súlyosbodása, a körülmények megváltozása, illetve a visszajelzés elmaradása esetén
ismételten  meg  kell  kísérelni  a  kapcsolatfelvételt  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgálattal.  A
gyermek  súlyos  veszélyeztetettsége  esetén  azonnal  meg  kell  győződni  arról,  hogy  a  jelzés
megérkezett-e  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgálathoz,  illetve  akár  elektronikus  úton,  akár
személyesen,  vagy  telefonon  szóban  javasolt  egyeztetni  a  további  lépésekről  a  gyermek
mielőbbi, biztonságos ellátása érdekében.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
Az észlelő-és jelzőrendszer tagjai az Szt. és a Gyvt. szabályozása szerint6:
-  egészségügyi szolgáltatást nyújtók,
-  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális,  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi
szolgáltatók,
-  köznevelési intézmények,
-  rendőrség,
-  ügyészség,
-  bíróság,
-  pártfogó felügyelői szolgálat,
-  áldozatsegítés  és  a  kárenyhítés  feladatait  ellátó  szervezetek,  jogi  segítségnyújtói
szolgálat,
-  menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
-  egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
-  munkaügyi hatóság,

6 Szt. 64. § (2) és Gyvt. 17. § (1)
19

-  javítóintézet,
-  gyermekjogi képviselő,
-  jegyző,
-  a járási hivatal.
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
Telefonon  érkezett  jelzés:  a  jelzést  helyben  szokásos  módon  (feljegyzés,  üzenő  füzet,  stb.)
dokumentálja az üzenetet rögzítő személy, majd  haladéktalanul átadja az eljáró személynek:
szakmai vezető, családsegítő, esetmenedzser.
Jelzőlap – a jelzést tevő tölti.
Személyesen  vagy  telefonon  érkezett  jelzést  követően  a  jelzőrendszeri  tag,  írásban  is
megküldi jelzését.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Haladéktalanul.

A jelzés fogadása
Folyamatelem tartalma, cselekvések
-  A  jelzőlapon,  ill.  írásban  érkezett  jelzés  iktatását  követően  a  család-  és
gyermekjóléti  szolgálat  vezetője  szignálja  a  családsegítő  számára  –  konzultálnak  a
megteendő lépésekről.
-  Telefonon érkezett jelzést követően a lehetséges esetgazda visszahívja a jelzést tevőt
az  információk  pontosítása  érdekében,  a  jelzésre  okot  adó  helyzet  értékeléséért
(illetékesség, kompetencia).
Amennyiben  a  telefonbeszélgetés  nyomán,  a  beavatkozás  indokoltsága
körvonalazódik, megkéri az írásos megerősítést a jelzőtől, névtelen bejelentés esetén
feljegyzésben rögzíti a jelzést.
-  Személyes  megkeresés esetén, az ügyeletes szakember meghallgatja az igénybevevő
panaszát  és  a  szolgáltatónál  rendszeresített  módon  dokumentálja  a  bejelentést,
feljegyzi  az  érintett  személyes  adatait,  leírja  a  panasz  tartalmát  és  regisztrálja  a
probléma jellegét.
Családon  belüli  bántalmazás  jelzésekor  a  kapcsolatfelvétel  regisztrálásakor
készült dokumentum zártan kezelendő.
A cselekvések határidői
Írásban érkezett jelzés esetében, az érkeztetést követően történik a jelzés fogadása.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
Írásban érkezett jelzés esetén: szakmai vezető – családsegítő.
Telefonon érkezett jelzés esetén családsegítő.
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
Írásban érkezett jelzés esetén: iktatókönyv – érkeztetés, iktatás.
Telefonon, személyesen tett jelzés esetén: esetfelvételi dokumentáció, feljegyzés.
20

A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Írásban érkezett jelzés esetén: azonnal/haladéktalanul.
A szóban (telefonon, személyesen) tett jelzést követően haladéktalanul.

Területileg illetékes-e a szolgáltató?
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A  szociális  és  gyermekvédelmi  alapellátások  esetében,  az  illetékességet  az  igénybevevő
lakó/tartózkodási helye határozza meg, így azt kell vizsgálni, hogy akire/amely családtagra a
szociális segítő tevékenység irányulna, az ellátási területen tartózkodik-e, életvitelszerűen ott
él –e.
Ennek megállapításához a jelzés súlyosságának mértékében szükséges a lépéseket megtenni:
-  kapcsolatfelvételi értesítés küldése az érintett személy/család számára,
-  telefonon történő megkeresés,
-  otthonában, a jelzett címen való felkeresés,
-  az érintett személlyel/családdal kapcsolatban lévő jelzőrendszeri tagok megkeresése,
-  hatóságok megkeresése.
A cselekvések határidői
Érkeztetést követően azonnal.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő

Mi a teendő, ha területileg nem illetékes a szolgáltató?
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Amennyiben  nem  illetékes  a  jelzést  fogadó  szolgáltató,  megküldi  a  jelzést  az  illetékes
szolgáltató számára.
Az  előző  lépések  során,  nem  csak  azt  van  módja  megállapítani,  hogy  Ő  maga  illetékes-e,
hanem azt is, hogy hol tartózkodik/tartózkodhat az érintett személy/család. Ennek birtokában
megkeresi az illetékes szolgáltatónak a címét, telefonszámát.
Ha  a  jelzés  azonnali  beavatkozás  gyanúját  kelti,  minden  esetben  telefonon  is  szükséges
jelezni!
Az  ellátott  élete  és  testi  épsége  megóvása  érdekében  szükséges  azonnali  intézkedéseket
területi illetékesség hiányában is köteles a jelzést fogadó szolgáltató megtenni!
A cselekvések határidői
Az információ megszerzését követően egy munkanapon belül.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
21

Az  írásban  érkezett  jelzés  vagy  az  arról  készült  feljegyzés,  illetve  a  hatóság(ok)  felé  tett
intézkedések dokumentációjának továbbítása.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Haladéktalanul.

Azonnali intézkedés szükségességének vizsgálata
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A jelzéssel foglalkozó családsegítő a jelzés fogadása után felveszi a kapcsolatot:
-  Az  érintett  személlyel,  a  családdal  a  gyermek  veszélyeztetettségének  feltárása
érdekében.  Ez  jelenti  a  veszélyeztetettség  fennállásának,  és  annak  mértékének  a
feltérképezését, a jelzésben érintett saját állapotának, helyzetének az értékelését, a
megoldás  iránt  tanúsított  szándékát,  önnön  helyzetének  és  lehetőségeinek  a
belátását.
-  Mindazokkal,
akik
információval
rendelkezhetnek
az
érintett
személy/család/gyermek helyzetéről, állapotáról, a veszélyeztetettség mértékéről.
A cselekvések határidői
A jelzés fogadását követően:
-  krízis, súlyos veszélyeztetettség, bántalmazás esetén: haladéktalanul,
-  veszélyeztetettség jelzését követően: 3 napon belül.

A jelzés alapján azonnali intézkedés szükséges
Az  ellátott  élete  és  testi  épsége  megóvása  érdekében  szükséges  azonnali  intézkedések
megtétele
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Krízis7 esetén azonnal intézkedik: felkeresi a jelzésben érintettet.
Családon  belüli  bántalmazás,  bűncselekmény,  életet  veszélyeztető  helyzetben,  valamint
felügyelet  nélkül  maradt  kiskorú  személy  esetében,  hatósági  intézkedést  kezdeményez
(rendőrség  értesítése  megelőző  távoltartás  elrendelésére  érdekében,  védelembe  vétel,
ideiglenes  hatályú  elhelyezés  –  gyermek/bántalmazott  szülő  elhelyezésére,  gyámhivatal  felé
jelzés a távoltartási törvény értelmében)

-  Azoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyeket a jelzést tevő még nem tett meg,
vagy nem kompetens azok megtételére (illetékes gyámhivatal értesítése; ambuláns lap

7 „A krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, mely fenyegetettség, kilátástalanság és elveszettség érzését okozza,
magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változást is, fordulópontot jelent az egyén számára,
mely tovább terheli problémamegoldó kapacitását, elégtelenség érzését okozza.”/Erik H. Ericson/
Így krízishelyzetnek tekintendő pl.:
-
családon belüli bántalmazás, - súlyos elhanyagolás, – lakhatás elvesztése,- kilakoltatás,- hatósági
beavatkozás,- ideiglenes hatályú elhelyezés,- gyermek felügyelet nélkül maradása stb.
22

felvétele  gyermekorvossal  vagy  háziorvossal,  rendőrség  értesítése,  azonnali
intézkedésre javaslattétel).
-  Amennyiben  az  érintett,  krízisben  lévő  személy,  gyermek  személyes  támogatása,
védelme, érdekképviselete szükséges, a jelzőrendszeri tag eljárásában, a megkeresést
követően haladéktalanul részt vesz (családon belüli bántalmazás, hatósági-, rendőrségi
intézkedés, stb.).
-  Amennyiben  a  gyermek  és  családja  már  szociális  segítő  munkában  részesült
(gyermekjóléti alapellátás, védelembe vétel), javaslat a gyermek érdekében szükséges
hatósági intézkedések megtételére.
-  Ha  olyan  gyermek  esetében  érkezik  jelzés,  aki  a  Gyvt.  alapján  ideiglenes  hatállyal
elhelyezett, nevelésbe vett és gyermekvédelmi szakellátásban vagy az Szt. hatálya alá
tartozó  intézményben  él  vagy  a  területi  gyermekvédelmi  szakszolgálat
szolgáltatásában  részesül;  a  nevelőszülői  hálózat,  a  gyermekotthon  vezetője,  a
szociális  intézmény  vezetőjének  vagy  a  területi  gyermekvédelmi  szakszolgálat
vezetője és a gyermek gyermekvédelmi gyámjának értesítése szükséges.
-  Gondokság  alatt  álló  személy  esetén  a  gyámhivatal,  illetve  ha  ismert,  akkor  a
gondnokolt törvényes képviselőjének értesítése is szükséges.
A cselekvések határidői
Haladéktalanul a jelzést követően.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
A jelzést vevő munkatárs:
-  a hatóság(ok), felé megteszi jelzését,
-  értesíti (szükség szerint) a nevelőszülői hálózatot, a gyermekotthon vezetőjét, a
szociális  intézmény  vezetőjét  vagy  a  területi  gyermekvédelmi  szakszolgálat
vezetőjét és a gyermek gyámját, a gyermekvédelmi gyámot,
-  beszerzi a szükséges adatokat, információkat.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Haladéktalanul a jelzést követően.

23

Kapcsolatfelvétel a jelzés alapján
Folyamatelem tartalma, cselekvések
Abban  az  esetben,  ha  a  jelzés  nem  utal  súlyos  veszélyeztetettségre,  ill.  életveszélyt  okozó
helyzetre, a család-és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjének 3 napon belül kell felvenni a
kapcsolatot  a  jelzésben  érintettel.  Az  együttműködés  és  a  bizalmi  kapcsolat  megalapozása
érdekében  célszerű  előzetesen  időpontot  és  helyszínt  egyeztetni  az  első  találkozásra.
Telefonos  elérhetőség  hiányában  fejléces  levélben  szükséges  értesíteni  a  kapcsolatfelvétel
szándékáról, annak okáról az érintettet, amelyben tájékoztatást kap arról, hogy a családsegítő
fel akarja venni a családdal a kapcsolatot. Abban az esetben, ha a családsegítő úgy ítéli meg,
hogy az első találkozás helyszínéül célszerűbb a család otthonát választani, akkor az időpontot
meg  kell  jelölni,  amikor  a  látogatást  tervezi.  A  találkozáskor  tájékoztatni  kell  az  egyént,
családot a látogatás céljáról, a szülőt jogairól és kötelezettségeiről, a család- és gyermekjóléti
szolgálat feladatairól, szolgáltatásairól, az együttműködés hiányának következményeiről.
Sikertelen  kapcsolatfelvétel  esetén,  ha  nem  jelenik  meg  az  egyén,  család  a  megadott
időpontok  egyikén  sem,  és  telefonon  sem  jelentkezik,  az  egyén/család  lakó/tartózkodási
helyén történő felkeresése szükséges, azaz a családsegítő szakember családlátogatást tesz.
Amennyiben  a  családlátogatás  sikertelen  volt,  értesítést  kell  hagyni  a  látogatásról  (előre
elkészített fejléces formalevélben).
Kapcsolatfelvétel  eredménytelensége  esetén,  amikor  a  családdal  többszöri  próbálkozás  után
sem  sikerült felvenni a kapcsolatot, a család elkerülő magatartást tanúsít, az együttműködés
hiányában  a  családsegítő  nem  tudja  a  gyermek  veszélyeztetettségének  fennállását,  és/vagy
mértékét  megállapítani,  szükséges  a  hatóság  tájékoztatása,  aki  a  Gyer.  8.  §  szerint  eljárást
indít.
A  hatóság  felé  tett  jelzését  követően  az  esettel  foglakozó  családsegítőnek  –  függetlenül  a
jelzés tényétől – továbbra is folyamatosan meg kell kísérelni a kapcsolatfelvételt az egyénnel,
családdal, az előbbiekben ismertetett módon.
Amennyiben nem sikerült a kapcsolatot felvenni az egyénnel, családdal (pontos cím hiánya,
az egyén, család elkerülő magatartása, együttműködés hiánya), akkor erről tájékoztatni kell a
jelzés tevőt és lehetőség szerint kérni kell segítségét a kapcsolatfelvételben.
A cselekvések határidői
A  kapcsolatfelvétel  kezdete:  3  nap,  ill.  az  első  sikertelen  próbálkozást  követően  még  2-3
alkalom (levél, személyes felkeresés, stb.), de legfeljebb 15 nap.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
Kapcsolatfelvételi értesítés
Tartalmazza  a  családsegítő  munkatárs  nevét,  elérhetőségét  (telefonszám,  ügyeleti  ideje).
Továbbá  meg  kell  ajánlani  legalább  két  időpontot,  amikor  a  családsegítő  fogadni  tudja  az
intézményben  az  egyént,  családot,  ill.  az  egyeztetés  lehetőségét  fel  kell  kínálni.  Célszerű
24

egységes formalevelet használni. A levélnek tartalmaznia kell az okot, a problémát, ami miatt
a  család-és  gyermekjóléti  szolgálat  családsegítője  felvette  az  egyénnel,  családdal  a
kapcsolatot.
Értesítő levél a látogatásról
Az értesítőnek tartalmaznia kell a sikertelen látogatás időpontját, okát, a családsegítő nevét,
elérhetőségét, tájékoztatást az egyeztetés lehetőségéről, szülő jogairól és kötelezettségeiről, az
együttműködés hiányának következményeiről, valamint a következő látogatás időpontját.
Tájékoztatási Nyilatkozat
Célszerű a Tájékoztatási Nyilatkozatban rögzíteni a tájékoztatás rövid tartalmát, a vonatkozó
jogszabályok felsorolását, az igénybevevő adatait, és aláírását.
Amennyiben nem sikerült a kapcsolatot felvenni visszajelző lap, vagy levél.

Első interjú
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A klienssel történő első találkozáskor a családsegítő feladata a tájékoztatás, felmérés, továbbá
az  eset  minősítése  után  a  leghatékonyabb  segítségnyújtás  formájának  megtalálása  és  annak
ajánlása.  A  családsegítő  ismerteti  a  szolgáltatás  tartalmát,  az  intézmény  és  saját
kompetenciáját.  Továbbá  tájékoztatást  ad:  az  intézmény  által  biztosított  szolgáltatások
köréről, az ellátás tartamáról és feltételeiről, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás módjáról, az
adatkezelésről,
az
intézmény
által
vezetett
kliensre/igénybevevőre
vonatkozó
nyilvántartásokról, az ellátást igénybevevő jogairól, kötelezettségeiről.
A  családsegítő  meghallgatja  az  igénybevevő  problémáját,  kérését.  A  családsegítő  a  helyzet
értékelésének  céljából  kérdéseket  tesz  fel,  tisztázza  a  körülményeket,  visszacsatol,
egyértelműsít,  összefoglal.  Az  első  interjú  a  kapcsolatfelvétel  és  a  tájékoztatás  mellett  az
elsődleges  szükségletfelmérés  is.  A  családsegítő  mérlegeli,  hogy  milyen  segítségre  van
szüksége  az  igénybevevőnek,  gyermeknek,  az  őt  nevelő  szülőnek.  Ez  lehet  egyszeri
segítségnyújtás,  például  információnyújtás,  tanácsadás,  tájékoztatás,  más  szolgáltatásba,
ellátásba  történő  delegálás,  valamint  önkéntes  együttműködésen  alapuló  szociális  segítő
kapcsolat.
A cselekvések határidői
3 nap
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
Esetnapló8, hatósági intézkedés feltételezésekor: T-lap, Gysz1-Gysz2.9

8 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 8. § (4)
25

A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Folyamatos.

Visszajelzés
Folyamatelem tartalma, cselekvések
A családsegítő az első interjút követően 15 napon belül tájékoztatást küld a jelzést tevőnek10.
A  tájékoztatás  tartalmazza,  a  kapcsolatfelvételről,  annak  idejéről  és  az  ügyben  megtett
intézkedésekről  szóló  összefoglalást,  valamint  azt,  ha  a  jövőben  a  családsegítő  szakember
szükségesnek  látja  bevonni  a  jelzést  tévőt  a  szociális  segítőmunkába.  Lényeges,  hogy  a
visszajelezés  funkciója  nem  az  esettel  kapcsolatos  információk,  benyomások  megosztása,
hanem  az együttműködési keretek és  az ellátási garanciák megteremtése. Visszajelzés arról,
hogy  a  jelzett  probléma  kapcsán  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgálat  intézkedéseket  tett,
elkerülve  annak  a  lehetőségét,  hogy  elveszik  az  információ,  miközben  a  jelzőrendszeri  tag
abban a hitben van, hogy az eset megoldása folyamatban van.
A cselekvések határidői
Az első interjút követően 15 napon belül.
A cselekvésekért felelős személy(ek)
családsegítő
Szükséges dokumentáció (hol, ki és mit dokumentál)
Visszajelző lap, vagy levél.
A dokumentációhoz kapcsolódó határidők
Az első interjút követően 15 napon belül.


9 A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes
gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm.
rendelet 2. számú melléklete
10 A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 9. § (1) g)
26

JELZŐ LAP – bántalmazás, elhanyagolás esetén
A Gyvt. 17. § (2a) bekezdése alapján a gyermek(ek) bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzést vagy
kezdeményezést tevő intézmény illetve  személy  adatait erre  irányuló külön kérelem hiányában is zártan kell
kezelni.
Kérjük,  hogy  a  törvényi  rendelkezés  betartását  szemelőt  tartva  a  jelzőlapot  úgy  töltse  ki,  hogy  a  jelző
személyre/intézményre utaló adatok, információk csak az elkülönített  – zártan kezelendő – részen jelenjenek
meg. Ezen adatokba csak a gyermekvédelem szakemberei illetve a hatóság nyerhet betekintést.
A  gyermek(ek)  neve,  tartózkodási  helye  (továbbá  természetes  személyazonosító  adatok  –  pl.  anyja
neve, TAJ száma):  ...............................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
A szülő, gondviselő neve, címe, telefonszáma, elérhetősége:  .............................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
A jelzés oka, az érzékelt probléma leírása:  .........................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................


Zártan kezelendő adatok!
Tett-e valamit a jelzést küldő a probléma megoldásának érdekében? Ha igen mit?  ...........................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
Milyen megoldást lát szükségesnek a gyermek(ek) számára?  ............................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
Javasolt ellátás/intézkedés (jelölje a megfelelőt!):
alapellátás  védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés
nevelésbe vétel
A jelzést küldő neve/megnevezése és elérhetősége: ............................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
Dátum:

...................................................

aláírás
27

JELZŐ LAP

A jelzést küldő neve és elérhetősége:  ..................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
A jelzett személy, gyermek(ek) neve:  .................................................................................................................
Születési hely és dátum:  ......................................................................................................................................
Anyja neve: ..........................................................................................................................................................
Lakcím / tartózkodási hely:  .................................................................................................................................
TAJ szám:  ............................................................................................................................................................
Gyermek esetében a szülő, gondviselő neve, címe, telefonszáma:  .....................................................................
..............................................................................................................................................................................
A jelzés oka:  ........................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
Mit tett a jelzést küldő a probléma megoldásának érdekében?  ...........................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................

Miben kérik a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat/Központ segítségét?  ............................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................

Dátum:

...................................................

aláírás

28