PEST VÁRMEGYEI
KORMÁNYHIVATAL
Ügyiratszám: PE/TIV/9286-2/2026.
Tárgy: Duna 1668+580 fkm, Szigetmonostor-Göd
Ügyintéző: Dikó Levente Farkas
viszonylatában
működtetett
révátkelő
Telefon: (06-1) 459-2476, (06-1) 459-2477
manőverterületének mederhelyreállítása ügyében
kötelezés
H AT ÁRO Z AT
Szigetmonostor Község Önkormányzatát (2015 Szigetmonostor, Fő utca 26.; a továbbiakban:
Kötelezett)
kötelezem
a Duna 1668+580 fkm-ben, Szigetmonostor-Göd viszonylatában működtetett révátkelő
manőverterületének mederhelyreállítása érdekében végzett mederkotrási tevékenység
felfüggesztésére a tevékenység vonatkozásában kiadott egyedi kockázatértékelési vizsgálatot
elfogadó határozat véglegessé válásáig.
Egyebekben
felszólítom,
hogy a Duna 1668+580 fkm-ben, Szigetmonostor-Göd viszonylatában működtetett révátkelő
manőverterületének mederhelyreállítása érdekében végzett mederkotrási tevékenység
vonatkozásában egyedi kockázatértékelési vizsgálati dokumentáció elbírálása iránti kérelmet
nyújtson be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági
Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztályhoz (a továbbiakban:
Vízügyi Hatóság).
A tervezett tevékenység vízbázisra gyakorolt hatásának megállapítása érdekében az elkészítetett
egyedi kockázatértékelési dokumentációnak meg kell felelnie
a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm.
rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet] előírásainak.
A kérelem és az egyedi kockázatértékelési dokumentáció benyújtásának határideje: 2026.
október 17. napja.
Tájékoztatom, hogy az
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.). 64. § (2) bekezdése értelmében
ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása
ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, ha vele
szemben a 66. § (2) bekezdésében vagy (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll fenn –,
illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a 105. § (2) bekezdésében foglalt ok hiányában
adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.
Tájékoztatom, hogy a teljesítés elmulasztása esetén Ákr. 132. § és 133. § alapján a Vízügyi Hatóság a
végrehajtást elrendeli. Felhívom figyelmét, hogy Ákr. 77. §-ában meghatározott mértékű eljárási bírság
kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege természetes
személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése
esetén ismételten is kiszabható
E döntés ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A véglegessé vált döntés ellen –
jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási per indítható a közléstől számított 30 napon belül a
Budapest Környéki Törvényszéknek címzett, de a Vízügyi Hatósághoz elektronikus úton benyújtott
keresetlevelet terjeszthetnek elő. A közigazgatási perben tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket.
-2-
Természetes személy a keresetlevelet elektronikus úton, vagy papír alapon is benyújthatja.
Papír
alapon történő benyújtás esetén a természetes személy a keresetlevelet kormányablaknál is
benyújthatja,
vagy a lakóhelye, munkahelye szerinti járásbíróságon a bíróság elnöke által
jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban
előadhatja.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023.
évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2023.
évi CIII. törvény) 19. §-ában meghatározottak
elektronikus úton kötelesek benyújtani a keresetlevelet. A
jogi képviselővel eljáró ügyfél csak
elektronikus úton nyújthatja be a keresetlevelet. Elektronikus úton a
keresetet csak az e-Papír
üzenetküldő alkalmazás útján lehet benyújtani, amely az alábbi elektronikus felületen található:
https://epapir.gov.hu.
I N D O K O L Á S
A Vízügyi Hatóság részére a Fővárosi Vízművek Zrt. (a továbbiakban: Vízművek) 2026. augusztus 14.
napján tájékoztatást küldött arról, hogy a tárgyi területen sürgősségi mederkotrást végeznek.
A bejelentéséhez csatoltan megküldte Kötelezettnek küldött FV/1112/2026/171-1. és FV/1112/2026/171-
3. iktatószámú leveleit.
A levelekben leírásra került, hogy az érintett terület a Vízművek üzemeltetésében álló 35100/16680-
15/2022. ált. számú határozattal (vízikönyvi szám: D.2/1/1810) kijelölt Horányi vízbázis védőterületének
„A” zónájára esik, valamint a tervezési terület északi része közvetlenül a vízbázis külső védőterületére
esik.
Leírásra került, hogy mederkotrási tevékenység ezen a területen kizárólag az erre elkészített egyedi
kockázatértékelési vizsgálat eredményétől függően engedhető meg, valamint, hogy külső védőövezeten
mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását,
vagy mennyiségének növelését szolgálja.
A FV/1112/2026/171-3. iktatószámú levélből kiderül, hogy a tervezési terület áttervezésre került, és a
továbbiakban nem érinti a vízbázisvédelmi külső védőterületet.
A Vízügyi Hatóság nyilvántartása alapján a vízbázist érintően a Vízművek megállapítása helyes miszerint
a tárgyi víziútvonal, és ezáltal a manőverterület mederhelyreállítása érdekében végzett mederkotrási
tevékenység érinti a 35100/16680-15/2022. ált. számú határozattal (vízikönyvi szám: D.2/1/1810) kijelölt
Horányi vízbázis védőterületének „A” zónáját.
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak értelmében:
„13. § (1) A hidrogeológiai védőidomokban és a védőövezetek területén:
a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének
károsodását okozza;
b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében
ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége,
bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe,
bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a
felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;
c) olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok
oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni;
d) a növénytermesztésre a 12. § (2) és (3) bekezdésben leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni;
e) önellátást szolgáló állattartás megengedett, de azt meghaladó mértékű állattartás és víziszárnyas
telep csak a ,,B'' zónában lehetséges –, a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni,
hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen (így például a trágyalét vízzáró tartályban vagy
medencében kell gyűjteni, és ellenőrzött módon, a hidrogeológiai védőövezeten kívül vagy legfeljebb
annak ,,B'' zónájában lehet felhasználni);
f) meglévő tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot csak úgy szabad tárolni, hogy
fa) a tárolótartály állapota kívülről is bármikor ellenőrizhető legyen, vagy
fb) az üzemeltető a vízügyi hatóság által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer
segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe;
g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy
ga) a tárolótartály állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen,
gb) a tárolótartály olyan vízzárófalú teknőben vagy tartályban legyen, amely – meghibásodás esetén –
a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja;
-3-
h) a vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csővezetéket a területen akkor
lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a
vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító
automatikával látják el.”
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján:
„A védőidomok, védőterületek és védőövezetek igénybevételénél az 5. számú mellékletben foglaltakat
kell figyelembe venni.”
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 62. sora alapján:
„A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység” végzése vízbázisok hidrogeológiai
védőövezetének „A” zónájában
„Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti
hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi
vizsgálat eredményétől függően megengedhető”.
A Vízügyi Hatóság nyilvántartása alapján a tárgyi mederkotrás vonatkozásában egyedi
kockázatértékelési vizsgálati dokumentáció nem került benyújtásra, arra vonatkozóan eljárás nem került
lefolytatásra.
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés szerint:
„(2) A védőterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhető és e
rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály előírásai alapján
nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor – a vízügyi igazgatóság véleménye alapján – a
vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen, e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a
tevékenység végzésének feltételeit, illetve a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges
dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői
tevékenységről szóló kormányrendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői
jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.”
Az érintett vízbázis termelőkútjai közcélú vízilétesítménynek minősülnek, melyek jelentős részben
biztosítják a megfelelő ivóvízellátást Budapest és Szigetmonostor számára.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint:
„A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.”
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004.
(VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása
érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti
vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
A felszín alatti vizek veszélyeztetésének számít a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 12. pontja
alapján
a tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti víz igénybevétele, az abba történő
közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való bevezetés révén szennyezést
eredményezhet, károsodást okozhat, illetve a víztest állapotának jelentős romlásához vezethet. A felszín alatti víztest állapotának értelmezése a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 10. és 11.
pontjában foglaltak szerint:
„10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz
utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és
közvetett vízkivételek) hatására alakul ki;
11. felszín alatti víz minőségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a
terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai (beleértve a hőmérsékletet is), kémiai
és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhető;”
Fentiekre tekintettel, annak megállapításának érdekében, hogy a tárgyi területen végzett tevékenység
megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak a Vízügyi Hatóság az Ákr. 104. § (1) bekezdés a), d) és e)
pontjai alapján a hivatalbóli eljárás megindítása mellett döntött.
-4-
Jelen pillanatban nem ismert az, hogy milyen hatást gyakorolt az érintett vízbázisra a folyamatban
lévő sürgősségi mederkotrás, annak érdekében, hogy egy estlegesen visszafordíthatatlan folyamat
induljon el veszélyeztetve az ivóvízellátást a Vízügyi Hatóság a sürgősségi mederkotrás
felfüggesztése mellett döntött és mellőzte az eljárás megindulásáról szóló értesítés kiküldését az Ákr.
104. § (3) bekezdésének a) és c) pontja alapján, amely szerint:
„A hivatalbóli eljárás az első eljárási
cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az
értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti,
b)azt honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekből, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény
kizárja, vagy
c) az az eljárás sikerét meghiúsítaná.”
Nem kizárható, hogy a mederkotrás által okozott hatás nem okoz negatív hatást ezért annak
megelőzése érdekében, hogy a közcélú ivóvízbázis termelőkútjaiban minőségi, vagy mennyiségi
negatív irányú állapotváltozás következzen be, szükséges a tevékenység egyedi kockázatértékelési
vizsgálata, melyre vonatkozóan a Vízügyi Hatóság előírást tett.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény, valamint
a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a
vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. Korm. rendelet [a
továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] alapján a tárgyi területen a felszíni vizek medrének,
ezáltal az érintett mederszakasz a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVIZIG)
vagyonkezelésében áll.
Annak érdekében, hogy a mederkotrási munkálatok a későbbi feladatellátást ne akadályozzák,
nehezítsék, vagy lehetetlenítsék el vagy éppen ne okozzanak többletfeladatot a rendelkező részben
előírt eljárás során szükséges bemutatni, hogy a tárgyi tevékenység vonatkozásában a mederkezelő
hozzájárulását is a tevékenységre vonatkozóan.
A kérelem benyújtására vonatkozó határidő megállapításánál a Vízügyi Hatóság figyelembe vette a
jogszabályi követelményeket, valamint ezek megfelelésére alkalmas dokumentáció elkészítésére
szükséges időt, és a jogosult személy felkutatására és felkérésére szükséges időt is.
Tájékoztatom, hogy a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén az Ákr. 132. § és 133. §
alapján a
végrehajtást elrendelem, továbbá a Vht. 174. § c) pontjában meghatározott mértékű
végrehajtási pénzbírság kiszabásának van helye, melynek legmagasabb összege
ötszázezer forint.
A végrehajtási pénzbírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén
ismételten is kiszabható.
Jelen határozat az Ákr. 80. § (1) bekezdésén és a 81. § (1) és (4) bekezdésén alapul.
Az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az Ákr.-ben
meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.
Jelen határozat ellen az Ákr. 116. § (1) bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. A fellebbezés
lehetőségét az Ákr. 116. § (4) bekezdés d) pontja zárja ki, mely szerint nincs helye fellebbezésnek, ha
nincs kijelölt másodfokú hatóság.
A jogorvoslathoz való jogot az Ákr. 112. § (1)-(2) bekezdése és a 114. § (1) bekezdése biztosítja. A
keresetlevél előterjesztésének idejét
a közigazgatás perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése, módját az Ákr. 26. § (1) bekezdése, a Kp. 39. § (1)-(2)
bekezdése és
a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdése állapítja meg.
A Kp. 48. § (1) bekezdése l) pontja alapján tájékoztatom, hogy a bíróság a keresetlevelet
visszautasítja, ha a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a
keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott
módon terjeszti elő. A Kp. 39. § (2) bekezdése alapján a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a
keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
A közigazgatási perben a tárgyi illetékfeljegyzési jogot
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62.
§ (1) bekezdésének h) pontja írja elő.
-5-
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére vagy ha szükségesnek
tartja tárgyalást tart. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Kp. 77. § (2)
bekezdésén alapul.
A Budapest Környéki Törvényszék hatáskörét és illetékességét a Kp. 7. § (1) bekezdés a) pontja, 12. §
(1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, (2) bekezdése, valamint
a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről
és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. mellékletének 2.
pontja alapján állapítottam meg.
A Vízügyi Hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX.
4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.
Budapest,
elektronikus bélyegző szerint
A főispán helyett eljáró főigazgató helyett
eljáró dr. Fehér Edina igazgató
nevében és megbízásából:
Ádámné Juhász Emese
osztályvezető
Terjedelem: 5 oldal (a kiadmányozó pótlap nélkül)
Kapják biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján:
1.
Szigetmonostor Község Önkormányzata (2015 Szigetmonostor, Fő utca 26.– Hivatali
Kapu)
2.
Fővárosi Vízművek Zrt. (1138 Budapest, Váci út 182. – Hivatali Kapu)
3.
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41. – Hivatali Kapu)
Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály
Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály
1081 Budapest, Dologház utca 1.
Telefon: (06-1) 459-2476, (06-1) 459-2477; KRID: 676308743
E-mail
: [email protected]
Web: www.pvkh.hu
A dokumentum elektronikusan hitelesített.
2026.08.18 14:54:40
Pest Vármegyei Kormányhivatal
Kiadmányozta: Ádámné Juhász Emese
helyett Lipták János
