Szigetmonostor Község Önkormányzata
2015 Szigetmonostor, Fő u. 26.
Telefon: (26) 393-512, Telefax: (26) 393-464
E-mail: [email protected] Web: www.szigetmonostor.hu
Tisztelt Szepesi Tibor!
Köszönettel vettem megkeresését, bár sokkal körültekintőbb lett volna, ha ez a megkeresés
mintegy tájékozódó jelleggel, minden elindított akciója előtt történik, az események valós
előzményeinek körülményeinek és kimenetelének megismerése szándékával. Sajnálatos, hogy
mind erre csak utólag, akciója meghirdetése után kerülhetett csak sor. Úgy érzem valóságos
tájékozódási szándék esetén nem a médiából, hanem az érintettektől szükséges információt
kérni, végül is ez talán most sem késő…
A Szigetmonostor-Göd révátkelő havaria-kotrásával kapcsolatban. Kérdéseire az alábbiakban
válaszolok, egyben, a fenti előzmények ellenére kérem segítségét a releváns információk
megosztásában, a lakosság valós tájékoztatásában.
Szigetmonostor Község Önkormányzata a Duna alacsony vízállása miatt még a nyár közepén
kezdeményezte a Szigetmonostor-Göd révátkelő mindkét partján a manővertér rendezését, az
alacsony vízállás miatt kritikussá vált révközlekedés feltételeinek biztosítása érdekében.
Megkereséssel éltünk Göd városa irányába, hogy az engedélyezés elindításával segítse elő a gödi
part kikötési problémájának megoldását, melyet végül is Göd nem tett meg, így
Önkormányzatunk készíttetett és nyújtott be engedélykérelmet a hatóság felé.
A rendkívüli vízállás, a teljes eljárás lezárulta előtt, a közlekedés kényszerű leállítását
eredményezte, mely a Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvényben meghatározott kötelező Önkormányzati feladat; a helyi közlekedés biztosítása
sérelmét jelentette. A rév elindulásához szükséges sürgősségi feladatok elvégzése érdekében
kezdeményeztük
legszükségesebb,
az
induláshoz
elengedhetetlen
mederrendezés
engedélyezését.
Tekintettel az MÖTV-ben az Önkormányzatra háruló kötelezettségre, valamint a Duna
vízállásában kialakult vis-maior helyzetre, az Önkormányzat tehát a közlekedés helyreállítása
érdekében rendkívüli kotrás elvégzésére kényszerült. Az elvégzett munka kizárólag a
révközlekedés feltétlen szükségletét biztosította abban az időszakban amikor a Duna vízállása a
közlekedés biztonsága szempontjából a legkritikusabb volt, és az előrejelzések további romlást
prognosztizáltak.
A szükségmunkavégzésre a Pest Vármegyei Korányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi
Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztálya PE/TIV/8796-
2/2026 számú tájékoztató dokumentumában a Vis-maior helyzetre tekintettel a vízjogi
engedélyezési eljárástól való eltekintés mellet részletes megvalósulási dokumentációt kérve
Önkormányzatunk számára a munkavégzésre lehetőséget adott. A munkát a folyamatban lévő
engedélyezési tervtől elérően kellett végezni, tekintettel arra, hogy a víz felől, a folyó
hajózhatatlansága miatt, a munkavégzés nem volt lehetséges, azonban a partról gépi erővel
lehetőség nyílt erre. A csatolt rajzon látható a rendezéssel érintett terület, mely a közlekedés
biztosítása érdekében legszükségesebb, mélységét tekintve pedig mintegy 40-50 cm mederanyag
eltávolítását jelentette. Számításaink szerint a kitermelt és a szárazon elhelyezett mederanyag
mennyisége a folyamatban lévő kotrási engedély tervében szereplő mennyiség (2797 m3)
mintegy fele (cca 1500 m3), azonban ez megoldást kínált az Önkormányzat számára a közlekedés
elindítására, az Önkormányzati Törvény által kötelezett feladatának ellátására.
A kezelői jogokat gyakorló Vízügy elvárása a vonatkozó jogszabályok szerint, ha már vízről nem
lehetetett dolgozni, hogy a kitermelt mederanyagot a parton, a kitermeléssel azonos
helyrajziszámon kell elteríteni, lehetőség szerint minél közelebb a vízhez. A kitermelt mederanyag
azonban a gödi oldalon kismértékben tartalmazott csak kavicsos szemcsés anyagot, a többsége
iszapos márgás összetételű, így a paron való elterítése nehézkesebb, a part lakossági
használhatóságát szűkítő lenne.
Célszerű lett volna számunkra a kitermelt mederanyag elterítése a révkikötőtől délre. Azonban
közvetlen a kikötő mellett, az ezen a nyáron nem üzemelő, de korábban használt strand, mellette
a kajakkenu egyesület csónakháza van, így -az intenzív humán használatra tekintettel- az iszapos
mederanyag elterítésének, mederbe való visszajuttatásának helyét ettől délebbre kellett
megtalálnunk. A partviszonyok látszólag sóderos, szemcsés partot feltételeztek, melyen a
szállítógépek az anyaggal biztonsággal mozoghatnak. A valóság ezzel szemben az lett, hogy a
munkagépek a felső, mint kiderült vékony, sóderrétegen járva felnyomták sóderréteg alatti, a
befolyó források miatt a szárazság ellenére is lágy, iszapos anyagot egyenetlenné változtatva a
korábban egyenletes felszínt.
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 018062-0298/2026. ügyiratszámú iratával vagyonkezelői
hozzájárulását a kotrási munkához megadta. Ennek további engedélyezési folyamata előttünk áll,
folytatódik.
Jelen munkavégzés a vis-maiorra tekintettel a közlekedés biztosítására irányult, kizárólag az
annak elvégzéséhez minimálisan szükséges feladatok ellátásával. Ha megtekintik a rév kikötését,
jelenleg is több aprólékos manőverrel tud kikötni, illetve a kikötőből elindulni, épp annyi helye
van, mint (szárazföldi hasonlattal élve) egy szűk parkolóba beálló autónak, az elvégzett munka
nem túlzó. A révre ülve azt is megtapasztalhatja, hogy a parttól távol is van még ideális esetben
elbontandó zátony, melyhez nem nyúltunk a kivitelezés során, azt a rév a kikötőbe hajtáskor
megkerüli.
Az általunk elvégzett beavatkozás olyan, mint (talán Ön számára jobban ismert helyzetben) árvíz
idején, amikor szintén a folyó okozta, a lakosságot veszélyezetető probléma közvetlen kezelésére
irányul. Megértem, hogy sok gödi számára a szigetről történő közlekedés biztosítása mellékes
kérdés, de Önkormányzatunk törvényi kötelezettséget teljesítve szolgálja a lakosságot, azzal a
plusz hozadékkal, mely a gödi lakosok területhasználati gyakorlata miatt történt, hogy az
intenzíven használt strand és kajakkenu kikötőtől délre a Dunába juttatjuk vissza a kitermelt
anyagot és nem az egyébként olcsóbb, egyszerűbb, kevesebb bolygatással járó módon a
kitermelés helyszínén, az idén nem üzemelő strandon.
Amennyire megfigyeltem a petíció a rendezett parti állapotért száll síkra, nyitott kapukat
döngetve. Amennyiben a kitermelt anyag aprószemcsés része végre a visszakerül a Duna
medrébe, a kijelölt helyre, és a külön kezelt sóderos anyag a strand területén lesz elterítve a
korábbi, vagy akár annál rendezettebb állapot is előáll. A beavatkozás kezdete óta a közlekedés
biztosítása mellett ez a cél, ezért folytatódik a munka és nem marad a parton a kitermelt anyag.
Amennyiben valóban figyelte e tekintetben a kommunikációnkat az Ön számára sem kérdés ez.
Ma már talán azt is mondhatom, hogy két héten belül ennek eredményét is látni fogja. A
mederanyag jelenlegi helyen tartása a lakossági igény ellen hat, a Duna strand, illetve a kajakkenu
kikötőre mosná rá azt.
A fenti általános tájékoztatást követően kérdéseire az alábbi válasz adom:
Kérdéseink
1. Megerősítik-e, hogy Szigetmonostor Önkormányzata kezdeményezte és/vagy koordinálta
a munkálatokat?
Igen
2. Mi volt az Önkormányzat pontos szerepe?
Kezdeményező, szorgalmazó, vis-maior helyzetet elhárító, az engedélyezés eljárás
elindítója.
3. Ki volt a beruházó, megrendelő és kivitelező?
Az Önkormányzatunk szerződött a munka kivitelezésére.
4. Milyen engedélyek és hatósági hozzájárulások alapján történt a munka?
Az elvégzett munka a fentiekben hivatkozott jóváhagyó döntés alapján indult, kizárólag a
havaria-helyzet megoldását célozta, az alacsony dunai vízállás miatt lehetséges módszert
választva.
5. Pontosan milyen munkálatok elvégzésére kapott megbízást a kivitelező?
A manővertér rendezésére a közlekedés alapfeltételeinek biztosítása érdekében,
kiegészítve azzal a gödi igénnyel, hogy az iszapos anyag ne a strand és a kajakkenu kikötő
területén legyen elhelyezve.
6. Mekkora mennyiségű mederanyagot termeltek ki a révmedencéből, illetve az érintett
mederszakaszból?
Becslésünk szerint mintegy 1200-1500 m3-t
7.
Megvizsgálták-e a kitermelt mederanyag esetleges szennyezettségét még annak parti
elhelyezése előtt?
Nem, ezt nem indokolta semmilen körülmény, nem volt semmi jele a szennyezésnek, a
munkavégzés során műszaki hiba nem történt, így szennyezés sem kerülhetett a
kitermelt anyagba.
8. Ha igen, milyen vizsgálat történt, milyen paraméterekre és milyen eredménnyel?
Nem történt ilyen az előző pont szerinti okból.
9.
Megvizsgálták-e a kitermelt mederanyagot abból a szempontból, hogy tartalmaz-e
hulladékot vagy egyéb idegen anyagot?
Külön nem vizsgáltuk, amennyiben esetlegesen ilyen szennyezés (flakon, doboz) a
kitermelt anyag közelében megtalálható volt az begyűjtésre került
10.
Megtörtént-e a mederanyagban található hulladék, illetve az esetlegesen szennyezett
anyag elkülönítése és eltávolítása a parti elhelyezést megelőzően?
Nem találtunk szennyezést a kitermelés során a mederanyagban.
11. Ha ilyen vizsgálat vagy elkülönítés nem történt, mi volt ennek az oka, és milyen szakmai
vagy hatósági dokumentum alapján ítélték a mederanyagot parti elhelyezésre
alkalmasnak?
A mederanyag nem került elhelyezésre a parton, az a Duna medrében volt ott is maradt
és oda kerül vissza, ahogy azt a vonatkozó szabályok
a a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi
LVII. törvény (Vgtv.), valamint a kapcsolód
ó 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előrja.
12. Pontosan hol helyezték el a kitermelt mederanyagot?
A kajakkenu csónakháztól délre, a folyóba-, illetve a folyómederbe lett visszajuttatva.
13. Ki döntött az elhelyezés módjáról?
A Vízüggyel egyeztetve, megvalósulási tervvel dokumentáltan kerül(t) a mederanyag
elhelyezésre.
14. Történt-e erről előzetes hatósági vagy szakmai egyeztetés?
igen
15. Történt-e helyszíni ellenőrzés a munkálatok során vagy azok befejezését követően?
Igen, megvalósulási terv készül.

16. Van-e jelenleg folyamatban további munkálat?
A munka során rendezetlenné váló felszín rendezése
17. Ha igen, pontosan milyen munkálat?
A sóderos anyag elterítése, az egyenetlenségek elsimítása
18. Milyen helyreállítást terveznek az alsógödi partszakaszon?
A rendezetlen felszín elsimítását.
19. Ki határozza meg a helyreállítás műszaki tartalmát?
A műszaki tartalom tekintetében a mederanyag elrendezése, vízbe juttatása a feladat, az
ezen folyamat során rendezetlenné váló felszín elsimításával. A medri-munkavégzés
területét a révészek bevonásával végeztük, a közlekedés alapfeltételeinek megteremtése
érdekében., mindezt a folyamatban lévő engedélyezési terv keretein belül. A mederanyag
elhelyezését a Vízüggyel konzultálva végztük
20. Milyen természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat vesznek figyelembe a
helyreállítás során?
A mederanyag Dunába történő visszajuttatása kizárólag tiszta, szerves- és szervetlen
szennyeződéstől mentes eszközökkel történik, természetvédelmi szempontok a
munkavégzés időpontjának megválasztásával történnek, napnyugta után és napkelte
előtt nem történik munkavégzés a sekély vizet ezen időszakban esetlegesen megközelítő
halak védelme érdekében. A források lefolyását szabadon hagyjuk, a lefolyást nem
gátolva.
Manővertérrendezési munkák szeptember 24-e óta nem folynak, így nincs szükség ennek
felfüggesztésére, a fent részletezett módon a cél a közlekedés feltételeinek minimális biztosítása
volt, mely teljesült. Göd városa és alakossága érdekében a Vízüggyel egyeztetetten a mederanyag
elterítését is elvégezzük, számunka egyszerűbb lenne leállni és várni a magasabb vízállást, amikor
is esetlegesen hajóra rakható a mederanyag, azonban ez esetben a lakossági használat miatt
kímélendő volt-strand és kajakkenu kikötő területére sodródna a kitermelt anyag, ami az ottani
intenzív mederhasználat miatt nem lenne előnyös a lakosság és az egyesület számára. A
keletkezett probléma pont abból fakad, hogy ezen területek védelmében a mederanyagot
távolabbi ponton juttatjuk vissza a folyóba. A munka végeztével újra előáll a terület rendezett
állapota.
Szigetmonostor, 2026. október 9.
Köszönettel:
Molnár Zsolt
polgármester