Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Az Alsógöd és Szigetmonostor révátkelő gödi oldalán végzett mederrendezés'.


 
 
Szigetmonostor Község Önkormányzata 
 
 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26.  
 
 Telefon: (26) 393-512, Telefax: (26) 393-464 
 
E-mail: [email protected] Web: www.szigetmonostor.hu 
 
 
 
Tisztelt Szepesi Tibor!  
 
Köszönettel  vettem  megkeresését,  bár  sokkal  körültekintőbb  lett  volna,  ha  ez  a  megkeresés 
mintegy  tájékozódó  jelleggel,  minden  elindított  akciója  előtt  történik,  az  események  valós 
előzményeinek  körülményeinek  és  kimenetelének  megismerése  szándékával.  Sajnálatos,  hogy 
mind  erre  csak  utólag,  akciója  meghirdetése  után  kerülhetett  csak  sor.  Úgy  érzem  valóságos 
tájékozódási  szándék  esetén  nem  a  médiából,  hanem  az  érintettektől  szükséges  információt 
kérni, végül is ez talán most sem késő… 
A  Szigetmonostor-Göd  révátkelő  havaria-kotrásával  kapcsolatban.  Kérdéseire  az  alábbiakban 
válaszolok,  egyben,  a  fenti  előzmények  ellenére  kérem  segítségét  a  releváns  információk 
megosztásában, a lakosság valós tájékoztatásában. 
Szigetmonostor  Község  Önkormányzata  a  Duna  alacsony  vízállása  miatt  még  a  nyár  közepén 
kezdeményezte a Szigetmonostor-Göd révátkelő mindkét partján a manővertér rendezését, az 
alacsony  vízállás  miatt  kritikussá  vált  révközlekedés  feltételeinek  biztosítása  érdekében. 
Megkereséssel éltünk Göd városa irányába, hogy az engedélyezés elindításával segítse elő a gödi 
part  kikötési  problémájának  megoldását,  melyet  végül  is  Göd  nem  tett  meg,  így 
Önkormányzatunk készíttetett és nyújtott be engedélykérelmet a hatóság felé.  
A  rendkívüli  vízállás,  a  teljes  eljárás  lezárulta  előtt,  a  közlekedés  kényszerű  leállítását 
eredményezte, mely a Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) szóló 2011. évi CLXXXIX. 
törvényben  meghatározott  kötelező  Önkormányzati  feladat;  a  helyi  közlekedés  biztosítása 
sérelmét  jelentette.  A  rév  elindulásához  szükséges  sürgősségi  feladatok  elvégzése  érdekében 
kezdeményeztük 
legszükségesebb, 
az 
induláshoz 
elengedhetetlen 
mederrendezés 
engedélyezését.  
Tekintettel  az  MÖTV-ben  az  Önkormányzatra  háruló  kötelezettségre,  valamint  a  Duna 
vízállásában  kialakult  vis-maior  helyzetre,  az  Önkormányzat  tehát  a  közlekedés  helyreállítása 
érdekében  rendkívüli  kotrás  elvégzésére  kényszerült.  Az  elvégzett  munka  kizárólag  a 
révközlekedés feltétlen szükségletét biztosította abban az időszakban amikor a Duna vízállása a 
közlekedés biztonsága szempontjából a legkritikusabb volt, és az előrejelzések további romlást 
prognosztizáltak.  

A szükségmunkavégzésre a Pest Vármegyei Korányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi 
Hatósági  Főosztály  Tűzvédelmi,  Iparbiztonsági,  Vízügyi  és  Vízvédelmi  Osztálya  PE/TIV/8796-
2/2026  számú  tájékoztató  dokumentumában  a  Vis-maior  helyzetre  tekintettel  a  vízjogi 
engedélyezési  eljárástól  való  eltekintés  mellet  részletes  megvalósulási  dokumentációt  kérve 
Önkormányzatunk számára a munkavégzésre lehetőséget adott. A munkát a folyamatban lévő 
engedélyezési  tervtől  elérően  kellett  végezni,  tekintettel  arra,  hogy  a  víz  felől,  a  folyó 
hajózhatatlansága  miatt,  a  munkavégzés  nem  volt  lehetséges,  azonban  a  partról  gépi  erővel 
lehetőség  nyílt  erre.  A  csatolt  rajzon  látható  a  rendezéssel  érintett  terület,  mely  a  közlekedés 
biztosítása érdekében legszükségesebb, mélységét tekintve pedig mintegy 40-50 cm mederanyag 
eltávolítását  jelentette.  Számításaink  szerint  a  kitermelt  és  a  szárazon  elhelyezett  mederanyag 
mennyisége  a  folyamatban  lévő  kotrási  engedély  tervében  szereplő  mennyiség  (2797  m3) 
mintegy fele (cca 1500 m3), azonban ez megoldást kínált az Önkormányzat számára a közlekedés 
elindítására, az Önkormányzati Törvény által kötelezett feladatának ellátására.  
A kezelői jogokat gyakorló Vízügy elvárása a vonatkozó jogszabályok szerint, ha már vízről nem 
lehetetett  dolgozni,  hogy  a  kitermelt  mederanyagot  a  parton,  a  kitermeléssel  azonos 
helyrajziszámon kell elteríteni, lehetőség szerint minél közelebb a vízhez. A kitermelt mederanyag 
azonban a gödi oldalon kismértékben tartalmazott csak kavicsos szemcsés anyagot, a többsége 
iszapos  márgás  összetételű,  így  a  paron  való  elterítése  nehézkesebb,  a  part  lakossági 
használhatóságát szűkítő lenne. 
Célszerű lett volna számunkra a kitermelt mederanyag elterítése a révkikötőtől délre. Azonban 
közvetlen a kikötő mellett, az ezen a nyáron nem üzemelő, de korábban használt strand, mellette 
a kajakkenu egyesület csónakháza van, így -az intenzív humán használatra tekintettel- az iszapos 
mederanyag  elterítésének,  mederbe  való  visszajuttatásának  helyét  ettől  délebbre  kellett 
megtalálnunk.  A  partviszonyok  látszólag  sóderos,  szemcsés  partot  feltételeztek,  melyen  a 
szállítógépek  az  anyaggal  biztonsággal  mozoghatnak.  A  valóság  ezzel  szemben  az  lett,  hogy  a 
munkagépek  a  felső,  mint  kiderült  vékony,  sóderrétegen  járva  felnyomták  sóderréteg  alatti,  a 
befolyó források miatt a szárazság ellenére is lágy, iszapos anyagot egyenetlenné változtatva a 
korábban egyenletes felszínt. 
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 018062-0298/2026. ügyiratszámú iratával vagyonkezelői 
hozzájárulását a kotrási munkához megadta. Ennek további engedélyezési folyamata előttünk áll, 
folytatódik.  
Jelen  munkavégzés  a  vis-maiorra  tekintettel  a  közlekedés  biztosítására  irányult,  kizárólag  az 
annak elvégzéséhez minimálisan szükséges feladatok ellátásával. Ha megtekintik a rév kikötését, 
jelenleg is több aprólékos manőverrel tud kikötni, illetve a kikötőből elindulni, épp annyi helye 
van, mint (szárazföldi hasonlattal élve) egy szűk parkolóba beálló autónak, az elvégzett munka 
nem túlzó. A révre ülve azt is megtapasztalhatja, hogy a parttól távol is van még ideális esetben 
elbontandó  zátony,  melyhez  nem  nyúltunk  a  kivitelezés  során,  azt  a  rév  a  kikötőbe  hajtáskor 
megkerüli. 

Az általunk elvégzett beavatkozás olyan, mint (talán Ön számára jobban ismert helyzetben) árvíz 
idején, amikor szintén a folyó okozta, a lakosságot veszélyezetető probléma közvetlen kezelésére 
irányul.  Megértem, hogy  sok  gödi  számára  a  szigetről  történő  közlekedés  biztosítása  mellékes 
kérdés,  de  Önkormányzatunk  törvényi  kötelezettséget  teljesítve  szolgálja  a  lakosságot,  azzal  a 
plusz  hozadékkal,  mely  a  gödi  lakosok  területhasználati  gyakorlata  miatt  történt,  hogy  az 
intenzíven  használt  strand  és  kajakkenu  kikötőtől  délre  a  Dunába  juttatjuk  vissza  a  kitermelt 
anyagot  és  nem  az  egyébként  olcsóbb,  egyszerűbb,  kevesebb  bolygatással  járó  módon  a 
kitermelés helyszínén, az idén nem üzemelő strandon. 
Amennyire  megfigyeltem  a  petíció  a  rendezett  parti  állapotért  száll  síkra,  nyitott  kapukat 
döngetve.  Amennyiben  a  kitermelt  anyag  aprószemcsés  része  végre  a  visszakerül  a  Duna 
medrébe,  a  kijelölt  helyre,  és  a  külön  kezelt  sóderos  anyag  a  strand  területén  lesz  elterítve  a 
korábbi, vagy akár annál rendezettebb állapot is előáll. A beavatkozás kezdete óta a közlekedés 
biztosítása mellett ez a cél, ezért folytatódik a munka és nem marad a parton a kitermelt anyag. 
Amennyiben valóban figyelte e tekintetben a kommunikációnkat az Ön számára sem kérdés ez. 
Ma  már  talán  azt  is  mondhatom,  hogy  két  héten  belül  ennek  eredményét  is  látni  fogja.  A 
mederanyag jelenlegi helyen tartása a lakossági igény ellen hat, a Duna strand, illetve a kajakkenu 
kikötőre mosná rá azt. 
A fenti általános tájékoztatást követően kérdéseire az alábbi válasz adom: 
Kérdéseink 
1.  Megerősítik-e, hogy Szigetmonostor Önkormányzata kezdeményezte és/vagy koordinálta 
a munkálatokat?  
Igen 
2.  Mi volt az Önkormányzat pontos szerepe? 
Kezdeményező,  szorgalmazó,  vis-maior  helyzetet  elhárító,  az  engedélyezés  eljárás 
elindítója. 
3.  Ki volt a beruházó, megrendelő és kivitelező? 
Az Önkormányzatunk szerződött a munka kivitelezésére. 
4.  Milyen engedélyek és hatósági hozzájárulások alapján történt a munka? 
Az elvégzett munka a fentiekben hivatkozott jóváhagyó döntés alapján indult, kizárólag a 
havaria-helyzet megoldását célozta, az alacsony dunai vízállás miatt lehetséges módszert 
választva. 
5.  Pontosan milyen munkálatok elvégzésére kapott megbízást a kivitelező? 
A  manővertér  rendezésére  a  közlekedés  alapfeltételeinek  biztosítása  érdekében, 
kiegészítve azzal a gödi igénnyel, hogy az iszapos anyag ne a strand és a kajakkenu kikötő 
területén legyen elhelyezve. 

6.  Mekkora  mennyiségű  mederanyagot  termeltek  ki  a  révmedencéből,  illetve  az  érintett 
mederszakaszból? 
Becslésünk szerint mintegy 1200-1500 m3-t 
7.  Megvizsgálták-e a kitermelt mederanyag esetleges szennyezettségét még annak parti 
elhelyezése előtt? 
Nem, ezt nem indokolta semmilen körülmény, nem volt semmi jele a szennyezésnek, a 
munkavégzés  során  műszaki  hiba  nem  történt,  így  szennyezés  sem  kerülhetett  a 
kitermelt anyagba.
 
8.  Ha igen, milyen vizsgálat történt, milyen paraméterekre és milyen eredménnyel? 
Nem történt ilyen az előző pont szerinti okból. 
9.  Megvizsgálták-e  a  kitermelt  mederanyagot  abból  a  szempontból,  hogy  tartalmaz-e 
hulladékot vagy egyéb idegen anyagot? 
Külön  nem  vizsgáltuk,  amennyiben  esetlegesen  ilyen  szennyezés  (flakon,  doboz)  a 
kitermelt anyag közelében megtalálható volt az begyűjtésre került
 
10. Megtörtént-e a mederanyagban található hulladék, illetve az esetlegesen szennyezett 
anyag elkülönítése és eltávolítása a parti elhelyezést megelőzően? 
Nem találtunk szennyezést a kitermelés során a mederanyagban. 
11. Ha ilyen vizsgálat vagy elkülönítés nem történt, mi volt ennek az oka, és milyen szakmai 
vagy  hatósági  dokumentum  alapján  ítélték  a  mederanyagot  parti  elhelyezésre 
alkalmasnak? 
A mederanyag nem került elhelyezésre a parton, az a Duna medrében volt ott is maradt 
és oda kerül vissza, ahogy azt a vonatkozó szabályok a a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi 
LVII. törvény (Vgtv.), 
valamint a kapcsolódó 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet  előrja. 
12. Pontosan hol helyezték el a kitermelt mederanyagot? 
A kajakkenu csónakháztól délre, a folyóba-, illetve a folyómederbe lett visszajuttatva. 
13. Ki döntött az elhelyezés módjáról? 
A  Vízüggyel  egyeztetve,  megvalósulási  tervvel  dokumentáltan  kerül(t)  a  mederanyag 
elhelyezésre. 
14. Történt-e erről előzetes hatósági vagy szakmai egyeztetés? 
igen 
15. Történt-e helyszíni ellenőrzés a munkálatok során vagy azok befejezését követően? 
Igen, megvalósulási terv készül. 



16. Van-e jelenleg folyamatban további munkálat? 
A munka során rendezetlenné váló felszín rendezése 
17. Ha igen, pontosan milyen munkálat? 
A sóderos anyag elterítése, az egyenetlenségek elsimítása 
18. Milyen helyreállítást terveznek az alsógödi partszakaszon? 
A rendezetlen felszín elsimítását. 
19. Ki határozza meg a helyreállítás műszaki tartalmát? 
A műszaki tartalom tekintetében a mederanyag elrendezése, vízbe juttatása a feladat, az 
ezen  folyamat  során  rendezetlenné  váló  felszín  elsimításával.  A  medri-munkavégzés 
területét a révészek bevonásával végeztük, a közlekedés alapfeltételeinek megteremtése 
érdekében., mindezt a folyamatban lévő engedélyezési terv keretein belül. A mederanyag 
elhelyezését a Vízüggyel konzultálva végztük 
20. Milyen  természetvédelmi  és  környezetvédelmi  szempontokat  vesznek  figyelembe  a 
helyreállítás során? 
A  mederanyag  Dunába  történő  visszajuttatása  kizárólag  tiszta,  szerves-  és  szervetlen 
szennyeződéstől  mentes  eszközökkel  történik,  természetvédelmi  szempontok  a 
munkavégzés  időpontjának  megválasztásával  történnek,  napnyugta  után  és  napkelte 
előtt nem történik munkavégzés a sekély vizet ezen időszakban esetlegesen megközelítő 
halak  védelme  érdekében.  A  források  lefolyását  szabadon  hagyjuk,  a  lefolyást  nem 
gátolva. 
Manővertérrendezési  munkák  szeptember  24-e  óta  nem  folynak,  így  nincs  szükség  ennek 
felfüggesztésére, a fent részletezett módon a cél a közlekedés feltételeinek minimális biztosítása 
volt, mely teljesült. Göd városa és alakossága érdekében a Vízüggyel egyeztetetten a mederanyag 
elterítését is elvégezzük, számunka egyszerűbb lenne leállni és várni a magasabb vízállást, amikor 
is  esetlegesen  hajóra  rakható  a  mederanyag,  azonban  ez  esetben  a  lakossági  használat  miatt 
kímélendő volt-strand és kajakkenu kikötő területére sodródna a kitermelt anyag, ami az ottani 
intenzív  mederhasználat  miatt  nem  lenne  előnyös  a  lakosság  és  az  egyesület  számára.  A 
keletkezett  probléma  pont  abból  fakad,  hogy  ezen  területek  védelmében  a  mederanyagot 
távolabbi ponton juttatjuk vissza a folyóba. A munka végeztével újra előáll a terület rendezett 
állapota.  
Szigetmonostor, 2026. október 9. 
Köszönettel: 
 
 
Molnár Zsolt 
 
polgármester